Csatlakozási kritériumok
Az Európai Tanács 1993-ban, Koppenhágában tartott ülésén a csatlakozás öt
koppenhágai kritériumát határozták meg. Az Európai Unió Alapító Szerződésének
6. cikkelye 1. bekezdésében1 foglalt alapvető feltételek mellett
a Bizottságnak ezeket a követelményeket is tekintetbe kell vennie, amikor
az eljárási feltételeknek megfelelően ideiglenes véleményezést állít össze
a tagjelölt országok csatlakozásáról.2
A koppenhágai kritériumok:
-
A demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletét és védelmét garantáló intézmények szilárdsága.
-
Működő piacgazdaság megléte, illetve a kihívások felvállalása, amelyeket az unió egységes piacán belüli versengés és a piaci erők jelentenek.
-
A közösségi jogszabályokból fakadó jogok és kötelezettségek vállalásának képessége.
-
A politikai, gazdasági és monetáris egységre való törekvéssel történő azonosulás.
-
Az Unió képessége új tagállamok befogadására az európai integráció lendületének fenntartása mellett.
A madridi kritérium:
6. A csatlakozó országoknak meg kell erősíteniük adminisztratív kapacitásukat.
A koppenhágai kritériumok közül négy a tagjelölt országokra, míg az ötödik
magára az Európai Unióra vonatkozik. A harmadik kritériumot rendszerint az
acquis communautaire átvételeként értelmezik, amely azért alapvető,
mivel csak a régi tagországokéhoz hasonló politikai környezetben tud hatékonyan
működni. Az Európai Tanács azonban a Madridban 1995 decemberében tartott ülésén
azt a következtetést vonta le, hogy az acquis átvétele önmagában nem elég.
A csatlakozáshoz a tagjelölt országoknak meg kell erősíteniük adminisztratív
kapacitásaikat az uniós tagságnak ez elengedhetetlen feltétele. A Tanács
feirai ülésén (2000. június) kihangsúlyozta: A tárgyalások előrehaladása
az acquis beépítésétől függ a tagjelölt országok nemzeti jogrendszerébe, és
főként a hatékony megvalósítására és érvényre juttatására való képességüktől.
Ez a megfogalmazás a tagjelölt országok elé állított hetedik kritériumként
fogható fel. Az acquis alkalmazása az adminisztrációban az adott szakágazatban
rendelkezésre álló kapacitástól és erőforrásoktól függ. Mindamellett az általános
horizontális kormányzati rendszereknek is meg kell felelniük az uniós elvárásoknak.
A sikeres megvalósítás és hatályba léptetés ráadásul a horizontális kormányzati
struktúráktól és rendszerektől függ, mint például azoktól az adminisztratív
eljárásoktól és mechanizmusoktól, amelyek a közigazgatásnak az uniós standardok
szerinti megfelelőségét biztosítják (lásd SIGMA tanulmányok No. 27., 6. oldal).
Fordította: Incze Éva
Jegyzetek
1 Alapító Szerződés 6. cikkely, 1. bekezdés: Az Unió a szabadság,
a demokrácia, az emberi jogok és szabadság tisztelete és a jogállamiság elvein
alapul, és ezek az elvek közösek minden tagország számára.
2 Alapító Szerződés 49. cikkely: Bármely európai ország, amely
tiszteletben tartja a 6. cikkely 1. bekezdésben rögzített elveket, kérheti
felvételét az Unióba.