Törvény a nemzeti kisebbségekrôl

I. fejezet
Általános rendelkezések

1. cikk

(1) A román állam elismeri Románia területén a nemzeti kisebbségek létét, és biztosítja e kisebbségekhez tartozó személyek számára - összhangban Románia Alkotmányával, az érvényes törvényekkel, emberjogi egyezményekkel, valamint egyéb olyan szerzôdésekkel, melyekben Románia részes - jogukat etnikai, kulturális és nyelvi identitásuk megôrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez.

(2) E törvény értelmében nemzeti kisebbség személyek bármely olyan csoportja, amely reprezentatív, az ország többségi lakosságánál számbelileg kisebb, román állampolgárok alkotják, kiknek lakhelye Romániában van, régi, szilárd és tartós kapcsolatokat tartanak fenn, sajátos etnikai, kulturális, vallási és nyelvi tulajdonságokkal rendelkeznek, és ragaszkodnak ahhoz, hogy közösen ôrizzék meg közös identitásukat, különös tekintettel kultúrájukra, hagyományaikra, vallásukra és nyelvükre.

(3) Nem tekintendôk, jelen törvény értelmében, kisebbséghez tartozó személyeknek a sajátos státussal rendelkezô személyek, a menekültek, a bevándorlók, a hontalanok, valamint a Romániában letelepedett külföldi állampolgárok.

2. cikk

A Románia területén létezô nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kötelesek tiszteletben tartani Románia Alkotmányát és törvényeit, védelmezni és támogatni a jogállam és a demokrácia értékeit.

3. cikk

(1) Összhangban a többi román állampolgárral szembeni egyenlôség és diszkriminációellenesség elveivel, a román állam biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az összes alapvetô emberi jogok és szabadságok szabad gyakorlását.

(2) Az elôzô bekezdés értelmében az állam szavatolja, minden korlátozástól mentesen, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára a következô jogok gyakorlását:

a) részt venni az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében;

b) szabadon társulni és saját szervezeteket létrehozni, törvényes keretek között;

c) hozzáférési lehetôséget kapni és képviselethez jutni - demokratikus alapokon, saját szervezeteik révén - a törvényhozási és konzultatív szervekben;

d) szabadon használni anyanyelvét mind a magánéletben, mind a közéletben;

e) megôrizni, fejleszteni és kifejezésre juttatni tárgyi és szellemi értékeiket, valamint saját hagyományaikat;

f) kifejezni vallásos hitüket;

g) megtanulni anyanyelvüket és oktatásban részesülni ezen a nyelven;

h) létrehozni, szervezni és működésük feltételei szerint fenntartani saját kulturális és vallási létesítményeiket, ápolni történelmi emlékeiket és emlékműveiket;

i) saját kiadványokkal rendelkezni, hozzáférni a közszolgálati audiovizuális eszközökhöz;

j) kapcsolatokat tartani fenn olyan országokban levô személyekkel, szervezetekkel és szervekkel, amelyekhez etnikai, nyelvi, kulturális vagy vallási rokonság fűzi ôket;

k) egyéb törvényes jogok.

(3) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által törvényes úton létrehozott szervezetek anyagi és pénzügyi támogatást kaphatnak külföldrôl, a román törvényhozás, a Romániára érvényes nemzetközi egyezmények által meghatározott törvényes keretek között, anélkül hogy ez sértené Románia biztonsági és honvédelmi érdekeit, valamint a közrendet és közerkölcsöt, s anélkül hogy ártalmas lenne az egészségre.

4. cikk

(1) A hatóságok és a nemkormányzati szervezetek, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteit is, kötelesek minden szükséges intézkedést meghozni annak érdekében, hogy biztosított legyen a kölcsönös megismerés, megértés és tisztelet számára kedvezô légkör, a tolerancia, az együttműködés és a szolidaritás az ország minden állampolgára között, függetlenül nemzetiségüktôl, kulturális hagyományaiktól és vallásos hitüktôl.

(2) A hatóságok, a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel együtt, minden eszközzel támogatják a többségi lakosság és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, valamint a csoportok és a hozzájuk tartozó személyek közötti tartós kommunikációt.

5. cikk

(1) A hatóságok hatékony intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti kisebbségek méltósága és nemzeti sajátossága védelmére, annak érdekében, hogy megelôzzenek bármilyen faji, nemzetiségi, etnikai eredetű, nyelvi és vallási megkülönböztetést.

(2) Nem tekintendôk egy kisebbség vagy kisebbségek egy csoportja számára biztosított kedvezményezéseknek azon - az elôzô bekezdés alapján foganatosított - hatósági intézkedések, amelyeket identitásuk megôrzésének, fejlesztésének és kifejezésének veszélybe kerülése esetén vagy a többi etnikummal való egyenlôség megvalósítása érdekében hoznak.

(3) Az elôzô bekezdésekben foglalt elôírások érdekében foganatosítandó intézkedések megállapítására az érintett nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok szervezetének illetékes vezetôségével való elôzetes konzultációt követôen kerül sor, kivéve azokat az eseteket, amikor egyazon kisebbségnek több megalakult szervezete van, és amikor az illetô szervezetek meghatalmazott képviselôinek egy ad hoc gyűlésén kerül sor a konzultációra.

(4) Az e cikk alapján hozott intézkedések nem lehetnek a többségi lakosságra vagy a többi nemzeti kisebbségre nézve hátrányosak vagy diszkriminatívak.

6. cikk

A közigazgatási hatóságok kötelesek intézkedéseket foganatosítani annak érdekében, hogy egyetlen nemzeti kisebbségekhez tartozó személy vagy általuk létrehozott szervezet - függetlenül jellegétôl - se legyen hátrányos megkülönböztetésnek kitéve.

7. cikk

(1) Minden román állampolgárnak korlátlan joga, hogy megválassza anyanyelvét és kinyilatkoztassa nemzetiségét, anélkül hogy e választás, illetve kinyilatkoztatás nyomán valami sérelem érje.

(2) Ennélfogva a hatóságok kötelesek elfogadni minden fenntartás, befolyásolás, feltétel megszabása és kényszer alkalmazása nélkül az anyanyelv megválasztását és a nemzetiségre vonatkozó nyilatkozatot, és bármilyen, ez utóbbira vonatkozó hatósági vizsgálat tilos.

II. fejezet
Védô intézkedések

I. rész
Közös rendelkezések

8. cikk

(1) Azok a - nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által törvényesen megalakított - szervezetek, melyek a választások során nem kapták meg a parlamenti képviselethez szükséges szavazatszámot, egy-egy képviselôi helyre jogosultak, a választási törvény elôírásainak megfelôen.

(2) Egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egyetlen, törvényesen megalakult szervezet képviselhet a Parlamentben.

(3) A helyhatósági választásokon a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteinek joguk van saját jelöltekkel részt venni.

9. cikk

Az Elnöki Hivatal és Románia Kormánya szervezeti felépítésében olyan szerveket kell létrehozni, amelyeknek illetékessége a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok védelmére és problémáik megoldásának a támogatására terjed ki.

II. rész
Az etnikai identitás védelmét szolgáló intézkedések

10. cikk

Minden nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárnak joga van saját identitása megôrzéséhez, fejlesztéséhez és kinyilvánításához.

11. cikk

A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek joga egyesülni másokkal, a törvény elôírásainak megfelelôen.

12. cikk

Valamely személy egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok által létrehozott szervezethez való tartozását az illetô szervezet szervezési és működési szabályzatának az elôírásai alapján állapítják meg.

III. rész
A kulturális identitás védelmét szolgáló intézkedések

13. cikk

(1) Az illetékes hatóságok kötelesek az összes szükséges intézkedést meghozni annak érdekében, hogy megôrizzék és értéke szerint hasznosítsák a nemzeti kisebbségek tárgyi kultúrájának minden alkotóelemét, beleértve a történelmi és más jellegű műemlékek, a reprezentatív köz- és magánépületek "in situ" védelmét, valamint hogy biztosítsák - törvények keretei között - a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok közösségei vagy szervezetei által alapított települések sajátos arculatát.

(2) Bármilyen intézkedés, mely érinti ezeket a műemlékeket, csak az érdekelt nemzeti kisebbség szervezeteivel való konzultáció nyomán hozható meg.

14. cikk

A művelôdési és művészeti intézmények programjai, a tömegtájékoztatási eszközök és az iskolai tankönyvek bemutatják a nemzeti kisebbségek történelmét, kultúráját, művészetét, szokásait, hagyományait és életmódját is.

15. cikk

Az illetékes hatóságok biztosítják - pénzügyi támogatást is nyújtva, a törvényes keretek között - a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezetei kiadványainak (könyveknek, újságoknak, folyóiratoknak és egyéb kiadványoknak) a megjelenését, valamint kulturális létesítményeiknek a működését.

16. cikk

(1) A közszolgálati rádiók és televíziók műsoridôt biztosítanak az összes nemzeti kisebbség számára, a megfelelô órákban s vételi lehetôséggel az ország egész területén.

(2) A közszolgálati rádió mindegyik nemzeti kisebbség műsorához egy szaktanácsadót alkalmaz az illetô nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok szervezete részérôl.

17. cikk

Az illetékes közhatóságok minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezetei, valamint a velük történelmi, kulturális, nyelvi és vallási rokonságban levô országok és külföldi közösségek közötti kulturális cseréket.

IV. rész
A nyelvi identitás védelmét szolgáló intézkedések

18. cikk

(1) Romániában a hivatalos nyelv a román nyelv.

(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvükön is fordulhatnak - írásban vagy szóban - a közigazgatási hatóságokhoz, valamint azok hivatalaihoz. Az írásban benyújtott kérvények és okmányok mellé csatolni kell azok hitelesített román nyelvű fordítását.

19. cikk

(1) Azokban a megyékben, municípiumokban, városokban és községekben, amelyekben az ott lakó, nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek aránya meghaladja az 50%-ot, a település, az utcák nevét, valamint a többi, helyrajzi jellegű megjelölést a nemzeti kisebbségek nyelvén is fel kell tüntetni.

(2) A helyi feliratok, jelvények, számok és más, hasonló jellegű információk feltüntetésére a hivatalos nyelvű megnevezés alatt kerül sor, azonos tartalmú, formájú és méretű felirattal.

20. cikk

(1) Azokon a nemzeti kisebbségek által is lakott településeken (municípiumokban, városokban, községekben), amelyeknek fejlôdéséhez e kisebbségek személyiségei, csoportjai vagy szervezetei - függetlenül számarányuktól - jelentôs mértékben hozzájárultak, és amelyekben állandósult helyi hagyományok léteznek, egyes épületek vagy utcák felvehetik ezek nevét annak függvényében, hogy milyen mértékű volt hozzájárulásuk az illetô település politikai, gazdasági, társadalmi vagy kulturális életéhez.

(2) A névadásra vonatkozó határozatokat a megyei tanácsok hozzák az érdekelt nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok szervezeteinek javaslatára.

21. cikk

A nemzeti kisebbségek könyveikben és tömegtájékoztatási eszközeikben saját nyelvükön, szabadon használhatják a földrajzi elnevezéseket.

22. cikk

(1) A bírósági eljárás lefolytatása román nyelven történik.

(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek joga, hogy megismerjék az iratcsomóban levô iratokat és dolgozatokat, hogy tolmács útján beszéljenek és végindítványt tegyenek a bíróság elôtt, és ez utóbbi jog gyakorlása a büntetôperekben ingyenes.

23. cikk

(1) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvükön tanulni és e nyelven képzésben részesülni, az oktatás minden szintjén, fokán és mindegyik formájában.

(2) A helyi szükségletek függvényében - az oktatásügyi törvény keretei közt - csoportokat, osztályokat, tagozatokat vagy önálló iskolai egységeket szerveznek, melyek a nemzeti kisebbségek nyelvén oktatnak.

(3) A nemzeti kisebbségek nyelvén oktató csoportok, osztályok, tagozatok és iskolák létesítésére, törvény keretei közt, a szükségletek, a körzetben élô, nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok számarányának és szervezeteik ajánlásainak függvényében kerül sor.

(4) Mindazon esetekben, amikor az érvényes rendelkezések alapján nincs elegendô igénylés, az illetékes hatóságok olyan szervezési intézkedéseket foganatosítanak, amelyekkel csoportokat, osztályokat, tagozatokat vagy iskolai egységeket hoznak létre, csoportosítva a környezô helységek azonos anyanyelvű, nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulóit.

24. cikk

Az iskolaválasztás szabad, a döntés joga kizárólag a tanulóé és szüleié, illetve törvényes gyámjáé.

25. cikk

(1) A nemzeti kisebbségek fiataljai kötelesek megtanulni a román nyelvet, az illetékes hatóságoknak pedig biztosítaniuk kell ehhez az összes szükséges feltételeket.

(2) A gimnáziumi és líceumi oktatásban a román nyelv és irodalom tanítása a román tannyelvű tagozatokra érvényes program szerint, azonos tankönyvekbôl történik.

(3) Az egyetemes és a román történelem iskolai tantervének tükröznie kell a Romániában élô nemzeti kisebbségek történetét és hagyományait.

(4) A gimnáziumi és líceumi fokú oktatásban, kérésre, bevezetik "a nemzeti kisebbségek történelme és hagyományai" tantárgyat, amelyet a nemzeti kisebbségek nyelvén oktatnak az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott tantervek és tankönyvek alapján.

26. cikk

Azon nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulóknak, akik román oktatási nyelvű iskolai egységekben tanulnak, biztosítani kell, kérésre, az anyanyelv oktatását.

27. cikk

(1) Az illetékes közhatóságok intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás számára biztosítsák a szükséges tanszemélyzet felkészültségét és szakirányú továbbképzését.

(2) A felsôfokú oktatásban csoportokat vagy tagozatokat szerveznek a nemzeti kisebbségek nyelvén az oktatási, valamint a művészeti-kulturális tevékenységek számára szükséges káderek képzése érdekében.

(3) Ha valamelyik nemzeti kisebbség nyelvén folyó oktatás számára nem létezik az országban szükséges számú tanszemélyzet, akkor az illetékes közhatóságok foglalkoztathatják - e célból megkötött kormányközi egyezmények alapján - az illetô nemzeti kisebbség nyelvével azonos nyelvű ország kádereit.

28. cikk

A felvételi és abszolváló vizsgák anyanyelven tarthatók meg - az oktatásügyi törvény keretei között - mindazokban az iskolákban, osztályokban és szakképzési formákban, amelyekben az oktatás ugyanezen az anyanyelven történik.

V. rész
A vallási identitás védelmét szolgáló intézkedések

29. cikk

A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok vagy azok szervezetei, a törvény keretei közt és a felekezetek szervezését és működését szabályozó statútumok alapján, jogosultak létrehozni, megszervezni és fenntartani templomaikat, felekezeti iskoláikat - minden fokon -, otthonokat és bennlakásokat.

30. cikk

A felekezeti oktatásban az oktatás nyelve azonos az illetô felekezet hívei által használt nyelvvel; mellette biztosítani kell a román nyelv tanulását és megismerését.

31. cikk

A felekezeti oktatásban az oktatás nyelve azonos az illetô felekezet hívei által használt nyelvvel; mellette biztosítani kell a román nyelv tanulását és megismerését.

32. cikk

A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van a vallásos ünnepek napjainak megválasztásához, amelyek - törvényes elôírások alapján - munkaszüneti napoknak számítanak, a vallásos hitnek és hagyományoknak megfelelôen, összhangban az illetô felekezet szervezését és működését szabályozó statútummal.

III. fejezet
Záró és átmeneti rendelkezések

33. cikk

(1) Az állam védelmezi a nemzeti kisebbségeket, és a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteinek biztosítja - egyenlô módon, minden megkülönböztetéstôl mentesen - az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megôrzéséhez szükséges anyagi és pénzügyi kereteket.

(2) Az állami költségvetés évente elôirányozza a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteinek támogatásához szükséges alapokat - szubvenciók formájában -, valamint olyan résztámogatást jelentô átutalásokként, amelyek szükségesek a sajtó és a saját kiadványok, a kulturális, társadalmi vagy humanitárius jellegű rendezvények, szimpóziumok és egyéb hasonló rendezvények országon belüli megrendezésének költségeihez.

(3) Az elôbbi bekezdésben megjelölt szervezetekhez a pénzügyi támogatást azon szervek közvetítésével utalják át, amelyek a nemzeti kisebbségek védelmének és problémáik megoldása támogatásának terén illetékesek.

34. cikk

A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteinek joguk van létrehozni, megszervezni és fenntartani saját szociális és humanitárius intézményeiket.

35. cikk

(1) Bármilyen megkülönböztetést, faji vagy etnikai gyűlöletre való uszítást, szidalmazást, fizikai bántalmazásra való buzdítást - mely nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok vagy azok szervezetei ellen irányul etnikai vagy vallási alapon -, művészeti alkotásaik, történelmi vagy vallási jellegű műemlékeik, temetôik meggyalázását vagy tönkretételét, az antiszemitizmust, az idegengyűlöletet törvény bünteti.

(2) Hasonlóképpen törvény büntet minden olyan - fenyegetés, kényszer vagy erô alkalmazásában megnyilvánuló - kísérletet, mely személyek asszimilációjára vagy áttelepítésére irányul az ország egy vagy több vidéke etnikai összetételének megváltoztatása céljából.

36. cikk

E törvény hatályba lépésekor az 1945. évi 86. sz. törvénnyel életbe léptetett Kisebbségi Nemzetiségek Statútuma, valamint minden egyéb, vele ellentétes rendelkezés hatályát veszti.

(Fordította: Bakk Miklós)