Jakabffy László

Az erdélyi magyarság több mint 10%-a Bihar megyében él. Földrajzi elhelyezkedése szerint a bihari magyarság egy az egyben letérképezi az erdélyi magyarság területi megoszlását, így az Érmellék környéke majdnem 100%-ban magyarok által lakott terület, de a megye határain belül megtalálható a 60-30%-ban magyarlakta, valamint a 20% alatti szórványvidék is.

A 2000. június 4-én, illetve 18-án megtartott választások alkalmával a bihari magyarság újra bizonyított, és arányszámának megfelelôen sikerült tisztségbe juttatnia képviselôit. Így a helyhatósági választások nyomán 243 helyi és megyei önkormányzati képviselô nyert tisztséget, kilenccel több, mint az elmúlt választási ciklusban. Polgármesteri tisztséget nyert 16 RMDSZ-jelölt, valamint egy független. Nagy veszteségnek kényszerültünk elkönyvelni viszont azt, hogy az egyik, számunkra különösen fontos helység, Köröstárkány RMDSZ-es polgármesterét elveszítettük.

1996-os és 2000-es választási eredményeinket elemezve már-már jellemzônek mondható, hogy választópolgáraink több bizalmat szavaznak a megyei képviselôtestületnek, mint saját polgármesterjelöltjeiknek.

Véleményem szerint ebben döntô szerepe van az egyénnek, mint jövôbeni tisztségviselônek. Tudnivaló, hogy a többségben magyarlakta települések választópolgárainak nemzettudata - fôképpen itt a határmentén - jóval kisebb, mint a kisebbségben élô magyarságé. A választópolgárok egy hányada vagy személyes ambícióból, vagy ellenszenvbôl nem szavaz a helység polgármesterjelöltjére, míg a megyei képviselet nem annyira ismerôs neki, azok tevékenysége nem kötôdik mindennapos gondjaihoz, tevékenységéhez.

A fenti véleményt látszik igazolni az a tény is, hogy számos helységben pont a polgármesterjelölt karizmatikus személye vonzotta a választópolgárokat a szavazófülkéhez.

A 20% feletti magyarlakosságú településeken minden a polgármesterjelölt állítása esetben pozitívan befolyásolta a választókedvet. Ennek eredményeképpen sikerült két újabb alpolgármesteri tisztséget is nyernünk.

A 16 Bihar megyei polgármesterbôl 7 elôször kapott mandátumot, így polgármestereink mostani csapata 41%-ban megújult. A helyi és megyei képviselôtestület 35%-os arányban frissült fel.

Észlelni lehetett a tisztségért folyó küzdelem erôsödését. Úgy tűnik, hogy kezd érdekessé, vonzóvá válni a polgármesteri, képviselôi tisztség a bizonyos fokú hatalomtudat, valamint a nem is oly csekély anyagi juttatás miatt.

Érdekes volt figyelemmel követni a 10 tisztségbe nem jutó, expolgármester küzdelmét. Közülük mindössze három látta be esélytelenségét, a többi 7 kitartott a választási küzdelem utolsó pillanatáig. Öten, mint az elôválasztások vesztesei, függetlenként próbáltak szerencsét.

A kitartókat az RMDSZ mindössze két helységben támogatta:

1. Érkörtvélyesen, egy 97%-ban magyarlakta faluban, ahol RMDSZ-élet nem igazán létezik. Így az elôválasztás egy igen szűk körű csoportban folyt le. A falu bizalmát végül egy függetlenként induló, de az RMDSZ programját elfogadó fiatalember nyerte meg. Külön pikantériája a helyzetnek, hogy a községben élô 44%-os románság most még alpolgármesteri tisztséget sem kapott, habár ezt a volt, a helyi RMDSZ által jelölt polgármester igencsak támogatta.

2. Köröstárkányban a falu nagyfokú megosztottsága miatt TDRP-s polgármester jutott tisztségbe. Az eredmény várható volt, annak ellenére, hogy az elôválasztásokon az akkor még tisztségben levô RMDSZ-es polgármester kapott mandátumot. A helyi RMDSZ-vezetés és a polgármester között kialakult személyi ellentét viszont olyan méreteket öltött, hogy sikerült megosztania a közösséget. A Köröstárkányban kialakult helyzet kimeríti e dolgozat kereteit, egy külön tanulmányt érdemel.

Következtetésképpen kimondható, hogy - legalábbis Bihar megyében - nem annyira az RMDSZ-t támogatók, illetve támadók közötti nézeteltérés, hatalmi csatározás létezik, mint inkább a vezetô-jelölt személyhez való viszonyulás, kötôdés vagy ellenszenv befolyásolja a választási eredményeket.

Az elôválasztások egyik fontos eredménye az, hogy a jelölések alkalmával sok gyanakvó acsarkodástól mentette meg a szövetséget. Az elôválasztások bevezetése így elsô nekifutásra is jó eredményeket hozott, és nélküle - legalábbis Bihar megyében - lehetetlen lett volna egy ilyen arányú tisztújulás, ugyanis a tisztségben levôk teljes erôbedobással küzdöttek volna hatalmuk további megôrzése érdekében.

Véleményem szerint az elôválasztások intézménye erôsíti a helyi RMDSZ-szervezeteket. Ôk szervezik meg és bonyolítják le az elôválasztást, az általános érdek viszont mind a képviselôtestület, mind az RMDSZ részérôl ugyanaz (kellene hogy legyen).

Az önkormányzatok szerepének növelése az RMDSZ programjának egyik sarkalatos tétele. A helyi programok, a lokális jövôkép kidolgozásának fontosságát minden életképes önkormányzatnak prioritásként kell kezelnie. Ebben az RMDSZ-nek, mint az erdélyi magyarság összképviseletét felvállaló szervezetnek, csak gerjesztô szerepe lehet.

Egyes RMDSZ-frakciók érdekei, avagy a személyi érdekek közötti feszültségek szerintem nem csak az önkormányzatok szintjén keresendôk. Egyes esetekben tapasztalható, meglehetôsen erôltetett egyéni érvényesülési megnyilvánulásokkal és érdekekkel minden szinten találkozhatunk. A következô 3-5 év feladata e konfliktusok rendezése. Mivel a cél ugyanaz, gondolom, megoldás is található.