Sulyok István tervezete magyar kultúrhivatal felállítására (1927)*
Nyolcesztendôs kisebbségi életünk sokféle nélkülözése, hiányossága és kudarca immár kétségtelenné tették egy oly központi adminisztratív szerv szükségét, amely egyfelôl politikai és kulturális életünknek, vagyis a nap történetének adatait gyûjti, rendszerezi és hozzáférhetôen kéznél tartja, másfelôl pedig adminisztratív berendezkedéssel és felkészültséggel társadalmi mozgalmaink segítségére siet.
Beláthatatlan azoknak a feladatoknak a száma , amelyek megoldása e központi szervre vár. Ezek közül az alábbiak volnának azonnal munkába vehetôk a következô módon.
I. Adatok gyûjtése és rendszerezése
Az adatgyûjtésnek célja a közéleti napi események történetének, a sérelmeknek, tanulságoknak stb. megôrzése, csoportosítása és kéznél tartása kisebbségi politikánk, publicisztikánk és tudományos kutatásunk rendelkezésére.
1. A keresett adatok fô forrása a sajtó. Tervezett központi szervünk a gyûjtés egymást kiegészítô két módszerét alkalmazná:
a. Megôrizné a három vezetô erdélyi magyar lapnak, valamint egy-egy sváb, illetve szász, s végül egy-egy csehszlovákiai és jugoszláviai magyar lapnak teljes évfolyamait, amelyeknek anyagát fontosabb tárgyak és nevezetesebb személyek szerint kartotékokba venné.
b. Figyelemmel kísérné ezenfelül az összes magyar, német és román orgánumokat, amelyekhez csak hozzájutna, és azoknak az anyagát kivágások formájában csoportosítaná s tartaná a napi politikai és publicisztikai szükségletek rendelkezésére.
A napilapokon kívül meg ôrizné és hasonlóképpen feldolgozná a tárgykörébe tartozó bel- és külföldi folyóiratokat, valamint késôbbi idôpontban beszerezné és feldolgozná kivágások formájában az egész világsajtó kisebbségi vonatkozású közléseit.
2. Az adatgyûjtés másik eszköze konkrét kérdések felderítése, kérdôívek kibocsátása, illetve szociográfiai felvételek eszközlése által, amit a tervezett központi szerv adminisztratív berendezkedése és gépi felkészültsége (sokszorosító gép) tenne lehetôvé.
II. A népkultúra terjesztése
Ez a min dennél fontosabb kisebbségi feladat javarészt adminisztráció kérdése. Ezek közül a feladatok közül tervezett központi szervünk azonnal munkába vehetné a következôket:
1. Legelsôsorban a népkönyvtárak szervezését az érdekelt kiadók együttmûködésének megteremtése, illetve kiadói tevékenységük összhangba hozatala útján. A szervezés kiindulópontjai itt a mûködô gazdakörök, a vallásos és egyéb egyesületek, a nôszervezetek, valamint a hitel- és fogyasztási szövetkezetek volnának.
Vállalná a Dalosszövetség, valami nt tagegyesületeinek adminisztratív alátámasztását egyes nehezebb feladatai átvétele útján. Ilyenek: a kottakérdés megoldása, új egyesületek megalakulásának technikai elômozdítása stb.
3. Általánosságban minden téren pótolni igyekeznék társadalmi és kulturális egyesületeinek központi szervét , amely ma hiányzik. Ilyen feladatai volnának: színdarab, kölcsönkönyvtár gyûjtése mûkedvelôk részére, közös társadalmi akciók szervezése, az egyesületek adatainak nyilvántartása stb.
III. Kultúrdiplomácia
A Nyugaton egy re nô azoknak a nemzetközi mozgalmaknak a száma, amelyek legfôbb céljukat a népek közötti kulturális közeledés útjának egyengetésében és a világháború ütötte sebek gyógyításában látják. Ezeknek a nemzetközi mozgalmaknak, az egyháziakat kivéve, Erdélyben kapcsolataik alig vannak, mert nincs szervünk, amely az összeköttetés fenntartásával járó irodai munkát elvégezné. Tervezett központi szervünk e téren azonnal levehetné a munkát, s elôkészíthetné egyfelôl bekapcsolódásunkat egyes mozgalmakba, másfelôl pedig felkelthetné szociális és kulturális bajainkra jelentôs külföldi helyek érdeklôdését, amelyeknek utóbb esetleg segítôkészségét is megszerezhetnénk.
IV. Ifjúsági mozgalom
Az erdélyi fôiskolai magyar ifjúság nemcsak anyagi támogatásra szorul rá igen nagy mértékben, hanem nemzetünk jövendôbeli vezetésének biztosítása érdekében szükség van arra is, hogy ez az ifjúság körültekintô nemzetpolitikai nevelésben részesüljön. Úgy az anyagi támogatás társadalmi szervezését, mint a nemzetpolitikai nevelés irányítását vállalná a tervezett központi szerv, amely az ifjúság munkájának közvetlen bekapcsolásával a nevelés legjobb iskolája volna.
Mindezeken kívül azonnal szerephez juthatna a tervezett szerv a moldovai és bukovinai magyarság nemzeti felébresztésének, illetve ébrentartásának munkájában, s bizonyos mértékben berendezkedhetne több irányú sajtószolgálatra is.
Költségvetés
Azokat a költségeket, amelyekkel ennek az intézménynek a most jelzett keretekben való felállítása jár, két csoportra kell osztanunk: olyanokra, amelyekkel az iroda berendezése és felszerelése jár, és olyanokra, amelyeket az évi fenntartás követel.
Berendezési költségek
|
1. Egy teljes értékû magyar-román-német
tanult gépírónô fizetése havi 3000 |
lej |
36000 |
|
2. Egy kisegítô nôi munkaerô kezeléshez és sok szorosításhoz, havi 1500 |
lej |
18 000 |
|
3. Irodabér, fûtés, világítás átlagosan havi 1500 |
lej |
18 000 |
|
4. Újságelôfizetések átlag havi 2000 |
lej |
24 000 |
|
5. Bélyegköltség átlag napi 10 levelet számítva havonta 1500 |
lej |
18 000 |
|
6. Papír, irodaszer, bekötés, nyomtatvány |
lej |
10 000 |
|
7. Utazási költségekre általányok |
lej |
20 000 |
|
Összesen |
lej |
144 000 |
A tervezett szerv beállítását, valamint vezetô és irányító munkájának elvégzését mindaddig, amíg az intézmény teljesítôképességérôl nem tesz bizonyságot, napi négy ó rai munkával díjmentesen vállalom.
Kolozsvár, 1927. április 18.
Sulyok István
|
