|
Sulyok István
A magyar könyv Erdélyben*
Erdélyben a magyar nyomtatott könyv története és fejlôdése olyan régi, mint maga a könyvnyomtatás. Az ôsi kollégiumok könyvtárai hûen ôrzik ezt a dicsôséges múltat.
A 19. század közepén vette kezdetét nagyobb mértékben az egyesületi és egyéb közkönyvtárak alapítása, melyek szélesebb rétegek szellemi igényeit igyekeztek kielégíteni.
A 20. század elsô éveiben a magyar állam s különbözô társadalmi intézmények nagy erôvel fogtak hozzá népkönyvtárak alapításához, melyek az iskolán kívüli népmûvelés és népnevelés célját szolgálták.
A magyar könyvnek ezt a hatalmas, szerteágazó szervezetét utoljára a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelôsége 1912-1913-ban vette számba, s arról a Magyar Minerva V. kötete számol be, mely már a háború alatt, 1915-ben látott napvilágot.
Tizenhét esztendôn keresztül tehát az erdélyi magyar könyv szervezete gondozás és felügyelet nélkül a sorsra volt bízva. Ez a sors pedig ez alatt az idô alatt mostohább volt hozzá, mint bármikor azelôtt, viharos századokban. Amit a háború meghagyott, azt a féltékenység és nemzeti elfogultság tette ki súlyos viszontagságoknak.
Az a számbavétel, mely itt következik, az úttörés minden nehézségével küszködött, amit eléggé magyaráz az, hogy minden hivatalos segítség nélkül, tisztára társadalmi erôkbôl történt. Ezek az erôk pedig egyfelôl elgyengültek, másfelôl nem eléggé öntudatosak még azokhoz a feladatokhoz mérten, melyek elé a kisebbségi helyzet, az elnyomottság állítja ôket.
Ha ez a számbavétel ezt az öntudatosságot megerôsíti s fejlôdésének alapot ad - minden hiányossága mellett is elérte célját.
Könyvtárak
A Romániához csatolt magyar területeken az állami és magánkönyvtárak utolsó számbavétele tudomásunk szerint 1912-1913. években történt.
Az a számbavétel, melyet 1929. év folyamán megejtettünk, természetesen lényegében megváltozott helyzet elôtt állott. A könyvtárak jelentôs része fölött megszûnt a magyar társadalom ellenôrzése: az állami intézetek könyvtáraira vonatkozólag teljesen, s az állami vagy községi intézmények keretében elhelyezett egyesületi könyvtárakra vonatkozólag legnagyobbrészt.
A szóban forgó területen összesen 355 magyar könyvtárat találtunk. Olyat, melynek méretei s jellege túllépi a népkönyvtárak jellegét. (Ezekrôl az Évkönyv külön fejezetében van részletesen szó.)
E 355 könyvtár közül 114 felekezeti intézmények, 147 magyar egyesületek, 7 magyar magánosok s 87 a román állam birtokában van.
Hosszas utánajárás - kérdôívek, többszöri sürgetések s újabb kérdôívek - segítségével e számból összesen 234 könyvtárnak mai megváltozott helyzetét sikerült megállapítani. 121 könyvtárra vonatkozólag egy év munkájával sem sikerült újabb adatokat szereznünk. Ezek közül: 47 a román állam, 1 magános és 73 a magyar felekezetek és egyesületek birtokában levô könyvtár.
E 234 könyvtárra vonatkozólag az alábbi adatokat állapítottuk meg:
|
A könyvtárak állománya volt |
1919 |
1929 |
Változás |
|
Magyar kötet |
1083166 |
1043707 |
- 39459 |
|
Román kötet |
4948 |
43100 |
+ 38152 |
|
Egyéb nyelvûek |
158002 |
168507 |
+10505 |
A magyar könyvek hiányát legelsôsorban az állami intézeteknél kell keresnünk.
A számbavett 40 állami intézeti könyvtárban:
1919-ben volt összesen 245126 magyar könyv,
ebbôl 1929-ben találtunk összesen 161604 magyar könyvet.
A hiány tehát 83522 kötet.
Ez a jelentôs mennyiség részben megsemmisült, részben pedig kereskedelmi forgalomba került, s nagyrészt kiszállították Erdély területérôl.
Ezeket a háborús viszonyok folytán elôállott hiányokat csak részben pótolták a felekezeti intézmények és a magyar egyesületek könyvtárainak beszerzései.
A román könyvek gyarapodásának magyarázatát egyfelôl a magyar felekezeti iskolák könyvtárainak elôírt beszerzései, másfelôl a román intézmények keretében mûködô magyar egyesületi könyvtáraknak juttatott könyv- és pénzadományok adják, melyeket legnagyobbrészt román könyvek beszerzésére kellett fordítani. Így magyarázható például a városi kölcsönkönyvtárként mûködô aradi Kölcsey-egylet könyvtárának 10000 román kötete, szaporulata.
Az egyéb nyelvû mûvek 10 238 kötetes szaporulatát legnagyobbrészt a magyar fôiskolák (teológiák) és kisebbrészt a középiskolák tanári könyvtárainak beszerzései szolgáltatják.
A beszerzésekre a szóban forgó 243 könyvtárnak fenntartói összesen 4216191 lejt fordítottak 1919-1929. közötti idôben. Ebbôl az összegbôl 1000000 lej esik az aradi városi kezelésben levô Kölcsey-egyleti könyvtárra, mely összegbôl - mint fennebb láttuk - legnagyobbrészt román könyveket szereztek be, 100000 lej esik a hasonló helyzetben levô Dévai Történelmi és Régészeti Társulat Könyvtárára, 271251 lej pedig a Nagyváradi Nyilvános Könyvtárra, mely városi kezelésben ál.
Segélyek formájában 1142533 lejt kapott az említett 234 könyvtár. Ebben az összegben azonban szintén szerepel az aradi Kölcsey-egyesület könyvtárának román beszerzéseire adott 1000000 lej és a Dévai Történelmi és Régészeti Társulat 100 000 lejes segélye úgy, hogy magyar könyvbeszerzést szolgáló segélynek mindössze azt a 42533 lejnyi összeget lehet tekinteni, melyet az említett 234 könyvtár legnagyobbrészt magyar testvértelepülésektôl kapott.
Az említett könyvtárak nagy része nem nyilvános (tanári, kollégiumi, rendházi, magánkönyvtárak). Azokat a könyvtárakat, melyek nyilvánosak, az elmúlt 10 esztendô alatt 200848 olvasó vette igénybe.
|
