Egy évtized alatt több mint negyedmillió fô veszteséget regisztrálhat a kárpát-medencei magyarság. A környezô országokban zajlott 2001/2002-es népszámlálások elôzetes eredményei szerint Romániában 190 ezerrel, Szerbiában 51 ezerrel, Szlovákiában 47 ezerrel, Ukrajnában 6 és fél ezerrel, Horvátországban pedig 6 ezerrel kevesebb a magyarok száma, mint volt tíz évvel ezelôtt.

A szomszédos országokban élô magyarok megdöbbentô ütemû fogyása indította a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) arra, hogy egy átfogó kutatás keretében felmérje a kárpát-medencei magyarság etnodemográfiai helyzetét az 1990-es években, megvizsgálja a közösség fogyásának okait, és kísérletet tegyen arra, hogy meghatározza a magyarság várható számát az elkövetkezô húsz évben.

A HTMH két kutatóintézetet kért fel a szakmai munka elvégzésére: a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetét és a Teleki László Intézetet. A két intézet szakterületének és tevékenységi körének megfelelôen vesz részt a projektben, az általuk végzett kutatások és részmunkák egymásra épülnek, a munkát a HTMH Stratégiai és Elemzô Fôosztálya koordinálja. A program 2002. december 1-én indult, és a tervek szerint 2003. december 31-ével zárul.

A Teleki László Intézet feladata a szomszédos országokban 1990-2002 között elvégzett népszámlálások statisztikai adatainak elemzése és ezek feldolgozása országonként. A magyarság lélekszámának változásait összetett módon vizsgálja, figyelembe véve a születés és halálozás arányából adódó természetes fogyást, a magyarság kormegoszlását, a vegyes házasságok arányát, az adott ország kisebbségpolitikájának alakulását, az asszimilációs hatásokat, a magyar közösség jövôképének változását. Számol azokkal a különbségekkel, amelyek az egyes országokban eltérô módszerekkel folytatott népszámlálások eredményeibôl adódnak, és amelyek megnehezíthetik az összehasonlítást. Idetartozik például különbözô kategóriák szerepeltetése a kérdôíveken (székely/magyar), vagy az a körülmény, hogy a kérdôívet az érintettek vagy pedig kérdezô biztosok töltik ki. A vizsgálat kiterjed a Szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény lehetséges demográfiai hatásaira is.

A Teleki László Intézet létrehozza azt a szomszédos országok magyarságára vonatkozó népszámlálási adatbázist, mely alapján a KSH Népességtudományi Kutatóintézete elvégezheti a magyarság várható létszámának elôreszámítását a 2000-2020-ig terjedô idôszakra.

A Népességtudományi Kutatóintézet által végzett elôreszámítás nem pusztán hozzávetôleges becslés vagy prognózis, hanem egy olyan, az ENSZ által kidolgozott tudományos módszer, melynek segítségével egy kiválasztott jövôbeli idôszakra nézve alig néhány százalékpont eltéréssel meghatározható egy adott népesség lélekszáma, nem és kor szerinti összetétele. A kutatási projekt keretében a Népességtudományi Kutatóintézet nemcsak a magyar nemzetiségûeket illetôen végez elôreszámításokat, hanem az adott ország teljes népességére nézve is. Vizsgálja továbbá az adott országban zajló demográfiai folyamatok hatását az említett népességi csoportokra.

A mintegy egyéves kutatás azzal a céllal folyik, hogy következtetései alapján Magyarország azonosíthassa azokat a cselekvési irányokat és konkrét intézkedéseket, melyekkel hozzájárulhat a kedvezôtlen tendencia megfordításához. Másrészt a kutatás eredménye alapvetôen meghatározhatja a határon túli magyarokkal kapcsolatos átfogó politikát az EU csatlakozás küszöbén.

(Dr. Görömbei Sára HTMH, Stratégiai és Elemzô Fôosztály)