Az Elnöki Tanács október 2-án tartott ülésében behatóan foglalkozott dr. Krenner Miklós és társai által szeptember hó 27-én az Elnökséghez benyújtott emlékirattal, s az abban pontonként elôterjesztett kívánságok tárgyában álláspontját az alábbiakban közli az emlékirat benyújtóival.

1. Az Elnöki Tanács teljesen osztja az emlékirat aláíróinak azon felfogását, hogy "a párt a lehetô legszélesebb alapokra fektetendô", s ehhez képest azok a kisgazdák, városi iparosok, kereskedôk és a szellemiség tagjai, akik úgy érzik, hogy csak névleg, vagy esetleg nem is tagjai a pártnak, és annak mindennapi életében így nem is vesznek részt, a pártéletbe akár érzelmi alapon, akár érdekeik felkarolása által megfelelô intenzitással bevonassanak. A pártvezetôség eddig is mindenkor ezt tartotta a legfôbb hivatásának és feladatának, ilyen irányban adott ismételten utasításokat az egyes tagozatoknak, s amennyiben a rendelkezésre álló erôk ezt megengedték, a tagozatok ilyen irányú szervezô munkáját közvetlenül is iniciálta és támogatta. Ezt jövôre is meg fogja tenni, s kéri az emlékirat aláíróit, hogy a tagozatok vezetôségének e nehéz munkájában legyenek segítségükre. Egyes tagoknak a párt kötelékébôl való kilépése az illetôk önkéntes elhatározásából történt. Amennyiben ôk most vagy késôbb a párt kebelébe visszatérni óhajtanak, ezt a szervezeti szabályzat keretei között bármikor megtehetik. A szervezeti szabályokra vonatkozó kívánságot az Elnöki Tanács nem teljesítheti, mert a szabályzat átdolgozása nem az Elnöki Tanács kezdeményezésébôl történt.

2. A párt intézôbizottsága már 1925. év folyamán s ezt követôen ismételten konstatálta, hogy a szervezeti szabályzat egyes intézkedései a változott viszonyokra, s különösen az új közigazgatási és választási törvény rendelkezésére tekintettel, nem felelnek meg többé céljuknak. Az intézôbizottság ezért folyó 1925. évi június 12-én tartott ülésében 15. Jkvi. szám alatt éppen az aláírók egyikének, dr. Deutschek Gézának javaslatára megbízta az Elnöki Tanácsot, hogy a szervezeti szabályzat egyes elavult, ellentmondó vagy a gyakorlatban meg nem felelônek bizonyult rendelkezéseinek módosítását készítse elô, s erre nézve az intézôbizottságnak tegyen javaslatot, mely ezután az intézôbizottság által megállapítandó végleges szövegben a nagygyűlés elé terjesztessék. Az Elnöki Tanács e munkálattal négytagú bizottságot bízott meg, mely az érvényben lévô szabályzat szem elôtt tartásával, s alapvázának lehetô épségben hagyása mellett szükségesnek ítélt módosítások tervezetét kidolgozza. E tervezetet az Elnökség állásfoglalás céljából megküldötte az összes tagozatoknak, az intézôbizottság összes tagjainak, s valamennyi szenátornak és képviselônek, kérve, hogy arra vonatkozó észrevételeiket közölni szíveskedjenek. A már beérkezett s még ezután beérkezô hozzászólások figyelembevételével maga az Elnöki Tanács is átdolgozta a tervezetet, s azután azt az intézôbizottságnak október 9-ére összehívott ülése elé terjeszti, mely saját hatáskörében fog annak sorsa felett dönteni. Végeredményben a szabályzat megalkotása a nagygyűlés hatáskörébe tartozik, ahol minden illetékes tényezô javaslatait elôterjesztheti. Az Elnöki Tanács köszönettel veszi, ha az emlékirat aláírói, mint az intézôbizottságnak, vagy a parlamenti csoport tagjai egyénileg és közvetlenül, vagy ha egyes tagozatokon belül, mint ezek tagjai, közvetve, észrevételeikkel és útmutatásaikkal támogatják az Elnökséget a szabályzat-módosítások elôkészítésében; az Elnöki Tanács azonban a párt érvényben levô szabályzatára tekintettel, éppen az aláírók által is hangoztatott pártegység érdekében, nem ismerheti el az emlékirat-aláírást olyan tényezônek, melylyel paritásos bizottságot alkothatna.

3. A gyergyószentmiklósi nagygyűlésen a párt elnökségében két hely kerül betöltésre, az Elnöki Tanács teljes egészében újjá választatik, s az intézôbizottságban is több megüresedett hely fog betöltetni. Módjában van tehát a nagygyűlésnek a választás alkalmával azokat megválasztani, kiket erre legérdemesebbnek ítél. Az Elnöki Tanács nem érzi magát feljogosítva arra, hogy a választásra egyedül illetékes alkotmányos szerv döntésében bármiben is elébe vágjon, vagy azt befolyásolni kívánja.

4. A párt szervezeti szabályzata írja elô, hogy az Elnökség tagjai milyen idôtartamra választatnak meg. Az Elnöki Tanács alkotmányellenesnek tartja, hogy bármi tekintetben eltérhessen a nagygyűlés a szervezeti szabályzat ide vonatkozó intézkedéseitôl.

5. Azt a kívánságot, hogy a szept. 26-iki értekezlet résztvevôi e jogcímen a nagygyűlésre meghívassanak, az Elnöki Tanács a demokrácia és az alkotmányosság elvére tekintettel nem teljesítheti, de azért sem, mert ellenkezô esetben kénytelen volna más csoportnak ilyen irányú kívánságait is honorálni, ami a nagygyűlés munkaképességét lehetetlenné tenné. Az emlékirat aláíróinak jelentékeny része megállapításunk szerint amúgy is már hivatalból tagjai a nagygyűlésnek; azok pedig, akik még nem tagjai, a szervezeti szabályzat értelmében a mandátumot az ország bármely tagozatától elnyerhetik.

6. Az aláírók által említett paktumhelyzet mai állásáról az Elnökség a nagygyűlést megfelelôen tájékoztatni fogja.

* Forrás: Krenner Miklós magánhagyatéka - Országos Széchényi Könyvtár