Mezôtelegdi megállapodásunk értelmében sietek megküldeni az ottani megbeszélésbôl leszűrôdött azon - egy részben diszkrét - határozatainkat, amelyeknek emlékezetben tartása végett leendô feljegyzésével megbízattam.

Határozataink a következôk voltak:

1. A reformcsoport kívánatosnak tartja a Bernády Györggyel való politikai kapcsolat fölvételét, amellyel megbízza dr. Gróf Toldalagi Mihályt.

2. Hivatalos tárgyalásokat a csoport egyelôre nem vesz fel román pártokkal, de célravezetônek tartja, hogy egyes csoporttagok - amennyiben erre módjuk kínálkozik - egyénileg és nem hivatalosan román pártpolitikusokkal eszmecseréket folytassanak, és tôlük informálódjanak.

3. 1926 évi december 19-én a csoport újra összejön. Az összejövetel helyét dr. Gróf Toldalagi Mihály állapítja meg, s közli idejében a csoport tagjaival.

4. Az új szervezeti szabályzatokat a csoport a gyümölcsözô önmegadóztatás elvének szemmel tartásával kívánja megalkotni, amely a Magyar Pártot oly anyagi helyzetbe lendítse, amely helyzet alkalmas lesz a kisebbségi kulturális célok megvalósítására.

5. A szervezeti szabályzat elfogadása után a Magyar Párt egész vonalon három hónapon belül újjáalakítandó. A régi mandátumok legkésôbb ezen terminus lejártával megszűnnek.

6. Az új szervezeti szabályzat a lépcsôzetesség elvén épüljön fel. Vagyis: a község válassza a járási vagy hozzá hasonló körzet bizottságát. A járási vagy a hozzá hasonló körzet válassza a megyei intézôbizottságot. Municípiumok külön szervezendôk. Valamennyi szerv hivatalból magában foglalja a már kész földmíves, ipari, kereskedô és szellemi munkás szervezetek delegátusait.

A megyei és városi intézôbizottságok válasszák az országos pártgyűlés delegátusait, s ezek az országos intézôbizottságot, melynek hivatalból legyenek tagjai szintén a kész intézmények, országos szervezetek delegáltjai. Az országos intézôbizottság által választandó elnöki tanácsba és az elnökök sorába is be kívánja iktatni a reformcsoport a fent vázolt szervezetek delegáltjait. Ugyancsak a fenti módon egész vonalon beveendôk a párt szerveibe a felekezetek delegátusai is.

7. A reformcsoport a december 19-ére gróf Toldalagy Mihály által összehívandó új megbeszélésre az alapszabály-tervezetet a fenti elvek szemmel tartásával elkészíti.

8. A szervezeti szabályzat kidolgozása után három hónappal a párt nagygyűlése összehívandó, vagy Marosvásárhelyre, vagy Kolozsvárra.

9. Addig is, amíg mindezek a vázolt elôkészületek véghezvitetnek, a csoport mindenütt igyekezzék mentôl erélyesebben benyomulni a helyi szervezetekbe.

Jelen feljegyzést egy idôben küldöttem szét a reformcsoport Mezôtelegden részt vett tagjainak, tehát: Krenner Miklósnak és Zima Tibornak Arad, gróf Toldalagy Mihálynak Nyárádszentbenedek, Ugron Andrásnak Marosvásárhely, Telegdy Józsefnek Mezôtelegd, Kun Richárdnak Temesvár, Weisz Sándornak és Kós Károlynak Kolozsvár, Tarnóczy Lajosnak Bihar, és dr. Czeglédy Miklósnak Nagyvárad.

Nagyvárad, 1926. november 16.

Igaz barátsággal:

Tabéry Géza

* Tabéry Géza emlékeztetője a mezőtelegdi megbeszélésről. Forrás: Krenner Miklós magánhagyatéka - Országos Széchényi Könyvtár.

Tabéry Géza : író, újságíró (Nagyvárad, 1890 - Nagyvárad, 1958). Jogi tanulmányait Genfben végezte. Hazatérése után közigazgatási pályára lépett. 1909-től A Hét munkatársa. A Károlyi-kormány idején főispáni titkár, a Tanácsköztársaság alatt kormánybiztosi titkár Nagyváradon. A Tanácsköztársaság bukása után rövid időre bebörtönözték. Később a Magyar Szó, majd a Tavasz c. szépirodalmi lapok szerkesztője, azután a Nagyváradi Napló, a Nagyvárad és a Szabadság c. lapok munkatársa. Az Erdélyi Helikon írói társaság egyik alapítója. Élete utolsó éveiben a nagyváradi Ady-múzeum vezetője volt. Fontosabb munkái: A clematisos udvar (Békéscsaba, 1914); Néma harc (Békéscsaba, 1917); Át a Golgotán (Békéscsaba, 1917); Forradalmi versek (Békéscsaba, 1918); A tűzmadár (Kolozsvár, 1926); Szarvasbika (Kolozsvár, 1926); Vértorony (I-II., Kolozsvár, 1929); Októberi emberek (Arad, 1934); A csucsai kastély kisasszonya (Brassó, 1939); Medvetánc (Bukarest, 1958).