Dr. Kecskeméthy István nyilatkozata
a Krenner-csoportról, a pártegységrõl és a Magyar Párt mai vezetõségérõl*
Kecskeméthy István ref. theológiai tanár, volt orsz. képviselõ - aki tegnap Nagyváradon idõzött - aki tudvalevõen egyik jelentõs tagja a Krenner-csoport, vagy Newyork-csoport néven ismert magyarpárti ellenzéknek. Munkatársunk felkereste és az ellenzéki csoport mai állásfoglalásáról a következõ nyilatkozatot adta:
- Az a véleményem, hogy a Magyar Párt mai vezetõsége a régi szolgabírói politikát fo lytatja. Nem tudja megérteni, hogy mi mit akarunk. Mi a párt demokratizálását mélyebb értelemben kívánjuk, hogy úgy legyen berendezve, hogy minden magyar otthon érezze magát benne. Hogy a pártirodák minden tájnak otthonai legyenek, ott mindenkit egyforma szeretettel fogadjanak. Ezt úgy képzelem elérhetõnek, hogy ami magyar megmozdulás van, életmozdulás, irányzat, az mind képviselve legyen a párt belsõ életében. Helye kell szerintem hogy legyen minden életfelfogásnak, a gazdasági irányzatoknak, szóval mindannak, amik tömeget vonzanak, vagy akik tömeget képviselnek.
Szerintem - sajnos - az összes parlamenti jelöltjeink nem olyanok voltak, akik tömeget képviseltek. Ezzel nem akarom ezek jóindulatát kétségbe vonni és azt sem mondom, hogy a régi keretek embereit skartba kell tenni. Nem. Õk is legyenek ott, de engedjék levegõhöz a többi irányzatokat is.
- A Krenner-csoportot én csak olyannak tekintem, amely szükséges, hogy egy lépést elõre tegyünk. De a Magyar Párt szempontjából nem sokat reméltem, mert azzal, hogy beválasztottak néhányat közülök a pártvezetõségbe, a kérdést nem oldották meg. Az elégületlenség oka sokkal mélyebb az én véleményem szerint, semhogy néhány ember beválasztásával elintézettnek tekinthetõ lenne.
- A jövendõt nem látom világosnak. Nagy tragédiája az erdélyi magyarságnak, hogy a mai keretek szétrobbantása nélkül nem lehet segíteni, viszont arra nem lehet, nem szabad senkinek sem vállalkozni. Józan embert erre nem lehet ma találni, s így haladni kell a mai úton, s várni a jövendõnek nyugodt kialakulását.
- Hogy én mit hibáztatok és mit kívánok a munkaprogramba bevenni? Bizony az sok és mély munka. De kell! De anélkül, annak megvalósításáig nem tudjuk az egységet igazán megalkotni. És ez: a falvakba kell kimenni, népies kulturprogrammal. Minden városba kell erre a célra egy csoport, aki csak ezzel foglalkozik központi, közösen megbeszélt irányítás mellett. No és megerõsíteni, megszervezni a gazdasági szövetkezeteket minden községben.
- Az én hitem az, hogy nem annyira a parlamentben, hanem a befelé való öntudatban kell az egységet megteremteni. És erre hiányzik a mai vezetõségben a készség, a rátermettség. Ha ez az öntudat kifejlõdött, olyan erõhöz jutott a Magyar Párt, amellyel minden kormánypártnak számolni kell.
- A paktumot nem tartom ideálnak, de nem is kifogásolom. Most belebuktunk, de nem hányhatjuk a pártvezetõség szemére, nem lenne igazságos és helyes dolog a szemére vetni, mert megtörténhetett volna mással is. Nagyon okos nép a magyar nép. A mostani állapotok mutatják. A világnak talán egyetlen népe sincs, amelyben annyi életösztön és ösztönös bölcsesség lenne, mint a magyarban. De szervezetlen. Azt mondják, szervezzük meg mi. Aki kormányon van, csak annak van szervezõ lehetõsége. Más nem tudja megcsinálni, s ha a Krenner-csoport másként gondolná: téved. A leghevesebben elleneznénk egy pártszakadást, egységbontást. Nagy bûne azonban a vezetõségnek, hogy minden ellenzéki megmozdulásra feljajdul.
- Az ellenzék teljes bevonását a pártba? Ma nem tudom, hogyan lehetne lehetséges. A gyergyói gyûlés elõtt mindent meg lehetett volna csinálni, ha össze tudtunk volna ülni egy közös tárgyalásra. Szó sem lehetett azonban egy gyûlés keretében szavazásról a vezetés fölött. Ahol nincs erõ, hatalom, ott nincs helye szavazásnak, szavaztatásnak. A magyarság különbözõ árnyalatainak csak egyezménnyel lehet, szabad eldönteni minden kérdést a magyarság beléletében.
- Pártszakadás nincs, nem lesz, hanem várjuk a megértésnek eljövendõ idejét, aminek azonban a magyarság érdekében föltétlen el kell következnie. Ez volt egyébként a telegdi értekezlet határozata is.
* Forrás: Nagyvárad, 1926. november 28. 9. o.
Kecskeméthy István: bibliatudós, teológiai professzor (1864-1938). Az 1903-ban létrehozott Bethánia-egylet alapító tagja. A Kolozsvári Református Teológiai Fakultás Tanárképző Intézetében zsidó és arab nyelvtant, illetve a Jób könyvének irodalomtörténeti tárgyalását tartotta. Fõműve a szentírás lefordítása, amelyet a II. világháborút követően rejtegetni kellett és csak 2002 tavaszán jelenhetett meg.
|