|
Az RMDSZ nyilatkozata a nemzeti kérdésrôl
"Igényeljük a romániai magyarság önkormányzatát, amelyhez
való jogunkat az erdélyi románságnak saját elhatározásában született
Gyulafehérvári Határozataira alapítjuk."
Tamási Áron: Hitvallás,
Vásárhelyi Találkozó,
1937.
október
"...Az új román állam megalakításának alapelveiként, a
Nemzet gyûlés kinyilvánítja a
következôket:
1. A teljes nemzeti szabadság az összes együttélô népek
számára. Minden nép saját kebelébôl való egyének által, saját
nyel vén fog élni a közoktatással, közigazgatással és
igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában
képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és ország
kormányzásában.
2. Egyenlô jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot
az ország összes felekezeteinek." (III.
1-2)
Gyulafehérvár, 1918. december
Románia politikai életének egyik legsúlyosabb megoldásra
váró politikai-társadalmi problémája a nemzeti kérdés. Keserves
tapasztalataink, a tragikus események arról gyôztek meg
bennünket, a romániai magyarságot és annak legitim képviselôjét, a
Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy mind a mai napig sem a
politikai akarat, sem a politikai gyakorlat nem kínál elfogadható
megoldást számunkra.
Vállalva nemzeti entitásunkat nem akarunk sem elszakadni,
sem elvándorolni, szülôföldünket otthonunknak valljuk. De a
román nemzetbe beolvadni sem akarunk.
A romániai magyarság politikai alanyként államalkotó
tényezô, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa. Épp olyan
felelôsséggel tartozunk jövôjéért, mint bármely más állampolgár, s mikor
látnunk kell a magyarság körében eluralkodó kiábrándultságot, az ennek
okán jelentkezô elvándorlást, kötelességünk cselekedni.
Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és
az ország számára is kiút ebbôl a válságból. Az etnikai,
vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a
szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és
ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltványban.
Állítjuk, hogy ez az út a belsô önrendelkezés útja. A belsô
önrendelkezési elv ugyanakkor egyetemlegesen is elôre mutat, hiszen
számos, már létrejött vagy most alakuló közösségi önkormányzat utal arra:
Európa mûködô demokráciáiban ez a gyakorla t sikeres.
A romániai magyarság közösségként való betagolódása a hazai
társadalomba része az ország európai közösségekbe való integrációjának.
Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetiségi kérdés az
emberjogi vonatkozásokon túlmenôen új dimenziókat nyert, és ma már az
európai biztonság és stabilitás fontos tényezôje.
Meggyôzôdésünk, hogy a közösségek önkormányzata hozzájárul a
jogállam és a civil társadalmi struktúrák megerôsödéséhez és
ugyanak kor szerves része a demokratizálódás folyamatának.
A nemzeti kérdés megoldása általános érdek,
számítunk az ország demokratikus erôinek a közremûködésére abban a
fáradságos munkában, amely megteremti e megoldás alkotmányos és
jogi kereteit.
Kolozsvár, 1992. október 25.
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Küldöttek Országos
Tanácsa
és
Parlamenti Csoportja |
