A román nép beleegyezésével elrendeljük:

1.§. - A román királyság egységes és oszthatatlan nemzeti állam.

2.§. - Románia területe elidegeníthetetlen.

4.§. - Az összes románok faji és vallási különbségre való tekintet nélkül kötelesek a hazát életcéljuk legfôbb alapjának tekinteni és a haza területi épségének, függetlenségének és méltóságának védelmében magukat feláldozni, munkájukkal erkölcsi felmagasztalásához és gazdasági fejlôdéséhez hozzájárulni, hûséggel viselni a közterheket, amelyeket a törvények elôírnak és önként hozzájárulni a közfeladatokhoz, amelyek nélkül az állam nem élhet.

6.§. - A román állam nem ismer el társadalmi osztálykülönbséget. Az adókivetésben elôjogok alkalmazása tilos. Az adók csökkentése és növelése csak általánosan és törvény által meghatározott módon történhetik.

7.§. - Egyetlen románnak sincs megengedve, hogy élôszóval vagy írással az állam kormányformájának megváltoztatását, mások vagyonának felosztását vagy szétosztását, adótörlést vagy osztályharcot hirdessen.

8.§. - Az összes rítusok és felekezetek papjai részére tilos, hogy szellemi tekintélyüket politikai propaganda szolgálatába állítsák, mind a hitélet és a szertartások számára fenntartott helyiségekben, mind azokon kívül.

Senkinek sem engedtetik meg a politikai propaganda az istentiszteleti helyiségekben vagy a vallásos megnyilatkozásokon.

Tilos bármiféle politikai egyesülés vallásos alapon vagy címen.

9.§. - Az a román, aki a kormány elôzetes engedélye nélkül idegen állam szolgálatába lép vagy idegen katonai alakulathoz csatlakozik, jog szerint elveszíti román állampolgárságát.

Az ily módon elvesztett állampolgárság csak honosítás útján szerezhetô vissza.

10.§. - A románok élvezik a lelkiismereti szabadságot, a munkaszabadságot, a tanszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, az egyesülési szabadságot, valamint mindazon szabadságokat, melyekbôl a törvényekben foglalt jogok származnak.

12.§. - A személyes szabadság biztosítva van.

Senki ellen sem lehet eljárást vagy motozást lefolytatni másként, mint a törvények által meghatározott esetekben és módon.

Senki sem fogható el vagy tartóztatható le másként, mint indokolt bírói határozat alapján, melyet vele a letartóztatás percében vagy legkésôbb attól számított 24 óra alatt közölni kell.

13.§. - Senkit sem lehet akarata ellenére törvényes bíróságoktól elvonni.

14.§. - A lakás sérthetetlen.

16.§. - Mindennemû tulajdon, valamint a magánosokkal és az állammal szembeni hitellevelek sérthetetlenek és mint ilyenek biztosítva vannak.

A közjavak csak a törvényben megállapított szabályok és mód szerint kezelhetôk és idegeníthetôk el. Semmiféle törvény sem állapíthatja meg a vagyonelkobzás büntetését, kivéve a hazaárulás és a közpénzek elsikkasztásának eseteit.

Senki tulajdona sem sajátítható ki másként, mint közérdekbôl, az igazságszolgáltatás által megállapított igazságos és elôzetes kártérítés után a törvényeknek megfelelôen. Közérdek alatt csak olyan esetek érthetôk, amelyek természetük szerint mindenkinek a hasznára vannak, tényleges vagy esetleges módon.

A honvédelem, a katonai, közegészségügyi, kulturális érdekû munkálatok, szárazföldi, vízi és légi közlekedési utak, piacok és törvények által meghatározott közmunkák közhasznú esetein kívül más esetek csakis a törvényhozás két háza szavazatainak kétharmada által megszavazott törvényekkel állapíthatók meg.

17.§. - A bányarétegek, valamint az altalaj mindennemû kincse az állam tulajdona. Kivételt képeznek a közös kôtömegek, építési anyagokat szolgáltató kôbányák és a tôzegtelepek, az állam által korábbi törvények alapján szerzett jogok sérelme nélkül.

Külön bányatörvény szabályozza majd ezeknek a javaknak értékesítését, megállapítva a tulajdonos jogait, amelyek legalább ötven százalékát teszik majd a hozadéknak és az engedély hektáronkénti árának, egyben pedig utalva arra is, hogy milyen mértékben vesznek ezek részt az említett javak kihasználásában.

Az állam javára eddigi engedmények által szerzett jogok továbbra is tiszteletben maradnak.

18.§. - A nagy és kis utak, utcák, amelyek az állam, a megyék, városok és községek gondozása alá tartoznak, folyamok és hajózható vagy tutajozható folyók, a partnövedékek, azok a helyek, ahonnan a tenger vize visszavonul, a természetes vagy mesterséges kikötôk, a partok, ahol a hajók horgonyt vetnek, a légûr, azok a vizek, amelyek motorikus erôt állítanak elô és amelyek közcélokra felhasználhatók, és általában mindazok a javak, amelyek nem képeznek magántulajdont, a köztulajdon tartozékainak tekintendôk.

19.§. - A lelkiismeret szabadsága korlátlan.

Az állam az összes vallásfelekezeteknek egyenlô szabadságot és védelmet biztosít, amennyiben gyakorlásuk nem ütközik a közrendbe, a jó erkölcsökbe és az állam biztonságába.

Az ortodox keresztény egyház és a görög katolikus egyház román egyházak. Az ortodox keresztény vallás a románok nagy többségének vallása lévén, az ortodox egyház az uralkodó egyház a román államban, míg a görög katolikus egyháznak elsôbbsége van a többi felekezetek elôtt.

A román ortodox egyház a jelenben és jövôben független minden idegen fennhatóságtól, a hitelvek tekintetében azonban megmarad egysége a keleti ökumenikus egyházzal.

Az ortodox keresztény román egyház lelki és kánoni kérdései egyetlen zsinati hatóság alá tartoznak.

20.§. - Az anyakönyvi cselekmények a magánjog körébe tartoznak.

21.§. - Az oktatás szabad, a külön törvények által megállapított feltételek mellett, amennyiben nem ütközik a közrendbe és a jó erkölcsökbe, valamint az állam érdekeibe.

22.§. - Az alkotmány mindenkinek biztosítja a törvények által megszabott keretek között és feltételek mellett azt a jogot, hogy gondolatait és véleményét szóban, írásban, képben, hanggal vagy más eszközzel közölhesse és nyilváníthassa.

23.§. - A levelek, táviratok és távbeszélgetések titka sérthetetlen. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az igazságszolgáltatás köteles a törvény értelmében értesüléseket szerezni.

24.§. - A román állampolgároknak jogukban áll békésen vagy fegyvertelenül összegyûlni mindennemû kérdések megtárgyalására, alkalmazkodva ama törvényekhez, melyek e jog gyakorlását szabályozzák.

A közutakon vagy a szabadban történô gyûlések, felvonulások és tüntetések a rendészeti törvényeknek és rendeleteknek vannak alávetve.

25.§. - Bárkinek jogában áll egy vagy több személy által aláírt kérvénnyel a közhatóságokhoz fordulni, a kérvényezés azonban csak az aláíró személyek nevében történhetik.

Csak szervezett hatóságokat illet meg az a jog, hogy a közösség nevében kérvényezhessenek.

26.§. - A román állampolgároknak joguk van egyesülni, alkalmazkodva a törvényekhez.

A szabad egyesülés joga nem foglalja magában a jogi személyiség alkotásának jogát is. A feltételeket, melyek mellett a jogi személyiség elismertetik, törvény állapítja meg.

Külföldi alattvalók csak a törvény által megállapított esetekben tölthetnek be ilyen tisztségeket.

Romániában bármilyen címen csak a románok és a honosított románok szerezhetnek és bírhatnak tulajdonban földbirtokot. Idegennek csupán eme ingatlanok értékére van joguk.

28.§. - Idegen kitüntetéseket románok csak a király engedélyével viselhetnek.

Törvényes felhatalmazás nélkül nem létesíthetôk, nem adhatók és nem viselhetôk semmiféle jelvények, címerek, érmek, vagy egyenruhák.

Ezek azonban nem gyakorolhatók máskép, mint megbízás útján és a jelen alkotmányban megállapított elvek és szabályok szerint.

30.§. - A király az állam feje.

A király szentesíti és hirdeti ki a törvényeket.

A király megtagadhatja a szentesítést.

A törvénykezdeményezési jog a királyé.

Csak a törvényhozói hatalom értelmezheti hitelesen a törvényeket.

Semmiféle törvény vagy általános, illetve községi közigazgatási rendelet nem bír kötelezô erôvel addig, amíg azt a benne meghatározott módon ki nem hirdetik.

32.§. - A végrehajtói hatalom a királyt illeti meg, aki azt az alkotmányban meghatározott módon kormánya által gyakorolja.

33.§. - A bírói hatalmat a bírói hatóságok gyakorolják.

A bírói határozatokat a törvény nevében hirdetik ki.

Ezeket a király nevében hajtják végre.

Ha fivérei és azok leszármazói közül senki sem lenne többé életben vagy elôre kijelentenék, hogy nem fogadják el a trónt, akkor a király az országgyûlés beleegyezésével kijelölheti utódját Nyugat-Európa valamely szuverén uralkodóházának tagjai közül, az országgyûlés hozzájárulásával, mely a 36. §-ban meghatározott módon adatik meg.

Ha sem az egyik, sem a másik eset nem áll be, a trón üresedésben van.

36.§. - Trónüresedés esetén mind a két ház együttes ülésre gyûl össze, még összehívás nélkül is és legkésôbb az összeülésétôl számított nyolcadik napon királyt választ Nyugat-Európa valamely szuverén uralkodóházából.

Trónüresedés esetén az egybegyûlt házak három személybôl alkotott királyi helyhatóságot neveznek ki, amely a király trónra lépéséig gyakorolja a királyi hatalmat.

Az összes fent említett esetekben a szavazás titkos.

37.§. - A király halála alkalmával a házak összehívás nélkül is legkésôbb a holttá nyilvánítás utáni tizedik napon összeülnek.

39.§. - A király a betöltött 18. életévvel válik nagykorúvá.

40.§. - A király kormányzót és két helyettest nevezhet ki, akik a király halála után a trónörökös kiskorúsága idejében a királyi hatalmat gyakorolni fogják.

Ez a kinevezés az országgyûlés beleegyezésével történik a jelen alkotmány 36.§-ában elôírt módozatok szerint.

A kormányzó egyszersmind a gyámságot is gyakorolja a kiskorú király felett.

41.§. - Abban az esetben, ha a király képtelen az uralkodásra, a nagykorú trónörökös gyakorolja egyedül és jog szerint a kormányzói jogot. Ha a trónörökös még kiskorú, a minisztertanács, miután törvényes módon megállapította a királynak az uralkodásra való képtelenségét, határozathozatalra azonnal összehívja a törvényhozó házakat.

42.§. - Az alkotmányt a kormányzói uralom alatt módosítani nem lehet.

43.§. - A király nem lehet egyben más állam feje is a házak beleegyezése nélkül.

44.§. - A király személye sérthetetlen. Miniszterei felelôsséggel tartoznak.

Kivételt képez a miniszterelnök kinevezése, ami ellenjegyzés nélkül történik.

45.§. - A király évente legalább egyszer összehívja a törvényhozó házakat és az ülésszakot trónbeszéddel megnyitja, amelyre a házak választ terjesztenek fel.

A király rendeli el az ülésszak bezárását.

Ô van jogosítva mindkét házat egyszerre vagy csak egyet közülük feloszlatni. A feloszlató határozatnak magában kell foglalnia a választók és az új házak összehívását.

46.§. - A király nevezi ki és menti fel minisztereit.

Új tisztségeket külön törvény nélkül nem létesíthet.

Ô készíti a törvényekhez a szükséges végrehajtási utasításokat, anélkül hogy a törvényt módosítaná, és anélkül hogy valakit felmentene ezek végrehajtása alól.

Ô a hadsereg feje.

Jogában áll háborút üzenni és békét kötni.

Ôt illeti meg a pénzverés joga külön törvény szerint.

Ô köt meg idegen államokkal politikai és katonai szerzôdéseket. Hogy az Általa megkötött kereskedelmi, hajózási és más hasonló egyezményeknek belföldön törvényes érvényük legyen, ezeket a törvényhozás házai elé kell terjeszteni és jóvá kell hagyatni.

47.§. - A civillistát törvény állapítja meg.

48.§. - A törvényhozó házak tagjai a Nemzetet képviselik és megbízásukat csak a törvényes eskü letétele után gyakorolják.

49.§. - Minden ház maga állapítja meg házszabályaiban megalakulásának és mûködésének módját.

51.§. - Senki sem lehet egy idôben mindkét ház tagja.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a miniszterekre és államtitkárokra.

54.§. - Minden határozathozatal a szavazatok abszolút többségével történik, kivéve az alkotmány által megállapított eseteket.

A házak akkor tarthatnak üléseket, ha a névjegyzékbe felvett tagok felénél eggyel több tag van jelen.

56.§. - Egyik ház tagja ellen sem lehet vizsgálatot indítani megbízatása közben kinyilvánított véleményeiért és szavazataiért.

A házak bármelyik tagjának a fogva tartása vagy az ellene való eljárás felfüggesztetik az ülésszak idejére, ha a ház ezt kéri.

58.§. - A házak külön tárgyalnak és határoznak a jelen alkotmányban pontosan felsorolt esetek kivételével.

59.§. - Az ülések rendészetét az elnökök egyedül gyakorolják, akik a házak jóváhagyásával rendelkeznek az illetô ôrséggel.

2. Kereskedelem és ipar;

3. Szellemi foglalkozások.

A választás titkos, kötelezô és személyes szavazással történik olyan kerületi beosztással, amely biztosítja a választók foglakozási ágának a képviseletét.

A megbízatás ideje 6 év.

62.§. - A képviselôház tagjává az választható, aki:

a) román állampolgár;

c) 30-ik életévét betöltötte;

d) Romániában lakik.

63.§. - A szenátust a király által kinevezett szenátorok, a hivatalból jogosult szenátorok és a választott szenátorok alkotják, akiket az államban alkotott testületek tagjai választanak kötelezô, titkos és személyes szavazás útján a választási törvényben megállapítandó számban és a választók és választhatók, férfiak és nôk számára megszabott feltételek mellett.

A kinevezett szenátorok számaránya a választottakhoz viszonyítva ezek fele.

64.§. - Az államban és egyházban elfoglalt magas helyzetük alapján a szenátusnak hivatalból jogosult tagjai:

a) a trónörökös, betöltött 18 éves korától;

b) a királyi család összes nagykorú hercegei;

c) az ország pátriárkája és metropolitái;

e) az állam által elismert vallásfelekezetek fejei, felekezetenként egy-egy, amennyiben az ország törvényeinek megfelelôen vannak megválasztva vagy kinevezve, és ha 200000 lélekszámnál több hívôt képviselnek;

f) a jelenlegi hivatalból jogosult szenátorok, akiket a jelen alkotmány kihirdetéséig ismertek el.

A kinevezett és választott szenátorok megbízása kilenc évre szól. A választott szenátorok megbízását az alkotmány 48. §-ában elôírt eskü letételétôl számított három-három évenként újítják meg, és pedig mindig egyharmad arányban.

A megújító sorsolásra nem került utolsó harmad megbízását a kilenc év leteltéig megôrzi.

A kisorsolt mandátumokra a választási törvény szerint új választás írandó ki.

65.§. - A kormányt a miniszterek és államtitkárok alkotják.

A miniszterek a király nevében gyakorolják a végrehajtói hatalmat az alkotmányban megállapított feltételek mellett és saját felelôsségükre.

66.§. - A miniszterek együttvéve a minisztertanácsot alkotják, amelynek elnöke az, akit a király a kormányalakítással megbízott és aki a minisztertanács elnöke címet viseli.

Minisztériumokat és államtitkárságokat csak törvény útján lehet létesíteni és megszüntetni.

67.§. - Csak az lehet miniszter, aki legalább három nemzedék óta román. Kivételt képeznek azok, akik már eddig miniszterek voltak.

68.§. - A királyi család tagjai nem lehetnek miniszterek.

69.§. - Azok a miniszterek és államtitkárok, akik a házaknak nem tagjai, részt vehetnek a törvények megvitatásán, azonban nem szavazhatnak; a házak kérhetik a minisztereknek a tárgyalásokon való jelenlétét. A tárgyalásokat legalább egy miniszter jelenlétében lehet csak megkezdeni.

A törvényhozó testületek által a miniszterek elleni eljárás megindítása csak a jelenlévô tagok kétharmad többségével mondható ki.

A hivatalából kilépett igazságügy-miniszter nem folytathat ügyvédi gyakorlatot, csak a kilépésétôl számított egy év múlva.

71.§. - Bármely fél, akit valamely miniszter által kiadott vagy ellenjegyzett és az alkotmány vagy más érvényben levô törvény kifejezett szövegébe ütközô rendelet vagy intézkedés sért, az államtól az általános jog szerint pénzbeli kártérítést követelhet az elszenvedett kárért.

Minden törvényjavaslatnál kötelezô a törvényhozási tanács meghallgatása, mind a bizottságokhoz való utalás elôtt, mind utána, a költségvetési hitelekre vonatkozó javaslatok kivételével.

A törvényhozó testületek megkezdhetik a törvényjavaslatok tárgyalását a törvényhozási tanács beleegyezése nélkül is, ha ez a szervezeti törvényben elôírt határidôn belül nem adja meg hozzájárulását.

73.§. - Bírói hatóságot csak törvény által lehet létesíteni.

74.§. - Az egész román állam számára egyetlen Semmítôszék áll fenn.

75.§. - Csak a Semmítôszék teljes ülése dönthet a törvények alkotmányosságának a kérdésében és nyilváníthatja alkalmazhatatlanoknak az alkotmánnyal ellenkezô törvényeket. A törvények alkotmányellenességének kimondása csak az elbírált esetekre vonatkozik.

76.§. - A bírák elmozdíthatatlanok. Az elmozdíthatatlanságot külön törvény fogja megállapítani a jelen alkotmány kihirdetésétôl számított legkésôbb hat hónapon belül. Ebben az idôközben a fegyelmi büntetéseket királyi rendelet fogja kiróni.

77.§. - A katonai igazságszolgáltatást törvény szabályozza.

78.§. - A közigazgatási bíráskodás külön törvény alapján a bírói hatalom körébe tartozik.

79.§. - A közigazgatási intézményeket törvények állapítják meg.

Csak az állam, megyék, községek és állami megbízást betöltô közintézmények javára lehet törvény által adókat létesíteni.

81.§. - Egyedáruságokat csak törvény útján lehet létesíteni és csak az állam, megyék és községek javára.

83.§. - A törvényhozó testületek minden évben lezárják a számadásokat és megszavazzák a költségvetést anélkül, hogy növelhetnék a javasolt kiadásokat.

Az állam minden bevételét és kiadását fel kell venni a költségvetésbe és a zárszámadásokba.

84.§. - Az összes állami bevételek és kiadások elôzetes és kezelési ellenôrzését a legfôbb állami számvevôszék végzi, amely minden évben a törvényhozó testületek elé terjeszti az általános jelentést az elmúlt év költségvetésének kezelési részleteirôl, a miniszterek által a költségvetés alkalmazásánál elkövetett szabálytalanságok feltüntetésével.

Egy felsô ellenôrzôtestület fogja ellenôrizni és felülvizsgálni az összes közszolgálati ágakban a pénzkezelés törvényességét és helyességét.

85.§. - Azokat a külön pénztárakból származó alapokat, amelyekkel különbözô címeken a kormány rendelkezik, fel kell venni az állam bevételeinek általános költségvetésébe.

88.§. - Minden román állampolgár köteles a törvények szerint a haderô valamelyik eleméhez tartozni.

89.§. - A katonai rendfokozatok, kitüntetések és nyugdíjak csak bírói ítélet alapján vonhatók vissza.

90.§. - A haderô létszámát minden évre a törvényhozó testületek szavazzák meg.

91.§. - Semmiféle idegen fegyveres csapat másként nem fogadható az állam szolgálatába és nem léphet Románia területére vagy nem vonulhat át azon, mint valamely törvény alapján.

92.§. - Románia zászlójának színei: kék, sárga és piros, függôleges elhelyezésben.

94.§. - A román állam hivatalos nyelve a román nyelv.

95.§. - Eskü csak akkor tehetô le és csak akkor kötelezô, ha törvény rendeli el, amely ennek szövegét is meghatározza.

96.§. - Jelen alkotmányt sem egészében, sem részben nem lehet felfüggeszteni.

97.§. - Jelen alkotmányt csak a király kezdeményezésére és a törvényhozó testületek elôzetes megkérdezésével lehet egészében vagy részben módosítani. Ezek meg fogják jelölni a módosítandó szövegrészeket is.

A törvényhozó testületek megkérdezése királyi leirattal történik, és ezek a szenátus elnökének elnökletével közös tanácskozásban kétharmad szavazattöbbséggel határoznak. A tanácskozás eredményét a két ház elnöke külön bizottság kíséretében a király tudomására hozza.

A módosított részeket pótló új szövegeket mindkét testület külön kétharmad többséggel szavazza meg.

98.§. - Az Ókirályságban az 1921. évi július 18-án, Besszarábiában az 1920. évi március 13-án, Erdélyben, Bánságban, Körös-vidéken és Máramarosban az 1921. évi június 13-án, Bukovinában az 1921. évi július 30-án kelt agrárreformot elrendelô törvények alapján kisajátított és szétosztott földbirtokok mint szerzett jogok tekintendôk, és úgy a jelenben, mint a jövôben minden, a fenti törvényekbôl fakadó vitás kérdés ezen az alapon bírálandó el.

Ezeknek a törvényeknek a rendelkezései, amelyeket az 1923. évi alkotmánytörvény 131.§-a foglal magában, alkotmányos jellegûek maradnak.

Az 1923. évi alkotmány 133.§-ában jóváhagyott rendelettörvények értelmében elnyert politikai jogok tiszteletben tartandók.

Az összes érvényben levô törvénykönyveket és törvényeket át kell vizsgálni a törvénykezés egységesítése és a jelen alkotmánnyal való összhangba hozataluk miatt. Addig érvényben maradnak. Jelen alkotmány kihirdetésétôl számítva érvénytelenek mindazok a törvények, szabályzatok és mindennemû más okmányok, amelyek az alkotmányban írtakkal ellentétben állanak.

Hasonlóképpen hatályát veszti a jelen alkotmány kihirdetésének napjától az 1923. március 28-án 1360. számú rendelettörvénnyel kihirdetett alkotmány is.

A királyi család törvényei alkotmányos jellegûek, és csak az alkotmány módosítására elôírt eljárással változtathatók meg.

Ez a rendelet alkotmányos jellegû és csak kétharmad többséggel módosítható.

100.§. - Jelen alkotmányt, miután a király kibocsátotta, a román nemzet elé terjesztik "tudomásulvétel és hozzájárulás végett."

Királyi rendelet határozza meg az erre vonatkozó eljárást.

E mûveleteknek és ezek eredményének a miniszterelnök által a király tudomására hozatala után a jelen alkotmány kihirdettetik és életbe lép.

Dr. I. COSTINESCU

Dr. AL. VAIDA-VOEVOD

VICTOR IAMANDI

G. G. MIRONESCU

MIRCEA CANCICOV

N. IORGA

Dr. C. ANGELESCU

I. ANTONESCU tábornok

CONSTANTIN ANGELESCU

C. ARGETOIANU

PAUL TEODORESCU tábornok

N. PETRESCU-COMNEN