|
Románia 1991. évi Alkotmánya
I. CÍM
Általános elvek
1. SZAKASZ
A román állam
(1) Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan
nemzeti állam.
(2) A román államnak köztársasági kormányzati formája
van.
(3) Románia demokratikus és társadalmi jogállam, amelyben az
emberi méltóság, az állampolgári jogok és szabadságjogok, az emberi
személyiség szabad fejlôdése, a igazságosság és a politikai
pluralizmus a legfelsôbb értékeket képviseli és garantálva van.
2. SZAKASZ
A szuverenitás
(1) A nemzeti szuverenitás a román nép sajátja, amely azt a
reprezentatív szervein és népszavazásokon keresztül gyakorolja.
(2) Saját nevében egyetlen csoport és egyetlen személy sem
gyakorolhatja a szuverenitást.
3. SZAKASZ
A terület
(1) Románia területe elidegeníthetetlen.
(2) Az ország határait az alaptörvény szentesíti a
nemzetközi jog elveinek és a többi általánosan elfogadott szabályainak
elfogadásával.
(3) A terület közigazgatási szempontból községek, városok és
megyék szerint van megszervezve. A törvény feltételei között egyes
városokat municípiumokká nyilvánítanak.
(4) A román állam területére idegen népességek nem telepíthetôk át és nem kolonizálhatók.
4. SZAKASZ
A nép egysége és az állampolgárok
egyenlôsége
(1) Az állam alapja a román nép egysége.
(2) Románia az összes állampolgárainak közös és oszthatatlan
hazája, fajtól, nemzetiségtôl, etnikai eredettôl, nyelvtôl, vallástól,
nemtôl, véleménytôl, politikai hovatartozástól, vagyontól vagy társadalmi
eredettôl függetlenül.
5. SZAKASZ
Az állampolgárság
(1) A román állampolgárság az alaptörvényben elôírt
feltételek között szerezhetô meg, tartható meg vagy veszthetô
el.
(2) A román állampolgárság nem vonható vissza azoktól, akik
a születésüknél fogva szerezték meg.
6. SZAKASZ
A jog az identitáshoz
(1) Az állam elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez
tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megôrzéséhez, fejlesztéséhez és
kifejezéséhez.
(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitásának
megtartását, fejlesztését és kifejezését célzó állami védôintézkedéseknek
a többi román állampolgárhoz viszonyítva meg kell felelniük az egyenlôség
és a megkülönböztetéstôl való mentesség elveinek.
7. SZAKASZ
A külföldön élô románok
Az állam támogatja a kapcsolatok erôsítését az ország
határain kívül élô románokkal és az állampolgárságuk szerinti álam
törvényhozását betartva cselekvôen fellép etnikai, kulturális, nyelvi és
vallási identitásuk megtartásáért, fejlesztéséért és kifejezéséért.
8. SZAKASZ
A pluralizmus és a politikai pártok
(1) A pluralizmus a román társadalomban az alkotmányos
demokrácia feltételét és garanciáját képezi.
(2) A politikai pártok a törvény feltételei között alakulnak
meg és tevékenykednek. A politikai pártok hozzájárulnak az állampolgárok
politikai akaratának meghatározásához és kinyilvánításához, tiszteletben
tartva a nemzeti szuverenitást, a területi integritást, a jogrendet és a
demokrácia elveit.
9. SZAKASZ
A szakszervezetek
A szakszervezetek alapszabályaik szerint alakulnak meg és
tevékenykednek, a törvény feltételei között. A szakszervezetek
hozzájárulnak az alkalmazottak jogainak megvédéséhez és szakmai, gazdasági
és szociális érdekeik érvényesítéséhez.
10. SZAKASZ
Nemzetközi kapcsolatok
Románia békés kapcsolatokat tart fenn és fejleszt ki az
összes állammal, ezek keretében pedig jószomszédi kapcsolatokat, a
nemzetközi jog elveinek és az általánosan elfogadott többi szabályának az
alapján.
11. SZAKASZ
A nemzetközi jog és a hazai jog
(1) A román állam kötelezi magát, hogy következetesen és
jóhiszemûen teljesíti az általa részes félként aláírt
szerzôdésekbôl reá háruló kötelezettségeket.
(2) A parlament által a törvénynek megfelelôen ratifikált
szerzôdések a hazai jog részét képezik.
12. SZAKASZ
Nemzeti jelképek
(1) Románia zászlaja háromszínû; a színek
elhelyezése függôleges, a zászlórúdtól kiindulva a következô sorrendben:
kék, sárga, piros.
(2) Románia nemzeti napja December 1-je.
(3) Románia nemzeti himnusza a "Desteapta-te
române".
(4) Az ország címerét és az állam pecsétjét alaptörvényekkel
állapítják meg.
13. SZAKASZ
A hivatalos nyelv
Romániában a román nyelv a hivatalos nyelv.
14. SZAKASZ
A fôváros
Románia fôvárosa Bukarest municípium.
II. CÍM
Az alapvetô jogok, szabadságjogok és
kötelezettségek
I. FEJEZET
Közös rendelkezések
15. SZAKASZ
A jogok egyetemessége
(1) Az állampolgárok az Alkotmányban és más törvényekben
szentesített jogokat és szabadságjogokat élvezik, és az említettekben
elôírt kötelezettségek hárulnak rájuk.
(2) A törvény csakis a jövô tekintetében rendelkezhet,
kivéve a kedvezôbb büntetôtörvényt.
16. SZAKASZ
A jogegyenlôség
(1) Az állampolgárok kiváltságok és megkülönböztetések
nélkül egyenlôk a törvény és a közigazgatások elôtt.
(2) Senki sem állhat a törvény fölött.
(3) A polgári vagy katonai köztisztségeket
vagy méltóságokat csakis a román állampolgársággal és az országban
lakhellyel rendelkezô személyek tölthetik be.
17. SZAKASZ
A román állampolgárok külföldön
A román állampolgárok külföldön a román állam oltalmát
élvezik és teljesíteniük kell kötelezettségeiket, az országból való
távollétükkel összeegyeztethetetlenek kivételével.
18. SZAKASZ
Az idegen állampolgárok és a hontalanok
(1) A Romániában lakó idegen állampolgárok és hontalanok az
Alkotmány és más törvények által a személyek és a vagyonok tekintetében
garantált általános oltalmat élvezik.
(2) A menedékjogot a törvény feltételei között adják meg és
vonják vissza, betartva a Románia által részes félként aláírt nemzetközi szerzôdéseket és megállapodásokat.
19. SZAKASZ
A kiadatás és a kiutasítás
(1) A román állampolgár nem adható ki vagy nem utasítható ki
Romániából.
(2) Az idegen állampolgárok és a hontalanok csakis valamely
nemzetközi megállapodás alapján vagy a kölcsönösség feltételei között
adhatók ki.
(3) A kiutasítást vagy a kiadatást az igazságszolgáltatás
határozza el.
20. SZAKASZ
Az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi
szerzôdések
(1) Az állampolgárok jogaira és szabadságjogaira vonatkozó
alkotmányos rendelkezések az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatával és a Románia által részes félként aláírt paktumokkal és
más szerzôdésekkel összefüggésben értelmezendôk és alkalmazandók.
(2) A Románia által az alapvetô emberi jogokra vonatkozóan
részes félként aláírt paktumok és szerzôdések és a belföldi törvények
közötti eltérések fennállása esetén a nemzetközi szabályozásokat kell
elsôbbségben részesíteni.
21. SZAKASZ
Az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés
(1) Bármely személy az igazságszolgáltatáshoz fordulhat
jogainak, szabadságjogainak vagy törvényes érdekeinek a megvédéséért.
(2) E jog gyakorlását egyetlen törvény sem
korlátozhatja.
II. FEJEZET
Az alapvetô jogok és szabadságjogok
22. SZAKASZ
A jog az élethez és a fizikai és pszichikai
integritáshoz
(1) A jog az élethez, valamint a jog a személy fizikai és
pszichikai integritásához garantálva van.
(2) Senkit sem lehet fizikai kínzásnak vagy bármiféle
embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy kezelésnek alávetni.
(3) Tilos a halálbüntetés.
23. SZAKASZ
Az egyéni szabadság
(1) Az egyéni szabadság és a személy biztonsága
sérthetetlen.
(2) Valamely személy megmotozása, fogva tartása vagy
letartóztatása csakis a törvény által elôírt esetekben és
eljárással megengedett.
(3) A fogva tartás nem lehet 24 órát maghaladó.
(4) A letartóztatás a magisztrátus által kibocsátott parancs
alapján legfeljebb 30 napos idôtartamra eszközölhetô. A letartóztatott a
letart óztatási parancs törvényessége tekintetében panasszal
fordulhat a bírához, aki köteles indokolt határozattal dönteni. A
letartóztatás meghosszabbítását csakis a bírói hatóság hagyja jóvá.
(5) A fogvatartottnak vagy a letartóztatottnak az általa
ismert nyelven azonnal a tudomására kell hozni a fogvatartás vagy a
letartóztatás okait, vádat pedig a legrövidebb határidôn
belül; a vád csakis a választott vagy a hivatalból kinevezett ügyvéd
jelenlétében hozandó tudomásra.
(6) A fogvatartott vagy a letartóztatott szabadlábra
helyezése kötelezô, ha az említett intézkedések okai megszûntek.
(7) Az elôzetes letartóztatásban levô személynek jogában áll
kérni ideiglenes szabadlábra helyezését, bírósági ellenôrzés alatt vagy
kaucióra.
(8) Az elítélô bírói határozat véglegessé válásáig a személy
ártatlannak tekintendô.
(9) Bármely büntetés csakis a törvény feltételei között és
alapján róható ki és alkalmazható.
24. SZAKASZ
A jog a védelemhez
(1) A jog a védelemhez garantált.
(2) A per egész folyamán a felek választott vagy hivatalból
kinevezett ügyvéd segédletére jogosultak.
25. SZAKASZ
A mozgásszabadság
(1) A belföldi és a külföldi mozgásszabadság garantált. E
jog gyakorlásának a feltételeit a törvény állapítja meg.
(2) Minden állampolgárnak biztosította joga, hogy lakhelyét
vagy székhelyét az ország bármely helységében szabadon válassza meg,
kivándoroljon, valamint visszatérjen az országba.
26. SZAKASZ
Az intim, a családi és a magánélet
(1) A közhatóságok tiszteletben tartják és oltalmazzák az
intim, a családi és a magánéletet.
(2) A természetes személy jogosult önmagával rendelkezni, ha
nem sérti meg mások jogait és szabadságjogait, a közrendet vagy a
közerkölcsöt.
27. SZAKASZ
A lakás sérthetetlensége
(1) A lakás és a székhely sérthetetlen. Senki sem hatolhat
be valamely személy lakására vagy székhelyére és nem tartózkodhat ott
ennek engedélye nélkül.
(2) Az (1) bekezdés elôírásaitól törvényes
úton el lehet térni a következô helyzetekben:
a) valamely letartóztatási parancs vagy bírósági határozat
végrehajtásáért;
b) valamely személy életét, testi épségét vagy javait
fenyegetô veszély elhárításáért;
c) a nemzetbiztonság vagy a közrend megvédésért;
d) valamely járvány terjedésének megelôzéséért.
(3) A házkutatásokat kizárólag a magisztrátus rendelheti el,
s azokat csakis a törvény által elôírt formákban lehet
végrehajtani.
(4) Tilos házkutatást tartani éjszaka idején,
a tettenéréses bûncselekmény kivételével.
28. SZAKASZ
A közlések titkossága
A levelek, a táviratok, más postai küldemények,
telefonbeszélgetések és a többi közlési eszköz titkossága
sérthetetlen.
29. SZAKASZ
A lelkiismereti szabadság
(1) A gondolatok, a vélemények, akárcsak a
vallásos hitek szabadsága semmilyen formában sem korlátozható. Senki sem
kényszeríthetô valamely vélemény elfogadására vagy a meggyôzôdésével
ellenkezô vallásos hithez való csatlakozásra.
(2) A lelkiismereti szabadság garantált; ezt a tolerancia és
kölcsönös tisztelet szellemében kell kinyilvánítani.
(3) A vallásfelekezetek szabadok és a saját alapszabályaik
szerint szervezendôk meg, a törvény feltételei között.
(4) A vallásfelekezetek közötti kapcsolatokban tilos a
vallási gyûlöletkeltés bármely formáját, eszközét, aktusát
vagy cselekményét igénybe venni.
(5) A vallásfelekezetek önállóak az állammal szemben és
ennek a támogatását élvezik, ideértve a vallásos lelkigondozás
megkönnyítését a hadseregben, a kórházakban, a börtönökben, a menhelyeken
és az árvaházakban.
(6) A szülôknek vagy a gyámoknak jogukban áll a saját
meggyôzôdésük szerint biztosítani a rájuk bízott fiatalkorú gyermekek
nevelését.
30. SZAKASZ
A kifejezés szabadsága
(1) A gondolatok, a vélemények vagy a hitvallások és bármiféle alkotások élô szóval, írással, képekkel,
hangokkal vagy más tömegkommunikációs eszközökkel való kifejezésének a
szabadsága sérthetetlen.
(2) Tilos bármilyen cenzúra alkalmazása.
(3) A sajtószabadsághoz hozzátartozik a sajtókiadványok
szabad alapítása.
(4) Egyetlen kiadványt sem lehet betiltani.
(5) A törvény a tömegkommunikációs eszközöket finanszírozási
forrásuk feltárására kötelezheti.
(6) A kifejezés szabadsága nem sértheti meg a személy
méltóságát, becsületét, magánéletét és jogát saját
arculatának hû tükrözéséhez.
(7) A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, a
buzdítást az agressziós háborúra, a nemzeti, a faji, osztály- és vallási
gyûlöletre, az uszítást a megkülönböztetésre, a területi szeparatizmusra
vagy a nyilvános erôszakra, valamint az erkölccsel ellenkezô obszcén
megnyilvánulásokra.
(8) A köztudomásra hozott tájékoztatásért vagy alkotásért a
polgárjogi felelôsség a kiadót vagy az alkotót, a szerzôt, a mûvészi
rendezvény szervezôjét, a sokszorosító eszköz, a rádió- vagy a
televízióállomás tulajdonosát terheli, a törvény feltételei között. A
sajtóvétkeket törvény útján kell megállapítani.
31. SZAKASZ
A jog a tájékozódáshoz
(1) A személy jogát a bármely közérdekû tájékoztatáshoz való
hozzáféréshez korlátozni nem lehe t.
(2) A közhatóságok a rájuk háruló illetékességek szerint
kötelesek biztosítani az állampolgárok korrekt tájékoztatását a
közügyekrôl és a magánérdekû kérdésekrôl.
(3) A tájékoztatáshoz való jog nem sértheti a fiatalok
védelmét célzó intézkedéseket vagy a nemzetbiztonságot.
(4) A közületi és a privát tömegtájékoztatási eszközök
kötelesek biztosítani a közvélemény korrekt tájékoztatását.
(5) A közületi rádió- és televíziószolgálatok önállóak.
Ezeknek a jelentôs társadalmi és politikai csoportok számára garantálniuk
kell az antennához való hozzáférés jogát. E szolgálatok szervezése és a
tevékenységük feletti parlamenti ellenôrzés az alaptörvénnyel
szabályozandó.
32. SZAKASZ
A jog a tanuláshoz
(1) A tanuláshoz való jogot a kötelezô általános iskolai
oktatás, a líceumi és a szakmai oktatás, a felsôoktatás, valamint más
oktatási és továbbképzési formákban biztosítják.
(2) Az oktatás minden fokon román nyelven folyik. A törvény
feltételei között az oktatás valamely világnyelven is lebonyolítható.
(3) Garantált a nemzeti kisebbségekhez tartozó
személyek joga anyanyelvük tanulásához és a jog ahhoz, hogy ezen a nyelven
oktathassák ôket; e jogok gyakorlásának a módozatait törvénnyel állapítják
meg.
(4) Az állami oktatás ingyenes, a törvénynek
megfelelôen.
(5) Az oktatási intézmények, ideértve a magánintézményeket
is, a törvény feltételei között hozandók létre és bonyolítják le
tevékenységüket.
(6) Az egyetemi autonómia garantált.
(7) Az állam biztosítja a vallásos oktatás szabadságát,
minden egyes vallásfelekezet sajátos követelményei szerint. Az állami
iskolákban a vallásos oktatást a törvény útján szervezik meg és
garantálják.
33. SZAKASZ
Jog az egészség oltalmazásához
(1) A jog az egészség oltalmazásához garantált.
(2) Az állam köteles intézkedéseket foganatosítani a
higiénia és az egészség biztosítására.
(3) Az orvosi ellátás és a megbetegedésekkel, balesetekkel,
a szüléssel és az egészség helyreállításával kapcsolatos
társadalombiztosítási rendszer szervezését, az orvosi szakmáknak és a
gyógyításhoz fûzôdô tevékenységeknek az ellenôrzését, valamint a személy
testi és szellemi épségének megvédését célzó más intézkedéseket a törvény
szerint kell megállapítani.
34. SZAKASZ
A szavazati jog
(1) Az állampolgárok a választások napjáig, ezt is
beleértve, betöltött 18 éves életkoruktól rendelkeznek szavazati
joggal.
(2) Nem rendelkeznek szavazati joggal a szellemi
fogyatékosok vagy a tilalom alatt álló elmebetegek, valamint a végleges
bírósági határozattal a választási jogaik elvesztésére ítélt
személyek.
35. SZAKASZ
A jog a megválasztáshoz
(1) Joguk van a megválasztásra azoknak a szavazatjogosult
állampolgároknak, akik eleget tesznek a 16. szakasz (3) bekezdésében
foglalt feltételeknek, ha nem tiltották el ôket a politikai
pártokba való egyesüléstôl a 37. szakasz (3) bekezdése szerint.
(2) A jelölteknek, ahhoz, hogy a Képviselôházba megválasszák
ôket a választások napjáig, ezt is beleértve, be kell tölteniük legalább a
23 éves életkort és a legalább 35 éves életkort ahhoz, hogy megválasszák
ôket a Szenátusba vagy a Románia elnöke tisztségébe.
36. SZAKASZ
A gyülekezési szabadság
A nagygyûlések, a tüntetések, a felvonulások vagy bármely
más gyülekezések szabadok és csakis békésen, bármilyen fegyver nélkül
szervezhetôk meg és bonyolíthatók le.
37. SZAKASZ
Az egyesülési jog
(1) Az állampolgárok szabadon egyesülhetnek politikai
pártokba, szakszervezetekbe és más egyesülési formákba.
(2) Nem alkotmányosak azok a pártok vagy szervezetek,
amelyek a céljaiknál vagy a tevékenységüknél fogva síkra szállnak a
politikai pluralizmus, a jogállam elvei vagy Románia szuverenitása,
integritása, illetve függetlensége ellen.
(3) Nem lehetnek a politikai pártok tagjai az
Alkotmánybíróság tagjai, a nép ügyvédjei, a magisztrátusok, a hadsereg
aktív tagjai, a rendôrök s a közhivataloknak az
alaptörvénnyel megállapított más kategóriái.
(4) Tiltottak a titkos jellegû egyesülések.
38. SZAKASZ
A munka és a munka szociális oltalmazása
(1) A munkához való jog nem korlátozható. A szakma, valamint
a munkahely szabadon választható meg.
(2) Az alkalmazottaknak joguk van a munka szociális
oltalmazásához. A védôintézkedések a munkabiztonságra és -higiéniára, a
nôk és az ifjak munkarendszerére, az összgazdasági viszonylatban
bevezetett minimális fizetésre, a heti pihenésre, a fizetett
pihenôszabadságra, a nehéz körülmények között végzett munkára, valamint
más sajátos helyzetekre vonatkoznak.
(3) A munkanap normális idôtartama átlagosan legfeljebb 8
óra.
(4) Az egyenlô munkáért a nôk a férfiakéval egyenlô
fizetésben részesítendôk.
(5) Garantált a jog a kollektív munkaügyi egyezkedésekhez és
garantált a kollektív megállapodások kötelezô jellege.
39. SZAKASZ
A kényszermunka tilalma
(1) Tilos a kényszermunkát alkalmazni.
(2) Nem képez kényszermunkát:
a) a katonai jellegû szolgálat vagy a kötelezô katonai
szolgálatot a törvény szerint vallási okokból nem teljesítôk által e
szolgálat helyett kifejtett tevékenység;
b) valamely elítélt személy által a fogvatartás vagy a
feltételes szabadlábra helyezés idején normális körülmények között
kifejtett munka;
c) a természeti csapások vagy más veszélyes helyzetek által
megkövetelt, valamint a törvény által megállapított szokványos polgári
kötelezettségekhez tartozó szolgáltatások.
40. SZAKASZ
A sztrájkjog
(1) Az alkalmazottaknak a szakmai, gazdasági és szociális
érdekeik megvédéséért joguk van sztrájkhoz folyamodni.
(2) E jog gyakorlásának feltételeit és korlátait, valamint a
társadalom számára lényeges szolgáltatások biztosításához szükséges
garanciákat a törvény állapítja meg.
41. SZAKASZ
A magántulajdon oltalma
(1) A tulajdonhoz való jog, valamint az állammal szembeni
követelések kielégítése garantált. E jogok tartalmát és korlátait a
törvény állapítja meg.
(2) A magántulajdont, a tulajdonosoktól függetlenül,
egyenlôen oltalmaz za a törvény. Az idegen állampolgárok és a
hontalanok a földterületek fölött nem szerezhetnek tulajdonjogot.
(3) Senkinek a tulajdona sem sajátítható ki, hacsak nem a
törvény szerint megállapított valamely közhasznú ügy esetében, igazságos
és elôzetes kárt érítéssel.
(4) A közhatóság bármely ingatlantulajdon altalaját
felhasználhatja közérdekû munkálatokra, azzal a kötelezettséggel, hogy a
tulajdonosnak megtérítse a talajban, az ültetvényekben vagy az
építményekben okozott, valamint a hatóságoknak felróható egyéb
károkat.
(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett kártérítéseket a
tulajdonossal közös megegyezéssel vagy, véleménykülönbség esetén, az
igazságszolgáltatás útján kell megállapítani.
(6) A tulajdonjog kötelez a környezetvédelemmel és a
jószomszédság biztosításával kapcsolatos, valamint más feladatok
teljesítésére, amelyek a törvény vagy a szokás szerint a tulajdonosra
hárulnak.
(7) A törvényes úton szerzett vagyont nem lehet elkobozni. A
megszerzés törvényes jellege feltételezett.
(8) A valamely bûncselekmény vagy kihágás
elkövetésére szánt vagy használt, akárcsak az ezek elkövetésébôl eredô
javak csakis a törvény feltételei között kobozhatók el.
42. SZAKASZ
Az örökösödési jog
Az örökösödési jog garantált.
43. SZAKASZ
Az életszínvonal
(1) Az állam köteles az állampolgárok számára természetüknél
fogva méltányos életszínvonalat biztosító gazdasági fejlesztési és
szociális oltalmazási intézkedéseket hozni.
(2) Az állampolgárok a nyugdíjra, fizetett szülési
szabadságra, az állami egészségügy által nyújtott orvosi ellátásra,
munkanélküliségi segélyre és a törvény által elôírt más
formájú szociális gondozásra jogosultak.
44. SZAKASZ
A család
(1) A család a házastársak szabad akaratnyilvánításából
létrejött házasságon, a házastársak egyenlôségén s a szülôk azon jogán és
kötelezettségén alapul, hogy biztosítsák a gyermekek eltartását,
nevelését és oktatását.
(2) A házasság megkötésének, felbontásának és semmisségének
a feltételeit a törvény útján kell megállapítani. Az egyházi házasságkötés
csakis a polgári házasságkötés után celebrálható.
(3) A házasságon kívül született gyermekek a
házasságból eredôkkel egyenlôk a törvény elôtt.
45. SZAKASZ
A gyermekek és az ifjak oltalmazása
(1) A gyermekek és az ifjak jogaik érvényesítésében
különleges oltalmazási és segédleti rendszernek örvendenek.
(2) Az állam a gyermekek számára állami családi pótlékot nyújt és segélyeket a beteg vagy a hátrányos
helyzetben levô gyermekek gondozására. A gyermekek és az ifjak szociális
oltalmazásának egyéb formáit törvénnyel kell megállapítani.
(3) Tilos a fiatalkorúak kizsákmányolása, olyan
tevékenységekben való foglalkoztatása, amelyek rájuk
egészségi, erkölcsi szempontból károsak lehetnének vagy veszélyeztethetnék
az életüket, illetve a normális fejlôdésüket.
(4) A 15 éves életkoron aluli fiatalkorúak fizetéses
alkalmazottakként nem foglalkoztathatók.
(5) A közhatóságok kötelesek hozzájárulni az ifjaknak az
ország politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és sportéletében való
szabad részvételéhez szükséges feltételek megteremtéséhez.
46. SZAKASZ
A hátrányos helyzetben levô személyek
oltalmazása
A hátrányos helyzetben levô személyek
különleges oltalmazást élveznek. Az állam biztosítja a hátrányos
helyzetben levôkkel kapcsolatos országos megelôzési, kezelési,
alkalmazkodóképesség-helyreállítási, oktatási, kiképzési és a társadalomba
való beilleszkedési politika alkalmazását,
tiszteletben tartva a szülôkre és a gyámokra háruló jogokat és
kötelességeket.
47. SZAKASZ
A folyamodási jog
(1) Az állampolgároknak jogukban áll, hogy csakis az aláírók
nevében megfogalmazott beadványokkal a közhatóságokhoz folyamodjanak.
(2) A törvényesen megalakított szervezetek jogosultak arra,
hogy folyamodványokat nyújtsanak be, kizárólag az általuk képviselt
közösségek nevében.
(3) A folyamodási jog gyakorlása illetékmentes.
(4) A közhatóságok a folyamodványokra a törvény szerint
megállapított határidôkben és feltételek között válaszolni
kötelesek.
48. SZAKASZ
A valamely közhatóság által sértett személy
joga
(1) A valamely jogában a közhatóság által adminisztratív
aktussal vagy a kérelme törvényes határidôre való megoldásának
elmulasztásával sértett személy jogosult az igényelt jog
elismerésének, az aktus semmissé nyilvánításának elnyerésére és a neki
okozott kár megtérítésére.
(2) E jog gyakorlásának feltételeit és korlátait
alaptörvénnyel kell megállapítani.
(3) Az állam a törvény szerint vagyonjogilag felel a büntetôperekben elkövetett igazságszolgáltatási tévedésekkel okozott
károkért.
49. SZAKASZ
Egyes jogok vagy szabadságjogok gyakorlásának
korlátozása
(1) Egyes jogok vagy szabadságjogok gyakorlása csakis a
törvénnyel korlátozható s csakis ha ezt, az eseteknek
megfelelôen, megköveteli a nemzetbiztonságnak, a közrendnek, -egészségnek
vagy -erkölcsnek, az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak a
megvédése; a bûnügyi eljárás lebonyolítása; valamely természeti csapás
vagy valamely rendkívül súlyos katasztrófa
következményeinek megelôzése.
(2) A korlátozásnak arányosnak kell lennie a korlátozást
kiváltó helyzettel, és nem érintheti a jogok vagy a szabadságjogok
fennállását.
III. FEJEZET
Alapvetô kötelezettségek
50. SZAKASZ
Az ország iránti hûség
(1) Az ország iránti hûség szent jellegû.
(2) A köztisztségekkel megbízott állampolgárok, akárcsak a
katonák felelôsséggel tartoznak a rájuk háruló kötelezettségek hûséges
teljesítéséért, és ebbôl a célból le kell tenniük a törvény által
megkövetelt esküt.
51. SZAKASZ
Az Alkotmány és a törvények betartása
Az Alkotmánynak, az Alkotmány szupremációjának és a
törvényeknek a betartása kötelezô.
52. SZAKASZ
A honvédelem
(1) Románia megvédése az állampolgárok joga és
kötelessége.
(2) A katonai szolgálat kötelezô a román állampolgárságú,
20. életévüket betöltött férfiak számára, a törvényben elôírt esetek
kivételével.
(3) Az állampolgárok a 35. életévükig sorolhatóak be
kiképzésre a tényleges katonai szolgálat keretében.
53. SZAKASZ
Pénzügyi hozzájárulások
(1) Az állampolgárok kötelesek adókkal és illetékekkel
hozzájárulni a közköltségek fedezéséhez.
(2) A törvényes adóztatási rendszernek biztosítania kell a
pénzügyi terhek igazságos elosztását.
(3) Tilos bármely más szolgáltatás igénylése, kivéve a
törvény által rendkívüli helyzetekben megállapítottakat.
54. SZAKASZ
A jogok és a szabadságjogok gyakorlása
A román állampolgároknak, az idegen állampolgároknak és a
hontalanoknak az alkotmányos jogaikat és szabadságjogaikat jóhiszemûen, mások jogainak és szabadságjogainak megsértése nélkül
kell gyakorolni.
IV. FEJEZET
A nép ügyvédje
55. SZAKASZ
Kinevezés és szerep
(1) A nép ügyvédjét az állampolgárok jogainak és
szabadságjogainak a megvédése céljából a Szenátus nevezi ki,
4 éves idôtartamra. A nép ügyvédje intézményének a szervezését és
mûködését alaptörvénnyel kell megállapítani.
(2) A nép ügyvédje nem tölthet be semmilyen más köz- vagy
magántisztséget.
56. SZAKASZ
A feladatkör gyakorlása
(1) A Nép ügyvédje hivatalból vagy a jogaikban és a
szabadságjogaikban megsértett személyek kérésére gyakorolja feladatkörét,
a törvény által megállapított keretek között.
(2) A közhatóságok kötelesek a nép ügyvédje számára
biztosítani a feladatköre gyakorlásához szükséges támogatást.
57. SZAKASZ
Jelentéstétel a parlament elôtt
A nép ügyvédje jelentéseket terjeszt a parlament két háza
elé évente vagy ezek kérésre. A jelentések a törvénykezésre vagy más
természetû intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazhatnak az
állampolgári jogok és szabadságjogok megvédése céljából.
III. CÍM
A közhatóságok
I. FEJEZET
A parlament
1. Cikkely
Szervezés és mûködés
58. SZAKASZ
A szerep és az összetétel
(1) A parlament a román nép legfelsôbb képviseleti szerve és
az ország egyetlen törvényhozási hatósága.
(2) A parlament a Képviselôházból és a
Szenátusból áll.
59. SZAKASZ
A házak megválasztása
(1) A Képviselôházat és a Szenátust általános, egyenlô,
közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg, a
választási törvény szerint.
(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó
állampolgárok azon szervezetei, amelyek a választásokon nem kapják meg a
parlamenti képviseletükhöz szükséges szavazatszámot, egy-egy képviselôi
helyre jogosultak, a választási törvény feltételei között. A valamely
nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egyetlen
szervezet képviselheti.
(3) A képviselôk és a szenátorok számát a választási törvény
az ország lakosságához viszonyítva állapítja meg.
60. SZAKASZ
A mandátum idôtartama
(1) A Képviselôházat és a Szenátust 4 éves idôtartamú,
háború vagy katasztrófa esetén alaptörvénnyel meghosszabbítható mandátumra
választják meg.
(2) A képviselôházi és a szenátusi választásokat a mandátum
lejártától vagy a parlament feloszlatásától számított legfeljebb 3 hónapon
belül le kell bonyolítani.
(3) Az újonnan megválasztott parlamentnek, Románia elnöke
összehívására, a választásoktól számított legfeljebb 20 napon belül össze
kell ülnie.
(4) A házak mandátumát az új parlament törvényes
összeüléséig meghosszabbíthatják. Ebben az idôszakban nem lehet
felülvi zsgálni az Alkotmányt és nem lehet elfogadni, módosítani
vagy hatályon kívül helyezni alaptörvényeket.
(5) Az elôzô parlament napirendjén szereplô
törvénytervezetek és törvényhozási javaslatok az új parlamentben követik
az eljárást.
61. SZAKASZ
A belsô szervezés
(1) Minden egyes ház szervezését és mûködését saját
szabályzattal kell megállapítani. A házak pénzügyi forrásait az általuk
jóváhagyott költségvetésekben kell elôirányozni.
(2) Mindegyik ház állandó bürót választ magának. A
Képviselôház és a Szenátus elnökét a házak mandátumának idôtartamára
választják meg. Az állandó büró többi tagját az ülésszakok elején
választják meg. Az állandó bürók tagjai visszahívhatók a mandátum lejárta
elôtt.
(3) A képviselôk és a szenátorok, az egyes házak
szabályzatai szerint, parlamenti csoportokba szervezôdhetnek.
(4) Mindegyik ház állandó bizottságokat hoz létre magának és
vizsgálóbizottságokat vagy más különleges bizottságokat alakíthat. A házak
közös bizottságokat hozhatnak létre.
(5) Az állandó bürók és a parlamenti bizottságok az egyes
házak politikai összetétele szerint hozandók létre.
62. SZAKASZ
Együttes ülések
(1) A Képviselôház és a Szenátus külön üléseken és együttes
üléseken fejti ki munkálatait. Az együttes ülésen a munkálataikat a
képviselôk és a sz enátorok többségének a szavazatával elfogadott
szabályzat szerint bonyolítják le.
(2) A házak együttes ülést a következô esetben
tartanak:
a) Románia elnöke üzenetének a meghallgatása;
b) az állami költségvetésnek és állami társadalombiztosítási
költségvetésnek a jóváhagyása;
c) az általános vagy részleges mozgósítás kihirdetése;
d) a hadiállapot kihirdetése;
e) a katonai ellenségeskedések felfüggesztése vagy
beszüntetése;
f) a Legfelsôbb Honvédelmi Tanács és a Számvevôszék
jelentésének megvizsgálása;
g) a Román Hírszerzô Szolgálat igazgatójának kinevezése
Románia elnökének javaslatára, és az e szolgálat tevékenysége feletti
ellenôrzés gyakorlása;
h) más olyan feladatok ellátása, amelyeknek az Alkotmány
vagy a szabályzat szerint együttes ülésen kell eleget tenni.
63. SZAKASZ
Ülésszakok
(1) A Képviselôház és a Szenátus évente két rendes
ülésszakra ül össze. Az elsô ülésszak február hónapban kezdôdik, és nem
tarthat tovább június hónap végénél. A második ülésszak szeptember
hónapban kezdôdik, és n em tarthat tovább december hónap
végénél.
(2) A Képviselôház és a Szenátus Románia elnökének, az egyes
házak állandó bürójának vagy a képviselôk. illetve a szenátorok legalább
egyharmadának a kérésére rendkívüli ülésszakra is összeül.
(3) A házakat az elnökeik hívják össze.
64. SZAKASZ
A jogi aktusok és a törvényes kvórum
A Képviselôház és a Szenátus tagjai többségének a
jelenlétében törvényeket, határozatokat és indítványokat fogad
el.
65. SZAKASZ
Az ülések nyilvános jellege
(1) A két ház ülései nyilvánosak.
(2) A házak elhatározhatják, hogy egyes ülések titkosak
legyenek.
2. Cikkely
A képviselô és szenátorok státusa
66. SZAKASZ
A képviseleti mandátum
(1) Mandátumuk gyakorlása során a képviselôk és a szenátorok
a nép szolgálatában állnak.
(2) Bármely imperatív jellegû mandátum
semmis.
67. SZAKASZ
A képviselôk és a szenátorok mandátuma
(1) A képviselôk és a szenátorok az illetô házak törvényes
összeülésének idôpontjától gyakorolják mandátumaikat, ezek igazolásának a
feltételével.
(2) A képviselôi vagy a szenátori minôség megszûnik az
újonnan megválasztott házak összeülésének törvényes idôpontjában vagy
lemondás, a választási jogok elvesztése, összeférhetetlenség vagy
elhalálozás esetén.
68. SZAKASZ
Összeférhetetlenségek
(1) Senki sem lehet egy idôben képviselô és
szenátor.
(2) A képviselôi vagy a szenátori minôség
összeegyeztethetetlen bármely közhatósági tisztség gyakorlásával, a
kormánytagi tisztség kivételével.
(3) Más összeférhetetlenségek alaptörvénnyel állapítandók
meg.
69. SZAKASZ
A parlamenti mentelmi jog
(1) A képviselô vagy a szenátor kamarájának az érintett
meghallgatása után adott jóváhagyása nélkül nem tartható fogva, nem
tartóztatható le, nem vethetô alá motozásnak vagy nem indítható ellene
bûnügyi vagy kihágási eljárás. Az ítélkezés a Legfelsôbb Igazságügyi
Bíróság illetékességébe tartozik.
(2) A képviselô vagy a szenátor tettenéréses bûncselekmény
esetén lefogható és alávethetô a motozásnak. Az igazságügyi miniszternek a
lefogásról és a motozásról késedelem nélkül értesítenie kell az illetô ház
elnökét. Ha az így értesített ház megállapítja, hogy nincs ok a
fogvatartásra, azonnal el kell rendelnie az említett intézkedések
visszavonását.
70. SZAKASZ
A vélemények függetlensége
A képviselôk és a szenátorok nem vonhatók jogi felelôsségre
a mandátumuk gyakorlása során leadott szavazataikért vagy kifejezett
politikai véleményeikért.
71. SZAKASZ
A juttatás és a többi járandóságok
A képviselôk és a szenátorok havi juttatásban részesülnek. A
juttatások összegét és a többi já randóságot törvénnyel kell
megállapítani.
3. Cikkely
A törvénybe foglalás
72. SZAKASZ
Törvénykategóriák
(1) A parlament alkotmányos törvényeket, alaptörvényeket és
köztörvényeket fogad el.
(2) Az alkotmányos törvények tárgya az Alkotmány
felülvizsgálása.
(3) Alaptörvénnyel szabályozandó:
a) a választási rendszer;
b) a politikai pártok szervezése és
mûködése;
c) népszavazás szervezése és lebonyolítása;
d) a kormánynak és a Legfelsôbb Honvédelmi Tanácsnak a
szervezése;
e) az ostromállapot és a sürgôsségi állapot rendszere;
f) a bûncselekmények, a büntetések és vég rehajtásuk
rendszere;
g) az amnesztia vagy közkegyelem gyakorlása;
h) a Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsának, a bírósági
hatóságoknak, a Közügyek Minisztériumának és a Számvevôszéknek a
szervezése és mûködése;
i) a köztisztviselôk státusa;
j) a közigazgatási bíróság;
k) a tulajdon és az öröklés általános jogrendszere;
l) a munkaviszonyok, a szakszervezetek és a szociális
oltalmazás általános rendszere;
m) az oktatás általános megszervezése;
n) a vallásfelekezetek általános rendszere;
o) a helyi közigazgatás, a területi szervezés, valamint a
helyi autonómia általános rendszere;
p) a kizárólagos gazdasági övezet megállapítási módja;
r) a többi olyan terület, amelynek tekintetében az Alkotmány
alaptörvények elfogadását írja elô.
73. SZAKASZ
A törvényhozási kezdeményezés
(1) A törvényhozási kezdeményezés a kormányt, a
képviselôket, a szenátorokat illeti meg, és törvényhozási kezdeményezést
tehet legalább 250000 szavazati joggal rendelkezô állampolgár is. Az
állampolgárok törvényhozási kezdeményezéseinek legalább az ország megyéi
egynegyedébôl kell kiindulnia, s e megyék mindegyikében vagy Bukarest
municípiumban legalább 10000 aláírást kell gyûjteni a kezdeményezés
támogatására.
(2) Az állampolgári törvényhozási kezdeményezés tárgyát nem képezhetik az adóügyi, a nemzetközi jellegû
kérdések, az amnesztia és a közkegyelem.
(3) A kormány a törvénytervezetnek a házak egyikébe való
eljuttatásával gyakorolja törvényhozási jogát.
(4) A törvényhozási kezdeményezés jogát gyakorló képviselôk, szenátorok és állampolgárok csakis a törvénytervezetek
esetében kért formában terjeszthetnek elô törvényhozási javaslatokat.
(5) A törvényhozási javaslatokat abban a házban kell elôször
elfogadásra terjeszteni, amelyhez benyújtották azokat.
74. SZAKASZ
A törvények és a határozatok elfogadása
(1) Az alaptörvényeket és a házak szabályzataira vonatkozó
határozatokat mindegyik ház tagjainak a szavazattöbbségével fogadják
el.
(2) A köztörvényeket és a határozatokat mindegyik ház jelen
levô tagjainak a szavazattöbbségével fogadják el.
(3) A parlament, a kormány kérésére vagy saját
kezdeményezésbôl, a házak mindegyikének, szabályzata szerint megállapított
sürgôsségi eljárással fogadhat el törvénytervezeteket és törvényhozási
javaslatokat.
75. SZAKASZ
A törvénytervezetek és a törvényhozási javaslatok
elküldése egyik házból a másikba
Az egyik ház által elfogadott törvénytervezeteket vagy
törvényhozási javaslatokat meg kell küldeni a parlament másik házának. Ha
ez utóbbi elutasítja a törvénytervezetet vagy a törvényhozási javaslatot,
ezeket újabb megvitatásra vissza kell küldeni az ôket
elfogadó háznak. Az újabb elutasítás végleges.
76. SZAKASZ
A közvetítés
(1) Ha az egyik ház a másik ház által jóváhagyottól eltérô
formában fogad el valamely törvénytervezetet vagy törvényhozási
javaslatot, a házak elnökeinek közvetítési eljárást kell
kezdeményezniük egy paritásos bizottság révén.
(2) Abban az esetben, ha a bizottság nem jut megegyezésre,
vagy ha az egyik ház nem hagyja jóvá a közvetítô bizottság jelentését, az
eltérô szövegrészeket, együttes ülésen, megvitatás végett a Képviselôház
és a Szenátus elé terjesztik, amelyeknek a 74. szakasz (1) vagy (2)
bekezdésében elôírt többség szavazatával kell elfogadniuk a végleges
szöveget.
77. SZAKASZ
A törvény kihirdetése
(1) A törvényt kihirdetés végett meg kell küldeni Románia
elnökének. A törvényt az átvételétôl számított legfeljebb 20
napos határidôn belül ki kell hirdetni.
(2) Az elnök, a kihirdetés elôtt, a parlamenttôl egyetlen
alkalommal kérheti a törvény újbóli megvizsgálását.
(3) Ha az elnök a törvény újbóli megvizsgálását kérte vagy kérétk a törvény alkotmányosságának a megvizsgálását, a
törvényt az újbóli megvizsgálás után elfogadott törvény átvételétôl vagy
az Alkotmánybíróságnak a törvény alkotmányosságát igazoló döntése
átvételétôl számított legfeljebb 10 napon belül ki kell
hirdetni.
78. SZAKASZ
A törvény hatályba lépése
A törvényt közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében, s
az a közzétételének idôpontjában vagy a szövegben elôírt idôpontban lép
hatályba.
79. SZAKASZ
A Törvényhozási Tanács
(1) A Törvényhozási Tanács a parlament tanácsadó szakszerve,
amely az egész törvényhozás rendszeresítése, egységesítése és
egybehangolása céljából véleményezi a szabályozó rendelkezések
tervezeteit. A tanács vezeti Románia törvényhozásának hivatalos
nyilvántartását.
(2) A Törvényhozási Tanács létesítését,
szervezését és mûködését alaptörvénnyel kell megállapítani.
II. FEJEZET
Románia elnöke
80. SZAKASZ
Az elnök szerepe
(1) Románia elnöke képviseli a román államot és szavatolja
az ország nemzeti függetlenségét, egységét és területi integritását.
(2) Románia elnöke felügyel az Alkotmány
betartására és a közhatóságok jó mûködésére. Ebbôl a célból az elnök
közvetítési funkciót gyakorol az állam hatalmai között, valamint az állam
és a társadalom között.
81. SZAKASZ
Az elnök megválasztása
(1) Románia elnökét általános, egyenlô,
közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg.
(2) Megválasztottnak azt a jelöltet nyilvánítják, amelyik a
választás elsô fordulóján megkapta a választói jegyzékekben szereplô
választók többségének a szavazatát.
(3) Abban az esetben, ha a jelöltek egyike sem érte el ezt a
többséget, az elsô fordulón kapott szavazatok számrendje szerint
megállapított elsô két jelölt között megszervezik a választás második
fordulóját. Megválasztottnak azt a jelöltet nyilvánítják , aki a
legtöbb szavazatot kapta.
(4) Románia elnökének a tisztségét csak legfeljebb két
mandátum idôszakára töltheti be egyetlen. A mandátumi idôszakok egymást
követôk is lehetnek.
82. SZAKASZ
A mandátum igazolása és az eskütétel
(1) A Románia elnöke tisztség betöltéséért tartott
választások eredményét az Alkotmánybíróság igazolja.
(2) Az igazoltan megválasztott jelöltnek a Képviselôház és a
Szenátus elôtt, ezek együttes ülésén, le kell tennie a következô
esküt:
"Esküszöm, hogy minden erômet és hozzáértésemet a román nép
szellemi és anyagi haladásának áldozom, betartom az Alkotmányt és az
ország törvényeit, megvédem a demokráciát, az állampolgárok alapvetô
jogait és szabadságjogait, Románia szuverenitását, függetlenségét egységét
és területi integritás át, Isten engem úgy segéljen!"
83. SZAKASZ
A mandátum idôtartama
(1) Románia elnökének mandátuma 4 évre szól és azt az
eskütétel idôpontjától kezdve gyakorolja.
(2) Románia elnöke az újonnan választott elnök eskütételéig
gyakorolja mandátumát.
(3) Románia elnökének mandátuma háború vagy katasztrófa
esetén alaptörvénnyel meghosszabbítható.
84. SZAKASZ
Összeférhetetlenségek és immunitások
(1) Mandátumának idôtartama alatt Románia elnöke nem lehet
valamely pártnak a tagja és nem tölthet be semmilyen más köz- vagy
magántisztséget.
(2) Románia elnöke immunitásnak örvend. A 70. szakasz
elôírásai megfelelôképpen alkalmazandók.
(3) A Képviselôház és a Szenátus, együttes ülésen, az összes
szenátorok és képviselôk legalább kétharmadának szavazatával
elhatározhatja Románia elnökének vád alá helyezését hazaárulásért. Az
ítélkezésre a Legfelsôbb Igazságügyi Bíróság illetékes, a törvény
feltételei között. Az elítélô határozat véglegessé válásának idôpontjától
az elnököt jog szerint leváltják.
85. SZAKASZ
A kormány kinevezése
(1) Románia elnöke jelöltet jelöl ki a miniszterelnöki
tisztségre, s a parlament bizalmi szavazata alapján kinevezi a
kormányt.
(2) Az elnök, kormányátalakítás vagy a tisztség megüresedése
esetén, a miniszterelnök javaslatára visszahívja és kinevezi a kormány
egyes tagjait.
86. SZAKASZ
Tanácskozás a Kormánnyal
Románia elnöke tanácskozhat a kormánnyal a sürgôs és rendkívüli fontosságú kérdések tekintetében.
87. SZAKASZ
Részvétel a kormány ülésein
(1) Románia elnöke részt vehet a kormánynak azokon az
ülésein, amelyeken országos érdekû kérdéseket vitatnak meg a
külpolitikával, a honvédelemmel, a közrend biztosításával
kapcsolatban és, a miniszterelnök kérésére.
(2) A részvételével megtartott kormányüléseken Románia
Elnöke elnököl.
88. SZAKASZ
Üzenetek
Románia elnöke üzeneteket intéz a parlamenthez a nemzet fôbb
politikai kérdései tekintetében.
89. SZAKASZ
A parlament feloszlatása
(1) A két ház elnökeivel és a parlamenti csoportok
vezetôivel tartott tanácskozása után Románia elnöke feloszlathatja a
parlamentet, ha ez az elsô felkéréstôl számított 60 napos határidôn belül
nem szavazott bizalmat a kor mányalakítás tekintetében, de csakis
azután, miután az legalább két bizalmi szavazati kérelmet elutasított.
(2) Egy év folyamán a parlament egyetlen alkalommal
oszlatható fel.
(3) A parlamentet nem lehet feloszlatni Románia Elnöke
mandátuma idôtartamának utolsó hat hónapjában, sem pedig ostromállapot
vagy a sürgôsségi állapot idején.
90. SZAKASZ
A népszavazás
Románia elnöke, a parlamenttel való tanácskozás után, azzal
a kéréssel fordulhat a néphez, hogy egyes országos érdekû kérdések
tekintetében népsza vazáson fejezze ki akaratát.
91. SZAKASZ
Feladatok a külpolitika terén
(1) Az elnök Románia nevében megköti a kormány által
megtárgyalt nemzetközi szerzôdéseket és 60 napos határidôn belül
ratifikálás végett a parlament elé terjeszti azokat.
(2) Az elnök, a kormány javaslatára, megbízza
és visszahívja Románia diplomáciai képviselôit és jóváhagyja a diplomáciai
kirendeltségek létesítését, megszüntetését vagy rangjuk
megváltoztatását.
(3) Más államok diplomáciai képviselôi Románia elnöke
mellett akkreditáltak.
92. SZAKASZ
Feladatok a honvédelem terén
(1) Románia elnöke a fegyveres erôk parancsnoka, és ellátja
a Legfelsôbb Honvédelmi Tanács elnökének tisztségét.
(2) Az elnök, a parlament elôzetes jóváhagyásával,
kihirdetheti a fegyveres erôk részleges v agy általános
mozgósítását. Csakis kivételes esetekben az elnök döntését utólagosan kell
elfogadásra a parlament elé terjeszteni, a döntés meghozatalától számított
legfeljebb 5 napon belül.
(3) Az ország elleni fegyveres agresszió esetén Románia
elnöke intézkedéseket foganatosít az agresszió visszaverésére, és ezeket,
üzenet útján, késedelem nélkül a parlament tudomására hozza. Ha a
parlament nem tart ülésszakot, a parlamentet jog szerint összehívják az
agresszió kirobbanásától számított 24 órán belül.
93. SZAKASZ
Kivételes intézkedések
(1) Románia elnöke az egész országban vagy egyes
helységekben a törvény szerint bevezeti az ostromállapotot vagy a
sürgôsségi állapotot, és az intézkedés foganatosításától számított
legfeljebb 5 napon belül kérnie kell a parlamenttôl a foganatosított
intézkedések jóváhagyását.
(2) Ha a parlament nem tart ülésszakot, a parlamentet az
ostromállapot vagy a sürgôsségi állapot bevezetésétôl számított legfeljebb
48 órán belül jog szerint összehívják és az a bejelentett állapotok egész
idôtartamában mûködik.
94. SZAKASZ
Más feladatok
A Románia elnöke által ellátandó feladatkörbe tartoznak még
a következôk:
a) kitüntetéseket és megtisztelô címeket
adományoz;
b) marsalli, tábornoki és tengernagyi rangot adományoz;
c) kinevezéseket tesz köztisztségekbe, a
törvény által elôírt feltételek között;
d) gyakorolja az egyéni kegyelmet.
95. SZAKASZ
A tisztségbôl való felfüggesztés
(1) Az Alkotmány elôírásait megsértô súlyos cselekmények
elkövetése esetén Románia elnökét tisztségének gyakorlásából
felfüggesztheti a Képviselôház és a Szenátus, együttes ülésen, a
képviselôk és szenátorok többségének a szavazatával, az Alkotmánybíróság
megkérdezése után. Az elnök a neki felrótt cselekményekkel kapcsolatban
magyarázatokat adhat a parlamentnek.
(2) A tisztségbôl való felfüggesztésre irányuló javaslatot a
képviselôk és a szenátorok összességének legalább egyharmada
kezdeményezheti és azt késedelem nélkül az elnök tudomására kell
hozni.
(3) A felfüggesztési javaslat jóváhagyása esetén az elnök
menesztése céljából legfeljebb 30 napon belül népszavazást kell tartani.
96. SZAKASZ
A tisztség megüresedése
(1) Románia elnökének tisztsége megüresedik lemondásnak, a
tisztségbôl való leváltásnak, a feladatgyakorlásban való végleges
akadályoztatás nak vagy elhalálozásnak az esetén.
(2) A Románia elnöke tisztség megüresedése bekövetkezésének
idôpontjától számított három hónapos határidôn belül a kormánynak
választásokat kell szerveznie egy új elnök megválasztására.
97. SZAKASZ
A tisztség ideiglenes gyakorlása
(1) Ha az elnöki tisztség megüresedik, vagy ha az elnököt
tisztségébôl felfüggesztik, vagy ha az ideiglenesen akadályoztatva van
feladatkörének gyakorlásában, az interrimátust sorrendben a Szenátus
elnöke vagy a Képviselôház elnöke látja el.
(2) A 88-90. Szakaszokban említett feladatkör az elnöki
tisztség ideiglenes ellátása idején nem gyakorolható.
98. SZAKASZ
Az ideiglenes elnök felelôssége
Ha a Románia elnöke tisztségét ideiglenesen betöltô személy
az Alkotmány elôírásait sértô súlyos cselekményeket követ el,
alkalmazandók a 95. és 97. szakaszok.
99. SZAKASZ
Az elnök aktusai
(1) Románia elnöke, feladatköre gyakorlása során,
dekrétumokat bocsát ki, amelyeket közzé kell tenni Románia Hivatalos
Közlönyében. A közzététel elmulasztása a dekrétum semmisségével jár.
(2) A Románia Elnöke által a 91. szakasz (1) és (2)
bekezdésében, a 92. szakasz (2) és (3) bekezdésében, a 93. szakasz (1)
bekezdésében és a 94. szakasz a), b) és d) pontjaiban foglalt feladatai
gyakorlására kibocsátott dekrétumokat a miniszterelnök ellenjegyzi.
100. SZAKASZ
A juttatás és egyéb járandóságok
Románia elnökének juttatását és egyéb járandóságait
törvénnyel kell megállapítani.
III. FEJEZET
A kormány
101. SZAKASZ
Szerep és összetétel
(1) A kormány, a parlament által elfogadott kormányzási
programja szerint, biztosítja az ország bel- és külpolitikájának a
megvalósítását és ellátja a közigazgatás általános vezetését.
(2) A kormány feladatkörének a gyakorlása során
együttmûködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel .
(3) A kormány a miniszterelnökbôl, miniszterekbôl, valamint
az alaptörvénnyel megállapított más tagokból áll.
102. SZAKASZ
A beiktatás
(1) Románia elnöke kijelöl egy jelöltet a miniszterelnöki
tisztségre, miután tanácskozott a parlamentben abszolút többséggel rendelkezô párt, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen
többség, a parlamentben képviselt pártokkal.
(2) A miniszterelnöki tisztségre jelölt személynek a
kijelölésétôl számított 10 napos határidôn belül a kormány programja és
tagjai teljes jegyzéke tekintetében kérnie kell a parlament bizalmi
szavazatát.
(3) A kormánynak a programját és tagjainak jegyzékét a
Képviselôház és a Szenátus együttes ülésen vitatja meg. A parlament a
képviselôk és a szenátorok többségének a szavazatával nyújt bizalmat a
kormánynak.
103. SZAKASZ
A hûségeskü
(1) A miniszterelnöknek, a minisztereknek és a többi
kormánytagnak Románia elnöke elôtt egyénileg le kell tenniük a 82.
szakaszban foglalt esküt.
(2) A kormány egészében és minden egyes tagja külön-külön az
eskütétel idôpontjával kezdve gyakorolja
mandátumát.
104. SZAKASZ
Összeférhetetlenségek
(1) A kormánytagi tisztség összeférhetetlen más közhatósági
tisztség gyakorlásával, a képviselôi vagy a szenátori tisztség
kivételével. Úgyszintén összeegyeztethetetlen val amely fizetett
szakmai képviseleti tisztség gyakorlásával a kereskedelmi célú szervezetek
keretében.
(2) Egyéb összeférhetetlenségeket alaptörvénnyel kell
megállapítani.
105. SZAKASZ
A kormánytagi tisztség
megszûnése
A kormánytagi tisztség a lemondás, a
visszahívás, a választói jogok elvesztése, az összeférhetetlenségi
állapot, az elhalálozás következtében vagy a törvény által elôírt más
esetekben szûnik meg.
106. SZAKASZ
A miniszterelnök
(1) A miniszterelnök, a reá háruló feladatkör betartásával,
vezeti a kormányt és egybehangolja a kormány tagjainak a
tevékenységét. A miniszterelnök ugyanakkor elsôbbséggel megvitatandó
jelentéseket és nyilatkozatokat terjeszt a kormány politikájáról a
Képviselôház és a szenátus elé.
(2) Ha a miniszterelnök a 105. szakaszban említett helyzetek
egyikében van, vagy akadályoztatott feladatkörének a gyakorlásában,
Románia elnökének egy másik kormánytagot kell kijelölnie ideiglenes
miniszterelnöknek, hogy az új kormány megalakításáig ellássa a
miniszterelnök feladatkörét. Ha a miniszterelnök újra felveszi
tevékenységét a kormány keretében, a feladatköre gyakorlásában való akadályoztatás idôszakára bevezetett
interrimátus megszûnik.
(3) A (2) bekezdés elôírásai, a miniszterelnök javaslatára,
a többi kormánytagra is megfelelôképpen alkalmazandók, egy legfeljebb 45
napos idôszakra.
107. SZAKASZ
A kormány aktusai
(1) A kormány határozatokat és rendeleteket fogad el.
(2) A határozatokat a törvények végrehajtására bocsátják
ki.
(3) A rendeleteket felhatalmazási különtörvény alapján
bocsátják ki, az ebben elôírt keretek és feltételek között.
(4) A kormány által elfogadott határozatokat és rendeleteket
alá kell írnia a miniszterelnöknek és ellenjegyezniük kell az alkalmazásba
tételükre kötelezett minisztereknek, és azokat közzé kell tenni Románia
Hivatalos Közlönyében. A közzététel elmulasztása a határozat vagy a
rendelet semmisségével jár. A katonai jellegû határozatokat
csak az érdekelt intézményekkel közlik.
108. SZAKASZ
A kormánytagok felelôssége
(1) A kormány egész tevékenységéért csak a parlament elôtt
tartozik politikai felelôsséggel. Minden kormánytag politikai szempontból
a többi taggal egyetemlegesen felel a kormány tevékenységéért és
aktusaiért.
(2) Csakis a Képviselôház, a Szenátus és Románia elnöke
jogosult arra, hogy a kormánytagok ellen bûnvádi eljárást kérjen a
tisztségük gyakorlása során elkövetett cselekményeikért. Bûnvádi eljárás
kérése esetén Románia elnöke elrendelheti az illetôk tisztségbôl való
felfüggesztését. Valamely kormánytag perbe fogása a tisztségébôl való
felfüggesztéssel jár. Az ítélkezésre a Legfelsôbb Igazságügyi Bíróság
illetékes.
(3) A kormánytagok felelôsségének az eseteit és a rájuk
alkalmazható büntetéseket a miniszteri felelôsségrôl szóló törvény
szabályozza.
109. SZAKASZ
A mandátum megszûnése
(1) A kormány az általános parlamenti választások
igazolásának az idôpontjáig gyakorolja mandátumát.
(2) A kormányt menesztik a számára nyújtott
bizalom parlament általi megvonásának idôpontjától, vagy ha a
miniszterelnök a 105. szakaszban foglalt helyzetek egyikében van, vagy a
feladatkörének gyakorlásában 45 napnál hosszabb idôszakon át
akadályoztatott.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben
alkalmazandók 102. szakasz elôírásai.
(4) A kormány, amelynek a mandátuma megszûnik az (1) és (2)
bekezdés szerint, az új kormány tagjainak eskütételéig csak a közügyek
igazgatásához szükséges cselekményeket végzi el.
IV. FEJEZET
A parlament kapcsolatai a kormánnyal
110. SZAKASZ
A parlament tájékoztatása
(1) A kormánynak és a közigazgatás többi szerve, a
tevékenységük felett gyakorolt parlamenti ellenôrzés keretében, kötelesek
rendelkezésre bocsátani a Képviselôház, a Szenátus vagy a parlamenti
bizottságok által elnökeiken keresztül kért tájékoztatásokat és
dokumentumokat. Abban az esetben, ha valamely törvényhozási kezdeményezés
az állami költségvetés vagy az állami társadalombiztosítási költségvetés
elôirányzatainak a mó dosításával jár, a tájékoztatás
kérése kötelezô.
(2) A kormány tagjai részt vehetnek a parlament munkálatain.
Ha a jelenlétre felszólítják ôket, a részvételük kötelezô.
111. SZAKASZ
Kérdések és interpellációk
(1) A kormány és minden egyes tagja külön-külön köteles válaszolni a képviselôk vagy a szenátorok kérdéseire
vagy interpellációira.
(2) A Képviselôház vagy a Szenátus határozatot fogadhat el,
kifejezve ebben álláspontját az interpelláció tárgyát képezô kérdéssel
kapcsolatban.
112. SZAKASZ
A bizalmatlansági indítvány
(1) A Képviselôház és Szenátus, együttes ülésen, egy
bizalmatlansági indítványnak a képviselôk és a szenátorok
szavazattöbbségével való elfogadásával visszavonhatja a kormánynak
nyújtott bizalmát.
(2) A bizalmatlansági indítványt az összes
képviselôk és szenátorok legalább egynegyede kezdeményezheti és azt
benyújtásának idôpontjában közölni kell a kormánnyal.
(3) A bizalmatlansági indítványt a két ház együttes ülésén
való benyújtásának idôpontjától számított 3 nap eltelte után kell
megvitatni.
(4) A bizalmatlansági indítványt elutasítása esetén az
indítványt aláíró képviselôk és szenátorok ugyanazon az ülésszakon többé
már nem kezdeményezhetnek egy újabb bizalmatlansági indítványt, kivéve azt
az esetet, amelyben a kormány felelôsséget v állal a 113. szakasz
szerint.
113. SZAKASZ
A kormány felelôsségvállalása
(1) A kormány a Képviselôház és a Szenátus elôtt, ezek
együttes ülésén, felelôsséget vállalhat magára egy program, egy általános
politikai nyilatkozat vagy egy törvénytervezet tekintetében.
(2) A kormányt menesztik, ha a programnak, az általános
politikai nyilatkozatnak vagy a törvénytervezetnek az elôterjesztésétôl
számított 3 napos határidôn belül bizalmatlansági indítványt nyújtanak be
ellene és azt megszavazzák a 112. szakasz f eltételei
között.
(3) Ha a kormányt nem menesztették a (2) bekezdésnek
megfelelôen, az elôterjesztett törvénytervezet elfogadottnak tekintendô s
a program vagy az általános politikai nyilatkozat a kormányra nézve
kötelezôvé válik.
(4) Amennyiben Románia elnöke a (3) bekezdés szerint
elfogadott törvény újbóli megvizsgálását kéri, a törvényt a két ház
együttes ülésén kell megvitatni.
114. SZAKASZ
A törvényhozási felhatalmazás
(1) A parlament külön törvényt fogadhat el, amellyel
felhatalmazza a kormányt rendeletek kibocsátására az alaptörvények tárgyát nem képezô területeken.
(2) A felhatalmazási törvényben kötelezôen meg kell
állapítani az illetô rendeletek területét és a határidôt, amelyig
terjedôen kibocsáthatók.
(3) Ha a felhatalmazási törvény ezt kéri, a rendeleteket
jóváhagyás végett a parlament elé kell terjeszteni, a
törvényhozási eljárás szerint, a felhatalmazási határidô lejártáig. A
határidô betartásának elmulasztása a rendelet hatályának megszûnésével
jár.
(4) Kivételes esetekben a kormány elfogadhat sürgôsségi
rendeleteket fogadhat el. Ezek csak azután lépnek hatályba, miután
jóváhagyásra benyújtották ôket a parlamenthez. Ha a parlament nem tart
ülésszakot, a parlamentet kötelezôen össze kell hívni.
(5) A rendeletek jóváhagyása vagy elutasítása törvénnyel
eszközlendô és ebbe belefoglalandók azok a rendeletek is, amelyek, a 3.
bekezdésnek megfelelôen, nem gyakorolhatnak hatást.
V. FEJEZET
A közigazgatás
1. Cikkely
A központi szakközigazgatás
115. SZAKASZ
Felépítése
(1) Minisztériumok csak a kormány alárendeltségében szervezendôk.
(2) Egyéb szakszervek megszervezhetôk a kormány vagy a
minisztériumok alárendeltségében vagy önálló közigazgatási
hatóságokként.
116. SZAKASZ
Létesítés
(1) A minisztériumok a törvény szerint létesíthetôk,
szervezendôk meg és mûködnek.
(2) A kormány és a minisztériumok, a
Számvevôszék véleményezésével, alárendeltségükben szakszervezeteket
létesíthetnek, de csak akkor, ha a törvény számukra ezt az illetékességet
elismeri.
(3) Önálló közigazgatási hatóságok alaptörvénnyel
létesíthetôk.
117. SZAKASZ
A fegyveres erôk
(1) A hadsereg kizárólag a népakaratnak van alárendelve az
állam szuverenitásának, függetlenségének és egységének, az ország területi
integritásának és az alkotmányos demokráciának a garantálása céljából.
(2) Az országos védelmi rendszer szerkezetét, a hadsereg
szervezését, a lakosság, a gazdaság és a terület védelemre való
felkészítését, valamint a katonai káderek státusát alaptörvénnyel kell
megállapítani.
(3) Az (1) és a (2) bekezdések elôírásai megfelelôképpen
alkalmazandók a rendôrségre és az állam hírszerzô szolgálataira, valamint
a fegyveres erôk többi összetevôire.
(4) Tilos katonai és katonaihoz hasonló jellegû
tevékenységeknek az államhatóságokon kívüli megszervezése.
(5) Idegen csapatok csakis a törvény által megállapított
feltételek között léphetnek be Románia területére vagy vonulhatnak át az
ország területén.
118. SZAKASZ
A Legfelsôbb Honvédelmi Tanács
A Legfelsôbb Honvédelmi Tanács egységesen megszervezi és
egybehangolja az ország védelmével és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos
tevékenységeket.
2. Cikkely
A helyi közigazgatás
119. SZAKASZ
Alapelvek
A területi közigazgatási egységekbeli közigazgatás a helyi
autonómiának és a közszolgáltatások decentralizálásának az elvén
alapul.
120. SZAKASZ
Községi és városi hatóságok
(1) A törvény feltételei között választott helyi tanácsok és
a választott polgármesterek képezik a községek és a városok helyi
autonómiáját megvalósító közigazgatási hatóságokat.
(2) A helyi tanácsok és a polgármesterek a törvény
feltételei között, autonóm közigazgatási hatóságokként
mûködnek, megoldva a községek és a városok közügyeit.
(3) Az (1) bekezdésben említett hatóságok létrehozhatók a
municípium területi-közigazgatási alegységeiben is.
121. SZAKASZ
A megyei tanács
(1) A megyei tanács a községi és városi
tanácsok tevékenységét a megyei érdekû közszolgáltatások ellátása
érdekében egybehangoló közigazgatási hatóság.
(2) A megyei tanács a törvény feltételei szerint választandó
meg és mûködik.
122. SZAKASZ
A prefektus
(1) A kormány egy-egy prefektust nevez ki minden egyes
megyébe és Bukarest municípiumba.
(2) A prefektus helyi viszonylatban a kormány képviselôje,
és ô vezeti a minisztériumok és a többi központi szerv
területiközigazgatási egységekbeli decentralizált
közhivatalait.
(3) A prefektus feladatkörét a törvény szerint kell
megállapítani.
(4) A prefektus a közigazgatási bíróság elôtt megtámadhatja
a megyei, a helyi tanács vagy a polgármester valamely aktusát, ha ezt
törvényellenesnek véli. A megtámadott aktus jog szerint felfüggesztettnek
tekintendô.
VI. FEJEZET
A bírói hatóság
1. Cikkely
A bíróságok
123. SZAKASZ
Az igazságszolgáltatás megvalósítása
(1) Az igazságot a törvény nevében szolgáltatják.
(2) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak
alávetve.
124. SZAKASZ
A bírák státusa
(1) A Románia elnöke által kinevezett bírák
elmozdíthatatlanok, a törvénynek megfelelôen. A Legfelsôbb Igazságügyi
Bíróság elnökét és többi bíráját 6 éves idôszakra nevezik ki. Ezek a
tisztségükben megújíthatók. A bírák elôléptetését, áthelyezését és
megbüntetését csakis a Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa rendelheti el, a
törvény feltételei között.
(2) A bíróság tisztség összeegyeztethetetlen bármely más
köz- vagy magántisztséggel, a felsôoktatási didaktikai tisztségek
kivételével.
125. SZAKASZ
A bírói hatóságok
(1) Az igazságszolgáltatás a Legfelsôbb Igazságügyi
Bíróságon és a törvény által megállapított bírói hatóságon keresztül
valósul meg.
(2) Tilos rendkívüli bíróságokat létrehozni.
(3) Az ítélkezési illetékességet és eljárást a törvény
állapítja meg.
126. SZAKASZ
A tárgyalások nyílt jellege
A tárgyalások ülései nyilvánosak, a törvény által elôírt
esetek kivételével.
127. SZAKASZ
A hivatalos nyelv az igazságszolgáltatásban
(1) Az igazságszolgáltatási eljárást román nyelven
bonyolítják le.
(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak,
valamint a román nyelvet nem értô vagy nem beszélô személyeknek jogukban
áll tolmács útján tudomást szerezni az iratcsomóban foglalt összes iratról
és munkálatról és a bíróság elôtt tolmács útján beszélni és
következtetéseiket megfogalmazni; a bûnperek esetén e jog gyakorlását
ingyenesen kell biztosítani.
128. SZAKASZ
A jogorvoslati utak használata
A bírósági határozat ellen az érdekelt felek és a Közügyek
Minisztériuma felhasználhatják a jogorvoslási utakat, a törvény feltételei
között.
129. SZAKASZ
A bíróságok rendôrsége
A bírói hatóságok a szolgálatukba állított rendôrséggel
rendelkeznek.
2. Cikkely
A Közügyek Minisztériuma
130. SZAKASZ
A Közügyek Minisztériumának a szerepe
(1) Az igazságszolgáltatási tevékenységben a Közügyek
Minisztériuma képviseli a társadalom általános érdekeit és védelmezi a
jogrendet, valamint az állampolgárok jogait és szabadságjogait.
(2) A Közügyek Minisztériuma feladatkörét ügyészségekbe
tömörült ügyészeken keresztül gyakorolja, a törvénynek
megfelelôen.
131. SZAKASZ
Az ügyészek státusa
(1) Az ügyészek a törvényesség, a részrehajlatlanság és a
rangsorbeli felettesi ellenôrzés elve szerint, az igazságügyi miniszter
fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket.
(2) Az ügyészi tisztség összeegyeztethetetlen
bármely más köz- vagy magántisztséggel, a felsôoktatási didaktikai
tisztségek kivételével.
3. Cikkely
A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa
132. SZAKASZ
Összetétel
A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa a Képviselôház és a
Szenátus által együttes ülésen 4 éves idôszakra megválasztott
magisztrátusokból áll.
133. SZAKASZ
Feladatkör
(1) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa javaslatokat tesz
Románia elnökének a bírák és az ügyészek kinevezésére, a gyakornokok
kivételével, a törvény feltételei között. Ebben az esetben a
munkálatokon, szavazatjog nélkül, az igazságügyi miniszter
elnököl.
(2) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa betölti a bírák
fegyelmi tanácsának a szerepét. Ebben az esetben a munkálatokon a
Legfelsôbb Igazságügyi Bíróság elnöke el nököl.
IV. CÍM
A gazdaság és a közpénzek
134. SZAKASZ
A gazdaság
(1) Románia gazdasága piacgazdaság.
(2) Az államnak biztosítania kell:
a) a kereskedelem szabadságát, a tisztességes verseny
oltalmazását, az összes termelési tényezôk hasznosításának kedvezô keret
megteremtését;
b) a nemzeti érdekek védelmezését a gazdasági, a pénzügyi és
a valutáris tevékenységben;
c) a nemzeti tudományos kutatás ösztönzését;
d) a természeti erôforrásoknak a nemzeti érdekekkel
összhangban álló kiaknázását;
e)a környezet helyreállítását és védelmét, valamint az
ökológiai egyensúly fenntartását;
f) az élet minôségének javításához szükséges feltételek
megteremtését.
135. SZAKASZ
A tulajdon
(1) Az állam oltalmazza a tulajdont.
(2) A tulajdon lehet közületi vagy magántulajdon.
(3) A közületi tulajdon az államé vagy a területi
közigazgatási egységeké.
(4) A bármilyen természetû altalaji kincsek, a közlekedési
utak, a légitér, a hasznosítható energetikai potenciállal rendelkezô és a
közérdekû célokra felhasználható vizek, a tenger homokpartja, a területi
tenger, a tenger gazdasági övezetének és a kontinentális talapzatnak a
természeti erôforrásai, valamint a törvény által megállapított javak
kizárólag a közületi tulajdon tárgyát képezik.
(5) A közületi tulajdonhoz tartozó javak
elidegeníthetetlenek. A törvény feltételei között az önállóan gazdálkodó
egységek vagy közintézmények adminisztrálásába adhatók vagy
koncesszionálhatók, illetve bérbe adhatók.
(6) A magántulajdon, a törvény feltételei között,
sérthetetlen.
136. SZAKASZ
A pénzügyi rendszer
(1) Az állam, a területi-közigazgatási egységek és a
közintézmények pénzügyi erôforrásainak létrehozását,
kezelését, felhasználását és ellenôrzését törvénnyel
szabályozzák.
(2) A nemzeti pénznem a lej, ennek osztópénze a bani.
137. SZAKASZ
Az országos közköltségvetés
(1) Az országos közköltségvetés felöleli az állami
költségvetést, az állami társadalombiztosítási költségvetést és a
községek, a városok és a megyék költségvetéseit.
(2) A kormánynak évente ki kell dolgoznia az állami
költségvetés és az állami társadalombiztosítási költségvetés tervezetét,
amelyeket külön-külön jóváhagyás végett a parlament elé kell
terjesztenie.
(3) Ha az állami költségvetésrôl szóló
törvényt és az állami társadalombiztosítási költségvetésrôl szóló törvényt
nem fogadták el legalább 3 nappal a költségvetési év lejárta elôtt, az új
költségvetések elfogadásáig továbbra is az elôzô évi állami költségvetés
és állami társadalombiztosítási költségvetés alkalmazandó.
(4) A helyi költségvetéseket a törvény feltételei között
kell kidolgozni, jóváhagyni és végrehajtani.
(5) Egyetlen költségvetési kiadás sem hagyható jóvá a
finanszírozási forrás megállapítása nélkül.
138. SZAKASZ
Adók, illetékek
(1) Az adókat, az illetékeket és az állami költségvetés és
az állami társadalombiztosítási költségvetés bármely más jövedelemét
csakis a törvény útján állapíthatják meg.
(2) A helyi adókat és illetékeket a helyi vagy megyei
tanácsok állapíthatják meg a törvény keretei és feltételei között.
139. SZAKASZ
A Számvevôszék
(1) A Számvevôszék ellenôrzést gyakorol az állam és a
közületi szektor pénzügyi erôforrásainak létrehozási, kezelési és
felhasználási módja fölött. A Számvevôszék jogszolgáltatási feladatkört is
gyakorol, a törvény feltételei között.
(2) A Számvevôszék az észlelt hiányosságokat is felölelô évi
jelentést terjeszt a parlament elé a lejárt költségvetési év országos
közköltségvetésének vagyonkezelési számláiról.
(3) A Számvevôszék a Képviselôház vagy a Szenátus kérésére
ellenôrzi a közpénzek kezelési módját és jelentést tesz az
észleléseirôl.
(4) A Számvevôszék tagjait a parlament nevezi ki és azok a
törvénynek megfelelôen függetlenek és elmozdíthatatlanok. A Számvevôszék
tagjai alá vannak vetve a törvény által a bírák tekintetében elôírt
összeférhetetlenségeknek.
V. CÍM
Az Alkotmánybíróság
140. SZAKASZ
Összetétel
(1) Az Alkotmánybíróság 9 éves, meg nem hosszabbítható vagy
meg nem újítható idôszakra kinevezett kilenc bírából áll.
(2) Három bírát a Képviselôház, hármat a Szenátus és hármat
Románia elnöke nevez ki.
(3) Az Alkotmánybíróság bírái 3 éves idôszakra titkos
szavazással megválasztják a bíróság elnökét.
(4) Az Alkotmánybíróság bíráinak egyharmadát három évenként
felújítják, a bíróság alaptörvényében elôírt feltételek
között.
141. SZAKASZ
A kinevezés feltételei
Az Alkotmánybíróság bíráinak felsôfokú jogi képzettséggel,
kiváló szakmai hozzáértéssel és a jogi tevékenységben vagy a felsôfokú
jogtudományi oktatásban letöltött legalább 18 évnyi munkaidôvel kell
rendelkezniük.
142. SZAKASZ
Összeférhetetlenségek
Az Alkotmánybíróság bírája tisztség összeférhetetlen bármely
más köz- vagy magántisztséggel, a felsôfokú jogtudományi oktatásbeli
didaktikai tisztségek kivételével.
143. SZAKASZ
A függetlenség és az elmozdíthatatlanság
Az Alkotmánybíróság bírái függetlenek és elmozdíthatatlanok
mandátumuk gyakorlásának az idôtartama alatt.
144. SZAKASZ
Feladatkör
Az Alkotmánybíróság feladatköre a következô:
a) vélemény nyilvánít a törvények
alkotmányosságáról, ezek kihirdetése elôtt. Románia elnökének, a két
parlamenti ház valamelyike elnökének, a kormánynak, a Legfelsôbb
Igazságügyi Bíróságnak, legalább 50 képviselônek vagy legalább 25
szenátornak a megkeresésére, valamint hivatalból is az Alkotmány
felülvizsgálását célzó kezdeményezések tekintetében;
b) vélemény nyilvánít a parlamenti szabályzatok
alkotmányosságáról a két parlamenti ház valamelyike elnökének, egy
parlamenti csoportnak vagy legkevesebb 50 képviselônek, illetve 25
szenátornak a megkeresésére;
c) határoz a bírói hatóságok elôtt a törvények és a
rendeletek alkotmányellenességével kapcsolatban felvetett kifogások
tekintetében;
d) felügyel a Románia elnökének a megválasztásával
kapcsolatos eljárás betartására és igazolja a szavazás
eredményét;
e) megállapítja a Románia elnöke tisztség gyakorlásában az
interrimátust indokolttá tevô körülmények fennállását, és megállapításait
közli a parlamenttel és a Kormánnyal;
f) tanácsadó jelleggel véleményezi a Románia elnökének a
tisztségébôl való felfüggesztésére irányuló
javaslatot;
g) felügyel a népszavazás megszervezésével és
lebonyolításával kapcsolatos eljárás betartására, és igazolja e szavazás
eredményeit;
h) ellenôrzi a törvényhozási kezdeményezésnek az
állampolgárok általi gyakorlásával kapcsolatos feltételek
teljesítését;
i) határoz azon ellenvetések tekintetében, amelyek tárgya
valamely politikai párt alkotmányos volta.
145. SZAKASZ
Az Alkotmánybíróság döntései
(1) A 144. szakasz a) és b) pontjai szerint megállapított
alkotmányellenesség eseteiben a törvényt vagy a szabályzatot visszaküldik
újbóli megvizsgálásra. Ha a törvényt mindegyik ház tagjainak legalább
kétharmados szavazattöbbségével változatlan formában elfogadták, az
alkotmányellenességnek a kifogásolása hatálytalan és a
kihirdetése kötelezôvé válik.
(2) Az Alkotmánybíróság döntései csak a jövô tekintetében
kötelezôk és hatályosak. A döntéseket közzé kell tenni Románia Hivatalos
Közlönyében.
VI. CÍM
Az Alkotmány felülvizsgálása
146. SZAKASZ
A felülvizsgálás kezdeményezése
(1) Az Alkotmány felülvizsgálását kezdeményezheti Románia
elnöke, a kormány javaslatára, a képviselôk vagy a szenátorok
összességének legalább egynegyede, valamint legalább 500000 olyan
állampolgár aki szavazati joggal rendelkezik.
(2) Az Alkotmány felülvizsgálását kezdeményezô
állampolgároknak az ország megyéi legalább felébôl kell származniuk s e
megyék mindegyikében vagy Bukarest municípiumban legalább 20000 aláírást
kell gyûjteni e kezdeményezés támogatására.
147. SZAKASZ
A felülvizsgálási eljárás
(1) A felülvizsgálási tervezetet vagy javaslatot el kell
fogadnia a Képviselôháznak és a Szenátusnak, mindegyik ház összes tagjai
legalább kétharmados többségével.
(2) Ha a közvetítési eljárás nem vezet megegyezésre, a
Képviselôház és a Szenátus együttes ülésen hoz döntést, a képviselôk és a
szenátorok legalább háromnegyedének Többségi szavazatával.
(3) A felülvizsgálás végleges a felülvizsgálási tervezet
vagy javaslat elfogadásától számított legfeljebb 30 napon belül
megszervezett népszavazással való jóváhagyása után.
148. SZAKASZ
A felülvizsgálás korlátai
(1) Nem képezhetik felülvizsgálás tárgyát a jelen
Alkotmánynak a román állam nemzeti, független, egységes és oszthatatlan
jellegére, a köztársasági kormányformára, a terület integritására, az
igazságszolgáltatás függetlenségére, a politikai pluralizmusra és a
hivatalos nyelvre vonatkozó rendelkezései.
(2) Úgyszintén semmiféle felülvizsgálás nem hajtható végre,
ha az eredménye az állampolgárok alapvetô jogainak és
szabadságjogainak vagy ezek garanciáinak a megszüntetése.
(3) Az Alkotmány nem vethetô alá felülvizsgálásnak az
ostromállapot vagy a sürgôsségi állapot idôtartama alatt, sem pedig háború
idején.
VII. CÍM
Záró és átmeneti rendelkezések
149. SZAKASZ
Hatálybalépés
A jelen Alkotmány a népszavazással való jóváhagyásának az
idôpontjában lép hatályba. Ugyanazon idôponttal egészében hatálytalan és
hatályon kívül helyezett marad az 1965. augusztus 21-i
Alkotmány.
150. SZAKASZ
A törvények közötti idôbeli
ütközés
(1) A törvények és az összes többi szabályozó rendelkezések
hatályban maradnak, amennyiben nem ellenkeznek a jelen
Alkotmánnyal.
(2) A Törvényhozási Tanácsnak, szervezési törvénye hatályba
lépésének idôpontjától számított 12 hónapos határidôn belül, meg kell
vizsgálnia a törvényhozás megegyezését a jelen Alkotmánnyal, és megfelelô
javaslatokat kell tennie a parlamentnek vagy, az esetnek megfelelôen a
kormánynak.
151. SZAKASZ
A fennálló intézmények
(1) A köztársaságnak a jelen Alkotmány
hatályba lépésekor meglevô intézményei mûködésben maradnak az új
intézmények létrehozásáig.
(2) Az új Legfelsôbb Igazságügyi Bíróságot a törvény
feltételei között, Románia elnökének a javaslatára, együttes ülésen a
Képviselôház és a Szenátus nevezi ki, a jelen Alkotmány hatályba lépésétôl
számított 6 hónapos határidôn belül.
152. SZAKASZ
A jövôbeli intézmények
(1) Az Alkotmány hatályba lépésének az idôpontjától
számított 6 hónapos határidôn belül létre kell hozni az Alkotmánybíróságot
és a Számvevôszéket.
(2) Az elsô Alkotmánybíróság bíráit 3, 6, illetve 9 éves
idôszakra nevezik ki. Románia Elnöke, a Képviselôház és a Szenátus egy-egy
bírát jelöl ki mindegyik idôszakra.
Románia Alkotmányát az Alkotmányozó Gyûlés 1991. november
21-i ülésén név szerinti szavazással, 414 szavazattal és 95
ellenszavazattal fogadták el.
AZ ALKOTMÁNYOZÓ GYÛLÉS ELNÖKEI
ALEXANDRU BÎRLADEANU akadémikus
MARTIAN DAN
AZ ALKOTMÁNYOZÓ GYÛLÉS
JEGYZÔKÖNYV
amelyet ma, 1991. november 21-én készítettek a képviselôk és
a szenátorok által Románia Alkotmányának tervezetével kapcsolatban leadott
szavazatok eredményérôl
Az Alkotmányozó Gyûlés Bizottsága ellenôrizte és
megszámlálta a Románia Alkotmányának tervezetével kapcsolatban a
képviselôk és a szenátorok által név szerinti szólításra leadott
szavazatokat, és megállapította a következôket:
1. Az Alkotmányozó Gyûlés összetételébe tartozó összesen 510
képviselô és szenátor közül a név szerinti szólításra 476 parlamenti tag
válaszolt, akik közül:
- 371 képviselô
- 105 szenátor
Név szerinti szavazatát levelezés útján adta le 20 képviselô
és 13 szenátor, az Alkotmányozó Gyûlésnek a Románia Alkotmánya
elfogadásával kapcsolatos egyes intézkedésekrôl szóló 19991. november 13-i
3. számú határozata 1. szakaszában foglalt elôírások szerint.
Király Károly szenátor nem válaszolt a név szerinti
szólításra és levelezés útján sem adta le szavazatát és ily módon az
Alkotmányozó Gyûlésnek a Románia Alkotmánya elfogadásával kapcsolatos
egyes intézkedésekrôl szóló 1991. november 13-i 3. számú határozata
2. szakaszában foglalt rendelkezések hatálya alá esik.
2. A leadott szavazatok megszámlálásának eredménye szerint
az Alkotmányozó Gyûlés 414 tagja az Alkotmány elfogadására szavazott, 95
tagja pedig az Alkotmány elfogadása ellen.
3. Az Alkotmány elfogadására szavazó 414
képviselô és szenátor az Alkotmányozó Gyûlés összes tagjainak több mint
kétharmadát képviseli.
4. Az Alkotmányozó Gyûlés Bizottsága következésképpen
megállapítja, hogy eleget tettek az Alkotmányozó Gyûlés 1/1990 számú
határozata 12. szakaszában foglalt követelményeknek, és ebbôl kifolyólag
Románia Alkotmányát az Alkotmányozó Gyûlés által az 1991. november 21-i
ülésén elfogadottnak nyilvánítja.
AZ ALKOTMÁNYOZÓ GYÛLÉS BIZOTTSÁGA
KÉPVISELÔK
Martian Dan
Marian Enache
Ionel Roman
Mircea Ionescu-Quintus
Victor Cevdarie
Neculae Radu
Cazimir Ionescu
Bogdan Patrascu
Madaras Lázár
SZENÁTOROK
Alexandru Bîrladeanu
Radu Câmpeanu
Oliviu Gherman
Vasile Mois
Király Károly
Iosif Dan
Paul Jerbas
Petre Jurcan
Verestóy Attila
A jelen jegyzôkönyvet, Király Károly úr kivételével, az
Alkotmányozó Gyûlés Bizottságának minden tagja
aláírta. | 
