Székelyföld, történelmi azonosságának kifejezéseként, önkormányzati közösséggé alakul.

Székelyföld politikai-közigazgatási rendje a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális körülményekre, lakosságának arra a történelmi óhajára épül, hogy autonómiát biztosítsanak számára.

A régió autonómiára törekvése az állampolgárnak a társadalom életében való demokratikus részvételét, a gazdasági-társadalmi fejlôdést, a területi érdekek érvényesülésének elôsegítését és védelmét célozza.

Jelen autonómia-statútum Székelyföld kollektív azonosságának meghatározója.

A régió politikai-közigazgatási autonómiája nem érinti az állam területi integritásának, szuverenitásának sérthetetlenségét.

Az autonóm régió területe a jelenlegi Kovászna és Hargita megyék területét, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Maros megye területét foglalja magába.

A székely székek, székely közületi vidékek:

l. - Kézdiszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Kézdivásárhely;

2. - Orbaiszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Kovászna;

3. - Sepsiszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Sepsiszentgyörgy;

4. - Csíkszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Csíkszereda;

5. - Udvarhelyszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Székelyudvarhely;

6. - Gyergyószék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Gyergyószentmiklós;

7. - Marosszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Szováta (Marosvásárhely?);

9. - Miklósvár- és Bardócszék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magába; székhelye Barót.

Székelyföld intézményeinek székhelyét az autonóm régió választott önkormányzata jelöli ki.

Az autonóm régió közhatalmát a négy évre választott Önkormányzati Tanács és az általa kijelölt Önkormányzati Bizottság gyakorolja.

Az Önkormányzati Tanács az az intézmény, amellyel Székelyföld önkormányzata politikailag létrejön.

Az Önkormányzati Tanács hatáskörét a jelen autonómia-statútum és a nép határozza meg.

Jelen autotómia-statútumnak megfelelôen, az állam általános törvényeivel összhangban, a székelyföldi politikai státus megillet minden olyan román állampolgárt, amely a Székelyföld bármely helységében állandó lakhellyel rendelkezik.

Azok a székelyföldi születésûek, akik román állampolgárok és külföldön laknak, szintén rendelkeznek a jelen autonómia-statútumban meghatározott jogokkal, amennyiben utolsó törvényes lakhelyük a Székelyföldhöz tartozó település volt.

Az autonóm régióban minden állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlôség.

Székelyföldön a magyar nyelv egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.

Az autonóm régió és a hozzá tartozó székely székek és közületi helységek önkormányzatai biztosítják mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van megismerésük érdekében, megteremtve minden olyan feltételt, amely garantálja teljes egyenlôségüket.

Az autonóm régió azon helységeiben, ahol az állandó lakhelyû , számbeli kisebbségben levô, más nemzeti, etnikai, nyelvi identitású közösségekhez tartozó állampolgárok száma községben meghaladja a százat, városban az ezret, municípiumban az ötezret, szék területén a tízezret, ezen közösségek nyelve ugyancsak egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.

Székelyföld zászlajának leírása.

Székelyföld jelvényének leírása.

Jelen autonómia-statútum elismeri a székely székek zászlaja és jelvénye szabad használatának jogát.

Az állami szimbólumok használatára a törvényes szabályozások érvényesek.

A régió autonómia-statútumának tervezetét a székely közületi helységek és vidékek gyûlései vitatják meg, választójogú polgárai népszavazással hagyják jóvá és választott képviselôik, szenátoraik révén terjesztik törvénybe iktatás végett Románia Parlamentje elé.

A népszavazással jóváhagyott jelen autonómia-statútumot a Parlament emeli törvényre.

Az Alkotmány 116. szakasza 3. bekezdésének értelmében jelen autonómia-statútum jogszabály érvényét a Szenátus és a Képviselôház szerves törvény formájában ismeri el.

Parlamenti elutasítás esetén a régió demokratikus közképviselete jogorvoslásért az illetékes nemzetközi intézményekhez fordulhat.

A 129. szakaszban meghatározott eljárás követendô az autonómiastatútum módosítása esetén.

Az autonóm régió területén állandó lakhellyel rendelkezô, szavazati jogú állampolgárok által általános, titkos és közvetlen szavazással megválasztott Önkormányzati Tanács révén létrejön Székelyföld Önkormányzata.

a. - Az autonóm régió intézményei;

- Önkormányzati Tanács;

- Önkormányzati Bizottság;

- Székelyföld Elnöke;

b. - A székek mint székely közületi vidékek intézményei:

- Széki Tanács;

- Széki Bizottság;

- Széki Elnök;

c. - A települési önkormányzatok intézményei :

- Községi Tanács;

- Városi Tanács;

- Municípiumi Tanács;

- Polgármester.

Az Önkormányzati Tanács az autonóm régió közhatalmát gyakorolja.

Az Önkormányzati Tanács az arányos választási rendszerben általános, titkos és közvetlen szavazással négy évre megválasztott tanácsosokból tevôdik össze.

A régió önkormányzati tanácsosainak száma hetvenhét. A választókerületekre jutó helyek számát a régió lakosainak legutóbbi népszámlálási adataiból számítják ki.

Az önkormányzati tanácsosok megválasztásával egy idôben szervezik meg Székelyföld elnökének, a széki elnököknek, a széki, városi, községi tanácsosok, a polgármesterek megválasztását.

A régió elnöke és a széki elnökök, valamint a polgármesterek, tanácsosok megválasztásakor a helyi választásokra vonatkozó 70/1991. számú Törvény rendelkezései érvényesek.

A régió elnökének és a széki elnökök megválasztása a polgármesterre érvényes elôírásoknak megfelelôen történik.

Az Önkormányzati Bizottság az autonóm régió közhatalmát saját hatáskörében gyakorló végrehajtó testület.

Az Önkormányzati Bizottság elnökét Székelyföld elnöke nevezi ki.

Az Önkormányzati Bizottság tagjait, a bizottság elnökének javaslatára, a kinevezésétôl számított harminc napon belül, az Önkormányzati Tanács titkos szavazással négy év idôtartamra jelöli ki. Ezen idôtartam alatt, érvényes bizalmatlansági szavazás esetén, a bizottsági tag a mûködési szabályzatban foglalt feltételeknek megfelelôen a régió elnöke által hivatalból felmenthetô.

Az Önkormányzati Bizottság tagjait Székelyföld elnöke nevezi ki.

Székelyföld Elnöke képviseli a régiót.

Székelyföld elnökét általános, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják meg, a jelen autonómia-statútum 20. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelôen.

Székelyföld elnöke az Önkormányzati Tanácshoz benyújtott nyilatkozatban lemondhat megbízatásáról. A lemondás akkor válik ténylegessé, ha a nyilatkozatot az Önkormányzati Tanács tudomásul veszi.

Székelyföld Önkormányzati Tanácsa kétharmados szavazattöbbséggel indítványozhatja Székelyföld elnökének hivatali felmentését a székelyföldi közösségek érdekeinek elárulása, az emberi jogok és szabadságok megsértése, a jelen autonómia-statútumban foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt.

A bizalmatlansági indítvány alapján Románia Kormánya az Önkormányzati Tanács határozatától számított harminc napon belül kiírja a székelyföldi elnökválasztást.

"Esküszöm a becsületemre, a rám ruházott tisztséget legjobb tudásom szerint ellátom, Székelyföld népének érdekeit képviselem és védelmezem, a régió és az ország törvényeit tiszteletben tartom, Románia Alkotmányát betartom. Isten engem úgy segéljen!"

Székelyföld elnöke a Parlament tagjait megilletô immunitással rendelkezik.

Székelyföld elnöke nem tölthet be egyéb közhivatali- vagy magántisztséget.

Székelyföld elnökének hatáskörébe tartozik:

- indítványozni Románia Kormányának a régió területén megtartandó rendes és rendkívüli választások idôpontját;

- az Önkormányzati Tanács rendkívüli ülésének összehívása;

- az Önkormányzati Bizottság elnökének kinevezése;

- kinevezni, illetve felmenteni az Önkormányzati Tanács által kijelölt vagy visszahívott önkormányzati bizottsági tagokat;

- az Önkormányzati Bizottság elnökének felkérésére elnökölni a Bizottság ülésein;

- felügyelni a Széki Tanács rendeleteinek törvényességét; ha a rendeletet törvénytelennek tekinti, a rendelet elfogadásától számított 15 napon belül a közigazgatási bírósághoz fordulhat; a közigazgatási bíróság döntéséig, illetve a döntésre vonatkozó fellebbezés tárgyában végleges bírósági ítéletig a rendelet nem lép hatályba;

- kérni az Alkotmánybíróságtól a törvények, a törvényerejû rendeletek alkotmányosságának elôzetes értékelését;

- döntést kérni az Alkotmánybíróságtól a jogi normák alkotmányosságáról;

A Széki Tanács a székely közületi vidék döntéshozó önkormányzati testülete.

A Széki Tanácsot a jelen autonómia-statútum 20. szakaszában feltüntetett rendelkezések szerint választják meg.

A Széki Bizottság a székely közületi vidék végrehajtó önkormányzati testülete.

A Széki Bizottság elnökét a Széki elnök nevezi ki.

A Széki Bizottság tagjait, a bizottság elnökének javaslatára, a Széki Tanács a bizottsági elnök kinevezésétôl számított harminc napon belül titkos szavazással négy év idôtartamra jelöli ki. A mandátum idején a mûködési szabályzatban foglalt feltételeknek megfelelôen a Széki Bizottság tagjai a Széki Tanács által visszahívhatók, illetve az új tagok titkos szavazással kijelölhetôk.

A Széki Bizottság tagjait, a Széki Tanács döntése alapján, a Széki Elnök nevezi ki, illetve hivatalukból a Széki Elnök menti fel.

A Széki Bizottság szervezeti felépítését és mûködési szabályzatát a Széki Tanács dolgozza ki és a bizottság tagjait kijelölô szavazással egy idôben fogadja el.

A Széki Elnök képviseli a székely közületi vidéket.

A Széki elnököt általános, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják meg a jelen autonómia-statútum 20. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelôen.

A Széki Tanács kétharmados szavazattöbbséggel indítványozhatja a Széki elnök hivatali felmentését.

E bizalmatlansági indítvány alapján Románia Kormánya a Széki Tanács határozatától számított 30 napon belül kiírja a széki elnökválasztást.

A megválasztott Széki Elnököt a Széki Tanács ülésén, a leköszönô elnök megbízatásának utolsó napján, a megüresedés miatt kiírt választások esetén az eredmény kihirdetését követô tizedik napon iktatják be hivatalába.

Beiktatásakor a megválasztott Széki Elnök a következô esküt teszi le:

"Esküszöm a becsületemre, a rám ruházott tisztséget legjobb tudásom szerint ellátom, a Szék népének érdekeit képviselem és védelmezem, a régió, az ország törvényeit tiszteletben tartom, Románia Alkotmányát betartom. Isten engem úgy segéljen!"

A Széki elnök a Széki Tanácshoz benyújtott nyilatkozatban lemondhat megbízatásáról.

A lemondás akkor válik ténylegessé, ha a nyilatkozatot a Széki Tanács tudomásul veszi.

A Széki elnök ideiglenes akadályoztatása idején, továbbá megüresedés esetén, amíg az újonnan választott elnök nem foglalja el hivatalát, az elnöki teendôket a Széki Tanács elnöke, annak akadályoztatásakor helyettese látja el.

A Széki Elnök hatáskörébe tartozik:

- indítványozni a Szék területén a rendes és rendkívüli választásokat és azok idôpontját;

- összehívni a Széki Tanács rendkívüli ülését;

- kinevezni a Széki Bizottság elnökét;

- kinevezni , illetve felmenteni a Széki Tanács által kijelölt vagy visszahívott széki bizottsági tagokat;

- elnökölni a Széki Bizottság elnökének felkérésére a bizottság ülésein;

- aláírni és kihirdetni, húsz napon belül, a Széki Tanács rendeleteit, amelyek a szék területén kötelezô érvényûek; az aláírás vagy kihirdetés hiánya a rendeletek érvénytelenségét vonja maga után;

- belföldi kapcsolatokban a Széket képviselni.

A Községi Tanács, a Városi Tanács intézményi rendszerét, a helyi tanács és polgármester mûködését, általános hatáskörét a 69/1991 számú Helyi Közigazgatási Törvény és a Helyi Autonómia Európai Chartája szabályozza.

Székelyföld települési önkormányzatainak sajátos státusát és az ezzel járó sajátos hatásköröket jelen autonómia-statútum határozza meg.

a. a Tanács Székelyföld polgárainak érdekvédelmét, közképviseletét, a régió közigazgatását látja el;

b. alkalmazza a hatáskörök decentralizálását;

c. szavatolja a tanácsülések nyilvánosságát;

d. garantálja a régió költségvetésének nyilvánossá tételét;

Az Önkormányzati Tanács illetékességéhez tartozik:

1. saját önkormányzati intézményeinek megszervezése;

4. az oktatás;

5. az anyanyelvhasználat;

6. a történelmi, mûvészeti, építészeti, régészeti és tudományos örökség;

7. a szociális kérdések;

8. a tájékoztatás;

10. Székelyföld gazdasági irányítása;

11. helyi adók és illetékek bevezetése;

12. Székelyföld önálló pénzgazdálkodása;

13. Székelyföld képviselete.

a. a régió hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás;

b. a székely székek testületeire vonatkozó rendtartás;

c. a helyi települési határok meghatározása, új községek alapítása;

d. a közérdekû kisajátítások, amelyek közvetlenül nem az állam terhére történnek és nem érintik a székek hatáskörét;

e. telekkönyvek létesítése;

g. egészségügy;

h. kereskedelmi kamarák rendtartása;

i. gazdasági társaságok létesítése és felügyelete;

j. hitelszövetkezetek; vagyonbiztosítás;

m. bányászat, energiatermelés;

p. erdôgazdálkodás;

r. környezetvédelem;

t. tömegtájékoztatás.

Az Önkormányzati Tanács hatásköre kiterjed a társadalmi gondozásra és a társadalombiztosításra, mely területeken törvényerejû rendeleteket bocsáthat ki és saját autonóm intézményeket létesíthet.

Az Önkormányzati Tanács felelôssége a rádió- és televízióállomások adására vonatkozó törvényes rendelkezések sajátos elôírásokkal való kiegészítése és érvényesítése.

Az Önkormányzati Tanács igényelheti, hogy a Kormány ráruházzon vagy rábízzon olyan hatásköröket, amelyeket a jelen autonómia-statútum nem szabályoz.

Az Önkormányzati Bizottság végrehajtói hatásköre kiterjed:

1. az Önkormányzati Tanács által hozott törvényerejû rendeletek érvényesítésére, felügyeletére, végrehajtására;

5. a régió érdekeltségû közszolgáltatások, közintézmények, állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyeletére;

8. adóhatósági hatáskörök gyakorlására;

9. a régió önálló költségvetésének kidolgozására és végrehajtására;

11. a régió adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi politikájának végrehajtására;

12. a régió hatósági intézményeinek létrehozására, illetve megszüntetésére;

14. a helyi hatóságok önállóságának védelmezésére;

16. a régióban egyenrangú nyelvek szabad használatának szavatolása;

19. az állam törvényeinek alkalmazására.

Az Önkormányzati Bizottság rendelkezhet, létrehozhat és fenntarthat saját televízió- és rádióállomásokat, sajtót, minden tömegtájékoztatási eszközt, amely céljainak elérésében segíti.

Az Önkormányzati Bizottság feladata a közjegyzôk, a telekkönyvi irattárosok, a régió önkormányzatához tartozó vezetô beosztású köztisztviselôk kinevezése.

A megüresedett közjegyzôi, irattárosi állások betöltésére jelentkezôk felvétele azonos feltételek között történik, függetlenül attól, hogy Székelyföld vagy Románia bármely más részén folytatják tevékenységüket. Ilyen versenyvizsgák során elônyt jelent a román és a magyar nyelv alapos ismerete. Semmilyen körülmény között nem tehetô kivétel eredet vagy lakhely jogcímén.

A Széki Tanács hatáskörébe tartozik rendeleteket kibocsátani az alábbi területeken:

1. a szék hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás;

3. a történelmi, mûvészeti és néprajzi értékek védelme;

4. a helyi szokások és hagyományok;

6. területrendezés és településszervezés;

7. önkormányzati intézmények megszervezése;

8. a települési határvonalak megváltoztatása a helyi önkormányzatok kezdeményezésére;

9. környezetvédelem;

10. közhasználati jog;

12. lakásépítés támogatása, szociális lakások építése;

13. szociális gondozás és népjólét;

14. iskoláztatás, iskolaépítés;

15. szakképzés, szakoktatás;

16. kereskedelem;

17. helyi vásárok és piacok;

20. vadászat, vadgazdálkodás;

22. vízgazdálkodás. vízrendészet;

23. ásványvizek, gyógyvizek, gyógyfürdôk kihasználása, rendészete;

24. saját területén az idegenforgalom fejlesztése, rendezése;

25. faluturizmus;

27. állat- és növényvédelem;

28. környezetvédelem;

29. egészségvédelem;

30. területi érdekeltségû út-, gáz- és vízhálózat;

33. közszolgáltatás;

34. közigazgatási- és közszolgáltató személyzet;

37. a gazdasági élet általános szabályozása, a piacgazdaság szabadságát figyelembe véve;

38. a sport támogatása.

A Széki Tanács a széki illetôségû polgároknak elônyt biztosít a munkaközvetítésnél a szék területén. A szék területén a munkaközvetítés során nyelvi hovatartozás alapján különbséget tenni tilos.

A Széki Tanács hatásköre a területi érdekeltségû tömegtájékoztatásra vonatkozó rendeletek elfogadása;

A Széki Tanács hatásköre kiterjed a terület saját költségvetésének jóváhagyására.

A Széki Bizottság végrehajtói hatásköre kiterjed:

1. Székelyföld Önkormányzati Tanácsa és a Széki Tanács által hozott rendeletek érvényesítésére, felügyeletére és végrehajtására;

3. rendelettervezetek kezdeményezésére;

5. a szék területén mûködô közszolgáltatások, helyi érdekeltségû közintézmények, állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyeletére;

8. az adóhatósági hatáskörök gyakorlására;

9. a terület önálló költségvetésének kidolgozására és végrehajtására;

11. a terület adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi politikájának végrehajtására;

12. a terület hatósági intézményeinek létrehozására, illetve megszüntetésére;

14. a helyi hatóságok önállóságának védelmezésére;

15. a székely közületi területen egyenrangú nyelvek szabad használatának szavatolására;

19. a gazdaság általános felügyeletére;

20. a környezetvédelem összehangolására;

21. a területi érdekeltségû vízgazdálkodásra: öntözésre, lecsapolásra, árvízvédelemre;

22. az idegenforgalom fejlesztésére;

23. a szociális ellátásra;

24. az egészségügyre;

26. az állam törvényeinek alkalmazására.

A Széki Bizottság rendelkezhet, létrehozhat, fenntarthat saját televízió- és rádióállomást, amely céljainak elérésében segíti.

A Széki Bizottság a Széki Tanácsnak tartozik felelôsséggel, anélkül hogy ez csökkentené a bizottság tagjainak közvetlen hivatali felelôsségét.

Székelyföld települései önkormányzatai - a községi, városi, municípiumi önkormányzatok -, a 69/1991 számú Helyi Közigazgatási Törvény és a jelen Autonómia-statútum, valamint a Helyi Autonómia Európai Chartája rendelkezései szerint szervezôdnek és mûködnek.

Székelyföld települési önkormányzatai, a történelmi, területi jellegzetességeknek és a helyi közösségek igényeinek megfelelôen, sajátos jogállásúak. E sajátos státus a 69/1991 számú Törvényben feltüntetett rendelkezéseket kiegészítô többlethatáskörökben jelenik meg, ezek akadálytalan gyakorlásával érvényesül.

A települési önkormányzat, a helyi autonómiajog alapján, a törvény és a jelen autonómia-statútum által meghatározott jogkörben, az állam által delegált helyi döntéshozói és végrehajtói hatalom birtokosa.

Tevékenységét az állam befolyásának kizárásával végzi.

A települési önkormányzatban a magyar nemzeti közösség, valamint a jelen autonómia-statútum 10. szakaszában meghatározott feltételek közepette a számbeli kisebbségben levô többi nemzeti, etnikai, nyelvi közösség nyelve egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.

A települési önkormányzat alapelvei:

a. a helyi hatóságok az átruházott hatáskörökben teljes körû diszkrecionális jogosítványokkal rendelkeznek;

b. a közfeladatokat az állampolgárokhoz legközelebb álló igazgatási szervek valósítják meg;

d. központi vagy regionális szerv által átruházott hatáskör önkormányzati hatóság által helyi körülményekhez igazítása;

4. a közösségek anyanyelvének korlátozások nélküli használatára a magán- és a közéletben, a közintézményekben, a bíróságon;

5. a szociális kérdésekre;

6. a terület- és településfejlesztésre;

7. a gazdasági fejlesztésre;

8. a közösségi és állami köz- és magánvagyon kezelésére;

9. a kommunális intézmények kiépítésére és mûködtetésére;

10. az általános emberi jogok és szabadságok érvényre juttatására;

12. a települések határvonalainak erôszakos megváltoztatására vonatkozó törekvések megakadályozására;

13. új községek létesítésének kezdeményezésére;

15. a helyi költségvetésre. zárszámadásra, a saját anyagi és pénzforrások felhasználására;

16. a település nevének, jelképeinek, kitüntetéseinek meghatározására és használatára;

17. a települési közösségek nemzeti ünnepeinek kijelölésére és megrendezésére;

19. pályázatok kiírására;

20. ösztöndíjak alapítására;

23. a közösségek anyanyelvi értékeit ôrzô könyvtárak, lemeztárak, levéltárak, múzeumok, hasonló rendeltetésû egyéb intézmények létesítésére és mûködtetésére;

24. az ifjúság képzésének valamennyi formájára;

26. a községi erdôk felügyeletére, gondozására, hasznosítására;

29. a településhez tartozó területek vadállományának megôrzésére, fejlesztésére, hasznosítására;

30. a települési önkormányzat területére törvény által megállapított jövedelemadó évi összegének 50 százalékára;

31. a települési önkormányzat területére törvény által megállapított évi adó- és illetékösszeg 30 százalékára;

32. az állam által visszaszolgáltatott közösségi vagyonokra.

A település határait nem lehet megváltoztatni az érintett közösségek közképviseletének egyetértése, illetve népszavazás nélkül.

A település etnikai összetételének erôszakos megváltoztatása tilos.

A települési önkormányzat szerveinek felügyelete csak tevékenységük jogszerûségének vizsgálatára irányulhat.

A települési önkormányzat hatásköre gyakorlása és feladatai megvalósítása során együttmûködhet és közös érdekeltségû feladatok ellátására egyesülhet más önkormányzati közösségekkel.

A települési önkormányzat, illetve annak szervei, jogszabály által elôírt feltételek mellett együttmûködhetnek más államok helyi önkormányzataival, illetve önkormányzati szerveivel.

A települési önkormányzat jogszolgáltatást vehet igénybe hatásköre szabad gyakorlása és a helyi autonómia védelmében.

A természetes személyeknek, egyházaknak, szervezeteknek és társaságoknak joguk van a közösségek nyelvén mûködô felekezeti és magánintézményeket létesíteni.

Az anyanyelvû állami és felekezeti oktatást az állam és részarányosan az illetékes települési önkormányzat finanszírozza, a magán tanintézményeket pedig támogatja.

a. igények szerint önálló óvodákban, óvodai csoportokban;

b. elemi oktatásban, igények szerint önálló iskolákban, iskolai tagozatokon, osztályokban vagy csoportokban;

c. középfokú oktatásban, gimnáziumokban, líceumokban, szakiskolákban - igények szerint önálló iskolákban, tagozatokon, osztályokban és csoportokban;

d. szakoktatásban, igények szerint önálló iskolákban, iskolai tagozatokon, osztályokban és csoportokban;

f. posztgraduális oktatásban.

Székelyföld polgárainak anyanyelvén mûködô oktatási-nevelési intézményekben biztosítani kell a nemzeti, etnikai, nyelvi közösségek, valamint az anyanemzet történelmének tanítását, kulturális hagyományainak, értékeinek megismerését.

Az oktatási-nevelési intézményeknek biztosítaniuk kell a román nyelv elsajátításának lehetôségét.

Az elemi, gimnáziumi, líceumi oktatásban a román nyelvet és irodalmat sajátos szempontok szerint összeállított oktatási program és tankönyv alapján tanítják.

Az állam hivatalos nyelvétôl eltérô anyanyelvû szakoktatásban biztosítani kell a szakkifejezések román nyelven való elsajátítását.

Garantált az anyanyelvû oktatásban résztvevô külföldi vendégtanárok alkalmazása.

A felekezeti oktatásban az egyházi autonómia, a felsôfokú oktatásban az egyetemi autonómia érvényesül.

Jelen autonómia-statútum rendelkezése alapján hatályát veszti a Hivatalos Közlöny 1948 évi 177. szakaszában megjelent Rendelet, amely állami tulajdonba juttatta azokat az egyházi, kongregációs, közösségi és magánjavakat, amelyek az oktatási intézmények fenntartására és mûködtetésére szolgáltak.

Az elsô bekezdésben feltüntetett javakra az egyházak, kongregációk, közösségek és ezek jogutódainak, valamint a természetes személyek tulajdonjogát visszaállítják, a javakat jogos tulajdonosainak természetben, s amely esetben ez nem lehetséges, napi piaci pénzértékben visszaszolgáltatják.

Székelyföld területén az anyanyelv használata akadálytalan:

c. a fordítás, szinkronizálás, feliratozás területén;

d. a sajátos nemzeti kultúrák megismertetése terén;

Székelyföld önkormányzata támogatja:

c. anyanyelven mûködô színházak és más mûvelôdési intézmények fenntartását;

Az állampolgár anyanyelvének a helyi és a regionális közigazgatásban való akadálytalan használatáért a hivatalokban a régió területén élô nemzeti, etnikai, nyelvi identitású közösségek nyelvét ismerô, illetve e közösségekhez tartozó személyeket kell kinevezni, illetve alkalmazni.

Székelyföld hatóságai kötelesek:

b. a törvényerejû rendeleteket, egyéb rendeleteket, közleményeket az állam hivatalos nyelvén, magyar nyelven és a 10. szakasz 3. bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelôen más nemzeti, etnikai, nyelvi identitású közösségek nyelvén is kiadni;

Székelyföld közigazgatási egységeiben:

a. a közigazgatási hatóságok a román és a magyar nyelvet, valamint a 10. szakasz 3. bekezdésében feltüntetett közösségek nyelvét egyenrangú nyelvként használják;

b. a közigazgatási és a jogi dokumentumokat az a. pontban feltüntetett nyelveken terjesztik.

Az eljárást a polgár anyanyelvén folytatják, az eljárás iratait az érintett személy anyanyelvén, valamint az állam hivatalos nyelvén rögzítik.

Székelyföld regionális, széki és települési önkormányzatai belsô fejlôdésük biztosítása és hatáskörük ellátása érdekében pénzügyi autonómiával bírnak, amelynek gyakorlása során betartják az állami pénzügyek összehangolásának elvét.

Székelyföld önkormányzatai ellátják az állami és a helyi adók beszedését, és ilyen jellegû adóügyi intézkedéseket tesznek.

Az adókat és illetékeket a törvény, illetve az önkormányzati rendelet szabályozza.

Az önkormányzatok saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyeket rendeletekkel szabályoznak és önálló költségvetés alapján hasznosítanak.

Az önkormányzatok pénzeszközeinek forrásai:

a. az állam által teljesen vagy részben átengedett adók;

b. az állami adók után járó illetékek;

d. saját adók, illetékek, különadók;

e. saját vagyonból származó jövedelmek ;

f. magánvagyonból származó jövedelmek;

g. adományok;

A 110. szakaszban feltüntetett pénzügyi hatáskörök ellátásának rendjét szerves törvény szabályozza.

Az önkormányzatok pénzügyi forrásaiból származó eszközök mértéke a jelen autonómia-statútumban és a 69/1991 számú Helyi Közigazgatási Törvényben meghatározott hatáskörök és feladatok mértékével arányos.

Az ilyen jellegû intézkedések nem csökkenthetik a helyi hatóságok választási szabadságát a saját felelôsségûk alá tartozó területeken.

Az állami költségvetésbôl önkormányzatoknak átutalt pénzeszközök felhasználásáról a települési, a széki, a régió önkormányzata határoz.

A települési önkormányzat területére törvény által megállapított jövedelemadó összegének 50 százaléka az önkormányzati költségvetés bevételének része.

A települési önkormányzat területére törvény által megállapított adók és illetékek összegének 30 százaléka az önkormányzati költségvetés bevételének része.

A széki önkormányzat költségvetési jövedelmét képezi:

a. a települési önkormányzatoktól átutalt arányos költségvetési kiegyenlítés;

b. a régió önkormányzata által átutalt állami költségvetési kiegyenlítés;

c. saját jövedelem;

d. adományok;

e. egyéb törvényes pénzeszköz.

A régió önkormányzatának költségvetési jövedelmét képezi:

a. a települési önkormányzatoktól átutalt arányos költségvetési kiegyenlítés;

c. saját jövedelem;

d. adományok;

e. egyéb törvényes pénzeszköz.

Székelyföld közvagyoni helyzetét a 69/1991 számú Helyi Közigazgatási Törvény közigazgatási egységek vagyonhelyzetére vonatkozó rendelkezései szabályozzák, a közvagyon kezelésérôl pedig a törvény, valamint az önkormányzatok mûködési szabályzata rendelkezik.

A regionális, széki és települési állami köz- és magánvagyonok hovatartozásáról, kezelésérôl, a területi érdekeltséget figyelembe véve, az illetékes önkormányzatok döntenek.

Székelyföld nemzeti közösségei intézményeitôl, szervezeteitôl, egyesületeitôl vagy ezek jogelôdjeitôl 1945 után magántulajdont megsértô törvények, rendelkezések révén, illetve erôszakkal állami vagy szövetkezeti tulajdonba juttatott ingatlanokat, mûkincseket, könyvtárakat, levéltárakat és egyéb vagyonokat természetben, s amennyiben ez nem lehetséges, ellenértéküket napi piaci értékben, pénzben visszajuttatják a jogos tulajdonosoknak vagy a jogutódoknak.

A régióban kormánybiztos látja el a törvényességi felügyeletet.

A Széki Tanács rendeleteit, a települési önkormányzat határozatait az elfogadást követô 15 napon belül a kormánybiztos a Közigazgatási Bíróságon megtámadhatja. A határidô lejárta után a határozat megtámadhatatlan .

A Közigazgatási Bíróság döntéséig, illetve fellebbezés esetén a Legfelsôbb Bíróság döntéséig a rendelet, illetve a határozat felfüggesztett hatályú.

A végrehajtó és az ügyviteli hatóságok és hivatalok által kibocsátott okiratok és megállapodások ellen fellebbezni lehet az illetékes adminisztratív joghatóságnál.

A régióban az igazságszolgáltatást a törvény által létrehozott joghatóságok látják el.

a. az Alkotmánybíróság, a normatív rendelkezések alkotmányosságát illetôen;

Székelyföld Elnöke, illetve a Széki Elnök, az Önkormányzati Tanács, illetve a Széki Tanács döntése alapján megtámadhatja a törvényeket a jelen autonómia-statútum, a magyar nyelv, illetve a régióban hagyományosan használt más nyelv védelmére vonatkozó elôírások megsértése esetén.

a. az Önkormányzati Tanács tagjainak egyötöde módosítást kezdeményezhet;

b. a módosítást az Önkormányzati Tanács kétharmados szavazati többséggel hagyja jóvá;

d. a parlamenti döntés idôpontjától számított 60 napon belül az autonómia-statútum módosítását a választópolgárok népszavazással hagyják jóvá; a jóváhagyás abban az esetben is érvényes, ha a Parlament elôzôleg a módosító javaslat törvényre emelését elutasítja, ám ilyen feltételek közepette a módosító rendelkezés nem törvényerejû;

e. amennyiben a javasolt módosítást az Önkormányzati Tanács, vagy a népszavazás elutasítja, hasonló módosítást csak egy év elteltével lehet kezdeményezni.

Jelen autonómia-statútum rendelkezései kiegészítik az állam törvényes rendelkezéseit.

Jelen autonómia-statútum érvénybe lépésekor minden ezzel ellentétes rendelkezés hatályát veszti.