magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» II. ÉVFOLYAM - 1996. 1-2. (3-4.) SZÁM - Politikai helyzet Romániában
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Magyar Kisebbseg

Bakk Miklós

A Németországi Szorb Népcsoport jogai

A VI. század végén szláv törzsek telepednek le a mai Németország keleti területein, az Odera és az Elba-Saale vonala közötti térségben. Az így létrejött településterület azonban a következô századok során zsugorodni kezdett, fôleg a X. századot követôen, amikor a német katonai-politikai hatalom is megjelent a térségben. A szorbok ôsei e szláv törzsekkel együtt érkeztek meg és telepedtek le a Spree folyó mentén, Lausitzban (maga a név is szláv eredetû); elsô okleveles említésük 631-tó1 datálható. 1150 és 1300 között szász és frank paraszti közösségek is alapítanak falvakat e területen, s a németek - középkori latinból kölcsönvett szóval - vendeknek nevezik a szorbokat.

A több évszázados asszimiláció eredményeként a szorbok lakóterülete ma már csak az alsó- és felsô-lausitzi körzetbôl áll. Alsó-Lausitzban (Cottbus és környéke, Spreewald festôi vidéke) körülbelül 20 000 szorb él; akik az alsó-lausitzi - leginkább a lengyellel rokonítható - nyelvjárást: beszélik. Felsô-Lausitzban (Weisswasser, Hoyerswerda, Bautzen, Kamenz és Niesky közötti térség) a szorbok száma 40 000 körülire tehetô, nyelvjárásuk pedig a cseh nyelvhez áll közelebb. A két körzetet egy elmosódó sáv, Spremberg vidéke köti össze. (Az adatok hozzávetôlegessége abból adódik, hogy a második világháború utáni népszámlálások nem rögzítették a nemzetiségi vagy anyanyelvi hovatartozás adatait. Eligazításul ezért csupán egy 1987-88-ban végzett etnoszociológiai becslés szolgál, mely szerint körülbelül 50 000 ember vallja magát szorbnak, s 70 000-re tehetô azok száma, akik a szorb nyelvet valamilyen mértékben ismerik.)

Alsó- és Felsô-Lausitz szorbjai felekezetileg is két csoportra oszlanak. "Az evangélikus vallásúak alkotják a nagyobbik csoportot, számuk 40 000-50 000-re tehetô, Alsó-Lausitzban, valamint Felsô-Lausitz Bautzentôl keletre esô területein élnek. A katolikusok száma 15 000-20 000 körüli, ôk a Bautzen és Kamenz közötti térségben élnek, de itt jó néhány községben többséget alkotnak, elérvén néhány településen - például Crostwitzban vagy Panschwitz-Kuckauban - a 70-90%-os arányt is. A katolikus egyház egyébként a nemzeti egyház szerepét is betölti; ennek magyarázata egyrészt abban rejlik, hogy a keletnémet területeken (a hajdani NDK-ban), ahol az evangélikusok a lakosság 95%-át teszik ki, a katolikusság eleve kisebbséget alkot, tehát önmagában is kifejez valamiféle különállást, másrészt viszont a katolikus egyház volt az, amely aktívabb szerepet vállalt a nemzeti kultúra terjesztésében, s fenntartotta a szorb kulturális elit kapcsolatát a környezô szláv nemzetekkel, elsôsorban a csehekkel (a két világháború között egy szorb teológiai intézet is mûködött Prágában). Az evangélikus egyház viszont hasszú idôn át a németesítés zászlóvivôje volt, évtizedeken át akadályozta a szorb nyelvû istentiszteletek tartását.

A szorbok nemzeti ébredése, a többi közép-európai kis népéhez hasonlóan, a XIX. században veszi kezdetét. 1842-tól kezdôdôen adták ki a Tydzenska Nowinát, az elsô szorb nyelvû lapot; 1847-ben megalapítják a Macica Serbska tudományos és mûvelôdési társaságot, 1862-ben szorb nyelvû színházi elôadásokat tartanak Bautzenben.

A szorb népcsoport jogállásának kérdése e nemzeti öntudatra ébredéssel párhuzamosan kezdett politikai kérdést jelenteni. 1815-ben, a bécsi kongresszust követô közigazgatási átszervezés nyomán, a szorbok kisebbségbe kerültek az összes általuk lakott körzetben.

Jelentôs körülmény volt továbbá, hogy településterületük Poroszország és Szászország között oszlott meg. Míg Poroszországban 1818-ban korlátozásokat vezetnek be a szorb nyelv használatát illetôen, Szászországban egy liberálisabb rendszer alakul ki, fôleg 1851 után, az oktatásügy terén. Újabb korlátozások a német birodalom kialakulását követôen lépnek életbe, a birodalmi kormányzat 1875-ben hoz ilyen intézkedéseket. Mintegy válaszként a kialakult helyzetre, Jakub Bart-Cisinski és Arnost Muka megszervezi az Ifjú Szorbok mozgalmát, majd 1912-ben 31 egyesület megalapítja az ernyôszervezetként mûködô érdekvédelmi szervezetet, a DOMOWINA-t.

A weimari Németországban újból kedvezôbbé válik a politikai helyzet. Az alkotmány 113. cikkelye rögzítette, hogy a birodalom nem német nyelvû lakosainak anyanyelvhasználata nem korlátozható sem az oktatásban, sem a belsô, ügyviteli nyelvként való használatban. Ennek ellenére fennmaradtak a korábbi különbségek Poroszország és Szászország között, azaz csak a szász népiskolák biztosítottak némi lehetôséget a szorb anyanyelvû oktatás számára. 1937-ben a nemzetiszocialisták minden szorb intézményt, egyesületet, tevékenységet betiltottak,1941-ben még az utolsó szorb nyelvû istentiszteletet is.

A világháború után az NDK-ban is törvénybe iktatták a szorbok jogait, aminek gyakorlati eredménye azonban a szorb kultúra teljes államosítása lett: a "sikeres nemzetiségi politika" látszatának fenntartása. 1948-ban a szász tartományi parlamentben - majd 1950-ben Brandenburgban is - elfogadták "a szorb lakosság jogainak védelmé"-rôl szóló törvényt, mely elôírja a szorb anyanyelvû alap- és középiskolai oktatás biztosítását, a szorb nyelv használatának lehetôségét a közigazgatásban és létrehoz - Bautzen székhellyel - egy szorb kulturális és oktatásügyi kérdésekben illetékes hivatalt, mely a mûvelôdés- és oktatásügyi tárcának alárendelten mûködik. Ilyen körülmények között jött létre 1958-ig számos állami intézmény, mely akkor a centralizáló kultúrpolitika eszköze is volt: a Szorb Intézet 1951-ben, a Szorb Múzeum 1956-ban (az 1904-ben alakult Vend Múzeum utódaként), a Szorb Mûvészeti Intézet szintén 1956-ban s több más hasonló intézmény. Ezeket az jogokat az NDK 1949-es alkotmánya is rögzíti, s az 1968-as módosított alkotmány lényegesebb változtatások nélkül veszi át.

A két német állam egyesülésekor, 1990-ben megkötött Egyesülési Szerzôdés 35. cikkelye (1. melléklet) kimondja, hogy az állam korábban vállalt kötelezettségei a kultúra területén továbbra is fennállnak. A Szerzôdéshez csatolt jegyzôkönyv (2. melléklet) konkretizálja ezen felelôsségvállalás területeit, s rögzíti az egyesült Németország azon kötelezettségét, hogy garantálja a szorbok jogát nyelvük, kultúrájuk és szokásaik megôrzéséhez. Ebben tulajdonképpen a szerzett jogok intézményesülését kell látni, hiszen olyan státuszról és intézményekrôl van szó, melyeket valójában az NDK jogrendje teremtett meg.

A szorbok jogainak részletesebb megalapozására ezek után a két érintett tartomány, a Szász Szabadállam és Brandenburg alkotmányaiban került sor. Az 1992 májusában elfogadott szászországi alkotmány 5. és 6. cikkelye (3. melléklet) a szorbok államalkotó mivoltából eredezteti azon sajátos jogokat, melyek identitásuk, kultúrájuk, szokásaik és hagyományos településterületük védelme, ápolása és fejlesztése érdekében biztosítandóak. Hasonló rendelkezések találhatók Brandenburg tartomány 1992-es alkotmányában is: a 25. cikkely (4. melléklet) garantálja a szorbok identitásának és az általuk lakott terület sajátos jellegének védelmét. Mindkét alkotmány elismeri a szorb nemzeti szimbólumokat - a kék-fehér-vörös zászlót -, s garantálja használatuk jo-gát.

Az alkotmányos jogok törvényes biztosításában azonban a két tartomány eltérô utat választott. Szászország a létezô törvények kiegészítésével próbálja biztosítani a szorbok jogait: a szorb nyelv hivatalos használatáról a közigazgatási eljárásra vonatkozó törvény rendelkezik, kormányrendelet szabályozza a kétnyelvû feliratok, helységnevek használatát, a szorb nyelvû oktatást az iskola- és óvodatörvény megfelelô elôírásai biztosítják. Ezzel szemben Brandenburg tartomány parlamentje egységes jogszabályba foglalta a szorbok jogainak a biztosítását, mégpedig az 1994. július 7-én elfogadott Szorb (vend)-törvénybe (5. melléklet).

A szorbok kulturális autonómiája Szászország és Brandenburg együttmûködése révén vált lehetôvé, intézményi megvalósulásának formája A Szorb Népért Alapítvány, melynek alapító okiratát 1991. október 19-én ünnepélyes külsôségek közepette, Lohsa (Laz) község kis templomának falai közt írta alá Szászország és Brandenburg miniszterelnöke, valamint a szövetségi kormány belügyminiszterének képviselôje. Az alapítvány jelenleg egy "nem jogképes alapítvány a közjog területén", állami-közjogi státusát a jövôben államközi szerzôdésben kívánják rögzíteni az érdekelt tartományok (a jelenlegi együttmûködés alapja csupán politikai egyezség, illetve a tartományi határokon átnyúló együttmûködésnek az utóbb - 1994-ben - elfogadott Szorb-törvénybe becikkelyezett kötelezettsége). Az alapítvány statútuma (6. melléklet) lehetôvé teszi, hogy az alapítvány a szorb mûvelôdési, tudományos és mûvészeti intézmények fenntartójaként mûködjön, a mûködéshez szükséges pénzügyi keretet az alapító okiratot aláíró három kormányzat biztosítja: a teljes összeg 50%-át a szövetségi kormány, a másik 50% egyharmadát Brandenburg, kétharmadát pedig Szászország. Az alapítvány kuratóriumában (vezetô tanácsában) jelen vannak a Domowina képviselôi is, akik az alapítvány céljaival összefüggô elvi kérdésekben nem szavazhatók le. A Szorb Népért Alapítvány 1992-ben 32 millió, 1993-ban közel 35 millió, 1994-ben pedig 36,5 millió márka költségvetési keret felett rendelkezett. Ma, három év távlatában a modell sikeresnek tûnik.

 

1. melléklet

 

EGYESÜLÉSI SZERZÔDÉS

1990. augusztus 31.

Részlet

35. cikkely

Kultúra

(1) A megosztottság éveiben - annak ellenére, hogy a két állam Németországban különbözôképpen fejlôdött - a mûvészet és a kultúra volt a német nemzet egysége fennmaradásának az alapja. Hozzájárulásuk nélkülözhetetlen és önálló jellegû volt a németek állami egységesülésének folyamatában, az európai egység felé vezetô úton. Az egyesült Németország helyzete és tekintélye a világban politikai súlyán és gazdasági tekintélyén kívül ugyanolyan mértékben függ kultúrállami jelentôségétôl is. A kulturális külpolitika elsôrendû célja a partneri együttmûködésen alapuló kulturális csere.

(2) A 3. cikkelyben megnevezett területeken a kultúra tartalmi lényege nem szenvedhet semmilyen károsodást.

(3) A kulturális feladatok teljesítését - mely magában foglalja azok finanszírozását is - biztosítani kell, miközben a kultúra védelme és támogatása az új tartományokban és községekben az Alaptörvény szerinti elosztás illetékessége alá tartozik.

(4) Az eddig központilag igazgatott kulturális létesítmények azon tartományok és községek fenntartásába mennek át, amelyekhez tartoznak. A szövetségi állam pénzügyi hozzájárulása kivételes esetekben - különösen Berlin tartomány vonatkozásában - nem kizárt.

(5) A háborút követô események során megbontott, egykori állami porosz gyûjtemények (többek közt az Állami Múzeumok, az Állami Könyvtárak, a Titkos Állami Levéltár, az Ibériai-Amerikai Intézet, a Zenei Kutatások Állami Intézete) részeit Berlinben ismét össze kell vonni. A fenntartás terhei ideiglenesen a Porosz Kulturális Vagyon Alapítványára hárulnak. A jövôbeni szabályozás során meg kell találni az egykori állami porosz gyûjtemények fenntartásának átfogó módját.

(6) A kultúra, a mûvészetek és a mûvészek támogatása a Kulturális Alapok révén átmenetileg, 1994. december 31-ig, a 3. cikkelyben megnevezett területeken továbbra is fenntartandó. A szövetségi állam pénzügyi hozzájárulása nem kizárt az alaptörvényi illetékességek keretén belül. A tartományok kulturális alapítványához való csatlakozásról folyó tárgyalások során - melyek az 1. cikkely 1. bekezdésében megnevezett tartományok belépésére vonatkoznak - tárgyalni kell egy utódlétesítményrôl is.

(7) A Németország kettéosztottságából származó hatások kiegyenlítésére a szövetségi állam átmenetileg egyedi kulturális intézkedéseket foganatosíthat a 3. cikkelyben megnevezett területek anyagi támogatásával, a kulturális infrastruktúra fejlesztése érdekében.

2. melléklet

14. JEGYZÔKÖNYV

A Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti, Németország egységének helyreállítására vonatkozó Szerzôdés aláírásakor ezen szerzôdés vonatkozásában a következô tisztázó megállapításokra került sor:

I. A Szerzôdés cikkelyeihez és mellékleteihez

A 35. cikkelyhez:

A Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság a Szerzôdés 35. cikkelyével kapcsolatosan a következô nyilatkozatot teszi:

1. A szorb néphez és a szorb kultúrához való tartozás megvallása szabad.

2. A szorb kultúra és a szorb hagyományok védelme biztosított.

3. A szorb néphez és annak szervezeteihez tartozó személyek szabadon ôrzik és használják a szorb nyelvet a közéletben.

...

3. melléklet

A SZÁSZ SZABADÁLLAM ALKOTMÁNYA

1992. V. 27.

Részletek

2. cikkely

(4) A tartomány zászlója és címere mellett a szorb lakóterületen a szorb zászló és címer, a tartomány sziléziai részén pedig az alsó-sziléziai zászló és címer egyenjogú módon használható.

...

 

6. cikkely

(1) A tartományban élô, szorb néphez tartozó polgárok egyenjogú részét alkotják az államalkotó népnek. A tartomány garantálja és védelmezi jogukat identitásuk megôrzéséhez, valamint örökül kapott nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik ápolásához, fejlesztéséhez és továbbadásához, fôleg az iskolák, valamint az iskoláskor elôtti és kulturális jellegû létesítmények révén.

(2) A tartományi és községi szintû tervezésben tekintetbe veszik a szorb nép létszükségleteit. A szorb népcsoport lakóterületének német-szorb jellegét meg kell ôrizni.

(3) A szorbok tartományokon túlnyúló együttmûködése, különösen Felsô- és Alsó-Lausitzban, összhangban van a tartományok érdekeivel.

4. melléklet

BRANDENBURG TARTOMÁNY ALKOTMÁNYA

1992. VIII. 20.

Részlet

25. cikkely (A szorbok /vendek/ jogai)

(1) A szorb nép joga nemzeti identitása és hagyományos lakóterülete védelméhez, megtartásához és ápolásához biztosítva van. A tartomány, a községek és a községek társulásai támogatják e jog érvényesülését, különös tekintettel a kulturális autonómiára és a szorb nép hatékony politikai megszervezésére.

(2) A tartomány annak érdekében cselekszik, hogy biztosított legyen a szorbok tartományi határon túlterjedô kulturális autonómiája.

(3) A szorboknak joguk van nyelvük és kultúrájuk megôrzéséhez, azok közéletben való támogatásához, valamint az iskolákban és napközi otthonokban való továbbadásukhoz.

(4) A szorb településterületen a szorb nyelvet használni kell a közfeliratokon. A szorb zászló színei a kék, vörös, fehér.

(5) A szorbok jogait törvény rögzíti. Ennek biztosítania kell a szorbok képviselôivel való együttmûködést a szorbokat érintô kérdésekben, különösen a törvényhozás területén.

5. melléklet

TÖRVÉNY

a szorbok (vendek) jogairól Brandenburg tartományban

1994. július 7-én

a tartományi parlament a következô törvényt fogadta el:

1. cikkely

Szorb (vend) törvény

Preambulum

Elismerve a szorbok (vendek) akaratát, kik a VI. század óta Lausitzban honosak és nyelvüket, valamint kultúrájukat a történelem során minden asszimilációs kísérlet ellenére mind a mai napig megôrizték, hogy identitásukat a jövôben is meg kívánják ôrizni,

tudatában lévén a szorb (vend) nép egységének, mely nép hagyományos lakóterülete Brandenburg tartományban, valamint a Szász Szabadállamban található,

tekintetbe véve azon tényt, hogy a szorboknak (vendeknek) a Német Szövetségi Köztársaság határain kívül nincs anyaországuk, mely értük kötelezettségeket vállalna és gondot fordítana nyelvük és kultúrájuk megôrzésére és támogatására,

tudván azt, hogy a tartományt különleges felelôsség terheli a szorbok (vendek) identitásának védelme, megôrzése, ápolása és támogatása tekintetében,

annak érdekében, hogy Alsó-Lausitz bikulturális jellege fennmaradjon és megszilárduljon,

figyelembe véve a nemzeti kisebbségek és népcsoportok védelmére és támogatására vonatkozó nemzetközi normákat,

hivatkozva az Alaptörvény 3. cikkelyére, az Egyesülési Szerzôdéshez csatolt 14-es számú Jegyzôkönyvre, valamint Brandenburg tartomány alkotmányának 25. cikkelyére,

a tartományi parlament a következô törvényt fogadja el:

1.

A nemzeti identitáshoz való jog

(1) A Brandenburg tartományban élô, a szorb (vend) néphez tartozó polgárok egyenjogú tagjai az államalkotó népnek.

(2) A szorb (vend) népnek, valamint minden szorbnak (vendnek) joga van saját etnikai, kulturális és nyelvi identitását szabadon kifejezni, megôrizni, továbbfejleszteni, mentesülve minden olyan kísérlettôl, mely arra irányul, hogy akarata ellenére beolvadásra kényszerítse.

(3) A szorb (vend) népnek, valamint minden szorbnak (vendnek) joga van nemzeti identitása védelméhez, megtartásához és ápolásához. Ezen jogok gyakorlását a tartomány, valamint a szorbok (vendek) hagyományos lakóterületének községei szavatolják és támogatják.

2.

A szorb (vend) néphez való tartozás

A szorb (vend) néphez tartozik az, ki magát annak vallja. A hovatartozás megvallása szabad, nem lehet kétségbe vonni, sem felülvizsgálni. (A kinyilatkoztatás nyomán a polgárok semmilyen hátrányt nem szenvedhetnek

3.

A szorbok (vendek) lakóterülete

(1) A szorb (vend) nép joga hagyományos lakóterülete védelméhez, megtartásához és ápolásához szavatolva van. A hagyományos lakóterület sajátos jellegét és a szorbok (vendek) érdekeit tekintetbe kell venni a tartományi és községi politikák kialakításakor.

(2) A szorbok (vendek) hagyományos lakóterületéhez tartozik Brandenburg tartományban azon községek összessége, amelyekben mind a mai napig felmutatható egy nyelvi és kulturális hagyományban megmutatkozó folytonosság. E területhez tartozik Spree-Neisse megye, Cottbus önálló státusú város, Dahme-Spreewald megyébôl Markische Heide, Lieberose és Straupitz körzetek, valamint Oberspreewald-Lausitz megyébôl Lübbenau, Vetschau, Altdöbern, Grossraschen és Am Senftenberger See körzetek.

4.

A szorb (vend) zászló

A szorb (vend) zászló színei: kék, vörös, fehér. Használatát tekintve a szorbok (vendek) hagyományos lakóterületén egyenrangú az állami szimbólumokkal.

5.

A szorb (vend) ügyek tanácsa

(1) A tartományi parlament két választás közötti idôszak tartamára megválasztja a szorb (vend) ügyek tanácsát, mely öt tagból áll. Tagjai a szorb (vend) néphez tartoznak. Megválasztásukkor a szorb (vend) egyesületeknek javaslattételi joga van. A szorb (vend) ügyek tanácsának tagjai tisztségüket tiszteletbeli megbízatásként viselik. Tevékenységükért, költségeikre való tekintettel, kártérítést kapnak.

(2) A szorb (vend) ügyek tanácsa tanácsokat ad a tartományi parlamentnek. Az a feladata, hogy minden olyan kérdésben, mely a szorbok (vendek) jogait érinti, védelmezze a szorbok (vendek) érdekeit. A részleteket a parlament tárgyalási rendje biztosítja.

6.

A szorb (vend) ügyek községi megbízottja

(1) A szorbok (vendek) hagyományos lakóterületének körzeteiben, önálló státusú városaiban és községeiben, valamint a megyékben az önkormányzatok szintjén ki kell nevezni a szorb (vend) ügyek megbízottját, illetve más, megfelelô intézkedést kell foganatosítani a szorbok (vendek) érdekeinek védelmében.

(2) A szorb (vend) ügyek megbízottjai a szorb (vend) polgártársak érdekeit képviselik. Tárgyalópartnerei a szorboknak (vendeknek), és a szorb (vend), valamint nem szorb (nem vend) lakosság közti - kívánatos - együttélés elômozdítása érdekében tevékenykednek. Az 1993. október 15-i, községekre vonatkozó törvényes elôírás 23. szakaszának 3. bekezdése (GVBI. IS. 398) és az 1993. október 15-i, megyékre vonatkozó törvényes szabályozás 21. szakaszának 3. bekezdése (GVBI. IS. 398), melyet utóbb az 1994. február 14-i törvény (GVBI. IS. 34) módosított, a megfelelô módon marad érvényben.

7.

Kultúra

(1) Brandenburg tartomány óvja és támogatja a szorb (vend) kultúrát.

(2) A szorbok (vendek) hagyományos lakóterületének megyéi és községei a szorbok (vendek) kultúráját belefoglalják saját kulturális tevékenységeikbe, s a megfelelô módon azokhoz igazítják. Támogatják a szorb (vend) mûvészetet, hagyományokat és szokásokat.

8.

Nyelv

A szorb nyelvet, különösen az alsószorbot, védeni és támogatni kell. A szorb nyelv használata szabad.

9.

Szorabisztika

Brandenburg tartomány támogatja a szorabisztikát mint tudományt. E téren szorosan együttmûködik a Szász Szabadállammal.

10.

Oktatás, nevelés

(1) A szorbok (vendek) hagyományos lakóterületén biztosítani kell a szorb nyelv elsajátítását mindazon gyerekek és fiatalok számára, kiknek szülei ezt óhajtják.

(2) A szorbok (vendek) hagyományos lakóterületén az óvodákban és iskolákban a szorb (vend) történelmet és kultúrát - az életkori sajátosságokkal összhangban - bele kell foglalni a játékos tevékenységekbe, valamint az oktatói-nevelôi munkába.

(3) Brandenburg tartomány támogatja a szorb nyelv oktatóinak képzését és továbbképzését. E téren együttmûködik a Szász Szabadállammal.

(4) A felnôttoktatásban különbözô továbbképzési ajánlatok formájában kell a szorb (vend) nyelv és kultúra támogatását megvalósítani.

(5) Azon óvodákat és iskolákat, melyeket szorb (vend) egyesületek mûködtetnek, a tartomány mindaddig segíti és támogatja, míg e létesítmények elsôdlegesen a szorb (vend) nyelv és kultúra ápolását, támogatását és továbbadását szolgálják, s amíg a tartós kétnyelvûséget fenntartva mûködnek.

11.

Kétnyelvû feliratok a hagyományos lakóterületen

(1) A hagyományos lakóterületen a középületeket és közlétesítményeket, az utcákat, utakat, tereket és hidakat, valamint az irányjelzô táblákat ezután német és alsószorb nyelvû feliratokkal kell ellátni.

(2) Brandenburg tartomány oda hat, hogy a hagyományos lakóterület egyéb épületei is német és alsószorb nyelvû feliratokat kapjanak, amennyiben azoknak is van közéleti jelentôsége.

12.

Médiumok

(1) A közszolgálati médiumok mûsoraiban a szorb (vend) kultúrát és nyelvet a méltányosság mértéke szerint tekintetbe kell venni.

(2) Brandenburg tartomány odahat, hogy a szorb (vend) kultúrát és nyelvet a magánjellegû médiumok is tekintetbe vegyék.

13.

Tartományon túlterjedô együttmûködés

Brandenburg tartomány támogatja az alsó- és felsô-lausitzi szorbok (vendek) közötti kulturális cseréket. E cél érdekében szorosan együttmûködík a Szász Szabadállammal.

14.

Kihirdetés

E törvényt német és alsószorb nyelven hirdetik ki.

2. cikkely

Módosítások a Brandenburg tartományi törvényekben

Az 1994. március 2-i brandenburgi választási törvény (GVBI. IS. 38) az alábbiak szerint módosul:

A 3. szakasz elsô bekezdése 3. mondatában "a Domowina - Lausitzi Szorbok Szövetsége" szavakat "a Szorb(vend)-törvény 5. szakasza alapján a Szorb (vend) ügyek tanácsa" szavak váltják fel.

3. cikkely

Hatálybalépés, hatályon kívül helyezés

(1) A 2. cikkely 1994. szeptember 12-én lép hatályba. Ezen kívül a törvény a kihirdetést követô napon lép hatályba.

(2) Egyúttal hatályát veszti az 1950. szeptember 12-i, a szorb népcsoport támogatására vonatkozó Elsô Rendelet (GVBI. IIS. 417), valamint a Negyedik Végrehajtási Rendelet, melyet az egységes szocialista oktatási rendszerrôl szóló törvényhez bocsátottak ki 1968. december 20-án (GBL. IIS. 33) "Oktatás és nevelés Cottbus körzet és Drezda kétnyelvû vidékein" cím alatt.

Potsdam, 1994. július 7.

Brandenburg tartomány parlamentjének

elnöke

Dr. Herbert Knoblich

6. melléklet

A SZORB NÉPÉRT ALAPÍTVÁNY

1.

Alapítás, jogállás

Elismerve a másfél évezrede Felsô- és Alsó-Lausitzban honos, nyelvét és kultúráját évszázadokon át megôrizni tudó szorb nép azon akaratát, hogy nemzeti és kulturális identitását a jövôben is meg kívánja ôrizni,

- tekintettel a tényre, hogy a szorb polgártársak nem rendelkeznek a Német Szövetségi Köztársaság határain kívüli anyaországgal, mely kötelességének érezné, hogy gondoskodjék megmaradásukról, valamint szorb nyelvük és kultúrájuk továbbfejlôdésérôl,

- megfontolván az Egyesülési Szerzôdés 35. cikkelyéhez fûzött 14. jegyzôkönyvbe foglalt garanciákat, melyek alapján a szorb néphez és szorb kultúrához való tartozás megvallása szabad, és a szorb néphez, valamint annak szervezeteihez tartozó személyek szabadon ôrzik és ápolják a szorb nyelvet a közéletben,

- támaszkodván a Német Szövetségi Köztársaságnak az Egyesülési Szerzôdéshez csatolt jegyzôkönyvben kinyilvánított elkötelezettségére, mely szerint védi és továbbfejleszti a szorbok kultúráját és a szorb hagyományokat,

- megelôlegezve egy államszerzôdés aláírását, melyben a szorb nemzeti érdekek védelme és állami érvényesítése szabályozást nyer,

a Szász Szabadállam létrehozza - egyetértésben Brandenburg tartománnyal és a szövetségi állammal - államkancelláriája üzleti szférájában, Bautzen székhellyel A SZORB NÉPÉRT ALAPÍTVÁNY-t mint nem jogképes alapítványt a közjog területén.

2.

Feladatok

(1) Az Alapítvány célját fôként az alábbiak révén valósítja meg:

  1. azon létesítmények támogatása, melyek gondját viselik a szorbok kultúrájának, mûvészetének és szülôföldjének;
  2. a szorb kultúra népszerûsítésének, dokumentálásának és kiadványok révén való terjesztésének támogatása, együttmûködés ilyen jellegû tervek kapcsán;
  3. a szorb nyelv és kulturális identitás megôrzésének és továbbfejlesztésének támogatása mûvelôdési, tudományos és más - hasonló célokat követô - létesítményekben;
  4. a szorb identitás megôrzéséhez való hozzájárulás a nyilvánosság, a szakmai tevékenységek, valamint a szorb és nem szorb lakosság együttélése terén;
  5. azon tervek és elképzelések támogatása, melyek a nemzeti kisebbségek és népcsoportok egyetértését és együttmûködését szolgálják Európában, valamint amelyek a szorbok és más szláv szomszédaik közötti, történelmileg létrejött kapcsolatok szellemében a Németország és Kelet-Európa közötti hidakat erôsítik;
  6. együttmûködés azon állami, valamint más jellegû programok kialakításában, melyek szorb érdekeket is érintenek.

(2) Az Alapítvány a szorb létesítmények fenntartója lehet.

(3) Az Alapítvány feladatait saját felelôsségére ismeri fel.

3.

Az Alapítvány vagyona

(1) Az Alapítvány célja megvalósításához a szövetségi államtól, a Szász Szabadállamtól, valamint Brandenburg tartománytól évi hozzájárulást kap. A hozzájárulást a mindenkori költségvetés mértéke szerint hagyják jóvá. Az összeg 50%-át a szövetségi állam biztosítja, a fennmaradó rész 2/3-át a Szász Szabadállam, 1/3-át pedig Brandenburg tartomány. Ha további területi egységek, illetve testületek is részt vállalnak, akkor a részvállalás mértékét újra kell tárgyalni.

(2)Az Alapítvány jogosult elfogadni harmadik személyek hozzájárulását.

(3) Az Alapítvány vagyona utáni jövedelmek, valamint egyéb bevételek csak az Alapítvány céljainak megfelelôen használhatók fel.

4.

Az Alapítvány szervezeti felépítése

Az Alapítványnak van egy tanácsa, egy parlamenti tanácsadó testülete és egy igazgatója.

5.

Az Alapítvány tanácsa

(1) Az Alapítvány tanácsa határoz az Alapítvány tevékenységének irányelveirôl és a költségvetési elôirányzatokhoz való hozzájárulásról (gazdasági, finanszírozási és költségtervek).

(2) Az Alapítvány tanácsának tagjai:

- a szorb nép 9 képviselôje, kiket a "Domowina - Lausitzi Szorbok Szövetsége" ernyôszervezet a szorb egyesületekkel egyeztetve nevez meg és delegál három évre;

- a Szász Szabadállam 3 képviselôje;

- Brandenburg tartomány 3 képviselôje;

- a szövetségi állam 3 képviselôje;

- Bautzen megye 1 képviselôje;

- Bautzen város 1 képviselôje;

- Cottbus város 1 képviselôje.

Minden egyes taghoz egy helyettest kell megnevezni.

(3) A tagok megbízatását az arra jogosult testület visszavonhatja, amenynyiben alapos oka van rá. Ha egy tag vagy egy helyettes távozik, meg kell nevezni az utódját.

(4) Az Alapítvány tanácsa saját kebelébôl hároméves idôtartamra megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az Alapítvány tanácsának elnökét nem lehet a szorb nép többségének akarata ellenére megválasztani.

(5) Az elnök a gyûléseket szükség esetén vagy legalább hét tag kérésére hívja össze, egy évben mindenképp legalább egyszer.

(6) A határozatokat a leadott szavazatok egyszerû többségével hozzák. Alapkérdésekben, melyek az Alapítvány céljaival kapcsolatosak, a szorb nép képviselôinek többsége nem szavazható le. Költségvetési kérdésekben a határozat meghozatalához szükséges a szövetségi állam és a két tartomány beleegyezése.

(7) Az igazgató az Alapítvány tanácsának ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

(8) Az Alapítvány tanácsának ülésein, a tanács elnökének meghívása alapján, tanácskozási joggal vendégek is részt vehetnek.

6.

A parlamenti tanácsadó testület

(1) A parlamenti tanácsadó testület tanácsokkal látja el és támogatja az Alapítvány tanácsát. Széles tanácsadói jogkörrel rendelkezik.

(2) A parlamenti tanácsadó testület tagjai:

- a német szövetségi parlament 3 képviselôje;

- a szász parlament 2 képviselôje;

- a brandenburgi parlament 2 képviselôje.

Minden egyes taghoz egy helyettest kell megnevezni.

(3) A tanácsadó testület saját kebelébôl megválasztja elnökét, aki tanácskozási joggal részt vehet az Alapítvány tanácsának ülésein.

7.

Az igazgató

Az igazgató végrehajtja az Alapítvány tanácsának határozatait, elôkészíti az Alapítvány testületeinek üléseit, intézi az Alapítvány ügyeit. Ôt a Szász Szabadállam miniszterelnöke nevezi ki, egyeztetve Brandenburg tartománnyal és a szövetségi állammal, összhangban az Alapítvány tanácsának döntéseivel, s nem szembehelyezkedve a szorb nép képviselôinek többségével.

8.

Tiszteletbeli tevékenység

Az Alapítvány tanácsának és a parlamenti tanácsadó testületnek a tagjai munkájukat tiszteletbeli tevékenységként végzik. Az Alapítványtól a szövetségi utazási törvénynek megfelelô költségtérítést és kárpótlásjellegû, a gyûlésekért fizetendô illetményt kapnak.

9.

Alkalmazottak

(1) A Szász Szabadállam, Brandenburg tartománnyal és a szövetségi állammal egyetértésben, összhangban az Alapítvány tanácsának döntéseivel, az igazgató elôterjesztése alapján kinevezi az Alapítvány tanácsa által elfogadott állásterv magasabb beosztásaiba azon hivatalnokokat vagy alkalmazottakat, akik az Alapítvány érdekében fognak tevékenykedni.

(2) Egyéb beosztásokba az igazgató alkalmaz hivatalnokokat, valamint munkásokat, az Alapítvány céljainak megfelelôen, összhangban az Alapítvány tanácsa által elfogadott gazdasági tervvel.

10.

Költségvetés, pénzügyi ellenôrzés

Az Alapítvány költségvetésére, kasszavitelére, könyvelési rendjére, valamint zárszámadásának elkészítésére a Szász Szabadállamban érvényes költségvetési szabályozások érvényesek.

11.

A hozzájárulások mértékének újratárgyalása

Öt év elteltével a finanszírozási hozzájárulások mértékét a 3. szakasz 1. bekezdése alapján teljes egészében újra kell tárgyalni.

12.

Hatálybalépés

E rendelet 1991. október 19-én lép hatályba.

A Szorb Népért Alapítvány létesítésére vonatkozó államszerzôdés hatálybalépésével e rendelet hatályát veszti. Az Alapítvány testületei mindaddig ellátják feladataikat, míg a közjogi értelemben jogképes alapítvány megfelelô testületei meg nem alakulnak.

Lohsa,1991. október 19.

Prof. dr. Kurt Biedenkopf
miniszterelnök

A dokumentumokat
Schwertner Ágnes és Bakk Miklós
fordította.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék