A Lengyel Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság

- eltökélve a közös hozzájárulás iránt az európai békerend építésének ügyében, amelyben a határok többé nem választanak el, és amely biztosítja minden európai nép számára a bizalmon és a mindenki ügyét szolgáló együttmûködésen alapuló együttélést, a tartós békét, a szabadságot és a stabilitást,

- tekintettel arra, hogy 45 év telt el a II. világháború befejezése óta, és annak tudatában, hogy az e háború által okozott súlyos szenvedések, ezen belül számos lengyel és német szülôföldjének elvesztése elûzés vagy kitelepítés következtében, figyelmeztetés és kihívás a két Nép és Állam kapcsolatainak alakítására, attól az óhajtól vezérelve, hogy kapcsolataik fejlesztésének, valamint a lengyelek és németek közötti tartós egyetértés és megbékélés politikája folytatásának eredményeként megteremtsék a baráti együttélés tartós alapjait,

A Szerzôdô Felek megerôsítik a közöttük lévô határokat, amelyek vonalát a Lengyel Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a megállapított és létezô lengyel-német államhatár kijelölésérôl szóló 1950. július 6-i Szerzôdésben, továbbá az annak végrehajtása és kiegészítése céljából kötött megállapodásokban (a Lengyelország és Németország közötti államhatár kijelölésének végrehajtásáról szóló 1951. január 27-i Okmány; a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a Pomerániai-öböl tengeri vizeinek kijelölésérôl szóló 1989. május 22-i Szerzôdés), valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös kapcsolatai rendezésének alapjairól szóló 1970. december 7-i Szerzôdésben határoztak meg.

A Szerzôdô Felek kijelentik, hogy egymással szemben nincs semmilyen területi követelésük, és ilyen követeléseket a jövôben sem fognak támasztani.

1. A jelen Szerzôdést meg kell erôsíteni; a megerôsítô okiratok cseréjére lehetôség szerint gyorsan, Bonnban kerül sor.

Készült Varsóban, 1990. november 14-én két példányban, mindegyik német és lengyel nyelven, azzal, hogy mindkét szöveg azonos érvényû.

(Részletek)

- a nemzetközi jog, különösen pedig az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, valamint az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet 1975. augusztus 1-én Helsinkiben aláírt Záródokumentuma, az 1990. november 21-én aláírt Párizsi Charta az új Európáért, valamint a soros EBEÉ találkozók dokumentumai szerint cselekednek,

- kölcsönösen tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlôségét, területi integritását, határaik sérthetetlenségét, politikai függetlenségét, valamint az erôvel, vagy erô alkalmazásával való fenyegetés tiltásának elvét,

- politikájuk középpontjába az embert, annak méltóságát és jogait, az emberiség fennmaradása, valamint természeti környezetének megôrzése iránti aggodalmat állítják,

- határozottan elítélik a totalitarizmust, a faji és etnikai gyûlöletet, az antiszemitizmust, a bárki ellen irányuló xenofóbiát és diszkriminációt, valamint a vallási és ideológiai okok miatti üldözést.

- a kisebbségeket és a velük azonos helyzetben lévô csoportokat a lengyel és a német nemzet közötti természetes hídként kezelik, és bíznak abban, hogy ezek a kisebbségek és csoportok értékesen hozzájárulnak társadalmaik életéhez.

- megerôsítik a nemzetközi jog általános normái közvetlen kötelezô voltát belsô jogalkotásukban és a nemzetközi kapcsolatukban, valamint eltökéltek egyezményes kötelezettségeik lelkiismeretes teljesítésében; minden területen meg fogják valósítani az EBEÉ Záródokumentumait, a Párizsi Chartát az új Európáért, valamint az EBEÉ egyéb dokumentumait.

1. A német kisebbség tagjai a Lengyel Köztársaságban, azaz azok a lengyel állampolgársággal rendelkezô személyek, akik német származásúak, illetve a német nyelvhez, kultúrához és hagyományokhoz tartozónak vallják magukat, valamint a Német Szövetségi Köztársaságban azok a német állampolgársággal rendelkezô személyek, akik lengyel származásúak, vagy a lengyel nyelvhez, kultúrához, illetve hagyományokhoz tartozónak vallják magukat - jogosultak egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival közösen szabadon kifejezni, megôrizni és fejleszteni etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat, szándékuk ellen való bárminemû asszimiláció kísérlete nélkül. Joguk van teljes mértékben és hatékonyan élni az emberi jogokkal és az alapvetô szabadságjogokkal, bárminemû diszkrimináció nélkül és a teljes jogegyenlôség körülményei között.

A Felek a jogokat és a kötelezettségeket a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi elôírásoknak megfelelôen valósítják meg. Különösen a következôket veszik figyelembe: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948. december 10.), az emberi jogok és az alapvetô szabadságjogok védelmérôl szóló Európai Konvenció (1950. november 7.), Konvenció a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöbölésérôl (1966. március 7.), a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966. december 16.), továbbá az EBEÉ Záródokumentuma (1975. augusztus 1.), az EBEÉ koppenhágai "emberi dimenziós" találkozójának dokumentuma (1990. június 29.), a Párizsi Charta az új Európáért (1990. november 21.).

2. Az 1. pontban felsorolt személyeknek egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival közösen, különösen a következôkhöz van joguk:

- anyanyelvük szabad használata a magánéletben és a közéletben; az információkhoz való hozzáférés, azok terjesztése és cseréje ezen a nyelven,

- saját oktatási, kulturális és vallási intézmények, szervezetek, egyesületek alapítása, valamint fenntartása önkéntes befizetésekbôl és más eszközökbôl, így állami támogatásból, az ország törvényeinek megfelelôen; egyenjogú hozzáféréssel rendelkeznek saját régiójuk tömegtájékoztatási eszközeihez,

- vallásuk hirdetése és gyakorlása, ezen belül vallási tárgyú anyagok beszerzése, birtoklása és felhasználása, valamint oktatási tevékenység folytatása saját nemzeti nyelvükön,

- egymás közötti kapcsolatok zavartalan létesítése és fenntartása az országon belül, valamint a határon túli kapcsolatok más államok polgáraival, akikkel ôket a közös etnikai vagy nemzetiségi származás, kulturális örökség, vagy vallási meggyôzôdés köti össze,

- családi és utónevük anyanyelvükön való használata,

- szervezetek vagy egyesületek létesítése és fenntartása saját országukon belül, valamint a nem kormányzati nemzetközi szervezetekben való részvétel,

3. Az 1. pontban felsorolt csoportokhoz való tartozás egyéni választás kérdése, ebbôl hátrány nem származhat.

1. A Felek saját országuk területén védeni fogják a 20. cikkely 1. pontjában felsorolt csoportok etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását, és megteremtik a feltételeket ezen identitás erôsítéséhez.

Különösen fontos az intenzív, konstruktív együttmûködés ezen a területen. Ennek az együttmûködésnek erôsítenie kell a lengyel és a német nemzet békés egymás mellett élését és jószomszédsági viszonyát, valamint hozzá kell járulnia a megegyezésükhöz és megbékélésükhöz.

- az érvényes törvények keretein belül kölcsönösen lehetôvé teszik és megkönnyítik a 20. cikkely 1. pontjában felsorolt csoportok tagjainak vagy szervezeteinek támogatására irányuló tevékenységet,

- az érintett országok hivatalos nyelvének kötelezô megtanulása mellett az ország megfelelô törvényhozásával egyezôen törekedni fognak, hogy a 20. cikkely 1. pontjában felsorolt csoportok tagjai megfelelô lehetôséget kapjanak anyanyelvük oktatásához, illetve az anyanyelvükön való oktatáshoz nyilvános oktatási intézményekben; ahol lehetséges és szükséges, a közhivatalokban való alkalmazásában,

- figyelembe veszik a 20. cikkely 1. pontjában felsorolt csoportok történelmét és kultúráját a történelem és kultúra oktatásánál az oktatási intézményekben,

- tiszteletben tartják a 20. cikkely 1. pontjában felsorolt csoportok jogát a közügyekben való hatékony részvételre, identitásuk védelmét és támogatását szolgáló kérdéseket is beleértve, a szükséges konzultációk után intézkedéseket léptetnek életbe ebben az irányban a 20. cikkely 1. pontjában felsorolt csoportok szervezeteivel, illetve egyesületeivel való kapcsolatokkal együtt, az adott államban érvényes döntéshozatali procedúrának megfelelôen.

1. A 20. és 21. cikkely egyik megállapítása sem értelmezhetô oly módon, hogy az maga után vonjon bárminemû olyan tevékenységben való részvételt, illetve olyan tevékenység folytatását, amely ellentétes az Egyesült Nemzetek Alapokmánya céljaival és elveivel, a nemzetközi jogból következô más kötelezettségekkel, illetve az EBEÉ Záródokumentuma határozataival, beleértve az állam területi integritásának elvét.

2. A Lengyel Köztársaságban, illetve a Német Szövetségi Köztársaságban a 20. cikkely 1. pontjában felsorolt csoporthoz tartozó tagok mindegyike - a többi állampolgárhoz hasonlóan - köteles betartani a fenti megállapodásokat, az állam iránt lojálisnak kell lennie, be kell tartania az adott állam törvényeibôl rá vonatkozó kötelezettségeket.

[...]