A Magyar-Magyar Csúcstalálkozó
Közös Nyilatkozata^*

A Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Budapesten, "A Magyarország és a határon túli magyarság" című rendezvény keretében 1996. július 4–5-én találkoztak a határon túli magyar közösségek érdekképviseleti szervezetei, a magyar kormány, valamint a magyarországi parlamenti pártok képviselôi. A konferencián megvitatták Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatának politikai-stratégiai kérdéseit, megfogalmazva közös álláspontjukat.

A résztvevôk

– a világ magyarságának nemzeti összetartozásából kiindulva,

– szem elôtt tartva Magyarország és a határon túli magyar közösségek együttes érdekeit, azaz a magyar nemzet érdekeit,

– a határon túli magyar közösségek helyzetének minden érintett fél számára megnyugtató, tartós rendezésére törekedve,

– a Magyarország és a vele szomszédos államok közötti jó viszony elômozdításának és kialakításának szándékával,

– a térség biztonsága és stabilitása növelésének érdekében,

– Magyarország és a térség országainak euroatlanti integrációs folyamata elôsegítésének szándékával

jelen nyilatkozatban megerôsítik a következôket:

1. A határon túli magyar közösségek iránti felelôsség elvének, amelyet a Magyar Köztársaság alkotmánya rögzít, maradéktalanul érvényesülnie kell a Magyarország és a szomszédos országokban élô magyar közösségek közötti viszony alakításában.

2. A kétoldalú államközi kapcsolatokban a nemzet érdekeinek hatékonyabb érvényesítéséhez szükséges a magyarországi politikai pártok, a magyar kormány, illetve a határon túli magyar közösségek politikai szervezetei közötti minél teljesebb politikai egyetértés kialakítása.

3. Megerôsítik, hogy a határon túli magyarok identitása megôrzésének, közösségként való fennmaradásának és fejlôdésének, valamint a szülôföldön való megmaradásának alapvetô kérdése az önkormányzat, az autonómia létrehozása, összhangban a működô európai gyakorlattal és a nemzetközi normák szellemiségével. Összehangolt támogatásban részesítik a határon túli magyar közösségek ennek megfelelô autonómiatörekvéseit, mint helyzetük alkotmányos egyenjogúságon alapuló rendezésének eszközét. A magyar kormány ezzel kapcsolatos nemzetközi fellépésén túlmenôen kiemelt jelentôséget tulajdonítanak a nemzetközi pártközi fórumokon és a nem kormányzati szervezetekben végzett ilyen jellegű munkának.

4. Egyetértenek azzal, hogy Magyarország és a magyar nemzet jövôje szempontjából meghatározó fontosságú az euroatlanti integrációs szervezetekhez való mielôbbi csatlakozás. Ez a Kárpát-medence különbözô országaiban élô valamennyi magyar érdeke, a magyarság egymásra találásának esélye. Megerôsítik annak szükségességét, hogy a Magyar Köztársaság külpolitikájában az euroatlanti integrációs célok mellett egyidejűleg és azonos súllyal legyen képviselve a szomszédsági kapcsolatok fejlesztése. Ezen külpolitikai törekvések nem szoríthatják háttérbe a határon túli magyar nemzeti közösségek alapvetô érdekeit.

5. Támogatják mindazon Magyarországgal szomszédos államoknak, melyek ezen szándékukat kinyilvánították, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történô csatlakozását abban a meggyôzôdésben, hogy a felvételi követelmények teljesítésével az érintett államokban a demokrácia és a piacgazdaság intézményeinek zavartalan működésén túl az ott élô magyar közösségek sajátos jogállásukkal kapcsolatos törekvései is érvényesülnek, összhangban az EU-tagállamok pozitív gyakorlatával.

6. A résztvevôk elítélnek minden olyan politikát, amely szembeállítja Magyarország és a határon túli magyar közösségek érdekeit.

7. A magyar kormány és a magyarországi politikai pártok partnernek tekintik a határon túli legitim magyar szervezeteket, és támogatják jelenlétüket a nemzetközi fórumokon.

8. A magyarországi politikai pártok szorgalmazzák a kapcsolatok elmélyítését a szomszédos országok demokratikus erôivel, a kölcsönös elônyökön alapuló együttműködést az ottani szervezetekkel és intézményekkel. Ez a törekvés megegyezik a határon túli magyar szervezetek szándékával. Ugyanakkor elengedhetetlen az érintett államok kormányai, valamint a kisebbségi közösségek legitim képviselôinek párbeszéde és megegyezése is.

9. A magyarországi parlamenti pártok vállalják, hogy törvényalkotó tevékenységük során konzultálnak a határon túli magyar szervezetekkel a közösségeket érintô kérdésekben.

10. A résztvevôk egyetértenek azzal, hogy a határon túli közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg.

11. A Magyarország és a határon túli magyar szervezetek közötti jobb együttműködés érdekében a résztvevôk szükségesnek tartják a folyamatos információáramlást, konzultációt és egyeztetést. A résztvevôk elhatározták, hogy még az idén találkoznak és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit.

Budapest, 1996. július 5.

Aláírók

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma,

Miniszterelnöki Hivatal,

Határon Túli Magyarok Hivatala

Magyarországi pártok:

Magyar Szocialista Párt,

Szabad Demokraták Szövetsége,

Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt,

Kereszténydemokrata Néppárt,

Fidesz – Magyar Polgári Párt,

Magyar Demokrata Fórum,

Magyar Demokrata Néppárt

Határon túli magyar szervezetek:

Romániai Magyar Demokrata Szövetség,

Együttélés Politikai Mozgalom,

Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom,

Magyar Polgári Párt,

Csemadok,

Vajdasági Magyar Szövetség,

Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség,

Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség,

Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség,

Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége,

Horvátországi Magyarok Szövetsége.

———————————————

^* Forrás: Szabadság 1996. júl. 6.