"Magyarország és a határon túli magyarság – 1999"
konferencia nyilatkozata^*

A konferencia résztvevôi, a Magyar Kormány, a magyarországi parlamenti pártok, a parlamenti, illetôleg tartományi képviselettel rendelkezô határon túli magyar szervezetek, valamint a nyugati magyarság képviselôi,

az 1996. július 4–5-én Budapesten megrendezett I. Magyarország és a határon túli magyarság című konferencia nyilatkozatát alapul véve,

tekintettel arra, hogy az egységes Európa létrehozása során a nyelvi, a kulturális örökség, a nemzeti önazonosság megôrzése és fejlesztése minden nemzetnek alapvetô érdeke,

maradéktalanul tiszteletben tartva az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó dokumentumait, összhangban azok szellemiségével

a következôkben állapodtak meg:

1. A határon túli magyar közösségek üdvözlik Magyarország NATO-hoz való csatlakozását, és támogatják az Európai Unióhoz történô csatlakozási törekvéseit. Érdekük, hogy Magyarország Európai Unióhoz és NATO-hoz való csatlakozásának elônyei kiterjedjenek a Magyarországgal szomszédos országokra is. Kívánatosnak tartják, hogy a csatlakozás – különös tekintettel a schengeni egyezményre – ne érintse hátrányosan Magyarország és a határon túli magyarság, Magyarország és szomszédai kapcsolatait. A konferencia résztvevôinek meggyôzôdése, hogy Magyarország és a határon túli magyarok közötti intézményes párbeszéd hozzájárul a biztonság kiterjesztéséhez, a gazdasági fejlôdéshez és új választóvonalak kialakulásának megelôzéséhez a térségben.

2. A határon túli magyarok különbözô államok polgárai, ugyanakkor a közös anyanyelv, kultúra, történelem és az összetartozás tudata alapján részei a magyar nemzetnek. Magyarországnak és a határon túli magyar közösségeknek egyaránt érdeke a közép-európai térség biztonságának és stabilitásának erôsítése.

3. A határon túli magyar kisebbségi közösségek szülôföldjükön való megmaradásához és polgárosodásához a Magyar Köztársaság politikai eszközök segítségével járul hozzá. A nemzeti közösségek tagjai szabad önazonosság-vállalásának a szilárd parlamentáris demokrácia és jogállamiság elengedhetetlen feltétele. A Magyar Köztársaság politikája a határon túli magyar közösségek megmaradása és fejlôdése érdekében azon államok demokráciájának és piacgazdaságának erôsítésére irányul, amelyekben e kisebbségi közösségek élnek.

4. A kisebbségi jogok sérelme, fôleg ha szélsôséges nacionalizmus formáját ölti, az identitásvállalás szabadságának csorbulásához, egyidejűleg a határon túli magyarok beolvasztásához és elvándorláshoz vezethet. Mindez politikai és szociális feszültségeket okozhat, és ily módon gátolhatja a térség országainak euroatlanti integrációját. Ezért Magyarország a határon túli magyar kisebbségi közösségek demokratikus politikai célkitűzéseivel összhangban kezdeményezô politikát folytat a kisebbségben élô magyarok közösségi és egyéni jogainak biztosítása érdekében.

5. A magyar nemzetpolitika célja, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élô magyarok egyéni és közösségi jogait a nyugat-európai demokratikus országok eredményes gyakorlatának megfelelôen biztosítsák. Ez a közép-európai térségben további hatékony törvényhozási és kormányzati intézkedéseket igényel, annak érdekében, hogy a kisebbségi közösségek a szubszidiaritás elve alapján maguk intézhessék ügyeiket.

6. E cél elérése érdekében a résztvevôk fokozzák erôfeszítéseiket a közép-európai országok euroatlanti integrációjának támogatására. Az euroatlanti közösséghez való közeledés kedvezô feltételeket teremt az államok demokrácia iránt elkötelezett politikai szereplôi megerôsödésének. A regionális, szubregionális és határokon átnyúló együttműködés különféle formái, beleértve a határ menti régiók önkormányzatainak együttműködését – az egyes országokban élô magyarok tevékeny részvételével – elôsegítik ezeket a folyamatokat.

7. A határon túli magyar közösségek – esetenként kormányzati pozícióból – jelentôs mértékben befolyásolhatják azon államok bel- és külpolitikáját, melyekben élnek. A magyar nemzeti kisebbségek elôsegítik a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság megszilárdulását, mert ez létérdekük. A külpolitika területén szerepet vállalnak ezen államok euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatásában. E törekvések sikere magyar nemzeti érdek, azaz a közép-európai országokban élô magyar közösségek és Magyarország együttes érdeke. Ennek érvényesítése végett intenzívebb párbeszédre van szükség a Magyar Köztársaság és a határon túli magyarok szervezetei között, amely a kapcsolattartás intézményesítése révén valósítható meg. E párbeszéd formáit és intézményeit az államközi kapcsolatokra vonatkozó nemzetközi jogi szabályok szigorú tiszteletben tartásával és a Magyarországgal szomszédos államok demokratikus jogrendjével összhangban valósítják meg.

8. A fenti elvek gyakorlatba ültetésének elôsegítése, a magyarországi és határon túli magyar kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása érdekében a konferencia résztvevôi állandósították a jelen konferenciát Magyar Állandó Értekezlet néven. Ez politikai konzultatív testületként működik. A Magyar Állandó Értekezletet a parlamenti, illetôleg tartományi képviselettel rendelkezô határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok, a Magyar Kormány, valamint a nyugati magyarság képviselôi alkotják, de minden esetben biztosítva a térség valamennyi magyar nemzeti közösségének részvételét. A Magyar Állandó Értekezlet évente legalább egy alkalommal a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke meghívására ül össze. Munkarendjérôl maga határoz.

A konferencia résztvevôi egyidejűleg felkérik a Magyar Kormányt, hogy a konferencia munkájának elôsegítése érdekében a Magyar Állandó Értekezlet bevonásával hozzon létre határon túli magyar és magyarországi szakértôkbôl álló bizottságokat, melyek mindenekelôtt az oktatás, a gazdasági és szociális kapcsolatok, a jogi és önkormányzati együttműködés, a kultúra, valamint az európai uniós csatlakozással összefüggô kérdések (különös tekintettel a schengeni egyezmény következményeire) területén fejtik ki tevékenységüket.

Budapest, 1999. február 20.

Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Magyar Koalíció Pártja
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
Vajdasági Magyar Szövetség
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség
FIDESZ–Magyar Polgári Párt
Magyar Szocialista Párt
Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt
Szabad Demokraták Szövetsége
Magyar Igazság és Élet Pártja
Magyar Demokrata Fórum
Magyarok Világszövetsége
A Magyar Köztársaság Kormánya

————————————

^* Forrás: Határon Túli Magyarok Hivatalának honlapja – www.htmh.hu/nyil.html