magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» V. ÉVFOLYAM - 1999. 2-3. (16-17.) SZÁM - A kettôs állampolgárságról
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


1980. évi 2. számú Törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettôs állampolgárság
eseteinek megoldásáról és megelôzésérôl
Bukarestben, az 1979. évi június hó 13. napján aláírt egyezmény kihirdetésérôl*

(A megerôsítô okirat kicserélése Budapesten, az 1980. évi január hó 11. napján megtörtént.)

1. §. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettôs állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelôzésérôl Bukarestben, az 1979. évi június hó 13. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. §. Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következô:

"Egyezmény
a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság
között a kettôs állampolgárság eseteinek megoldásáról
és megelôzésérôl

A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság

attól az óhajtól áthatva, hogy az országaik közötti baráti kapcsolatokat a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, az 1972. évi február hó 24. napján aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerzôdés alapján továbbfejlesszék,

azt kívánva, hogy a kettôs állampolgárság eseteit az érdekelt személyek önkéntes elhatározása alapján megoldják és megelôzzék,

elhatározták, hogy megkötik ezt az Egyezményt, és e célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

Rajnai Sándort, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét,

a Román Szocialista Köztársaság elnöke

Cornel Pacoste külügyminiszter-helyettest;

akik a jó és kellô alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következôkben állapodtak meg:

1. cikk

(1) Az a nagykorú személy, akinek állandó lakóhelye az egyik Szerzôdô Fél területén van, és akit az Egyezmény hatálybalépésekor mindkét Szerzôdô Fél jogszabályai szerint állampolgárának tekint, az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelôen - írásbeli nyilatkozattal - a két állampolgárság egyikét választhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az Egyezmény hatálybalépésének napjától számított egy éven belül kell benyújtani.

2. cikk

Az a személy, aki az állampolgárság megválasztására vonatkozó nyilatkozatát az Egyezmény hatálybalépésének napjától számított egy éven belül nem nyújtotta be, annak a Szerzôdô Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a határidô lejártának napján állandó lakhelye van.

3. cikk

Ha az Egyezmény rendelkezései következtében mindkét szülô azonos állampolgárrá válik, a kiskorú gyermek a szülôk állampolgárságát követi.

4. cikk

(3) Az Egyezmény hatálybalépése elôtt született kiskorú gyermek számára - ha az egyik szülô az egyik Szerzôdô Fél, a másik szülô a másik Szerzôdô Fél állampolgára - a szülôk az Egyezmény hatálybalépésétôl számított másfél éven belül egybehangzó nyilatkozattal a két állampolgárság egyikét választhatják.

(4) Az Egyezmény hatálybalépése után született kiskorú gyermek számára - ha az egyik szülô az egyik Szerzôdô Fél, a másik szülô a másik Szerzôdô Fél állampolgára - a szülôk a kiskorú születésétôl számított egy éven belül egybehangzó nyilatkozattal a két állampolgárság egyikét választhatják.

(5) Ha a bírói ítélet vagy teljes hatályú apai elismerô nyilatkozat következtében a kiskorú gyermeket mindkét Szerzôdô Fél saját állampolgárának tekinti, az ítélet jogerôre emelkedésének vagy az elismerô nyilatkozat megtételének napjától számított egy éven belül a szülôk nyilatkozatukkal a két állampolgárság egyikét választhatják.

5. cikk

Ha a szülôk a 4. cikkben elôírt határidôn belül nem tesznek egybehangzó nyilatkozatot kiskorú gyermekük állampolgárságának megválasztására, a gyermek annak a Szerzôdô Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a határidô leteltének napján állandó lakóhelye van.

6. cikk

(6) Ha az egyik szülô meghalt, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy szülôi felügyeleti jogától megfosztották, a kiskorú gyermek annak a Szerzôdô Félnek az állampolgárságát tartja meg, amellyel a másik szülô rendelkezik.

(7) Az a kiskorú gyermek, akinek a szülei nem élnek, ismeretlen helyen tartózkodnak, vagy akiktôl a szülôi felügyeleti jogot megvonták, annak a Szerzôdô Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek a területén állandó lakóhelye van.

7. cikk

(8) Az 1-6. cikkek rendelkezéseit azoknak a személyeknek az esetében kell alkalmazni, akiknek az Egyezmény hatálybalépésekor egyik Szerzôdô Fél területén sem volt állandó lakhelyük, de ezt követôen a Szerzôdô Felek valamelyikének területén állandó jelleggel telepedtek le.

(9) Az (1) bekezdésben említett személyek nyilatkozattételére vonatkozó határidô a letelepedésük idôpontjával kezdôdik.

8. cikk

(10) A nyilatkozatot írásban, két példányban kell elkészíteni, annak a Szerzôdô Félnek a törvényes rendelkezései szerint, amelynek állampolgárságát a nyilatkozattevô választja.

(11) Azok a személyek, akik maguk vagy kiskorú gyermekeik részére annak a Szerzôdô Félnek az állampolgárságát választják, amelynek a területén állandó lakóhelyük van, a nyilatkozatot az állandó lakóhelyük szerint illetékes anyakönyvvezetônél nyújtják be.

(12) Azok a személyek, akiknek állandó lakóhelyük az egyik Szerzôdô Fél területén van, és maguk vagy kiskorú gyermekeik részére a másik Szerzôdô Fél állampolgárságát választják, a nyilatkozatot e Szerzôdô Fél diplomáciai vagy konzuli képviseleténél nyújtják be.

(13) Ha a szülôknek közös állandó lakóhelyük nincs, a nyilatkozat benyújtására a kiskorú gyermek állandó lakóhelye az irányadó.

9. cikk

(14) A Szerzôdô Felek diplomáciai úton átadják egymásnak azoknak a személyeknek a személyi adatait és lakcímét tartalmazó jegyzékét, akik, illetôleg kiskorúaknál akikre vonatkozó nyilatkozatot tettek.

A jegyzéket a következô határidôk alatt kell átadni:

a) az 1. cikk (2) bekezdésében és a 4. cikk (1) bekezdésében elôírt határidô lejártától számított legkésôbb hat hónapon belül;

b) a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 7. cikkben említett olyan személyekét, akik vagy akikre vonatkozóan az elôzô évben nyilatkozatot tettek, minden naptári év március 31. napjáig.

(15) A jegyzékhez mellékelni kell a nyilatkozat egy példányát, amelyen feltüntetik az érkezés idôpontját.

10. cikk

(16) Az 1. cikk (2) bekezdésében és a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 7. cikkben említett személyek, akik, illetve akikre vonatkozóan nyilatkozatot tettek, attól a naptól számítva tartják meg a választott állampolgárságot, amikor a nyilatkozatról a másik Szerzôdô Fél a 9. cikk (1) bekezdésében írt módon tudomást szerzett.

(17) Azok a személyek, akik nyilatkozatot nem tettek, illetve akikre vonatkozóan nem nyilatkoztak, az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelôen meghatározott állampolgárságot a nyilatkozattételi határidô lejártát követô naptól tartják meg.

(18) A 4. cikk (2) bekezdésében említett kiskorúak születésüktôl az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelôen meghatározott állampolgárságot tartják meg.

11. cikk

Az egyezmény hatálybalépésének idôpontjától az egyik Szerzôdô Fél csak abban az esetben adja meg az állampolgárságot a másik Szerzôdô Fél állampolgárának, ha ez a személy okirattal bizonyítja, hogy a másik Szerzôdô Fél joga szerinti állampolgársága megszűnt.

12. cikk

Az egyezmény alkalmazása során benyújtott nyilatkozatok és készített bármely más okiratok illetékmentesek.

13. cikk

A Szerzôdô Felek diplomáciai úton rendezik az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban köztük felmerülô kérdéseket.

14. cikk

(19) Az Egyezményt meg kell erôsíteni és az a megerôsítô okiratok kicserélésétôl számított harmincadik napon lép hatályba. A megerôsítô okiratokat Budapesten lehetôleg mielôbb kicserélik.

(20) Az Egyezmény öt évig marad hatályban és hatálya mindig további öt évre meghosszabbodik, amennyiben az érvényesség lejártát megelôzô hat hónapon belül a Szerzôdô Felek egyike fel nem mondja.

Készült Bukarestben, 1979. június 13-án, két eredeti példányban, mindegyik magyar és román nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)"

3. § E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba,1 rendelkezéseit azonban az 1980. évi február hó 10. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.2

-------------------------------

* Forrás: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1980. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1981. 55-57.

1 A kihirdetés napja: 1980. február 24.

2 Végrehajtására l. az 1/1980 (II. 24.) BM r.-et.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék