Csatlakozási kritériumok

Az Európai Tanács 1993-ban, Koppenhágában tartott ülésén a csatlakozás öt koppenhágai kritériumát határozták meg. Az Európai Unió Alapító Szerzõdésének 6. cikkelye 1. bekezdésében¹ foglalt alapvetõ feltételek mellett a Bizottságnak ezeket a követelményeket is tekintetbe kell vennie, amikor az eljárási feltételeknek megfelelõen ideiglenes véleményezést állít össze a tagjelölt országok csatlakozásáról.²

A koppenhágai kritériumok:

1. A demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletét és védelmét garantáló intézmények szilárdsága.
2. Mûködõ piacgazdaság megléte, illetve a kihívások felvállalása, amelyeket az unió egységes piacán belüli versengés és a piaci erõk jelentenek.
3. A közösségi jogszabályokból fakadó jogok és kötelezettségek vállalásának képessége.
4. A politikai, gazdasági és monetáris egységre való törekvéssel történõ azonosulás.
5. Az Unió képessége új tagállamok befogadására az európai integráció lendületének fenntartása mellett.

A madridi kritérium:

6. A csatlakozó országoknak meg kell erõsíteniük adminisztratív kapacitásukat.

A koppenhágai kritériumok közül négy a tagjelölt országokra, míg az ötödik magára az Európai Unióra vonatkozik. A harmadik kritériumot rendszerint az acquis communautaire átvételeként értelmezik, amely azért alapvetõ, mivel csak a régi tagországokéhoz hasonló politikai környezetben tud hatékonyan mûködni. Az Európai Tanács azonban a Madridban 1995 decemberében tartott ülésén azt a következtetést vonta le, hogy az acquis átvétele önmagában nem elég. A csatlakozáshoz a tagjelölt országoknak meg kell erõsíteniük adminisztratív kapacitásaikat — az uniós tagságnak ez elengedhetetlen feltétele. A Tanács feirai ülésén (2000. június) kihangsúlyozta: „A tárgyalások elõrehaladása az acquis beépítésétõl függ a tagjelölt országok nemzeti jogrendszerébe, és fõként a hatékony megvalósítására és érvényre juttatására való képességüktõl.”

Ez a megfogalmazás a tagjelölt országok elé állított hetedik kritériumként fogható fel. Az acquis alkalmazása az adminisztrációban az adott szakágazatban rendelkezésre álló kapacitástól és erõforrásoktól függ. Mindamellett az általános horizontális kormányzati rendszereknek is meg kell felelniük az uniós elvárásoknak. A sikeres megvalósítás és hatályba léptetés ráadásul a horizontális kormányzati struktúráktól és rendszerektõl függ, mint például azoktól az adminisztratív eljárásoktól és mechanizmusoktól, amelyek a közigazgatásnak az uniós standardok szerinti megfelelõségét biztosítják (lásd SIGMA tanulmányok No. 27., 6. oldal).

Fordította: Incze Éva

Jegyzetek

¹ Alapító Szerzõdés 6. cikkely, 1. bekezdés: „Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és szabadság tisztelete és a jogállamiság elvein alapul, és ezek az elvek közösek minden tagország számára.”
² Alapító Szerzõdés 49. cikkely: „Bármely európai ország, amely tiszteletben tartja a 6. cikkely 1. bekezdésben rögzített elveket, kérheti felvételét az Unióba.”