Románia pénzügyi csomagja^*

Bemutatás

A pénzügyi csomag fogalma alatt mindazon pénzügyi és költségvetési vonatkozások értendõk, amelyeket a csatlakozási tárgyalások feltételeznek a következõ fejezetek esetében: Mezõgazdaság (7. fejezet), Regionális politika és a strukturális eszközök irányítása (21. fejezet) és Pénzügyi és költségvetési elõirányzatok (29. fejezet).

A közösségi politikák megvalósítását célzó uniós programokat és tevékenységeket az Európai Unió költségvetésébõl finanszírozzák. Arra való tekintettel, hogy több uniós projekt és tevékenység egy évnél hosszabb idõtartamú, a pénzügyi fegyelem és a rendelkezésre álló finanszírozási keretekbe való illeszkedés érdekében középtávú „pénzügyi elõirányzatot” dolgoznak ki. Ez a következõ periódus (amely rendszerint hét év) költségvetési prioritásainak és az uniós költségek felsõ határának az elõzetes meghatározását feltételezi, amely az érvényben levõ metodológia (Agenda 2000) szerint nem haladhatja meg a közösségi össztermék 1,24%-át.

Az eddig végzett számítások szerint Románia hozzájárulása 2007-ben az EU költségvetéséhez 800 millió euróra becsülhetõ.

Az Agenda 2000 eredetileg a 6 állammal (Észtország, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Ciprus — a luxemburgi csoport: ezekkel az országokkal 1997-ben kezdték el a tárgyalásokat) történõ bõvítésre 42,6 milliárd euró költséget számolt, a 2004—2006-os idõszakra szóló szerzõdésekkel. Itt be kell vezetni a „ring fence” fogalmát, amely azt jelenti, hogy a régi 15 tagállam számára elõirányzott összegeket nem lehet átcsoportosítani a bõvítési költségekhez és fordítva, a bõvítésre szánt összegeket nem lehet a tizenötök számára átutalni. Az Európai Tanács 2002 júniusában Sevillában tartott ülése igazolta a tíz állammal folytatott tárgyalások lezárását, amelynek értelmében a tíz állam csatlakozásával járó költségeket az Agenda 2000 által megállapított felsõ határ szerint (42,6 milliárd euró) szabták meg.

Románia és Bulgária pénzügyi csomagja

A pénzügyi csomagtervet az Európai Bizottság dolgozta ki 2004. február 10-én, azt megtárgyalta a tagországokkal, a Romániával folytatott tárgyalások pedig 2004. június 4-én zárultak le, a 29. fejezetrõl — Pénzügyi és költségvetési elõirányzatok — folytatott tárgyalások befejeztével.

A pénzügyi csomag kidolgozásának alapja a tagországok politikai elkötelezettsége volt, mely szerint a Romániával és Bulgáriával folytatott tárgyalások a 10 csatlakozó országgal folytatott tárgyalásokhoz képest nem lesznek diszkriminatívak, és ugyanazokat az elveket és metodológiákat fogják alkalmazni, mint a tizek pénzügyi csomagja kidolgozásakor, illetve amely szerint Románia és Bulgária nem lesznek a csatlakozás elsõ évében nettó befizetõk. Ennek következtében a Románia és Bulgária számára kidolgozott pénzügyi csomag hatályát 3 évre korlátozták. Románia és Bulgária pénzügyi csomagjának értéke a 2007—2009-es idõszakra a szerzõdéskötésekre 15,3 milliárd euró, illetve a kifizetésekre 9,1 milliárd euró. Ez azt jelenti, hogy a jelzett idõszakban Románia és Bulgária 15,3 milliárd euróra köthet szerzõdést, és ténylegesen 9,1 milliárd eurót költhet el (kifizetések) az Európai Unió alapjaiból. A 6,4 milliárd euró különbséget a 2009 utáni idõszakban költhetik el. A Strukturális Alapok esetében például a következõ szabály alkalmazandó: az n évben leszerzõdtetett összegeket fokozatosan, n+2 éven belül költik el (fizetik ki).

1. A mezõgazdaság vonatkozásában a tíz új tagállamhoz hasonlóan bevezették a fokozatos közvetlen kifizetéseket tíz éves idõszakra, a 15 tagországnak 2007-re kiutalt közvetlen kifizetések 25%-ából indulva ki.

A Romániának megítélt közvetlen kifizetések összege a három évre 881 millió euró. Ez az összeg nem feltételez társfinanszírozást az állami költségvetésbõl. A 732 millió euró értékben a piaci intézkedésekre megítélt összeg szintén nem feltételez társfinanszírozást. Az összegeket 2007-tõl kezdik el kiutalni, évekre arányosan leosztva. Az elsõ pillérbe foglalt intézkedések finanszírozását teszi lehetõvé: kiadásokat, exportköltségek térítését, készlethalmozást. Készpénzingadozást feltételez, amelyet „phasing-in” ütemezéssel elosztanak a három évre. Nem feltételez társfinanszírozást az állami költségvetésbõl.

A vidékfejlesztésre elkülönített összeg 2,308 milliárd euró érték= szerzõdést jelent a három év alatt. Az állami költségvetésbõl történõ társfinanszírozás 25%. Ezen alapok megítélési metodológiájának megfelelõen az n évben leszerzõdtetett összegeket n+2 éven belül kell elkölteni. Például a 2009-ben leszerzõdtetett összegeket 2009, 2010 és 2011 során költik el. A második pillérbe foglalt intézkedések finanszírozását teszi lehetõvé: az elõrehozott nyugdíjazást, a környezetbarát mezõgazdaságot, a vidéki környezet vonzóvá tételét a fiatalok számára, a vidéki turizmust, a szolgáltatásokat stb. A 2007—2009-es idõszakban Románia 3,921 milliárd eurót fog kapni a mezõgazdaságra, amelyhez körülbelül még további 800 millió euró adódik a Strukturális Alapokból.

2. A strukturális és kohéziós alapok a régiók közötti egyenetlenségek csökkentését és a gazdasági és szociális fejlõdést célozzák meg. A strukturális és kohéziós alapokból az Európai Unióval folytatott tárgyalások eredményeként megállapított összeg 5 973 millió euró. Ezek az összegek társfinanszírozást feltételeznek az állami költségvetésbõl. A három éves leosztás fokozatos lesz abból a feltevésbõl kiindulva, hogy Románia fogadóképessége javulni fog. Ebben az esetben is érvényes a szabály: az n évben leszerzõdtetett összegeket n+2 éven belül kell elkölteni.

A Strukturális Alapokból elkülönített összegek esetében az unió a projektek értékének maximum 75%-át finanszírozza. A Kohéziós Alapból elkülönített összegek esetében az unió a projektek értékének maximum 80%-át, különleges esetekben maximum 85%-át finanszírozza.

3. Belpolitika. Romániának körülbelül 800 millió euró jutna a meglévõ politikákra és az intézményfejlesztésre. A meglévõ politikák különbözõ területeken kidolgozott közösségi programok, amelyek közül a legfontosabbak: kutatás és technológia-fejlesztés, transzeurópai szállítási hálózatok, oktatás, szakképzés, ifjúság, munkapiac és technológiai innováció, környezet, kultúra, audio-vizualitás. Ezek többéves programok, amelyek négytõl hét évig tartó idõszakot foghatnak át. Az alapokra való jogosultság megítélése — a projektek kiválasztása — úgy történik, hogy mindegyik állam elküldi a projekteket azokon a területeken, amelyekben érdekelt, és ha ezeket a projekteket az Európai Bizottság jónak találja és jóváhagyja, az EU költségvetésébõl kapnak finanszírozást. Az Agenda 2000 alapján a tagjelölt országok már 2000-tõl részt vehettek ezekben a közösségi programokban, azzal a feltétellel, hogy kifizetik a részvételi hozzájárulást.

Románia jelenleg a következõ programokban vesz részt: 6. Keretprogram (kutatás, fejlesztés és Euratom, 2002—2006), Leonardo da Vinci II (2000—2006), Econtent (2001—2005), Socrates II (2000—2006), Kultúra 2000 (2000—2004), Fiscalis (2003—2007), Vállalkozási és Vállalkozói Program (2001—2005), a büntetõügyekben folytatott rendõrségi és igazságügyi együttmûködésrõl szóló AGIS keretprogram (2003—2007), Life III (2000—2004).

A csomag tartalmaz még adminisztrációs — fordítási és tolmácsolási — költségekre elkülönített alapokat megközelítõleg 242,2 millió euró értékben. (Ezeket az összegeket nem utalják át ténylegesen Romániának, hanem kiadásként jegyzik az EU költségvetésében.)

Románia pénzügyi csomagja 2007—2009-re

Az összegeket illetõen, amelyekbõl Románia a 2010—2013-as idõszakban részesülni fog, az Európai Parlament és az Európai Tanács fog dönteni, amikor (2005 végén) véglegesítik a 2007—2013-as idõszakra vonatkozó új pénzügyi elõirányzatot. A csatlakozási szerzõdés aláírását követõen Románia megfigyelõként vehet majd részt ezeken a tárgyalásokon.

Az új pénzügyi elõirányzatra vonatkozó javaslat

Ugyancsak 2004. február 10-én az Európai Bizottság elõterjesztette az Európai Parlamentnek az EU új, a 2007—2013-as idõszakra vonatkozó pénzügyi elõirányzatát.

Az erre az idõszakra megállapított célkitûzéseknek megfelelõen (a lisszaboni célkitûzés: tartós fejlõdés, fenntartható gazdasági fejlõdéssel és az unión belüli gazdasági és szociális különbségek felszámolásával) a Bizottság által javasolt költségszerkezet a prioritást a kohéziós politikának adja, az uniós régiók közötti gazdasági és szociális eltérések csökkentése és a szegényebb régiók támogatása érdekében.

A Bizottság javaslata 344 milliárd euró támogatást tartalmaz a kohéziós politikára, a 2007—2013-as idõszakra. Ebbõl az összegbõl Romániának 2007—2009-ben körülbelül 6 milliárd eurót különítenének el (a pénzügyi csomagban feltüntetett strukturális és kohéziós alapoknak megfelelõen). A 2010—2013-as idõszakban minden további évben legfeljebb a nemzeti összjövedelem 4%-ának megfelelõ összegû támogatást utalnának ki. Ezek az összegek azonban a 2005-ös év folyamán kerülnek nyilvánosságra, az új pénzügyi elõirányzatnak az Európai Tanács és az Európai Parlament általi jóváhagyását követõen.

A 2007—2013-as idõszak pénzügyi elõirányzatára vonatkozó uniós javaslat

Fordította: Incze Éva

* Forrás: http://www.mie.ro/Negocieri/Romana/despre_capitole/pachet_financiar/ Pachetul%20 financiar%20-%20dupa%20negociere.pdf