A Köztársaság kormányának rendelete a nemzeti jegyzékek vezetésérõl

I. A nemzeti jegyzékek vezetésének szervei

1. § A nemzeti jegyzékek vezetésének szervei a kulturális igazgatás és a helyi kuratóriumok.

2. § A kulturális igazgatásban az általános nemzeti jegyzéket vezetik, a helyi kuratóriumokban pedig a kulturális önkormányzat olyan tagjainak a jegyzékét, akik az õ tevékenységi területükön laknak.

II. A nemzeti jegyzékek vezetése

3. § A nemzeti jegyzék alapja az illetõ nemzeti kisebbség elsõ kulturális tanácsának megválasztásához szavazásra jogosult választók névjegyzékei.

4. § Ezenkívül a jegyzékbe belekerülnek:
1. az illetõ nemzetiséghez tartozó, legalább 18 éves észt állampolgárok, saját írásbeli közlésükre;
2. a nemzeti jegyzékbe bejegyzett állampolgárok 18 év alatti gyermekei;
3. két nemzetiséghez tartozó szülõk 18 év alatti gyermekei, ha az egyik szülõ szerepel a nemzeti jegyzékben, a másik pedig írásbeli beleegyezését adta ahhoz, hogy a gyermekeket a nemzeti jegyzékbe felvegyék;
4. két nemzetiséghez tartozó szülõk 18 év alatti gyermekei, ha az apa szerepel a nemzeti jegyzékben, és a szülõk a gyermekek nemzetiségének meghatározásáról nem jutottak megegyezésre.

5. § A személyes közlések a helyi kulturális kuratóriumokhoz nyújtandók be, amelyek kötelesek azokat átolvasni és a kérelmezõt — ha megfelel a támasztott követelményeknek — a közlés beérkeztét követõ két héten belül a nemzeti jegyzékbe felvenni.

A személyes közlésekhez két példányban mellékelni kell a nemzetiséget bizonyító dokumentumok hitelesített másolatait.

6. § Ha a személyesen megejtett nemzetiségi megjelölés nem egyezik a kérelmezõ által benyújtott legitimációs dokumentumok adataival, akkor a kérelmezõt abban az esetben veszik fel a nemzeti jegyzékbe, ha bemutatja vagy a belügyminisztérium rendelkezésére kijavított legitimációs dokumentumot, vagy a belügyminisztérium igazolását arról, hogy a legitimációs dokumentumban kijavították a nemzetiségre vonatkozó adatot.

Megjegyzés. Az ebben a paragrafusban megnevezett dokumentumok kijavítása végett írásban kell fordulni vagy közvetlenül, vagy a rendõrfõnökön, illetve a kerületi rendõrfõnökön keresztül a belügyminisztériumhoz. A kérvényhez mellékelni kell a legitimációs dokumentum másolatát és a nemzetiség szükséges bizonyítékait.

7. § A nemzeti jegyzékbõl törlik a kulturális önkormányzatnak azokat a tagjait, akik:
a) elhalálozás folytán kiesnek;
b) kiválnak a nemzeti kulturális önkormányzatból, amennyiben ezt írásban közlik a helyi kulturális kuratóriummal;
c) a nemzeti kulturális önkormányzat tagjainak gyermekei (a 3. § 2) és 3) pontja), ha a 18. életévük elérése után egy éven belül nem jegyeztetik be magukat.

8. § A nemzeti jegyzékeket — az általánost és a helyieket — két részre bontva vezetik: az elsõbe (A — jegyzék) a 18. év felettieket, a másodikba (B— jegyzék) a 18. év alattiakat jegyzik be.

9. § A nemzeti jegyzékekben a regisztrált személyek következõ adatait jegyzik fel:
a) kereszt- és családnév (több név esetén valamennyi név, férjes asszonyoknál és özvegyeknél a házasság elõtti családnév is);
b) születési dátum;
c) családi állapot (házas vagy nem, özvegy, 18 év alatti gyermekek);
d) állandó lakóhely.

10. § Az általános nemzeti jegyzékbe történõ bejegyzéseket a helyi kulturális kuratóriumok tevékenységi körzetei szerint ejtik meg. E célból a helyi kulturális kuratóriumok az elkövetkezõ hónap minden 7. napján megküldik a kulturális igazgatásnak a 9. §-ban megkívánt adatokat azokról a személyekrõl, akiket az elmúlt hónap folyamán újonnan jegyeztek be, valamint a korábban bejegyzett személyeknek ezekben az adataiban bekövetkezett változásokat; ugyanilyen rendben értesítik a kulturális igazgatást a nemzeti kulturális önkormányzatból kiváltakról is.

Ugyanebben az idõpontban a kulturális kuratóriumok a belügyminisztériumnak megküldik az újonnan bejegyzett személyek adatainak, valamint a nevezett személyek közléseinek és a nemzetiséget bizonyító dokumentumainak a másolatát (5. §).