magyar kisebbség
összes lapszám»

Tervezet

Törvény a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról*

A jelen törvényt Románia Parlamentje elfogadja

I. fejezet Általános rendelkezések

1. cikkely

Jelen törvény szabályozza a romániai nemzeti kisebbségek jogállását.

2. cikkely

A nemzeti kisebbségeket elismerik a román állam államalkotó tényezőjének.

3. cikkely

Nemzeti kisebbség minden olyan román állampolgárokból álló közösség, amely a modern román állam megalakulása óta Románia területén él, a többségi lakosságnál kisebb létszámú, saját etnikai önazonossággal rendelkezik, amelyet kultúrája, nyelve vagy vallása fejez ki, és ezt meg akarja őrizni, kifejezésre akarja juttatni, és fejleszteni akarja.

4. cikkely

(1) A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek román állampolgárok, akik szabadon és senkitől sem kényszerítve kinyilvánítják valamely nemzeti közösséghez való tartozásukat, vagy akiknek a nemzetiségi hovatartozását szülei, illetve törvényes gyámjai jelentették be a törvénynek megfelelően.

(2) A közhatóságok kötelesek elfogadni ezeket a nyilatkozatokat.

5. cikkely

Az állam elismeri és szavatolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát, hogy megőrizzék, fejlesszék és kinyilvánítsák etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságukat.

6. cikkely

A törvény előtt minden személy egyenlő, és minden személynek megkülönböztetés nélkül egyenlő mértékben joga van ennek védelmében részesülni.

7. cikkely

(1) Az állam bátorítja a tolerancia szellemét és az etnikumközi párbeszédet, határozott intézkedéseket tesz kiváltképp a nevelés, a kultúra és a köztájékoztatási eszközök terén az állampolgárok kölcsönös tisztelete, megértése és együttműködése érdekében, függetlenül attól, hogy ezek milyen etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási önazonossággal rendelkeznek.
(2) A közhatóságok megfelelő intézkedéseket tesznek majd azon személyek védelmének érdekében, akik etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásuk miatt fenyegetések vagy diszkriminatív, ellenséges, illetve erőszakos cselekedetek áldozatai lehetnek.
8. cikkely

(1) Minden nemzeti közösséghez való tartozás alapján történő diszkrimináció vagy ilyen diszkriminációra való uszítás maga után vonja az illető személy szabálysértési felelősségét, amennyiben tette nem tartozik a büntetőtörvény hatókörébe.
(2) A jelen törvény nem tekinti megkülönböztetésnek azokat a normatív és közigazgatási védelmi intézkedéseket, amelyek valamely személynek, csoportnak vagy közösségnek a természetes fejlődését és a más személyekkel való esélyegyenlőségének a megvalósítását biztosítják, valamint azokat a pozitív intézkedéseket, amelyek a hátrányosan megkülönböztetett csoportok védelmét tartják szem előtt.
9. cikkely
(1) A nemzeti kisebbségek közösségeinek önazonossága a román állam törvény által elismert és védett alapvető értéke.
(2) Jelen törvény értelmében az önazonosság összetevői: a nyelv, a kultúra, a történelmi műemlékek, az ingó kulturális örökség, a hagyományok és a vallás.
(3) Ezen összetevők megőrzése, kifejezése és fejlesztése a tanintézmények, a kulturális intézmények, a köztájékoztatási eszközök, valamint a törvény által elismert vallási felekezetek intézményei révén történik.
10. cikkely

(1) Az állam elismeri és szavatolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy a politikai, társadalmi, tudományos, kulturális

és gazdasági élet minden területén szabadon kinyilvánítsák nemzeti önazonosságukat.
(2) A nemzeti önazonosság szabad kinyilvánítása, illetve a jelen törvényben előírt jogok gyakorlása vagy nem gyakorlása nem okozhat semmilyen hátrányt vagy semmilyen kárt valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek.
(3) A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek szabadon kifejezésre juttathatják gondolataikat, véleményüket, hitüket, közzétehetik műveiket élőszóban, írásban, képi, zenei, illetve más nyilvános közlési formában.
(4) Semmilyen jogszabály nem tilthatja meg az anyanyelv használatát a (2) bekezdésben foglalt jog gyakorlásakor.


11. cikkely

Az illetékes hatóságok kötelesek, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó minden kérdésben, figyelembe venni az adott nemzeti kisebbség képviselőinek akaratát.

12. cikkely

(1) Tilos a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet szítása, a diszkriminációra vagy nyilvános erőszakra való uszítás valamely nemzeti kisebbség ellen.
(2) Az (1) bekezdésben megnevezett cselekmények elkövetése a törvénynek megfelelően maga után vonja a szabálysértési felelősséget, vagy esetenként a büntetőjogi felelősséget.

13. cikkely

(1) A közhatóságoknak tilos olyan politikát vagy gyakorlatot folytatni, amelynek célja vagy lehetséges eredménye a kisebbségekhez tartozó személyeknek akaratuk ellen történő közvetlen vagy közvetett asszimilálása.
(2) A közhatóságok nem kérhetik egy nemzeti kisebbséghez való tartozás írásos vagy szóbeli kinyilvánítását, kivételt képezve azok az esetek, amelyeket a törvény előír.

14. cikkely
(1) Az állam elismeri és szavatolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek a jogát, hogy szabadon éljenek Románia területén, megőrizzék a történelem folyamán kialakult hagyományos kapcsolataikat az ország azon részein, ahol hagyományosan megtalálhatók.
(2) Tiltottak azok a normatív vagy közigazgatási, közvetlen vagy közvetett intézkedések, amelyek a hagyományosan valamely nemzeti közösség lakta régió etnikai összetételének megváltoztatására vezethetnek.
(3) Tilos a közigazgatási-területi egységek, valamint a választási körzetek határainak megváltoztatása a hagyományosan ott élő nemzeti kisebbségek részarányának hátrányára.
(4) Az állam biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára a feltételeket a kapcsolatok és a hagyományos kötelékek megőrzésére, különösen a kultúra, az oktatás, a szakmai képzés és a folyamatos képzés területén, olyan személyekkel, akikkel közös az etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásuk, és akik törvényesen más államokban élnek.
(5) Az állam támogatja a közigazgatási hatóságok határokon átívelő együttműködését azon régiók között, ahol azonos vagy hasonló az illető nyelv használata.


15. cikkely

A nemzeti kisebbségek, valamint a hozzájuk tartozó személyek használhatják nemzeti szimbólumaikat, és saját nemzeti és vallási ünnepeket szervezhetnek, a törvény feltételeinek megfelelően.

II. fejezet A nemzeti önazonosság megőrzése, kinyilvánítása és fejlesztése

  1. alfejezet — A nemzeti kisebbségek oktatásügye


    16. cikkely

(1) A nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvükön tanulni, állami tanintézményekben anyanyelvi nevelésben és oktatásban részesülni minden szinten, formában és típusban, a törvénynek megfelelően.
(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteinek és egyesületeinek joguk van anyanyelvükön oktató magán tanegységeket és tanintézményeket létrehozni, szervezni, és azok működését biztosítani, amelyek a törvény előírásai szerint állami vagy helyi költségvetési támogatásban részesülhetnek.
(3) A vallási felekezeteknek joguk van a híveik anyanyelvén oktató egyházi vagy világi tanegységeket és tanintézményeket létrehozni, szervezni és azok működését biztosítani, amelyek a törvény előírásai szerint állami vagy helyi költségvetési támogatásban részesülhetnek.
(4) A gyermeknek, a szülőknek, illetve a törvényes gyámoknak jogukban áll, hogy kiskorú gyermekeiknek szabadon válasszák meg az oktatás nyelvét és típusát.
(5) A nemzeti kisebbségek nyelvén működő egyetem előtti oktatási intézményekben anyanyelven tanulhatnak minden tantárgyat, a román nyelv és irodalom kivételével.
(6) Tekintetbe véve minden nemzeti kisebbség sajátos szükségleteit, az állam köteles az egyetem előtti oktatás egész időszakára megfelelő tanterveket és tankönyveket biztosítani a román nyelv hatékony elsajátítása céljából.


17. cikkely

Az állam kötelessége szavatolni az állami oktatás keretében:

a) az anyanyelv oktatását minden oktatási szinten, formában és típusban, a törvénynek megfelelően;

b) az iskola előtti anyanyelvű oktatást, az igényeknek megfelelően, különböző óvodákban vagy különálló óvodai csoportokban;

c) az elemi iskolai, gimnáziumi, művészeti és szakiskolai, líceumi és posztliceális anyanyelvű oktatást, a kifejezett igényeknek megfelelően önálló iskolákban, tagozatokon, osztályokban, csoportokban;

d) az anyanyelvű egyetemi oktatást, a kifejezett igényeknek megfelelően, önálló egyetemeken, karokon, főiskolákon, tanszékeken és csoportokban;

e) az anyanyelvű posztuniverzitáris oktatást;

f) a szakvizsgák, a megüresedett állásokért kiírt versenyvizsgák, az oktatói fokozatok elnyeréséért, a különböző tudományos címekért kiírt vizsgák anyanyelven való letételének lehetőségét minden szinten, azokban az intézetekben vagy szakokon, amelyeken anyanyelvű oktatás folyik, biztosítva a fordítást, amennyiben szükséges;

g) az oktatási szakemberek folyamatos anyanyelvű képzését;

h) intézmények, szakosztályok vagy részlegek létesítését a nemzeti kisebbségek hagyományainak, kultúrájának, nyelvének, történelmének, sajátos társadalmi és létkérdéseinek tanulmányozására, a meglévő vagy az ezután létesítendő kutatóintézetek keretében;

i) igazgatók, aligazgatók kinevezését a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek közül azokban az oktatási intézményekben, amelyekben a nemzetiségi kisebbségek nyelvén is működik tagozat, a törvény előírásai szerint.

18. cikkely

(1) A nemzeti kisebbség anyanyelvén működő állami oktatási egységek és intézmények létesítésével, megszüntetésével, működtetésével kapcsolatban és az oktatási kínálat megállapításakor kötelező módon konzultálni kell az illető kisebbség törvényes képviselőivel, és a felsorolt esetekre vonatkozóan minden intézkedést csak a nemzeti kisebbség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának beleegyezésével hozhatnak meg.
(2) Az (1)-es bekezdésben említett állami oktatási egységek és intézmények vezetőségének kinevezése vagy leváltása kizárólag az illető nemzeti kisebbség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának beleegyezésével történik.
(3) Az anyanyelv és irodalom, valamint az illető nemzeti kisebbség történelme és hagyományai tantárgyak tantervének elfogadása és az anyanyelvű tankönyvek kiválogatása valamennyi az illető kisebbség nyelvén oktatott tantárgy számára kizárólag az (1)-es bekezdésben előírtak alapján történik.
(4) Azokban az állami oktatási intézményekben, amelyekben anyanyelven működő alegység működik, ennek az alegységnek a létesítésére, megszüntetésére vagy átszervezésére vonatkozó valamennyi döntést kizárólag az (1)-es bekezdésben előírt feltételek alapján lehet meghozni.
(5) A (4)-es bekezdésben meghatározott oktatási intézetek vezetőségének kinevezése vagy leváltása esetében kötelező a konzultáció az illető nemzeti kisebbség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsával, illetve a nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetével.
(6) A nemzeti kisebbségeknek jelen törvény szerint meghatározott reprezentatív szervezetei jogosultak arra, az esetnek megfelelően országos vagy megyei szinten, hogy kezdeményezzék az illető nemzeti kisebbség anyanyelvén működő oktatási egységek létesítését vagy oktatási alegységek létrehozását a már meglévő oktatási intézményekben, minden oktatási szinten és az összes szakterületen, ha ezt az igényt az érvényben lévő törvények által előírt, megfelelő számú tanuló vagy egyetemi hallgató lehetséges meglétével támasztották alá.
(7) Az (1)—(6)-os bekezdésekben előírtak alkalmazásakor tiszteletben lesznek tartva az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium által kidolgozott módszertanok.

19. cikkely

(1) Az egyetem előtti állami oktatási rendszerben, kérésre, önálló jogi személyiséggel rendelkező iskolai egységek, törvényesen előírt létszám alatti, a nemzeti kisebbség nyelvén tanuló osztályok és csoportok is működhetnek, ha az illető településen nem működik más azonos szintű iskola az ott élő nemzeti kisebbség nyelvén, vagy, az esetnek megfelelően, az anyanyelvű oktatást egy közeli településen biztosítják.
(2) Az (1)-es bekezdésben előírt oktatási egységek, osztályok és csoportok jó működése céljából a tanuló számára országos szabályozás szerint

megállapított normatív finanszírozás a törvényes előírásoknak megfelelő százalékban kiegészül.
(3) A tankönyvekhez való hozzájutás terén való esélyegyenlőség megvalósítása érdekében a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás számára az állam külön közbeszerzést szervez, biztosítva ezáltal a nemzeti kisebbség nyelvén folyó oktatásnak szánt tankönyvek kiválasztását.

    2. alfejezet — A nemzeti kisebbségek művelődésügye

    20. cikkely
(1) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek az állam biztosítja kulturális örökségük védelmét és megőrzését, valamint kortárs alkotótevékenységük fejlődését.

(2) A nemzeti kisebbségeknek joguk van kulturális közintézményekhez.
(3) A nemzeti kisebbségekhez tartozó természetes és jogi személyek alapíthatnak, ügykezelhetnek, fenntarthatnak és támogathatnak saját magánjogi kulturális intézményeket.
(4) A központi és a helyi közhatóságok, a törvényeknek megfelelően, pénzügyi támogatást biztosítanak ezeknek a kulturális intézményeknek.

21. cikkely

(1) A nemzeti kisebbségek nyelvén működő, azok kulturális értékeinek kutatása, megőrzése és fejlesztése céljából létesített közjogi művelődési intézményeknek vagy alegységeknek az alapítását, megszüntetését, szervezetét és működtetését illetően kötelező módon konzultálni kell az érintett nemzeti kisebbség képviselőivel, és minden erre vonatkozó intézkedést csak az illető nemzeti kisebbség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának beleegyezésével lehet meghozni.
(2) A kulturális közintézmények vezetőségének kinevezése vagy leváltása az (1)-es bekezdésben előírtak alapján történik.
(3) Abban az esetben, ha a vezető tisztséget versenyvizsga által töltik be, a versenyvizsgára beiratkozó jelöltek kötelező módon kizáró jellegű vizsgát tesznek az illető nemzeti kisebbség nyelvének és kultúrájának ismeretéből.
(4) A (3)-as bekezdésben említett vizsgához szükséges vizsgabizottságot az illető nemzeti kisebbség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa nevezi ki.


22. cikkely

Az illetékes központi vagy helyi közigazgatási hatóságoknak, a nemzeti kisebbségek képviselőivel együttműködve, kötelességük megőrizni és hasznosítani a nemzeti kisebbségek történelmi emlékműveit és a kulturális örökségüket képező ingóságokat.

23. cikkely

Az állam és a helyi közigazgatási hatóságok a nemzeti kisebbségi szervezetek közvetítésével támogatják az illető nemzeti közösségek kulturális programjait, művelődési értékeik, népköltészeti örökségük megismertetését, népszerűsítését és terjesztését, az inter- és multikulturális kapcsolatokat, az anyanyelvű irodalmi alkotások, tudományos munkák létrehozását, az illető közösség irodalmának és történelmének kutatását.

24. cikkely

(1) A nemzeti kisebbségek kultúráját előmozdító közjogi intézmények, valamint a nemzeti kisebbségek által létrehozott magán kulturális intézmények kapcsolatokat létesíthetnek és tarthatnak fenn más államokban működő, hasonló célú és tevékenységű intézményekkel és szervezetekkel, saját céljaik megvalósítása érdekében.
(2) Az állam a román kulturális központok által támogatja a nemzeti kisebbségek kultúrájának terjesztését külföldön, legalább minden nemzeti kisebbség részarányának megfelelő szinten.


3. alfejezet — A tömegtájékoztatási eszközök

25. cikkely

A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van ahhoz, hogy anyanyelvükön terjesszék és cseréljék az információkat, és hozzájussanak ezekhez az információkhoz. Az állam, a törvénynek megfelelően, tömegtájékoztatási eszközökhöz anyagi támogatást nyújt.

26. cikkely

(1) A közszolgálati rádió- és televíziós adóknak megfelelő sugárzási időben országosan hallgatható és nézhető műsorokat kell biztosítaniuk a nemzeti kisebbségi adások számára.
(2) A közszolgálati rádió- és televíziós adók keretében a nemzeti kisebbségek szerkesztőségeinek vezetőségét kizárólag az illető nemzeti kisebbség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának beleegyezésével, illetve az adott nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetével folytatott megbeszélést követően nevezik ki.

(3) Megalapozott kérésükre a közszolgálati adók egész napos regionális rádió- és televíziós adásokat biztosítanak a nemzeti kisebbségek nyelvén. Az ezen műsorok biztosításával kapcsolatos kérdéseket speciális szabályok által rendezik.

27. cikkely

Az esélyegyenlőség elvének megfelelően az állam illetékes szervei révén lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek számára, hogy magán rádió- és televíziós adókat létesítsenek és működtessenek, valamint azt, hogy az illető nemzeti kisebbség nyelvén más országokban sugárzott rádiós és televíziós adásokat közvetlenül vehessék.

4. alfejezet — A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek vallásszabadsága

28. cikkely

Az állam szavatolja a vallási felekezetek egyenlőségét, valamint azok intézményi és működési autonómiáját.

29. cikkely

(1) A nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van vallásuk hirdetésére és gyakorlására, mint önazonosságuk alapvető tényezőjére, illetve arra, hogy az egyházi szertartásokból anyanyelvükön vagy, az esetnek megfelelően, az illető közösség által szabadon választott nyelven részesüljenek, hogy beszerezzék és használják a kegytárgyakat, hogy az anyanyelvükön működő vallási és világi tartalmú felekezeti oktatást hozzanak létre és működtessenek, a törvény feltételei szerint.

(2) Vallási meggyőződéséért senki sem szenvedhet megkülönböztetést.

30. cikkely

A vallási felekezetek egyesületeket és alapítványokat, valamint kulturá-lis-nevelő, illetve szociális-jótékonysági intézményeket hozhatnak létre, amelyeknek a tevékenységét az állam a törvény szerint támogatja.

5. alfejezet — Az anyanyelvhasználat

31. cikkely

Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol jelentős számban élnek nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, a 2001. évi 215. helyi közigazgatási törvény feltételeinek megfelelően biztosítani kell:

a) az anyanyelv használatát írásban és szóban a helyi közhatóságokkal, valamint a decentralizált közszolgálatokkal való kapcsolatokban;

b) a településnevek, utcanevek és a közintézmény neveinek kiírását az illető nemzeti kisebbség nyelvén is;

c) a normatív és közigazgatási akaratnyilatkozatok közzétételét az illető nemzeti kisebbség nyelvén is;

d) az egyedi közigazgatási akaratnyilatkozatok közlését, kérésre, az illető nemzeti kisebbség nyelvén is;

e) az anyanyelv használatát a helyi és a megyei tanácsok ülésein;

f) szakmai átképző tanfolyamok szervezését az illető nemzeti kisebbség nyelvén is;

g) tanfolyamok és vizsgák szervezésének lehetőségét a hajtási engedély megszerzéséért az illető nemzeti kisebbség nyelvén is.

32. cikkely

A nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének kérésére a központi közhatóságok a törvény feltételeinek megfelelően biztosítják a közérdekű jogszabályok közzétételét az illető kisebbség nyelvén is.

33. cikkely

(1) Az anyakönyvi iratok kiállításakor az illetékes közhatóságok a családneveket és a keresztneveket annak a nemzeti kisebbségnek a nyelvén vezetik be, amelyikhez a személy tartozik, és tiszteletben tartják az illető nyelv helyesírási szabályait.
(2) Tilos a családnév és a személynév lefordítása vagy más helyesírás szerinti átírása az illető személy beleegyezése nélkül.
34. cikkely

(1) Az állam szavatolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát, hogy anyanyelvüket használják az igazságszolgáltatási hatóságok előtt, a törvény feltételeinek megfelelően.
(2) Az állam a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára szavatolja azt a jogot, hogy az anyakönyvvezető előtt anyanyelvükön kössenek házasságot.


35. cikkely

A bebörtönzöttek egymás között és a látogatóikkal való beszélgetésben használhatják az anyanyelvüket, anyanyelvükön írott levelet kaphatnak és küldhetnek.

36. cikkely

(1) A 31—35. cikkelyekben előírt jogok szavatolása és gyakorlása érdekében az állam gondoskodik azoknak a köztisztviselőknek, a rendőrségi állomány tagjainak, igazságszolgáltatási jegyzőknek és engedélyezett fordítóknak a megfelelő képzéséről, akinek a törvények értelmében ismerniük kell egy nemzeti kisebbség nyelvét.
(2) A rendőrség keretében nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek alkalmazása céljából biztosítva lesz ezek megfelelő beiskolázása.

37. cikkely

Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol, a törvény feltételeinek megfelelően, jelentős számú nemzeti kisebbségekhez tartozó személy él, az egészségügyi intézményekben, öregotthonokban, a szociális otthonokban és árvaházakban olyan orvosi és szakszemélyzetet is alkalmaznak, amely ismeri az illető nemzeti kisebbség nyelvét.

38. cikkely

A központi és a helyi közhatóságok, a kulturális intézmények, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő oktatási intézmények, a törvényesen elismert vallási felekezetek kiállíthatnak iratokat, bizonyítványokat, okleveleket, jegyzőkönyveket, bármilyen gazdasági jellegű iratot a nemzeti kisebbség nyelvén úgy, hogy az adatokat román nyelven is feltüntetik. Az így kiállított okiratokat az illetékes hatóságok érvényesnek tekintik.

III. fejezet — A nemzeti kisebbségek szervezetei

39. cikkely

(1) A nemzeti kisebbségek szervezetei a következő módokon jöhetnek létre:

a) a 2000. évi 26. számú, az egyesületekről és alapítványokról szóló módosított és kiegészített Kormányrendeletnek megfelelően, amelyek a Kormányrendeletben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, nem indulhatnak a parlamenti választásokon, az államelnök-választásokon vagy a helyhatósági választásokon;
b) jelen törvény szerint az Alkotmány 62. cikkelyének (2) bekezdésében meghatározott nemzeti kisebbségi szervezetek esetében, amelyek részt vesznek a parlamenti választásokon, az államelnök-választáson vagy a helyhatósági választásokon.

(2) Jelen törvény az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kisebbségi szervezeteket szabályozza.

40. cikkely
(1) Valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok szervezete az a magánjogi jogalany, amelyet teljes cselekvőképességgel rendelkező személyek hoznak létre, akik az illető nemzeti kisebbséghez tartozóknak vallják magukat, és akik megegyezés alapján anyagi hozzájárulásukat, ismereteiket és munkájukat közösen és visszavonhatatlanul rendelkezésére bocsátják annak a tevékenységnek a véghezvitelére, amelynek célja az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosság megőrzéséhez, kinyilvánításához és fejlesztéséhez való jog szavatolása, valamint az illető kisebbség ezen közösségi érdekének a megvalósításához szükséges intézményi és törvényes keretek létrehozása, bővítése és védelme.
(2) A nemzeti kisebbségi szervezet tagjainak száma nem lehet kevesebb a legutóbbi népszámláláskor magukat az illető nemzeti kisebbséghez tartozóknak vallók összlétszámának 10 százalékánál.
(3) Abban az esetben, ha a legutóbbi népszámláláskor az illető nemzeti kisebbséghez tartozóként jegyzett állampolgárok összlétszámának 10 százaléka 25 000 fő vagy annál több, akkor az alapító tagok listájának legkevesebb 25 000 személyt kell tartalmaznia úgy, hogy lakhelye az ország legkevesebb 15 megyéjében legyen, megyénként legalább 300 taggal.
(4) A nemzeti kisebbségi szervezet tagja lehet olyan személy is, aki nem tartozik az illető nemzeti kisebbséghez, de az ilyen tagok száma sem helyi, sem pedig országos szinten nem haladhatja meg a tagok összlétszámának a 25 százalékát.
(5) Egy személy nem lehet tagja ugyanazon kisebbség jelen törvény alapján bejegyzett két szervezetének.


41. cikkely

(1) A nemzeti kisebbségi szervezet bejegyzésére vonatkozó kérvényt a Bukaresti Törvényszékhez kell benyújtani a következő iratokkal együtt: a) alapszabályzat, közokirati formában; b) alapító okirat és az alapító tagok aláírásai; c) a székhelyre és a szervezet vagyonára vonatkozó bizonyító okiratok; d) a 49. cikkelyben megállapított feltételeket bizonyító okiratok.
(2) A kérvényt alá kell írnia a szervezet vezetőjének és legkevesebb három alapító tagjának.
(3) A Bukaresti Törvényszéken kívül kijelölnek egy külön Jegyzéket azon nemzeti kisebbségi szervezetek bejegyzésére, amelyek jelen törvény feltételeinek megfelelően lettek létrehozva.
(4) A nemzeti kisebbségi szervezet attól a pillanattól kezdve, hogy a Nemzeti Kisebbségi Szervezetek Jegyzékébe bejegyezték, jogi személlyé válik.
(5) A bejegyzési kérvény és az (1) bekezdésben előírt okiratok benyújtása után eltelt 3 napos határidő alatt a Törvényszék elnöke által kinevezett bíró ellenőrzi az okiratok törvényességét, és végzéssel elrendeli a szervezet bejegyzését.
(6) A bejegyzési kérés jóváhagyási vagy elutasítási végzése csak fellebbvitellel támadható meg. A fellebbviteli határidő 5 nap, és attól a naptól kezdődik, amikor közölték a döntést. A fellebbezést a felek idézésével, sürgősségi eljárással és soron kívül oldják meg.
(7) A tárgyaláson kötelező az ügyész részvétele.

42. cikkely

(1) A tagok aláírását tartalmazó lista minden oldalán fel kell tüntetni a készítés időpontját, helyét és célját, valamint az alapító tagok családnevét, keresztnevét, születési dátumát, címét, személyazonossági igazolványának típusát, betűszériáját, számát, a személyi bejegyzési számot, az állampolgárságot, a nemzetiséget, valamint az aláírást.
(2) A listához mellékelni kell annak a személynek a saját felelősségére tett nyilatkozatát, aki a listát készítette, és aki a Büntetőtörvénykönyv 292. cikkelyében előírt büntetés terhe mellett tanúsítja az aláírások hitelességét.
(3) Minden lista csak ugyanazon településen lakó személyek nevét tartalmazza.
(4) A listákat települések és megyék szerint csoportosítják, hogy ellenőrizni lehessen, megfelelnek-e a 40. cikkely (2)—(4)-es bekezdéseibe foglalt előírásoknak.
43. cikkely

(1) Az alapszabályzatot, az abszolút semmisség terhe alatt, közokirat formájában állítják ki, és aláírja a szervezet vezetősége.
(2) Az alapszabályzat, az abszolút semmisség terhe alatt, tartalmazza: a) a szervezet nevét; b) a szervezet székhelyét; c) működésének — meghatározott vagy meghatározatlan időszakra terjedő — időtartamát; d) a szervezet kezdeti vagyonát, amelynek az összértéke a megalakulás időpontjában legkevesebb 50 nemzetgazdaságilag jegyzett minimális bruttófizetéssel kell, hogy egyenlő legyen, természetben vagy pénzletétként; e) a szervezet céljának és célkitűzéseinek kifejtését; f) a tagsági minőség megszerzésének és elvesztésének módját; g) a tagok jogait és kötelezettségeit; h) a szervezet vagyonforrásainak kategóriáit; i) a szervezet vezető, ügyintéző és ellenőrző testületeinek feladatköreit; j) feloszlatás esetén kire szállnak a javak.


44. cikkely

Az alapító okirat, az abszolút semmisség terhe alatt, tartalmazza: a) a társulási akarat kinyilvánítását és a kitűzött célt; b) a szervezet nevét; c) a szervezet székhelyét; d) működésének — meghatározott vagy meghatározatlan időszakra terjedő — időtartamát;

e) a szervezet kezdeti vagyonát, amelynek az összértéke a megalakulás időpontjában legkevesebb 50 nemzetgazdaságilag jegyzett minimális bruttófizetéssel kell, hogy egyenlő legyen, természetben vagy pénzletétként;

f) az első vezető, ügyintéző és ellenőrző testületek név szerinti összetételét; g) az alapító tagok aláírásait tartalmazó listát, a 42. cikkely előírása szerint kitöltve.

45. cikkely

A közgyűlés vagy a Kongresszus a legfelső vezető szerv és az alapszabályzat előírása szerint a tagok összességéből vagy azok küldötteiből áll, akiket a szervezet alapszabályzatában megállapított feltételek között választanak.

46. cikkely

Jelen törvény értelmében, illetve a szervezet alapszabályának előírásai szerint a nemzeti kisebbségi szervezetek jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező területi alegységeket hozhatnak létre.

47. cikkely

Azok a nemzeti kisebbségi szervezetek, amelyek a jelen fejezetben előírt tevékenységet akarnak kifejteni, kötelesek a jelen törvénynek megfelelően a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül újrajegyeztetni magukat, ellenkező esetben csupán az utólag módosított és kiegészített 2000. évi

26. számú Kormányrendeletben előírt jogokkal és illetékességekkel bírnak.

48. cikkely

A 39. cikkely (1) bekezdése b) pontjában szereplő nemzeti kisebbségi szervezetek a következő illetékességekkel bírnak:

a) a hatályban levő törvények szerint politikai pártokhoz hasonló besorolásban részt vehetnek a parlamenti, az államelnöki és a helyi választásokon, és mind a helyi közigazgatásban, mind pedig a parlamentben kedvezményesen mandátumot szerezhetnek a 49. cikkelyben foglalt feltételek szerint;

b) képviselhetik az illető kisebbséget a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban;

c) kezelhetik az állami költségvetésből, illetve a helyi költségvetésekből a 40. cikkely (1) bekezdésében előírt célok elérése érdekében nekik juttatott alapokat;

d) a törvény feltételeinek megfelelően éves támogatást kapnak az állami költségvetésből;

e) speciális törvények szerint javasolhatják képviselők kinevezését vagy alkalmazását azokba az állami intézményekbe, testületekbe, illetve a közhatóságokba, amelyek a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságának kifejezése, megőrzése és fejlesztése terén munkálkodnak, vagy ha a külön törvény nem ír elő ilyen képviseletet, akkor e struktúrák vezetőinek kinevezésével kapcsolatban konzultálni kell az említett szervezetekkel;

f) megbízottat küldenek a Románia és azon országok között lévő kétoldalú megállapodások végrehajtása céljából létrehozott kormányközi vegyes bizottságokba, amelyekkel az illető nemzeti kisebbség nyelvi és kulturális közösséget alkot;

g) az országos és a nemzetközi igazságszolgáltatási hatóságok előtt képviselhetik azokat a személyeket vagy csoportokat, amelyeknek az érdekeit megsértették azért, mert az illető nemzeti kisebbséghez tartoznak ;

h) abban az esetben, ha az általa képviselt nemzeti kisebbséghez tartozó személyek ellen diszkriminációt követnek el, az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulhatnak.

49. cikkely

(1) A nemzeti kisebbségi szervezetek részt vehetnek a helyi, a parlamenti és az államelnöki választásokon, amennyiben eleget tesznek ugyanazoknak a feltételeknek, amelyek a 2000. évi 26. számú Kormányrendelet 38. — az etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási önazonosság megőrzése, fejlesztése és kifejezése terén végzett tevékenysége által közhasznúnak elismert egyesületekre és alapítványokra vonatkozó — cikkelyében vannak előírva, illetve utólagos módosításának és kiegészítéseinek.

(2) Az (1)-es bekezdésben előírt feltételek ellenőrzése és igazolása az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága által történik.

50. cikkely

Azok a nemzeti kisebbségi szervezetek, amelyek részt vesznek a parlamenti, az államelnöki vagy a helyi választásokon, politikai pártokhoz hasonló besorolással rendelkeznek, és a politikai pártokra vonatkozó 2003. évi 14. számú törvénynek a jogorvoslatra, a tevékenység megszüntetésére vagy más, a jelen fejezetben nem szabályozott aspektusokra vonatkozó előírásai, a törvény által előírt feltételek mellett, érvényesek a nemzeti kisebbségi szervezetekre is.

IV. fejezet

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa és az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága

51. cikkely

(1) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, a továbbiakban NKT, a parlamentben képviselt nemzeti kisebbségi szervezetekből áll, amelyek az NKT keretében együttműködnek a romániai nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságának a kinyilvánításához, megőrzéséhez és fejlesztéséhez való jogainak szavatolásáért.
(2) Amennyiben valamelyik nemzeti kisebbségnek egyik szervezete sem nyerte el a parlamenti mandátumhoz szükséges szavazatszámot, akkor az NKT-ban az illető kisebbséget az a szervezet képviseli, amelyik legtöbb szavazatot szerzett a legutóbbi parlamenti választáson.
(3) Ha több nemzeti kisebbség egy közös szervezet által képviselteti magát a parlamentben, ez a szervezet lesz az NKT tagja.
(4) A közjog értelmében az NKT mint magánjogi személy jegyeztetheti be magát.
52. cikkely

(1) AZ NKT a kormány tanácsadó szerve, saját szabályzata szerint szerveződik és működik.
(2)Mint tanácskozó testület feladatkörének betöltése a kormányhatározat révén van szabályozva.
(3) Az NKT plénumban és szakbizottságokban fejti ki tevékenységét.
(4) Az NKT negyedévenként tartja rendes plenáris üléseit, és tagjai többségének jelenlétében fejti ki tevékenységét.
(5) A szakbizottságok a nemzeti kisebbségi szervezeteknek az NKT-ba delegált tagjaiból tevődnek össze.


53. cikkely

Az NKT feladatköre a következő:

a) támogatja a nemzeti kisebbségek szervezeteinek tevékenységét;

b) intézkedéseket javasol a Kormánynak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek társadalmi és kulturális életének javítására;

c) elemzi és intézkedéséket javasol a kormánynak a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás optimális körülmények közötti lebonyolítására;

d) a közszolgálati tévé- és rádióadók vezetőségének intézkedéseket javasol a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott adások javítására;

e) véleményezi azokat a törvénytervezeteket, amelyek a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságának kinyilvánítási, megőrzési és fejlesztési módjára vonatkoznak;

f) véleményezi Románia jelentéseit a nemzeti kisebbségeire vonatkozó nemzetközi dokumentumok alkalmazásáról;

g) a kormánynak és a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjainak olyan jogszabályok kezdeményezését javasolja, amelyek a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságának kinyilvánítási, megőrzési és fejlesztési módjára vonatkoznak;

h) plenáris ülésen dönt a nemzeti kisebbségi szervezetek működésének finanszírozására szánt költségvetési alapok elosztását illetően, és az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága által javasolja a kormánynak annak elfogadását.

54. cikkely

A nemzeti kisebbségi szervezetek tevékenységének finanszírozása az állami költségvetétésből, illetve saját forrásokból történik, a törvény feltételeinek megfelelően.

55. cikkely

(1) Jelen törvény értelmében létrejön az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala újjászervezésével, a Kormány saját apparátusának keretében, a miniszterelnök alárendeltségében, jogi személyiséggel rendelkező közintézményként, amelynek fő célja a romániai nemzeti kisebbségek védelme.
(2) Feladatkörének gyakorlásában az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága függetlenül végzi tevékenységét.
(3) Az Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságának vezetője azoknak a hiteleknek a másodrendű utalványozója, amelyek révén az etnikumközi és intolerancia-ellenes programok és projektek támogatását, a nemzeti kisebbségi szervezetek számára megállapított finanszírozást az állami költségvetésből utalványozza, az NKT határozata alapján, illetve kezeli az NKT működéséhez szükséges költségvetést, és az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága számára az éves költségvetési törvényben előírt alapokat.
(4) Az Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságának költségvetése a Kormányfőtitkárság költségvetésének részét képezi.
(5) Az Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságának feladatköre a következő: a) kidolgozza a működési területéhez kapcsolódó törvénytervezeteket és más jogszabálytervezeteket; b) véleményezi a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit érintő törvénytervezeteket és más jogszabálytervezeteket; c) figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos belső és nemzetközi jogszabályok alkalmazását; d) figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó törvényi előírások állami hatóságok általi egységes alkalmazását; e) az állami hatóságoktól kéri, illetve hivatalból megkapja a feladatai ellátásához szükséges adatokat és információkat, a törvényes előírásoknak megfelelően; f) állandó kapcsolatot tart fenn, és együttműködik a helyi közigazgatás hatóságaival a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek sajátos problémáinak azonosítása, valamint ezek megoldása érdekében; g) kapcsolatot tart fenn az NKT-val, feladatainak ellátása végett; h) biztosítja az NKT működéséhez szükséges titkárságot és infrastruktúrát, és koordinálja annak tevékenységét; i) az NKT határozata alapján pénzügyi támogatást nyújt a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteinek; j) a nemzeti kisebbségek nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságáról megtartását, kifejezését és fejlesztését célzó programokat támogat és szervez; k) támogatja az etnikumközi viszonyokkal foglalkozó tudományos kutatásokat; l) kapcsolatokat hoz létre és tart fenn hazai és külföldi kormányzati és nem kormányzati szervekkel, valamint olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek feladata a nemzeti kisebbségek jogainak betartása kapcsán felmerülő problémák orvoslása; m) ellát bármilyen más, a törvény által előírt vagy a miniszterelnök rendelkezése által meghatározott feladatot.

6) Az Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságának szerveződési és működési szabályai a kormány határozatai alapján vannak megállapítva.
7) Az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága normák, szabályzatok és utasítások elfogadása, valamint rendeletek, rendelkezések, döntések, igazolások és véleményezések kibocsátása révén gyakorolja jogosítványait.

V. fejezet A kulturális autonómia

56. cikkely

Az állam elismeri és szavatolja a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját.

57. cikkely

(1) Jelen törvény értelmében a kulturális autonómia valamely nemzeti kisebbség azon képességét jelenti, hogy a tagjai által választott tanácsok révén döntési jogkörrel rendelkezzék kulturális, nyelvi és vallási identitását érintő kérdésekben.
(2) Az így létrehozott tanácsok döntéseinek végrehajtását saját testületeik vagy az esetnek megfelelően az illetékes közhatóságok biztosítják.


58. cikkely

A nemzeti kisebbségek kulturális autonómiája a következő illetékességi kategóriákra vonatkozik:

a) a nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó stratégiák és prioritások kidolgozása;

b) szervezi, adminisztrálja és ellenőrzi az anyanyelvű oktatást a magánoktatási intézményekben, vagy az állami tanintézmények esetében az illetékes közhatóságokkal való partneri viszonyban részt vesz e tevékenységek végzésében;

c) szervezi, adminisztrálja és ellenőrzi, a törvény előírásainak megfelelően, az anyanyelven működő magánjogi kultúrintézményeket és a saját kultúráját kutató és fejlesztő intézeteket, vagy a kulturális közintézmények esetében az illetékes közhatóságokkal partneri viszonyban tesz eleget ennek a feladatnak;

d) saját tömegtájékoztatási eszközöket hoz létre és adminisztrál, vagy az illetékes közhatóságokkal partneri viszonyban a közszolgálati rádió- és televíziós társaságok keretében adókat, tagozatokat, szerkesztőségeket, illetve adásokat szervez;

e) az illető nemzeti kisebbség történelmi műemlékeinek és ingó kulturális vagyonának megőrzését és hasznosítását célzó stratégiák kidolgozásában és a prioritások megállapításában való részvétel;

f) a nemzeti kisebbségek kulturális, nyelvi, vallási önazonosságának megőrzését, fejlesztését és kinyilvánítását szolgáló speciális alapok adminisztrálása, vagy adott esetben az illetékes hatósággal való partneri kapcsolat által az adminisztrálásban való részvétel, vagy az adminisztrálás folyamatos ellenőrzése, kivéve az 54. cikkelyben szabályozott alapokat;

g) kinevezi a nemzeti kisebbség nyelvén működő magánoktatási intézmények és az illető nemzeti kisebbség magán kultúrintézményeinek vezetőségét;

h) a vezetőség kinevezésének véleményezése anyanyelvű oktatást nyújtó állami oktatási intézmények, valamint az illető nemzeti kisebbség kulturális közintézményei esetében, a törvény feltételeinek megfelelően;

i) azon állami oktatási intézmények vezetőségének kinevezését javasolja, amelyekben anyanyelvű alegységek működnek;

j) az illető nemzeti kisebbség megbízottainak kinevezését javasolja a Művelődés- és Vallásügyi Minisztériumba, illetve az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztériumba, azoknak a főigazgatóságoknak a keretébe, amelyeknek hatáskörébe tartozik a nemzeti kisebbségek kultúrája, valamint a nemzeti kisebbségek anyanyelvén folyó oktatás;

k) kulturális és tudományos ösztöndíjakat és díjakat létesít, és nyújt át;

l) a törvény értelmében különleges illetéket állapít meg a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak, a kulturális autonómia működésének biztosítására.

59. cikkely

(1) A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezetei az 58. cikkelyben előírt feladatkörök és illetékességek gyakorlása céljából kezdeményezhetik a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának létrehozását.
(2) Abban az esetben, ha egy nemzeti kisebbség nem kezdeményezi egy Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsát, akkor a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat képviselő szervezetek az 58. cikkely a), d), e), g) i), j)

és k) pontjaiban előírtak alapján gyakorolhatják a kulturális autonómiával kapcsolatos jogköröket és illetékességeket, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg az 58. cikkely b), c), f) és h) pontjaiban előírt illetékességek közhatóságok általi gyakorlására.

60. cikkely

Az 58. cikkelyben előírt jogkörök és illetékességek gyakorlása a döntéshozói kompetenciák decentralizálásának és szubszidiaritásának elve alapján történik.

61. cikkely

(1) Jelen törvény előírásainak megfelelően létrejött Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsok jogi személyiséggel rendelkező önálló adminisztratív hatóságok.
(2) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsainak megalakulási, szervezési és működési rendjét a jelen törvény, illetve a törvénynek megfelelően plenáris ülésen elfogadott saját alapszabályzatuk állapítja meg.
62. cikkely
(1) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsai belső választás révén alakulnak meg, amely azon nemzeti kisebbséghez tartozó személyek titkos, közvetlen, egyenlő és szabad szavazása alapján történik, amelynek a Tanácsát létre akarják hozni.
(2) A belső választások szabályzatát Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága kezdeményezésére kormányhatározat révén állapítják meg, a Tanácsot megalakító nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel való konzultációt követően.
(3) A nemzeti kisebbségek reprezentatív szervezete a (2)-es bekezdésnek megfelelően elfogadott kormányhatározatban előírtak alapján biztosítja a belső választások eljárását és lefolyását.
(4) Az Állandó Választási Hatóság felügyeli belső választások lefolyását, és jóváhagyja a választások eredményeit.
(5) A belső választásokon a nemzeti kisebbségi szervezetek tagjai jelöltethetik magukat a 39. cikkely (1) bekezdése a) és b) előírásai szerint.
(6) A jelöléseket az Állandó Választási Hatóságnál kell letenni, legkésőbb 30 nappal a kormányhatározat által rögzített választási időpont előtt.

(7) A belső választások költségei az állami költségvetésből fedezhetők.

63. cikkely

Az a nemzeti közösség, amelyik a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanács létrehozása céljából belső választásokat akar tartani, az őt törvényesen képviselő szervezet által beadványt terjeszt Románia Kormánya elé, és Románia Kormánya 30 napos határidőn belül kormányhatározattal, az illető nemzeti kisebbség szervezetével egyetértésben, megállapítja a választások időpontját, valamint a lebonyolításukhoz szükséges költségeket.

64. cikkely

(1) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának összetétele:

a) 7 tag azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek esetében a népszámláláskor magukat az illető kisebbséghez tartozóknak vallók száma nem haladta meg az 5000-et;

b) 9 tag azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek esetében a népszámláláskor magukat az illető kisebbséghez tartozóknak vallók száma 5000 és 15 000 között volt;

c) 11 tag azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek esetében a népszámláláskor magukat az illető kisebbséghez tartozóknak vallók száma 15 000 és 30 000 között volt;

d) 15 tag azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek esetében a népszámláláskor magukat az illető kisebbséghez tartozóknak vallók száma 30 000 és 100 000 között volt;

e) 25 tag azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek esetében a népszámláláskor magukat az illető kisebbséghez tartozónak vallók száma 100 000 és 500 000 között volt;

f) 45 tag azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek esetében a népszámláláskor magukat az illető kisebbséghez tartozóknak vallók száma 500 000 és 1 000 000 között volt;

g) 91 tag azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek esetében a népszámláláskor magukat az illető kisebbséghez tartozóknak vallók száma meghaladta az 1 000 000-t.

(2) A Tanácsba választott tagok mandátuma 4 évre szól.

65. cikkely

(1) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa plenáris üléseken és szakbizottságokban fejti ki tevékenységét.
(2) Szervezési és működési alapszabályzatának megfelelően a Tanács plenáris ülésszakokon gyűl össze.

(3) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácson belül kötelező módon

legkevesebb a következő szakbizottságok alakulnak meg: a) az oktatásért és a nevelési stratégiákért felelős bizottság; b) a kultúráért és a nemzeti örökségért felelős bizottság; c) a tömegtájékoztatási eszközökért felelős bizottság.

(4) A saját szervezési és működési alapszabályzatnak megfelelően más bizottságok is alakíthatók.
(5) Egy közösség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsát egy elnök vezeti, akit, az alapszabályzat értelmében, az alelnökök és a titkárok segítenek.
66. cikkely

(1) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa és a szakbizottságok által hozott határozatok elfogadása rendszerint többségi jelenlét alapján történik, kivételt képezve a következő határozatok:
a) az oktatási stratégiák elfogadása; b) a saját szervezési és működési alapszabályzat elfogadása; c) az elnök, az alelnökök és a titkárok megválasztása.
(2) Az (1) bekezdés a)—c) pontjaiban előírt határozatok esetén szükséges a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanács képviselőinek többségi szavazata.

67. cikkely

A 66. cikkely (2)-es bekezdése előírásainak megfelelően elfogadott határozatok Románia Hivatalos Közlönyének I. Fejezetében lesznek közzétéve.

68. cikkely

(1) A belső választások eredményének az Állandó Választási Hatóság hivatalos megerősítése után 30 napon belül az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága összehívja a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának első ülését, hogy vezetőséget válasszon, és saját szervezési és működési Alapszabályzatot dolgozzon ki.
(2) A szervezési és működési alapszabályzatot a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanács tagjainak többségi szavazata által fogadják el, és közlik az Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságával.
(3) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsai területi képviselőket jelölhetnek ki, tekintettel a helyi hatóságokkal való együttműködésre.


69. cikkely

(1) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa mellett Állandó Titkárság fog működni, adminisztratív és ügyviteli feladatokkal, amelynek a szervezési, működési és személyzeti költségeit az állami költségvetés fedezi.
(2) Az Állandó Titkárság szervezeti felépítését a Tanács javaslatára, az Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságának kezdeményezésére, kormányhatározat révén fogadják el.


70. cikkely

A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsoknak kötelességük saját tevékenységükről éves jelentést bemutatni a Parlamentnek.

71. cikkely

(1) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának javaslatára a Parlament, a Kormány, illetve a választott közigazgatási hatóságok olyan jogszabályokat fogadhatnak el, amelyek alapján a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi önazonosságának megőrzésére, kinyilvánítására és fejlesztésére való jog gyakorlására vonatkozó saját illetékességüket a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsára ruházzák át.
(2) Azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol valamelyik kisebbség részaránya legkevesebb 1 százalék, és a helyi tanácsban egyetlen képviselője sincs az illető kisebbségnek, a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa javasolhatja a helyi tanácsnak egyes olyan kérdések megvitatását, amelyek a jelen törvényben foglalt jogokkal kapcsolatosak, és az erre a területre vonatkozó határozatok meghozatalának folyamatában kötelező módon konzultálni kell a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsával.


72. cikkely

A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa és az állami hatóságok közötti jogvitákat a törvénynek megfelelően a közigazgatási bíráskodás útján rendezik.

73. cikkely

(1) Jelen törvény értelmében, a kulturális autonómia gyakorlását illetően az állam azt a nemzeti kisebbségi szervezetet tekinti reprezentatívnak, amelyik részt vett és mandátumot szerzett a parlamenti választásokon.
(2) Ha az illető kisebbség szervezetei közül egyik sem szerzett parlamenti mandátumot, akkor azt a szervezetet tekinti reprezentatívnak, amelyik a legtöbb szavazatot szerezte.
 

VI. fejezet Záró és átmeneti rendelkezések

74. cikkely

A jelen törvény értelmében, Romániában nemzeti kisebbségek a következő közösségek: albánok, bolgárok, csehek, görögök, horvátok, lengyelek, macedónok, magyarok, németek, olaszok, orosz-lipovánok, romák, ruténok, szerbek, szlovákok, tatárok, törökök, ukránok, zsidók.

75. cikkely

A jelen törvényből következő jogok és szabadságok gyakorlásakor, minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy tiszteletben tartja a hatályban lévő törvényeket és a többiek jogait, különösképpen azokét a személyekét, akik a többséghez vagy más nemzeti kisebbségekhez tartoznak.

76. cikkely

Jelen törvény kiegészül a hatályban levő jogszabályokkal.

77. cikkely

Jelen törvény a Románia Hivatalos Közlönyében való megjelenéstől számított 6 hónap múlva lép hatályba.

78. cikkely

Jelen törvény hatályba lépése után minden azzal ellentétes rendelkezés érvényét veszíti.


2005. 05. 24.
Fordította: Horváth István

* Forrás: Lege privind statutul minorităţilor naţionale din România. Proiect. 24. 05. 2005.




(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék