|
Ohio Northern University Válasz a romániai kisebbségi jogokat illetôen Kedves Conner úr, Mellékelve küldöm megjegyzéseimet a romániai kisebbségi jogok törvénytervezetével kapcsolatosan. Bárcsak több idôt tölthettem volna ezekkel a nagyon érdekes kérdésekkel. Megtettem a tôlem telhetôt, hogy a megszabott határidôre elkészüljek, és remélem, valamennyire értékesnek bizonyul. Várom ennek a törvénykezésnek a hatályosítására vonatkozó erôfeszítésekrôl szóló híreket. Szeretném tudni, amennyiben lehetséges, mit fogadnak el. Tisztelettel, John Guendelsberger David Conner úrnak Romániai kisebbségi
törvénytervezetekkel I. Általános vélemény Az RMDSZ tervezetének elrendezését és felépítését elônyösebbnek tartom a kormány által kiadott tervezetnél. Az RMDSZ-tervezetben, ennek felépítésébôl fakadóan, könnyebb a speciális kisebbségi jogokat azonosítani. A kormány tervezete hamarabb politikai elvek nyilatkozata, mint a kisebbségi csoportok tagjainak alkalmazható jogokat biztosító kísérlet. II. Érthetôség A. Egy preambulum bevezetésének fontossága A kormány tervezete nem tartalmaz preambulumot. Azt hiszem, hogy egy preambulum, mely megmagyarázza ennek a törvénytervezetnek a céljait, nélkülözhetetlen. Az RMDSZ tervezetének preambuluma, összhangban az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségekhez Tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozatával,1 hasznos áttekintést ad a törvénytervezet céljairól, a nemzeti kisebbségek jogai védelmének elônyeirôl és fontosságáról. B. A "nemzeti kisebbségek" meghatározásának fontossága A kormány tervezete egy olyan meghatározást tartalmaz, mely eléggé tágnak tûnik ahhoz, hogy az emigránsok 2. és 3. generációs leszármazottainak enklávéit is magában foglalja, úgy hogy más kisebbségi csoportokat (németeket, bolgárokat, cseheket, szerbeket, ukránokat, törököket, örményeket, zsidókat stb.) is magában foglaljon a magyar kisebbségi csoporton vagy csoportokon kívül. (Mellékesen: Lenne-e mindezeknek a csoportoknak parlamenti képviseletre való jogosultságuk a kormány tervezetének 7. szakasza szerint?) Az RMDSZ-tervezet nem határozza meg a "nemzeti kisebbségek", illetve "autonóm közösségek" terminológiákat. Amennyiben ezeknek a csoportoknak a tagjai ezen státusuknál fogva jutnak különbözô jogokhoz, valószínûleg a terminológiát figyelmesen meg kellene határozni. Egyetlen tervezet sem tartalmazza különbözô csoportok nemzeti kisebbségként történô elismerésének vagy a hovatartozás igazolásának eljárását. Meglehet, hogy a megbízott kormányiroda fog elismerni minden elônyökért folyamodó csoportot? C. Több pontosság a helyi önkormányzatok jogát illetôen Az RMDSZ tervezete megpróbál olyan helyi önkormányzati és regionális autonómiai kérdésekkel foglalkozni, amelyekkel a kormány törvénytervezete nem foglalkozik. Az RMDSZ tervezetének rendelkezései (54–59. szakaszok) túl homályosak ahhoz, hogy végrehajtásukra túl sok útmutatással szolgálnának. D. Nem-kisebbségi személyek jogai Egyik törvénytervezet sem nyilatkozik világosan a nem-kisebbségi személyek jogait illetôen, akik olyan városban, megyében vagy vidéken élnek, ahol a kisebbségi csoport a helyi lakosság többségét alkotja. Az EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó Koppenhágai Dokumentuma2 33. szakasza magában foglal egy rendelkezést, miszerint a kisebbségi csoportok védelme során "szem elôtt kell tartani az egyenlôség és diszkriminációmentesség alapelveit, tekintetbe véve az érdekelt állam többi állampolgárának érdekeit". Valószínûleg a törvénytervezetben egy ilyen értelemben tett kijelentés hasznos lenne az új kisebbségek aggodalmait illetôen (pl. román vagy más etnikumú személyek, akik magyar többségû körzetekben laknak). E. Az önrendelkezés határai Egyik törvénytervezet sem jelenti ki félreérthetetlenül, hogy a kisebbségek helyi és regionális önrendelkezési joga nem ruházza át a különválás jogát. Azt sem jelentik ki félreérthetetlenül, hogy a javasolt intézkedések belsô önrendelkezésre korlátozódnak. A kormány tervezetének 3. szakasza annyit sugall, hogy minden nemzeti kisebbség köteles tisztelni az Alkotmányt és megvédeni az államot. Arra gondoltam, hogy az RMDSZ tervezetének támogatói fontolóra vehetnék az ilyen értelmû biztosíték bevezetését, ha cserében a nemzeti kisebbségek önrendelkezéséhez és az állam anyagi támogatásához való jogokat világosabban megfogalmaznák. III. Felépítés és végrehajtás A. Végrehajtási mechanizmusok és eljárások kisilabizálása Egyik törvénytervezet sem túl világos annak a kormányirodának a felépítését illetôen, mely a kisebbségi jogok védelmét felügyeli és elosztja a nemzeti kisebbségi csoportok programjaihoz szükséges állami segélyt. Nem történik utalás arra, ha a nemzeti kisebbségi jogok megsértése elleni panaszokat egy adminisztrációs testület vagy a nemzeti törvényszékek tárgyalják le. Vannak az Európa Tanácson belül olyan kisebbségi jogok védelméért felelôs mechanizmusok, melyekhez a román állampolgárok fordulhatnak? Benyújthatnak-e kisebbségi jogokkal kapcsolatos egyéni petíciókat az Emberi Jogi Bizottsághoz vagy Bírósághoz? Ha igen, a törvénytervezetek foglalkozhatnak-e elérhetô potenciális jogorvoslattal nemzetközi jogi feltételek mellett? B. Irányvonalak biztosítása az állami szubvenció mennyiségének meghatározásában Nincsenek irányvonalak a nemzeti kisebbségi kiadványok, televízió- és rádióadások, valamint más kulturális program támogatásához szükséges állami támogatás mennyiségének meghatározását illetôen. Valószínûleg a kormány által ígért elônyök egy részét a kormány sajátságos területek részére szavatolt szubvencióinak százalék formájában való kifejezésével lehetne megadni. Ezek a területek a mûvészetet és szórakoztatást ölelik fel, és a szubvenciók arányosak az érintett nemzeti kisebbségi csoport nagyságával. IV. Egyéni jogok, demokratikus eszmények A. Általános felépítés A kormány tervezetének a kisebbségi "identitás" (etnikai, kulturális, nyelvi és vallási) tényezôi szerinti felépítése mesterségesnek tûnik, és hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos jogok ismételten megjelenjenek, míg másokat figyelmen kívül hagy. Pl. az elsô, az "etnikai" identitás védelmi joga (9. szakasz) az anyanyelv megválasztásának joga, vagyis egy olyan jog, amelyet a "nyelvi" identitás rendelkezései között kellene védelmezni (17–32. szakaszok). Az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitást nem lehet tisztán négy kategóriába osztani. Az RMDSZ-tervezet szerkezete elôsegíti a kisebbségi védelem jobb bemutatását, külön részeket szentel az egyéni, közösségi, nyelvhasználati, személyi és helyi önkormányzati jogoknak. A nyelvi jogok központi fontosságát az RMDSZ tervezetének 25. szakaszában tükrözi, mely a nyelv használatára vonatkozik. [Nem a 25. – a szerk. megj.] B. Egyéni jogok és politikai alapelvek A két tervezet alapvetôen eltér a közösségi jogokkal szembeállított politikai alapelveknek szánt terjedelmében. Nem figyelemreméltó vagy nyílt az a gondolat, hogy az állam talán nem hágja át a kormány tervezetének 2. (2) szakaszában felsorolt jogokat. Ennek ellenére a 2. (3) szakasz, úgy tûnik, a kormány segítségét kéri, hogy a 2. (2) szakaszban foglalt jogokat ténylegesen gyakorolhassák. Nem világos, ki fogja meghatározni, milyen mértékû segítségre van szükség a kisebbségi jog tényleges gyakorlásához, viszont úgy tûnik, hogy az állami segítség ígérete hamarabb egy politikai elv kifejezését, mint a kisebbségi csoportok jogát jelenti. Az RMDSZ tervezetének 11. és 12. szakaszai nyilvánvalóan arra köteleznék az államot, hogy finanszírozza a kisebbségi intézményeket és programokat. Természetesen a segítség nagysága jórészt a kormány akaratától és a politikai légkörtôl függ. C. Egyéni jogok – nemzeti kisebbségi jogok Úgy tûnik, hogy a mindkét tervezetben feltüntetett jogok egy részét már védi a Román Alkotmány és az emberi jogok alapelvei (pl. vallásszabadság, egyesülési jog, bármilyen nyelv szabad használata a közösségben). Mindkét tervezetben érthetôvé kell tenni, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai részére történô ilyen alapvetô jogok megerôsítése nem jelenti azt, hogy más állampolgárok vagy ott tartózkodó külföldiek, akik nem tagjai az elismert nemzeti kisebbségnek, nem élvezik ezeket a jogokat. V. Szabad piacgazdaság és a külföldi beruházások támogatása A végleges törvénytervezet preambuluma megemlíthetné, hogy a demokrácia és nemzeti kisebbség jogai védelmének hozzá kellene járulnia a politikai és társadalmi stabilitáshoz, ami a maga során jobb gazdasági helyzethez és külföldi befektetôk számára vonzóbb légkörhöz vezetne. VI. Más észrevételek A. Alapvetôen megegyezô kérdések Meglepôen nagyszámú terület konvergál a két törvénytervezetben. Mindkét törvénytervezet hasonló kérdéseket fedez le a következô területeken: 1. demokratikus pluralizmus, a törvények elôtti egyenlôség elfogadása és az erôszakos asszimiláció elutasítása; 2. az állami felelôsség elfogadása a pluralizmus elôsegítése érdekében, beleértve az oktatás és más szociális programok anyagi alapjának a megteremtését a kisebbségi nyelv és kultúra megôrzése céljából; 3. a kisebbségi csoport múltban jogtalanul elkobzott tulajdonának visszaszolgáltatása, valamint jóvátétele; 4. annak az igénye, hogy a fajgyûlöletre való felbujtást törvény büntesse; 5. olyan rendelkezések, melyek kormánysegélyt kérnek a nemzeti kisebbségek részére, habár az RMDSZ tervezete több olyan területre kér anyagi támogatást, amely nem szerepel a kormány tervezetében; 6. az állam költségére történô tolmácsi szolgálat igénybevételéhez való jog mindenfajta törvényszéki eljárás során. B. Fontosabb vitás kérdések 1. Nyelvi kérdések A nyelvi kérdés számottevô feszültségforrás a két tervezetben körvonalazott védelem terén. A kormány tervezetének 17. szakasza kijelenti, hogy a román a hivatalos nyelv, miközben megadja a kisebbségi csoportoknak azt a jogot, hogy megtanulják és használják saját nyelvüket. Az RMDSZ-tervezet 54. szakasza kijelenti, hogy olyan helységekben, ahol a kisebbségi csoport a többséget képezi, saját nyelvét hivatalos nyelvnek nyilváníthatja. A kormány tervezetének 27. szakasza kijelenti, hogy minden gyermek meg "kell" tanulja a román nyelvet. Az RMDSZ mérsékeli a hangvételt, megjegyezve, hogy a kisebbségi csoport tagjainak meg kell teremteni a román nyelv elsajátításának lehetôségét (32. szakasz). 2. Anyagi források kérdése A kormány törvénytervezete szerint az állam a következô programokat kell hogy segítse:
Jegyzetek 1 Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyûlésének 1992. december 18-i 47/135. Határozata: "Nyilatkozat a Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségekhez Tartozó Személyek Jogairól". 2 Az EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó koppenhágai konferenciájának dokumentuma, 1990. június 29., International Legal Materials [Nemzetközi jogi anyagok] 29 (1990). |