MEMORANDUM
David Connor úr részére (CEELI)
Fax: (202)862-8533
James Wilets részérôl
Tel: (203)562-8190
1994. április 5.
Romániai kisebbségi törvények
I. A román nemzeti kisebbségi törvény
(Román Kormány)
A. Általános kommentár
Elég kevés olyan homályos rendelkezés van a törvényben, ami kellemetlenséget okozhat, különösen mivel a román bíróknak van egy olyan hajlamuk, hogy gondosan megválasszanak és kikeressenek olyan törvényes rendelkezéseket, melyek érdekeiknek megfelelnek, még akkor is, ha más rendelkezéseknek ellentmondanak. Hacsak nem tisztázzák azokat a kétértelmûségeket és potenciális ellentmondásokat, ez a törvény keveset tud tenni annak érdekében, hogy a romániai kisebbségek jogi helyzetét gyakorlatilag segítse.
B. Speciális kommentár
1. 2. (1) szakasz: Az alapvetô emberi jogokat a megfelelô nemzetközi emberi jogi instrumentumokra történô utalással kellene meghatározni, ilyen például az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és/vagy az Európai Egyezmény.
2. 2. (2) (g) szakasz: Az oktatásra vonatkozóan, ami Romániában valószínûleg egyike a legérzékenyebb kisebbségi kérdéseknek, ez a rendelkezés fel kellene hogy sorolja, milyen szinten biztosított az anyanyelvû oktatás.
3. 2. (3) és (4) szakasz: A 2. (3) szakasz egy különösen jó rendelkezés, de a 2. (4) szakasz túl tág. Az olyan kifejezésmódokat, mint "Románia nemzeti biztonsága és védelme" és "közrend, egészség és közerkölcs", a román bíróságok nagyon tág értelemben értelmezték a múltban, ezért ez a rendelkezés problematikus. Például el tudom képzelni, hogy egy bíróság megtagadja egy olyan szervezet bármilyen nemû támogatását, mely a magyar nemzetiségûek törvényes jogainak védelmét hirdeti.
4. 3. szakasz: Ez a rendelkezés némileg vitatható ott, ahol a nemzeti kisebbségek kötelesek: "megvédeni a jogállam értékeit". Egy ország állampolgárai kötelesek betartani az ország törvényeit, pont. Nem kötelesek "megvédeni" az állam "értékeit", különösen mivel annak a megállapítása, hogy mi képezi azokat az értékeket, teljesen szubjektív.
5. 5. (1) szakasz: Ez a rendelkezés problematikus, mivel nagyon homályos, mit jelent a "speciális nemzeti jelleg" és hogyan lesz ez hatékonyan "megvédve". Azt feltételezhetnénk, hogy a "jelleg" az ország román nemzeti jellegére vonatkozik. Borzongok attól az elképzeléstôl, amint egy bíró "hatékonyan" rákényszeríti/érvényesíti az ország "speciális nemzeti jelleg"-ét.
6. A 7. (1) szakasz jó, de a 7. (2) nagyon homályos. Ha ez a rendelkezés azt mondja, amit látszólag mond, akkor a kisebbségek képviseletére a kormány létrehozhatja saját szervezetét és az a szervezet kapna képviseletet a Parlamentben. Ez a rendelkezés látszólag ellentmondásban áll a 10. szakasszal.
7. 32. (2) szakasz: Habár ez a rendelkezés általában véve jó, jó lenne tisztázni, ha a kisebbségi állampolgárnak joga van megválasztani a tolmácsát.
8. 25. (1) szakasz: Ez a rendelkezés elô kellene hogy írja, ha az anyanyelvû oktatáshoz való jog az ilyen típusú oktatás állami szubvencióját is magában foglalja.
9. 27. (4) szakasz: Ennek a rendelkezésnek elô kellene írnia, hogy a nemzeti kisebbségeknek vannak bizonyos meghatározott jogaik a tanmenetet és tankönyveket illetôen. A Tanügyminisztérium részérôl önkényeskedésre ad lehetôséget.
10. 38. szakasz: Ez a rendelkezés nagyon hatásos, és erôsítenie kellene a görög katolikus kisebbséget azokra a tulajdonaira vonatkozó követeléseiben, amikre 1989 decembere óta törvényes ígéretet kaptak.
II. A Nemzeti Kisebbségekre és Autonóm
Közösségekre vonatkozó Törvénytervezet (RMDSZ)
A. Általános kommentár
Nehéz az ebben a törvénytervezetben foglalt rendelkezéseket vitatni, legalábbis elméleti szinten. Azonban a törvénytervezet használ olyan kifejezésmódokat, melyek valószínûleg olyan mértékben állnak ellentétben a román Parlamenttel, hogy a törvénytervezetnek gyakorlatilag nincs semmi esélye arra, hogy a megírt formában el is fogadják. Továbbá sok azok közül a rendelkezések közül, melyek máskülönben nem kifogásolhatóak, nehezen hajtható végre. Kevés olyan ország létezik, amelyik módosítások nélkül fogadná el ezt a törvénytervezetet.
Tartózkodtam attól, hogy sok speciális megjegyzést tegyek, mivel a rendelkezések nem vetnek fel semmilyen emberi jogi aggodalmat. A rendelkezésekkel kapcsolatos nehézségek fôleg abban rejlenek, hogy valószínûtlen az, hogy jelenlegi formájukban elfogadják. Ez azonban egy olyan politikai vonatkozás, mellyel az érdekelt felek kell hogy foglalkozzanak.
B. Speciális kommentár
9. szakasz: Ez a rendelkezés valószínûleg felborzolja a kormány kedélyeit, mivel a "kapcsolatok" szó nincs meghatározva és értelmileg többet tartalmazhat, mint egyszerû kulturális kommunikációt. Mivel a regionális autonómia terminológia is adott, ez a rendelkezés egy külföldi állammal hivatalos kapcsolatokat fenntartó autonóm régióra is utalhat.
Az Amerikai Ügyvédi Egyesület
Közép- és Kelet-európai Törvénykezde-
ményezés teljes anyagát fordította:
Walter Klára
|