Belsô választások a felvidéki magyarság körében
|
1994 |
1995 |
1996 |
1997 |
|
Együttélés Politikai Mozgalom |
37,00% |
38,90% |
39,60% |
38,20% |
Magyar Kereszténydemokrata |
30,30% |
27,50% |
33,20% |
37,80% |
Magyar Polgári Párt |
8,40% |
13,30% |
11,70% |
14,10% |
Összesen |
75,70% |
79,70% |
84,50% |
90,10% |
A politikai alkuk eredményeként kerülhe
tett elônyösebb, illetve hátrányosabb helyzetbe a Magyar Polgári Párt (MPP), ill. a Magyar Néppárt (MNP), amely pártok, ha önállóan indulnak a választásokon, semmilyen esélyük nem lett volna a parlamentbe kerülésre. Ezzel szemben azonban az MPP túlképviselt lett az 1998-as választási listán, míg az MNP egyetlen képviselôi helyet sem kapott a biztos befutónak számító elsô 16 helybôl.10Nem csak a képviselôjelölt listák dilemmája válna föloldhatóvá, de a más pártot választóké is. Ugyanis az MKP szavazataiból -
eltekintve azon jobboldali szavazók által leadottakat, akiket az ügyes propaganda a Szlovák Demokratikus Koalíció mára már megszûnô pártja felé sodort -, hiányoznak a baloldali érzelmû szavazók által leadott szavazatok, amelyeket a Demokratikus Baloldal Pártja és a Polgári Egyetértés Pártja kapott.11Ez a megoldás föloldhatná az említett szavazatveszteség problémáját, hiszen egy megalakuló belsô parlamentben várhatóan az összes politikai irányzat megfelelô személyekkel fémjelzett súlyának megfelelôen fogla
lna helyet, így biztosítva nyíltan is az MKP megalakulásából származó magyar politikai pluralizmus hiányát.Ennek létrehozása segíthetné a felvidéki magyarság politikai, gazdasági, oktatási, kulturális és egyéb problémáinak megvitatását, illetve irányelvek vagy akár konkrét döntések meghozatalát egy olyan intézmény keretén belül, amely befelé természetesen megenge
di, sôt támogatja a véleménykülönbségek megvitatását, de kifelé a megfelelô konszenzusos döntés meghozatala után egységesen képes a magyarság érdekeit megvédeni.Valószínûleg a legnehezebb feladat az lenne, hogy ebben az esetben természetesen szabályozni kellene az MKP, a Csemadok, a Magyar Ifjúsági Közösség, az egyházak stb. viszonyát ehhez a szubjektumhoz, hiszen míg a politikai szférában az MKP-nek a politikai döntéseket lehetôségei szerint végre kellene hajtania, addig az egyházak és civil szervezetek felé csak irányelveket fogalmazhatna meg az FMT.
Az MKP mint politikai párt nyilvánvalóan valamelyest szintén átalakulna, hiszen az egységes magyar párt a miniparlament "kormányaként" mûködhetne, megjelenítve a teljes felvidéki magyarságot és megvalósítva
a Felvidéki Magyar Tanács által hozott döntéseket Szlovákia politikai életében.Második lehetôségként elképzelhetô, hogy az erdélyi Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) mintájára a különbözô társadalmi és politikai szervezetek meghatározott számú delegátusából alakulna meg az FMT. Ez a lehetôség természetesen föloldhatná azokat a problémákat, amelyek az elôzô variáció nyomán alakulnának ki, azaz kit és hogyan jelöljenek a miniparlamentbe, hogyan viszonyuljon a szlovák kormányban is részt vállaló párt az FM
T határozataihoz, amennyiben az ellentétes, vagy nehezen összeegyeztethetô a kormánykoalíció többi pártjának állásfoglalásával stb.Persze ennek a variációnak az erdélyi példa alapján nyilvánvaló hátránya, hogy a majdan megalakuló Tanácsban ugyanúgy elôbb vagy utóbb a nézetkülönbségek mentén frakciók alakulhatnak ki, mint az SZKT-ben. Ebben az esetben azonban ez nem közvetlen választói akarat eredménye volna és nem is a magyar közösség által ellenôrizhetô úton jönne létre, hanem az egyes politikai vagy más
körök kiszorítósdia nyomán. Valószínûleg azonban oda vezetne, mint Erdélyben, ahol az SZKT mára majdnem súlytalan szervezetté vált.12Harmadik eshetôségként lehet a két vázolt megoldás valamilyen ötvözete. Például a nyilvánvalóan nagy súllyal rendelkezô magyar szervezetek, mint az MKP, az egyházak vagy a Csemadok választás útján kerülnének be, míg mások képviselôt delegálhatnának a Felvidéki Magyar Tanácsba.
A Magyar Koalíció Pártja képviselôi nyilvánvalóan bekerülnének a tanácsba.
A már elôbb fölsorolt egyházak közül a római katolikus és a református egyház képviselôi minden bizonnyal nagy valószínûséggel bekerülnének egy ilyen választáson a tanácsba.
Óriási eséllyel pályáznának csemadokos képviselôk is, hiszen máig a Felvidéken a Csemadok képes a legnagyobb erôt megmozgatni.
13 Tagsága a legnagyobb és az elmúlt ötven év kultúrába csomagolt politikai harcaiban jól megedzôdött tagsággal rendelkezik. Természetesen a Csemadok képviselôi ott ülnek a Magyar Koalíció Pártjában is, azonban még önálló szervezetként is helyet kellene kapjon egy ilyen testületben.A megközelítôleg 1000 taggal rendelkezô középiskolai és a fôiskolai ifjúságot képviselô Magyar Ifjúsági Közösség (MIK), vagy az eredetileg egyetemista klubokat összefogó, mára tevékenységét jóval több fiatal felé kiterjesztô Diákhálózat (DH) képviselôinek azonban már nem biztos, hogy elegendô szavazat állna a rendelkezésére a magyar miniparlamentbe való bejutáshoz, elsôsorban a választói korhatár miatt.
14Ugyanígy a Cserkészszövetség, a kulturális társulások és kül
önbözô polgári társulások, szervezetek valószínûleg csak abban az esetben kerülnének be a képviseleti gyûlésbe, ha delegálhatnának képviselôket.Ez a vegyes választási rendszer azonban nagymértékben a jelenlegi viszonyokat konzerválná és a második megoldás
hoz hasonlóan problémát jelentene az egyenes választással és a delegálással megválasztottak legitimációs különbsége. Ezt persze föloldhatná, ha különbözô státussal rendelkeznének a megválasztott és a delegált képviselôk. A delegálással bekerült képviselôk valamilyen szószóló (ombudsman) típusú jogkörrel vehetnének részt a miniparlament tanácskozásain, javaslat elôterjesztési és tanácskozásai joggal, valamint minden ôket döntô mértékben érintô kérdésrôl valamilyen fokú vétójogot is kaphatnának.Az utolsó kérdésre a válasz egyszerûnek tûnik, hiszen a Magyar Koalíció Pártja, valamint az egyházak és a különbözô társadalmi szervezetek, elsôsorban a Csemadok segítségével állítanák össze a választói névjegyzéket. A választások lebonyolítását ugyanígy ezek a szervezetek bonyolíthatnák le, esetleg szervezési, ill. egyéb segítséget kapva a Magyarok Világszövetségétôl, mint az összmagyarságot képviselô szervezettôl.
Természetesen technikailag nem könnyû egy ilyen választást lebonyolítani, de például a mai napig majd 100 000 taggal rendelkezô Csemadok a Magyar Koalíció Pártja aktivistáival és helyi, illetve regionális irodáival, kulturális intézményeivel, valamint a majd minden faluban templommal rendelkezô egyházak papjainak és templomsz
olgáinak segítségével megfelelô számban tudná biztosítani mind a választó helységeket, mind a választási bizottságokban helyet foglaló számláló biztosokat.Birtalan Ákos az erdélyi magyar miniparlament, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa új rendszerben való megválasztásának gondolatát veti fel. Csatlakozva a gondolat szükségességéhez, úgy érzem a felvidéki magyaroknak is szükségük van egy ilyen intézmény létrehozására, véleményem szerint az elsô vagy a harmadik variáció megvalósításával.
---------------------------------------
1
Birtalan Ákos: Belsô választásokról és másokról, "eretnek" megközelítésben. Toró T. Tibor: Szövetségi belsô választások: egyszerû tisztújítás vagy az "erdélyi magyar parlamentarizmus" rehabilitációjának kísérlete. Magyar Kisebbség 1999/4. sz. 147-164.2
A megnevezés természetesen jelen pillanatban nem lényeges. Én a továbbiakban az egyszerûség kedvéért ezt a megnevezést fogom használni a felvidéki magyarság körében a belsô választások által létrehozott szervezetre.3
Oriskó Norbert: Szlovákia magyarok által lakott községei és városai. Statisztikai enciklopédia. Együttélés Politikai Mozgalom és Illyés Alapítvány, Pozsony 1994. 536.4
Lásd errôl Reiter József: A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja kormányzati tevékenységének elsô négy hónapja. Magyar Kisebbség, 1999/1. sz. 182-193.5
Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége.6
Az unióval létrehozott egységes magyar párt létrejöttét Duray Miklós már 1994-ben javasolta, azonban a Magyar Koalíció Pártja nevû választási tömörülést csak 1998. március 19-én jegyezte be a Szlovák Belügyminisztérium. A Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalomba (EPM) utolsó kongresszusán 1998. június 13-án beolvadt a Popély Gyula vezette Magyar Néppárt, majd az EPM és az A. Nagy László vezette Magyar Polgári Párt egyesült az idôközben 1998. május 22-én megszûnt és Magyar Koalíció Pártja néven befogadó párttá vált Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal.7
Igaz ugyan, hogy a szlovákiai választási rendszer lehetôséget teremt egy párt választási listáján a listán helyet foglaló képviselôjelöltek sorrendjének megváltoztatására a befutónak kívánt jelölt nevének bekarikázásával, azonban ezzel csak a legnépszerûbb országosan ismert politikusok képesek élni, akik amúgy is a lista legelején találhatók.8
Spectator Társadalomtudományi Mûhely felmérése a szlovákiai magyarok körében 1997 végén. Sajnos a Magyar Néppárt támogatottságáról a mûhely nem készített felmérést.9
Egy pillantást tekintve a táblázatra érdemes megjegyezni, hogy nem az Együttélés vesztett szavazatokat, hanem a választ nem adók, illetve a pártválasztásukat fölvállalók aránya nôtt, hiszen míg 1994-ben az összes válaszadók száma 75% volt, ez három év múlva 90%-ra nôtt.10
Az EPM-MKDM-MPP megegyezés nyomán kétszer tíz helyet osztottak ki a pártok között 4-4-2 arányban, azonban az elsô helyekre mindig az MKDM-es képviselô került, annak ellenére, hogy az Együttélés kellett volna az erôsorrendnek megfelelôen az elsô helyeket megkapja. A sors paradoxona, hogy az 1994-1998 közötti parlamenti ciklusban az EPM-MKDM kettôs koalíció a 120-ból 17 (14,2%), míg az újonnan megalakult MKP 1998 ôszén csak 15 (12,5%) képviselôi helyet szerzett. Természetesen a pártegyesülés során megnyilvánuló súlyos nézeteltérések, valamint a választási kampány során tapasztalható gyenge szervezettség komoly szavazatveszteséget eredményezett a választás során, hozzátéve, hogy az országosan jóval magasabb részvétel a hagyományosan magas magyar részvételi arány befolyását csökkentette, így a számszerûen az 1994-esnél több szavazatot elnyert MKP országosan kevesebb képviselôi helyet szerzett.11
Becslések szerint ez a magyar szavazók táborának 10-20%-a lehetett. A Meciar által pénzelt Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért szavazatai, amely a magyar szavazatok kb. 0,9%-át teszi ki, valószínûleg mindenképpen elvesznének.12
Lásd Toró T. Tibor vitaindítóját.13
Kiterjedt országos hálózattal és stabil tömegbázissal rendelkezik.14
Az ifjúság képviselete azért nagyon fontos, mert ez lehet az a fórum, ahol felnôhet a politikus nemzedékek utánpótlása. (c) Jakabffy Elemér Alapítvány,
Media Index Egyesület 1999-2024
Impresszum
| Médiaajánlat
| Adatvédelmi
záradék