magyar kisebbség
összes lapszám»

Tanulmányi bizottság Kolozsvárott*

Mind sûrûbb jelenségek mutatnak arra reá, hogy a keleti részekbôl ide átjött ifjak - a Csonka-Magyarország területén akarnak megtelepedni. Ennek megakadályozására - három év óta általában csak a román keleti Magyarország területén már érettségit tett ifjakat veszünk fel az internátusokba. Ezeknél ugyanis remélni lehet, hogy szülôföldjükön akarnak és fognak megtelepedni, és azt a vérveszteséget - amelyet az erdélyi magyarság szenved - nem fokozzák elvándorlásukkal.

Ezt a szempontot fokozottabb figyelemmel akarjuk a jövôben keresztülvinni.

De kezdeményezésünkre a keleti részeken Kolozsvárott és Bukarestben is figyelem tárgyát képezik a magyar egyetemi hallgatók, melyek száma ma már az 500-at meghaladja. Az van tervbe véve, hogy a kiváló, arra érdemes és ott egyetemet végzett fiatalembereknek mód nyújtassék arra, hogy tanulmányaikat Budapesten egészítsék ki. Erre igen érdekes tapasztalataink vannak. Évenként 6-8 fiatalember részesül e célból ingyenes ellátásban, utazási és pénzsegélyben. Ezt az elvet fokozottabb mértékben akarjuk kiterjeszteni.

Ennek hatékonyabb megalapozása szempontjából egy kolozsvári szervezetet hívtunk életre, amelynek alább következô jegyzôkönyve megvilágítja az egész kérdést. Az a kapcsolat, mely tisztán kulturális téren alapoztatott meg, a kolozsvári bizottság és a budapesti között - garanciája a jövô helyes útmutatásainak.

Jegyzôkönyv

a Kolozsvári Magyar Egyetem és Fôiskolai Hallgatók Tanulmányi Felügyelô Bizottságának 1930. július hó 4-én du. 6 órakor a Líceum-Könyvtár nagytermében tartott ez idei X. záróértekezletérôl.

Jelen vannak: dr. Inczédy-Joksmann Ödön h. elnök, dr. Bíró Vencel, dr. Gál Kelemen, dr. Gönczy Lajos, Gönczy László, dr. György Lajos jegyzô, Járosi Andor, Kelemen Lajos, dr. Kristóf György, dr. Patay József, dr. Sulyok István.

Az értekezlet tárgysorozata: 1. Az 1930. június 6-i értekezlet jegyzôkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. A tanulmányi igazgató évi összefoglaló jelentései: I. Az 1929/30. évi szemináriumi munkásságról. II Az internátusokban lakó egyetemi és fôiskolai hallgatók 1929/30. évi vizsgálati eredményeirôl. III. Az egyetemi ifjúság 1929/30. évi mozgalmairól, életének mozzanatairól és szellemérôl. IV. A Felügyelô Bizottság 1929/30. évi mûködésérôl. V. A Líceum-Könyvtár 1929/30. évi munkájáról. 3. Indítványok.

1. A városról távollevô dr. Balázs András elnököt helyettesítô dr. Inczédy-Joksmann Ödön h. elnök üdvözli a bizottság megjelent tagjait, az értekezletet megnyitja, s fölkéri a tanulmányi igazgatót az 1930. június 6-i IX. értekezlet jegyzôkönyvének felolvasására.

Tanulmányi igazgató felolvassa a jelzett értekezlet jegyzôkönyvét, a bizottság megjegyzés nélkül azt tudomásul veszi s a h. elnök hitelesíti. Jegyzô a hitelesített jegyzôkönyv egy-egy példányát átnyújtja az egyházak megbízottainak és az OMPárt képviselôjének.

2. A jegyzôkönyv felolvasása és hitelesítése után dr. Inczédy-Joksmann Ödön h. elnök fölkéri dr. György Lajos tanulmányi igazgatót, hogy terjessze elô az évi összefoglaló jelentéseit. Tanulmányi igazgató ennek a következô pontokban tesz eleget.

I. Jelentés az 1929/30. évi szemináriumi munkásságról

A magyar egyetemi és fôiskolai hallgatók tanulmányi eredményének elômozdítására és tudásának szükséges kiegészítésére szervezett Szeminárium mûködésének II. esztendejét fejezte be a jelen iskolai évvel. Örömmel állapítható meg, hogy az egyetemi tanulmányokat támogató munkásságba semmiféle külsô vagy belsô zavaró mozzanat nem avatkozott be. Egész év folyamán rendszeres elôadások folytak az alább felsorolt tárgykörökbôl. A végzett munkáról a következô jelentések tájékoztatnak:

1. Magyar nyelvészet

A magyar nyelvi szakos egyetemi hallgatók számára dr. Csüry Bálint ref. kollégiumi tanár heti 2 órában a ref. kollégium könyvtárában a következô tárgykörökbôl tartott elôadásokat: a) Magyar fonetika. A beszélô szervek leírása. Az egyes beszédhangok képzésmódja és fiziológiai rendszere. A beszédhangok associativ rendszere. A beszédhangok egymásra hatása: assimilatio, dissimilatio, elisio, nasalisatio, geminatio, affricatio, aspiratio; vocalis harmonia. A szótag, a szakasz, a hangsúly. Mondatmelódia. b) Legrégibb nyelvemlékeink. Elôadó tanár bemutatta a hallgatóságnak néhány más szórványemlékkel együtt a Tihanyi Apátság Alapítólevelét, a Halotti Beszédet, az Ómagyar Mária-siralmat, a Gyulafehérvári Glosszákat, a Königsbergi Töredékeket, a Jókai-kódexet, a Bécsi-, Müncheni és Apor-kódexeket, továbbá legrégibb szójegyzékeinket. A nyelvemlékeknek a hallgatóság részvételével történt olvasása alapján levonták az egyes emlékek nyelvtörténeti tanulságait hangtan, alaktan és mondattan szempontjából. c) Hangtörténet. Az elôbbi nyelvtörténeti tanulmányokhoz szorosan kapcsolódott a magyar hangtörténet legújabb eredményeinek rendszeres bemutatása Gombocz Zoltán és Melich János alapvetô hangtörténeti fölfedezései alapján a következô rendben: A magyar hangtörténet korszakai, módszerei, forrásai. A magánhangzók története. A kettôshangzók. A tôvégi rövid magánhangzók. A magánhangzó-illeszkedés története. A mássalhangzók története. A zöngülés, geminatio, affricatio, palatalisatio, depalatalisatio. - Elôadó tanár általános érdekû elôadásokat tartott az összes fôiskolai hallgatóknak a népköltési gyûjteményeink kritikai történetérôl, a néprajzi kutatások fontosságáról és néprajzi feladatainkról Erdélyben.

2. Francia nyelv

Mme Léa Possin egész év folyamán francia nyelvi kurzust tartott a Báthori-Apor Szeminárium tantermében külön a francia szakos tanárjelöltek és külön a bármily szakú önként jelentkezô hallgatók részére. Négy kurzusban folyt a tanítás, s mindegyik kurzusnak hetenként 3 órája volt. A tanítás arra irányult, hogy a hallgatók beszédkészségre tegyenek szert. A hallgatók száma, kik a kurzusokon kitartottak, 38 volt. Ezek látható elômenetelt is értek el a beszélgetésben, helyesírásban és a fogalmazásban. Év végére a legtöbb annyira vitte, hogy mindent megértett, amit olvasott és hallott s volt bátorsága társalogni.

3. Román nyelv

Nagy Dénes marianumi tanár heti 3 órában román nyelvi kurzust tartott az önként jelentkezôk részére. Kevesebb érdeklôdés nyilvánult meg e kurzus iránt, mint várni lehetett volna. Az idegen nyelvek közül a magyar hallgatók a románt tudják a legjobban, tanulmányaikban is állandóan vele foglalkoznak, s így nem érzik szükségét a külön tanulásnak. Pedig éppen a beszéd könnyûségében és a mindennapi társalgásban a tudásuk fogyatékos. A román nyelvi kurzus ezen akart segíteni. Ezért a súlyt a társalgási nyelvre s könnyebb szövegek olvasására és közös megbeszélésére helyezte. Elôadó tanár azt tapasztalta, hogy a hallgatók sokat tanultak a román nyelv finomságaiból és jelentés árnyalataiból. A kurzus mellett kitartó mintegy 10 hallgató kedvvel, érdeklôdéssel és jó eredménnyel dolgozott.

4. Német nyelv

A német nyelvi konverzációt a hallgatók kérésére a II. félévben állítottuk be. Uitz Mátyás kat. gimn. igazgató tartotta a kurzust heti 3-3 órában külön a kezdôk és külön a haladók részére. A cél itt is a beszédkészség fokozása volt. A kezdôk vizsgálataik szempontjából látogatták az órákat, míg a haladók inkább magáért a nyelvért. Állandó szorgalmat mindössze 5-6 hallgatóról lehetett megállapítani, míg 10-12 látható jóakarattal, de változó kitartással járt az órákra. Az idô rövidsége miatt (márc.-május) eredményt megállapítani nem lehetett.

5. Latin és görög nyelv

Dr. Prikler Lajos marianumi tanár heti 2-2 órában a Líceum-Könyvtár nagytermében a történelem és a görög szakos tanárjelöltekkel foglalkozott. A történelem szakos tanárjelölteket az egyetemen feladatul kapott középkori latin szövegek fordításában és interpretálásában segítette. Az I. félévben a templáriusok rendjének peraktáit, a II. félévben a velencei Paulinus minorita feljegyzéseit olvasták. A görög szakosokkal stílusgyakorlatot végzett: fordították és magyarázták azokat a szövegeket, melyeket az egyetemen a görög szemináriumban kaptak feladatul. Ezenkívül olvasták az Odüsszeját s kurzív görög szövegeket. A hallgatók dicsérendô szorgalommal vettek részt az órákon. E korrepetálás haszna különösképpen megnyilvánult az egyetemi vizsgálataik eredményében.

6. Magyar történelem

Dr. Bíró Vencel igazgató, egyetemi m. tanár az összes hallgatók számára hetenként egy alkalommal, csütörtök este, a Báthori-Apor Szeminárium ebédlôjében elôadásokat tartott a magyar történelembôl. Ebben az évben a magyar nemzet történelmét a mohácsi vésztôl napjainkig kísérte, azaz folytatta a múlt félévben megkezdett kurzusát. Elôadásaiban fô tekintettel volt Erdély történelmére, mint amely legközelebb áll érdeklôdésükhöz, s amelyre a legnagyobb szükségük is van. Az erdélyi magyarság története s kulturális alkotásai voltak elsôsorban a megbeszélések tárgyai. A magyar nemzet történetébôl is fôképp a belsô fejlôdésre esett a hangsúly, amelynek sokfélesége láthatólag lekötötte a hallgatóságot. A háborúból kiábrándult az ifjúság; az még hat reá, amiben nemzeti dicsôség rejlik. A nagy emberek tettei imponálnak nekik, ezért a nemzeti hôsök, a vezetô emberek életadatait is szívesen hallgatják. A legújabb kor (1825) nagyszerû fellendülésével s demokratikus fejlôdésével figyelmet keltett, s láthatólag közel áll gondolkodásmódjukhoz. Olvasottságuk inkább csak regényekre támaszkodik, ezért a történelmi regények is megbeszélésre kerültek. Elôadó tanár a hallgatóknak bemutatta a nevezetesebb történelmi mûveket is, hogy lapozgatva megismerjék és megszeressék. A hallgatók száma egy-egy órán átlag 20-25 volt, de ezek kitartottak és jegyezgettek. Tudásuk kielégítô, nemzeti érzésük erôsnek bizonyult.

7. Erdély történelme

A történelem szakos tanárjelöltek kifejezett kívánságára dr. Bíró Vencel igazgató, egyetemi m. tanár hetenként egy alkalommal, hétfô este, a Báthori-Apor Szeminárium tantermében Erdély történetét adta elô a legrégibb idôktôl 1541-ig. Nyolc hallgatója volt, ezek közül 6 az elôadásokon mindig megjelent. Elôadó tanár behatóan foglalkozott a székelyek történetével, Erdély benépesítésével s belsô szervezetével. A külsô kapcsolatok különösen érdekelték a hallgatókat. Állandóan kérdéseket tettek fel, s nehézségeiket feltárták. Erdély és az anyaország szoros összefüggése s együttmûködése kiemelést nyert. Foglalkoztak a régi magyar oklevelek olvasásával is. Ahol a hallottak megrögzítése szükségessé tette, elôadó tanár illusztrációkat is mutatott be. Figyelmük élénk volt, szorgalmuk dicséretes.

8. Erdélyi mûvelôdéstörténet

Kelemen Lajos tanár, az EME levéltárosa, az érdeklôdô hallgatók számára hetenként egy alkalommal, kedden este, a Líceum-Könyvtárban mûvelôdéstörténeti tárgyú elôadásokat tartott Erdély múltjából. Az I. félévben a diplomatikából az oklevéltant és írástant adta elô, a II. félévben az ötvösség történetével foglalkozott, különös tekintettel Erdély ötvösségére és a magyar ötvösségre. Hallgatói érdeklôdésérôl teljes elismeréssel nyilatkozott. Közülük néhányan az EME levéltárában oklevélmásolást is végeztek, ami nem csak a szaktudásukat emelte, hanem vele még pénzt is szereztek. Az ötvösség történetével kapcsolatban egy alkalommal (1930. IV. 3.) hallgatóit elvitte Voith Antal kolozsvári ötvös és ékszerész mûhelyébe, hogy a mûvészet technikai részébe is bepillantást nyerjenek. A mûhelyben töltött 2 óra mindnyájuknak rendkívül tanulságos és élvezetes volt. Egy másik alkalommal (1930. V. 17.) a piaristák templomának gazdag és szép kincsestárát, a barokk mûvészet emlékeinek e valóságos kis múzeumát mutatta be a hallgatóknak. Május 24-én a reformátusok Farkas utcai templomának klenódiumait tekintették meg. Itt a csúcsíves ízlésû ötvösmûvészeti emlékektôl az empirig újra gyönyörû és változatos kincstár nyílt meg a hallgatók elôtt. Mindkét helyen elôadó tanár stílusmagyarázó és történeti felvilágosító elôadásokat tartott. Egy vidéki kirándulásra is elvitte hallgatóit. Május 11-én a hegyeken át elgyalogoltak a 17 km távolságban levô Vista községbe. Útközben elmagyarázta hallgatóinak a Báthori-hegyrôl a szászfenes-gyalui 1660. május 22-i ütközetet, s megmutatta az oda jól látszó csatateret. Vistán elôadást tartott a 15. században épült vistai ref. templomról. Elôadásából a jelenlevô falusiak is épültek. Megnézték a templom 15. századi papiszékét, az ezzel egykorú harangját, az 1669. évi karzat- és az 1765-67. évi mennyezet-padfestményeit. Az ilyen vidéki kirándulásokat jövôben folytatni szándékszik.

"Sajnálattal tapasztalható - írja Kelemen Lajos az évi jelentésében -, hogy az iskolákból legújabban kikerülô abban a nemzedékben, mely az utolsó 2-3 évben végzett, se tudás, se érdeklôdés nem tapasztalható a sajátos magyar mûvelôdés emlékei iránt. Ezért mindent el kell követnünk, hogy az iskolázásnak ezen a téren a mai rendszerbôl és helyzetbôl folyó mulasztásait bármi úton pótoljuk és saját múltunk megbecsülését a köztudatba vigyük. Mostani hallgatóimnál örömmel tapasztaltam erre minden készséget. Gondoskodni kell errôl azonban a legújabb nemzedéknél is, mert ez egyformán fontos a faji öntudatra és a tudományos érdeklôdés szélesbítésére is."

9. Világtörténelem

A történelem szakos tanárjelöltek kérésére dr. Bitay Árpád gyulafehérvári teológiai tanár kéthetenként egy alkalommal a Báthori-Apor Szeminárium tantermében a világtörténelmi ismeretek rendszerezése és kiegészítése végett összefoglaló áttekintéseket tartott. Fôleg Német-, Francia-, Olasz- és Angolország történetét részletezte több szempontból. Állandó tekintettel volt a magyar és román történelmi kapcsolatok kiemelésére. A politikai országalakulatok mellett az egyes földrajzi egységek (Skandináv-, Ibériai-, Balkán-félsziget) történelmi erôit is részletezte. Sorra kerültek további ilyen kérdések: a pápaság és a császárság, a kereszténység elterjedése, a keresztes hadjáratok, Bizánc és Róma, Bizánc és a magyarság meg a románság, a magyarság és a németség, a nagy földrajzi felfedezések, a humanizmus, a reneszász, a hitújítás, a szocializmus kialakulása, az alkotmányos eszme megjelenése és kialakulása, az angol-magyar alkotmányfejlôdés összehasonlítása, Wells világtörténelmének elônyei és hátrányai stb. A hallgatók szorgalma kielégítô, érdeklôdése élénk volt. Tudásuk azonban ritkán emelkedett odáig, hogy valamely ország vagy intézmény fejlôdését maguktól, bárcsak vázlatosan is, át tudták volna tekinteni. A feldolgozott anyagot szorgalmasan igyekeztek elsajátítani.

10. Földrajz

Xantus János marianumi igazgató hetenként egy alkalommal a Marianumban a földrajz szakos tanárjelöltekkel foglalkozott. Az I. félévben a leíró földrajzból az alpes-kárpáti ráncosodás területét adta elô. Különös tekintettel volt a Kárpátokra s az általuk bezárt medencékre, mint a magyarságlakta területekre. A II. félévben kirándulásokat vezetett Kolozsvár határába, amikor az egyszerûbb a tulajdonunkban levô földrajzi mûszerek használatára tanította meg a hallgatókat. Különös gondot fordított a térszíni formák szabadban való felismerésére és ábrázolására.

11. Ásvány- és kôzettan

Dr. Balogh Ernô marianumi tanár hetenként egy alkalommal a Marianumban a természetrajz szakos tanárjelölteket korrepetálta. A szorgalmi idôszak fele geometriai kristálytani, továbbá elméleti kristályoptikai ismeretek nyújtásával telt el. A kurzus második felében gyakorlatilag foglalkozott a tanárjelöltekkel. A gyakorlat tárgya a közönségesebb kôzetalkotó ásványoknak, illetôleg kôzeteknek mikroszkopiai meghatározása volt. Az egyetemen ugyanis a tanárvizsgálatoknak egyik követelménye, hogy a vizsgázók mikroszkóp alatt a fontosabb kôzetalkotó ásványokat (kvarc, földpátok, amfibolok, csillámok, piroxének) felismerjék, s ezek alapján a fôbb kôzettípusokat magyarázzák. A kurzus azt a célt el is érte. A hallgatók szorgalma és érdeklôdése dicséretes volt. Hiányzás csak rendkívül és jól megfontolt esetekben fordult elô, pedig az este tartott kurzus aznap a hallgatóknak már a 9-10. órája volt.

12. Kémia

A kémikus tanárjelöltekkel dr. Ruzitska Béla volt egyetemi r. k. tanár foglalkozott hetenként egy alkalommal a Marianum kémiai laboratóriumában. A résztvevô hallgatók kívánságára az általános kísérleti kémia anorganikus részét adta elô, s fôképpen azokra a kísérletekre tanította meg, amelyek a középiskolai tanításban elôkerülnek. Elôadó tanár azt tapasztalta, hogy a hallgatók az egyetemen elég részletes speciális és sokoldalú elôadásokat hallgatnak, azonban a bemutatások és kísérletek szûk keretek között mozognak. Amint ôk maguk is állítják, az elôadások inkább elméletiek, összevontak, összegezôk és nem gyakorlatiak. Állítólag egyes részeket nem is adnak elô, kísérleteket pedig alig látnak. Ez a korrepetálás éppen ezen a hiányosságon segített. Egy másik tapasztalata az elôadó tanárnak, hogy a hallgatók nem ismerik a magyar nomenklatúrát. Ezért szükséges volna az egész kémiát magyar nyelven elôadatni, hiszen ezek a hallgatók magyar középiskolák tanárai lesznek, a tárgyukat magyarul kell tanítaniuk.

13. Matematika

A matematikus hallgatókat három csoportban hetenként háromszor a Báthori-Apor Szeminárium tantermében dr. Gergely Jenô marianumi tanár vezette. Az elôkészítô évesek részére elôadott tárgykör, az egyetemi elôadásokhoz alkalmazkodva, az algebrai egyenletek elméletének egyszerûbb kérdéseivel, a szimmetrikus függvényekkel, az egyszerû függvények differenciálásával, továbbá a kör és kúpszeletek elméletével, egyszerûbb projektív kérdésekkel, analitikus geometriával foglalkozott. Az elsôévesekkel a differenciál- és integrálszámítás, ennek geometriai alkalmazásai, továbbá az analitikus geometria körébôl vett feladatokat dolgozott ki, mindig szem elôtt tartva az illetô konkrét feladat elméleti hátterét. A másodéves hallgatók egyetemi elôadásai a differenciál- és integrálszámítás mélyebb kérdéseit s alkalmazásainak nagyobb részletezését tartalmazták. A korrepetáló munka is ebben a körben mozgott. A geometriai stúdiumok közül a tér analitikus geometriája és a differenciál-geometria - görbe és kevés felületelmélet - szerepeltek. A hallgatók az órákon lelkes szorgalommal vettek részt. Elôadó tanárnak az az általános benyomása, hogy a hallgatóknak nincs kapcsolatuk a matematikai tudomány jelenlegi stádiumával, s így csak bezárt gondolattömböket kapnak problematika nélkül. Feltétlen szükség volna egy kis, jól megválasztott, folyton gyarapodó könyvtárra és a fontosabb szakfolyóiratokra.

14. Fizika

A fizika szakos tanárjelölteket és az I. éves orvostanhallgatókat hetenként két alkalommal dr. Széll Kálmán ref. kollégiumi tanár, egyetemi m. tanár oktatta a ref. kollégium laboratóriumában. Feladatának tekintette a hallgatókkal az egyetemi elôadásokon hallgatott nehezebb kérdések megbeszélését, és gyakorló feladatok készíttetését. A mechanikából részletesen tárgyalta a különbözô mozgásokat. Az erô, munka, energia pontos ismertetése után a fizikai ingával s az egyszerûbb gépekkel foglalkozott. A folyadékoknál kitért a kapilláris jelenségekre. A hangtanban részletesen átvette a különbözô rezgéseket és álló rezgéseket. A hôtanban a termodinamika tételei kerültek sorra. Az elektromosságtanban az elektromos hullámokat, gyakorlati alkalmazásait s a különbözô dinamókat magyarázta meg. A fénytanban a különbözô fényelméletekrôl és a fénytalálkozási jelenségekrôl volt szó. A haladók részére az elméleti fizika alapmûveleteit és a mágnességtan fôbb tételeit adta elô.

15. Kisebbségi jogi szeminárium

Dr. Balogh Arthur ny. egyetemi ny. r. tanár, a román szenátus tagja, az iskolai év folyamán novembertôl húsvétig hetenként egy alkalommal, hétfô esténként, a Líceum-Könyvtár nagytermében a joghallgatók részére tartott elôadásokat. Elôadásainak tárgya volt: a vallási és nemzeti kisebbségek nemzetközi védelme a kisebbségi szerzôdések és a békeszerzôdések alapján. Arra törekedett, hogy a hallgatók a vallási és nemzeti kisebbségek védelmére a világháború befejeztével megalkotott nemzetközi jogszabályokkal, legalább az ezeknek a kisebbségek életére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseivel megismerkedjenek. Emellett állandóan eléjük tárta, hogy nemzetközi szerzôdések által lekötelezett államok saját belsô jogszabályaik és követett gyakorlatuk által megfeleltek-e és megfelelnek-e a nemzetközi kötelezettségeiknek, különös tekintettel lévén e részben Romániára. Örömmel és megelégedéssel állapítható meg, hogy e tárgy a hallgatókat érdekelte. Az elôadásokat állandóan figyelemmel hallgatták, jegyzeteket készítettek, s kérdéseket tettek fel. Úgy látszik, hogy a hallgatók teljes mértékben átérzik annak szükségét, hogy a fent jelzett tárgykörben alapos tájékozódást szerezzenek, annál is inkább, mert az egyetemen ennek megszerzése nem áll módjukban, márpedig a jövô kisebbségi életre készülô, hivatásának tudatában levô ifjúság ezen ismeretek birtoka nélkül el sem képzelhetô. Ez adja meg neki nem csak a kellô szellemi színvonalat, hanem kisebbségi nemzeti öntudatát is a legnagyobb mértékben erôsíti. Ezért a fenti tárgy elôadásainak folytatását a jövô évben elôadó feltétlenül szükségesnek látja.

16. Népkulturális szeminárium

Abból a célból, hogy az ifjúságot a kisebbségi nemzeti és kulturális feladatokra ébresszük, Gyallay Domokos tanár, író minden héten egy alkalommal egy elôadássorozatot tartott, amely november elejétôl május közepéig folyt. Az ifjúság érdeklôdése meglepô volt, minden elôadáson átlag 60-an vettek részt a Líceum-Könyvtár nagytermében.

Tárgyát az elôadó 21 elôadásban merítette ki. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak vezetôkre van szüksége, s erre a szerepre az egyetemi ifjúságnak tudatosan kell készülnie. A vezetôknek éppúgy, mint a hadvezéreknek, ismerniük kell küzdelmük célját, terepét, katonáit és eszközeit. A cél nem lehet egyéb, mint a változott viszonyok közt is megmaradni magyaroknak. A magyar ifjúság küzdelmeinek terepe elsôsorban Erdély legyen. Itt ismertette Erdély természeti viszonyait és történelmét. Levonta belôle azt a tanulságot, hogy az erdélyi magyar vezetôknek vezérelve legyen: az erdélyi magyar lelkek egységének kívánása, keresése és megteremtése. Elsô és legszentebb kötelességünknek ismerjük dolgozni az erdélyi magyarság kulturális haladásáért. Ebben az ifjúság is részt vehet. A lezajlott kisebbségi küzdelmek eredményeképpen remélni lehet, hogy módunkban lesz intelligens középosztályt nevelni és fenntartani. De mi lesz a tömegekkel, s mi lesz különösen a néppel? Dolgozzék az ifjúság a népért, mert ez nem csak nemzeti, hanem egyéni érdek is. Kenyere függ tôle. A falu kultúrája legyen a jelszó. Az iskola kiesett a kezünkbôl, föl kell venni tehát a küzdelmet az iskolán kívül. Elôadásainak további során azt ismertette, hogy az erdélyi magyar intelligencia hogyan vehet részt a népkultúra szolgálatában az iskolán kívül. Ennek két módja van: az írott szó, a betû, és az élôszó. Itt ismertette a néplapot, a népkönyvtárak fontosságát, s jellemezte a nemes értelemben vett népies irodalmat. Szóba került továbbá az ismeretterjesztô elôadás, a vetítés, a rádió. Végül rámutatott arra, hogy a népkultúra támogatása nem osztályérdekek, hanem egyetemes magyar érdekek szolgálata. Elôadásai során esetrôl esetre kitért aktuális kérdések megbeszélésére is. A ciklust azzal a jólesô érzéssel zárta le, hogy az ifjúság nagy részének lelkét sikerült kisebbségi szemszögbôl különösen fontos gondolatokkal megtermékenyíteni. Elôadó ajánlja ezeknek az elôadásoknak jövôben folytatását, sôt azt is szükségesnek tartaná, hogy e nemzetnevelô gondolatokkal a Bukarestben tanuló ifjúságot is keressük fel, mert az iskolán kívüli népmûvelés keretében az egész nemzeti programunkat felölelhetjük.

"Az erdélyi magyar ifjúság komolyságáról, - írja Gyallay Domokos jelentésében -, józanságáról, életrevalóságáról a legjobb véleménnyel vagyok. Azt tapasztalom, hogy a szeminárium kitûnô hatással van lelki életük alakulására."

17. Fôiskolai sport

A Szeminárium vezetôségének kérésére dr. Somody István foglalkozott a fôiskolai sport kérdésével. E téren a múlthoz képest ebben az iskolai évben örvendetes haladás mutatkozott. Az volt a legfôbb törekvés, hogy a Kolozsvárra felkerülô egyetemi és fôiskolai hallgatók a KAC vagy a KKE keretén belül minden sportágban megkapják a lehetôségét arra, hogy kedvelt sportjukat mûveljék, s ahol szükséges, abban oktatást is nyerjenek. E célból a következô sportágak álltak rendelkezésükre: a) Vívás 1929. november 1-tôl 1930. május 30-ig. A KAC saját helyiségében Schenker Lajos vívómester a fôiskolai hallgatók részére külön kardvívó tanfolyamot rendezett. A tanfolyamra 38-an iratkoztak be, de számuk fokozatosan leapadt. A kurzus végéig kitartó 15-20 diák annál intenzívebb, egyéni oktatásban részesült. Így vált lehetôvé, hogy közülük néhányan már az év folyamán a versenyekre készülô vívók csoportjába került. Remény van arra, hogy jövôben többen érnek el hasonló jó eredményt. b) Atlétika. Az atlétikára jelentkezô egyetemi hallgatókkal a KAC keretén belül dr. Somody István foglalkozott. A KAC atlétáinak jó része, s közülük többen elsôrangú eredményeket értek el a folyó tanévben is. Így Románia legjobb atlétája, a rúdugró rekorder Bíró Lajos (372 cm), aki már budapesti nemzetközi versenyen is gyôzelemre vitte a KAC színeit, a KAC atlétái közül való, a Báthori-Apor Szemináriumban lakó jogszigorló. c) Korcsolyázás. A korcsolyázni óhajtó fôiskolai hallgatók számára a KAC a Kolozsvári Korcsolyázó Egylettôl szerzett kedvezményes áru jegyeket. Az egyetemi hallgatók 150 lejért egész évben korcsolyázhattak s látogatták is nagy számban a KKE pályáját, fôképp az esti órákban. A versenyre készülôk a KKE-tôl oktatásban részesültek, sôt néhányan a budapesti mûjégpályára is kiküldetést nyertek tréning céljából. d) Tenisz. Az egyetemi hallgatók eddig a KAC többi játékosával együtt gyakorolták ezt a sportágat. A f. tanévben a nôi és férfi egyetemi hallgatók részére külön pályát állított be a KAC, amelyen a reggeli órákban játszhattak. E sport virágzását az egyetemi hallgatók körében mindig akadályozni fogja az, hogy a szezonja és a vizsgák ideje egybeesik. e) Nôi torna. A f. évben a nôi egyetemi hallgatók rendszeres sportolása is megkezdôdött. Április 1-tôl kezdve Bartunek Titi tanárnô vezetése alatt két turnusban több mint 60 nô nyert tornaoktatást. Legnagyobb részük egyetemi hallgató, s ezek mint a KAC nôi sport szakosztálya ûzik a különbözô sportokat. Jövô tanévben szándékszunk részükre a nôi vívótanfolyamot is beállítani.

18. Fôiskolai cserkészet

Puskás Lajos kat. fôgimn. tanár, cserkészparancsnok vezetése alatt 17 egyetemi és fôiskolai hallgató nyert oktatást, kiképzést és mûködési teret a r. k. fôgimnázium cserkészcsapatában. Oktatásuk december 1-én kezdôdött meg s május 17-ig tartott heti két órában. Ez alatt elsajátították a cserkészvezetôi ismereteket, s elôkészültek a próbákra. A fogadalomtételhez szükséges harmadosztályú próbát mindnyájan letették, s magát a fogadalmat is június 1-én az egész kohorsszal együtt. Így az állam által is elismert és felvett cserkészek lettek azok is, kik az idén kezdték meg a cserkészmunkát. Általában azok, akik végig kitartottak, nagy érdeklôdést mutattak a cserkészet iránt, s meglehetôsen nagy elfoglaltságuk mellett is mindig szívesen szakítottak idôt a cserkészmunkára. Ez az elsô év, amely elsô ízben tett kísérletet fôiskolai cserkészek kiképzésére, sikeresnek mondható. A négy legmegfelelôbb rajparancsnoki beosztást is nyert. Ezek, ha végeznek az egyetemen, alkalmasak lesznek vezetésre és szervezésre. A végsô cél az, hogy minden egyetemista cserkész tanulmányainak befejeztével kész cserkészvezetô legyen. Ezek vannak hivatva arra, hogy a mozgalmat terjesszék és szervezzék a vidéki diák- és iparostanonc-ifjúság körében. Ennek jelentôségét vallási és nemzeti szempontból fölösleges is fejtegetni. - Tanulmányi igazgató a fôiskolai cserkészetet állandó figyelemmel kísérte, s amikor szükséges volt, segítségükre sietett. Lehetôvé vált az is, hogy az idei nyári várfalvi táborban 15 fôiskolai cserkész részt vehessen.

19. A hallgatók szorgalma

A felsorolt korrepetáló órákat és szemináriumi gyakorlatokat a hallgatók kielégítô szorgalommal látogatták. Az elôadó tanárok közül nem egy kiemeli buzgóságukat, ami amellett bizonyít, hogy ôk maguk is belátták az órákból rájuk háramló nagy hasznot. Különösen népesek voltak a Gyallay Domokos elôadásai, de a korrepetáló óráknak is kialakult a maga állandó hallgatósága. A nyelvi konverzációk nem örvendtek annak a látogatottságnak, mint amennyi hasznot és elônyt nyújtottak ezek az órák. Itt többször meg kellett állapítani a hallgatók kitartásának lankadását. Ebbôl viszont a kitartók húzták a hasznot, mert gyakrabban és intenzívebben vehettek részt a társalgásban. Az elsô esztendôhöz viszonyítva általában emelkedést mutatott az idén a szemináriumi hallgató közönség száma, de még korántsem olyan mértékben, hogy ne lenne kívánatos ezen a téren a buzgalom fokozódása. Elvünk volt óvatosan, körültekintôen, feltûnés nélkül haladni elôre, ezért várhatjuk a további emelkedést.

20. A tanárok

A Szeminárium nem csak a hallgatókra, hanem magukra az elôadó tanárokra is igen jó hatással volt. A személyeket a tanulmányi igazgató minden mellékes szempont félretolásával a tudományos arravalóság szerint válogatta össze. Valóságos jótétemény és ösztönzô tényezô volt a tanárok munkakedvére, hogy szaktudományukkal magasabb fokon is foglalkozhattak, s hatásukat átplántálhatják a jövô generációba. Mindnyájukat lelkesíti az a tudat, hogy önzetlen munkájukkal a magyar szellemi élet folytonosságát szolgálják és biztosítják Erdélyben.

Némi tudományos kezdeményezést is végzett a Szeminárium, amikor dr. Csüry Bálint ref. kollégiumi tanárt megbízta a moldvai magyarság nyelvészeti és etnográfiai tanulmányozásával. Csüry Bálint eleget is tett ennek s egy magyar egyetemi hallgató társaságában bejárta a moldvai magyarság lakóhelyeit. Tanulmányútjának néprajzi anyagát már fel is dolgozta, s ez meg is jelent nyomtatásban az Erdélyi Múzeum 1930/4-6. számában és különnyomatban az Erdélyi Tudományos füzetek 27. számában. Ez a tanulmányút a tisztán tudományos cél mellett nevelôi feladatot is szolgált, amikor az ilyen természetû kutatás módszerébe az egyik egyetemi hallgatót bevezette.

A Szeminárium arra is súlyt helyezett, hogy a hallgatók érdeklôdését a magyar tudományos törekvésekhez kapcsolja.

-----------------------------

* Forrás: Magyar Országos Levéltár, Keleti Actio, P 1077. I. köt. 296-336.

Tájékoztató irodalom: Bárdi Nándor: A Keleti Akció. Regio 1995. 3. sz. 89-134, 4. sz. 3-28.