|
Benedek Gyula
Vélemény
Varga E. Árpád A romániai magyarság népesség-
csökkenésének okairól c. tanulmányáról
Varga E. Árpád a romániai népszámlálások történetének kiváló ismerôje, számos e témakörben született könyv és tanulmány szerzôje. Hozzászólásomban néhány módszertani, illetve tartalmi megjegyzésre szorítkozom, melyek a téma árnyaltabb és pontosabb megközelítését segítik elô.
Feltételezésem szerint a Magyar Kisebbség vitaindító írásának hiányosságai elsôsorban arra vezethetôk vissza, hogy:
- a tanulmány szerzôje nem ismeri a 2002-es népszámlálás során használt PL, PC és PH számlálólapokat1;
- a szerzô nem ismeri a 2002-es népszámlálás során használt Manualul personalului de recensamânt (Módszertani füzet), vagy legalább a Recensamânt 2002, numara-te printre noi (2002-es népszámlálás, sorold magad közénk) c. propaganda kiadványt. Sajnos ezt még a hazai sajtó és az RMDSZ illetékesei sem olvasták el. Ezért jelent meg a hazai sajtóban számos félremagyarázás és téves információ. Meggyôzôdésem, hogy az idézett brosúra 16. oldalán található Care este diferenta dintre populatia stabila si cea legala a României (Mi a különbség Románia állandó és törvényes lakossága között) elolvasása elejét vehette volna a félreértéseknek. Emellett a sajtó és a külföldi szakemberek számára be kellett volna iktatni a Mi a különbség a népszámlálás ideiglenes és végleges eredményei között c. fejezetet is.2
Hozzászólásom elsô részében a vitaindító néhány pontjának értelmezése és kiegészítése révén igyekszem a bevezetôben jelzett célom megvalósítására, majd a második részben a népszámlálás során és az ideiglenes eredmények megjelenése után elkövetett súlyosabb hibákat szeretném felsorolásszerûen bemutatni.
1. Kiegészítô megjegyzések a vitaindító kapcsán
"Csak tisztelettel adózhatunk azok emlékének, akik..."
Úgy gondolom, Semlyén István, Dávid Zoltán és Nyárády R. Károly mellett említést kell tennünk Sabin Manuila-rôl, az 1930-as népszámlálás fôszervezôjérôl, aki elfogadta a nemzetiség ma is érvényes meghatározását. Az 1930-as népszámlálással kapcsolatban elmondta: "Megtettünk mindent, ami emberileg lehetséges volt annak érdekében, hogy egy teljes és ôszinte összeírást végezzünk. 3 Nem ismerünk székely vagy csángó nyelvet. Akik székelyeknek vagy csángóknak mondták magukat, azokat magyaroknak írtuk be."
Emellett említést kell tennünk Jakabffy Elemérrôl is. A legutolsó Jakabffy-napon megdöbbentem azon, hogy egyetemi tanárok, írók és magyarországi országgyûlési képviselôk elôadásaikban egy szót sem ejtettek Jakabffy Elemér korabeli népszámlálásokkal kapcsolatos tevékenységérôl.
Végül meg kell említenünk Perka Margit szabófalvi (Sabauni) tanítónôt is, aki azzal a megjegyzéssel adta vissza a számlálóbiztosi igazolványát, hogy ilyen népszámlálásban nem hajlandó részt venni. 4
***
"... a népszámlálás meghökkentô eredményét értelmezve..."5
A népszámlálás ideiglenes eredményei a populatia stabila, a továbbiakban állandó lakosságra vonatkoznak. Kik tartoznak ide?
- Akik jelen voltak az összeíráskor.
- Akik 6 hónapnál rövidebb idô óta más romániai helységben tartózkodtak.
- Akik 1 évnél rövidebb idô óta külföldön tartózkodtak.
Nem tartoznak egy adott helység állandó lakosságához:
- Azok, akik több mint 6 hónap óta más romániai helységben tartózkodnak: például az a hadadi fiatal, aki Kolozsváron tanul. Ôt Koloz svár lakosságába számítják, ha ott egyáltalán összeírták.6
- Azok, akik több mint egy éve külföldön tartózkodnak munkavállalás, tanulás vagy más célból.
Az állandó lakosság idézett megfogalmazása összhangban van az ENSZ és az EU ajánlásaival, és ezt elôször alkalmazták Romániában. Legfontosabb elôírása az, hogy azok, akik több mint egy éve külföldön tartózkodnak, az illetô ország lakosságához sorolandók.
***
"... a romániai magyarság népességcsökkenését kiváltó okok..."7
A felsorolásból kimaradt a külföldi munkavállalás és a külföldön tanulás. A régi rendszer jellegzetessége volt az ingázás.8 Ez ma már nem érint nagy tömegeket. Helyette a külföldi munkavállalás nyer egyre nagyobb szerepet.9
***
"... a bukaresti statisztikai szolgálat közleményei..."10
A román statisztika sohasem hamisította meg a népszámlálások nemzetiségre vonatkozó adatait. A bizonyíthatóan elôfordult esetek szerzôi helyi "kiskirályok" vagy túlbuzgó számlálóbiztosok voltak.11
A román statisztikában a rendszerváltás után jelentôs változások történtek, sajnos csak 1992 után. Bár az 1992-es népszámlálás elôkészítô szakaszában az Országos Statisztikai Hivatal (román rövidítése CNS) elnöke kijelentette: "Ez az elsô alkalom, amikor a népszámlálás megszervezését és annak teljes koncepcióját szakemberek végezték, mindennemû politikai befolyástól mentesen." - Ez enyhén szólva nem igaz. Romániában 1930-i g a "családi állapot" rovatba a törvényes házasságot írták be. 1956-ban bevezették a "tényleges házasságot". E statisztikai "csodabogár" jelentése: házasok azok, akik egy háztartásban élnek, függetlenül attól, hogy ez a tény be van vagy nincs bejegyezve az anyakönyvi hivatalban. Ezt az értelmezést alkalmazták 1992-ben is. A Módszertani füzet családi állapotra vonatkozó magyarázata: férj vagy feleség (függetlenül attól, hogy a házasság be van vagy nincs bejegyezve az anyakönyvbe). A 2002-es népszámlálás elismerésre méltó változásokra mutat. Legfontosabb a "családi állapot" gyökeres reformja:
I. családi állása:
feleség;
élettárs - elôször jelenik meg a romániai népszámlálások történetében.
II. családi állapota:
törvényes családi állapota: nôtlen, nôs, elvált, özvegy;
tényleges családi állapota: élettársi viszonyban él (igen, nem).12
A 2002-es népszámlálásban is megmaradt az 1977-es "örökség", mely szerint a székely, sváb, szász nemzet, sôt anyanyelv is. Figyelemre méltó tény, hogy már az ideiglenes adatok eset ében is a székelyeket a magyarok közé sorolták.
Jelentôs újítás volt a "megfigyelôk" bevezetése.
***
"a hivatalos és tényleges vándorlási veszteség..."13, illetve "... vélhetôen az összeírásból kimaradt külföldön tartózkodók..."14
A különbség nem magyarázható a "számbavételi hiány" vagy a "nem regisztrált" kategóriákkal. A külföldön dolgozók vagy tanulók össze vannak írva.15
***
"... a felmérésbôl egyéb okokból is kimaradt emberek..." 16
Szatmár megyében, de feltehetôen az egész országban kimaradtak a hajléktalanok. Feltehetôen kimaradtak az albérletben lakó egyetemi hallgatók is, de mások is.
***
"... az asszimilációs veszteség..."17
Sokszor találkoztam már asszimilációval kapcsolatos írásokkal, de még nem találtam szerzôt, aki megmutatta volna, hogyan kell, vagy leh et az asszimilációt mérni.
2. A népszámlálás során elkövetett legfontosabb hibák
A csángók nemzetiségként való említése
A Szatmár megyére vonatkozó "Ideiglenes adatok" 3. fejezete, vagyis "A lakosság nemzetiség szerint" 43 "egyéb nemzetiségût" tüntet fel, melybôl 14 kínai, 10 csángó, 2 macedón, 17 szlovén.
A csángók besorolása megérdemelt volna egy parlamenti interpellációt vagy egy nyilatkozatot az RMDSZ részérôl. Évekkel ezelôtt megfogalmaztam egy tanácsot: hasonló viták esetén nem magyar, hanem román forrásokra kell hivatkozni. Azt, hogy a csángók magyarok, a következô jeles szerzôk állítják: Dimitrie Cantemir a Descriptio Moldaviae c. mûvében; Sabin Manuila az 1930-as népszámlálás eredményeit összegezô könyvének elôszavában; Marius Sala és Ioana Vintila Radulescu román nyelvészek a Limbile lumii (A világ nyelvei) c. könyvükben (a magyar nyelv az 1121. folyószám alatt jelenik meg).
A hajléktalanok kérdése
Kimaradtak a hajléktalanok, mivel a módszertan nem ismeri ezt a fogalmat. Csupán a "szükséglakások" összeírását szabályozza.
Az RMDSZ-megfigyelôk formális szereplése
Csak összehasonlításképpen említem meg, hogy az Ukránok Szövetsége konkrét igényeket fogalmazott meg, amelyeket a népszámlálási bizottság maradéktalanul teljesített. Ezzel szemben az RMDSZ-nek jelen hozzászólás szerzôje javasolta a megfigyelôk felkészítését, valamint egy egyszerû ellenôrzési stratégiát18. Javaslatomat az RMDSZ nem fogadta el, de jobbat sem alkalmazott.
A romániai magyar sajtóban tettenérhetô hibák
A romániai magyar sajtó esetében is szükség lett volna egy felkészítésre. A "legérdekesebb" tévedések a következôk:
- Az egyik erdélyi városban 20% alá csökkent a magyarság aránya. Mi lesz a magyar nyelvû táblákkal? - kérdezte a riporter. Az RMDSZ-es polgármester válaszában jelezte, hogy a kérdés a városi tanács elé lesz terjesztve, és az elôterjesztésben kérni fogja a magyar nyelvû táblák megtartását, annak ellenére, hogy a magyar lakosság számarányának 20% alá csökkenése következtében a törvény már nem ír elô ilyen jellegû kötelezettségeket.
A helyes válasz az lett volna: Megvárjuk, amíg a végleges adatok, vagyis a törvényes lakosságra (populatia legala) 19 vonatkozó adatok megjelennek. Az a tény, hogy fiaink egyetemen tanulnak, nem ok arra, hogy elvegyék a magyar névtáblát.
- Egy másik épületes cikk, melynek címe: Túl intim kérdések, bírálja a "családi állapotra" vonatkozó második kérdést: "Hogyan lehet egy férfitôl a felesége jelenlétében megkérdezni, hogy van-e szeretôje?" Megírtam, hogy nem "szeretôrôl" hanem "élettársról" van szó, vagyis az, aki az illetôvel egy háztartásban él. Az utasítás elôírta, hogy a 11.2. kérdést minden személy esetében ki kell tölteni, de egyetlen józan gondolkodású számlálóbiztos sem kérdezte meg egy ötéves gyerektôl, hogy van-e élettársa.
Fenti véleményre feljogosítva érzem magam:
- azért, mert 30 évig dolgoztam a román statisztikában;
- 6 népszámlálásban vettem részt;
- azért, mert 1991-ben, majd 2001-ben felajánlottam segítségemet az RMDSZ-nek, kihangsúlyozva, hogy ezért nem kívánok fizetést vagy bármilyen ellenszolgáltatást. Megköszönték, de nem vették igénybe, a szakmai tapasztalatomra alapozott tanácsaimat sem vették figyelembe;
- múlt év szeptemberében visszahívtak a statisztikához, hogy részt vegyek a népszámlálás elôkészítésében. Egy évig dolgoztam (becsületes fizetésért), de egyetlen javaslatomat sem fogadták el. Kierôszakoltam két hajléktalanszállás besorolását, ott össze is írtak 32 hajléktalant. Ez nem megoldás. Nem jelennek meg a népszámlálás eredményében, ugyanis a PH számlálólap ideiglenesen ott tartózkodókat tartalmaz.
A 2002-es népszámlálás életem legnagyobb kudarca.
Elnézést kérek a fölösleges magyarázatokért és az esetleges ismétlésekért. A jobb megértés érdekében történt.
Jegyzetek
1 A PL (Persoane, Locuinte) számlálólapon állandó lakhelyükön írták össze a lakosságot. Összeírták a jelenlevô vagy távollevô családtagokat is, például a más városban tanuló fiatalokat vagy azokat, akik külföldön dolgoznak.
A PC (Persoane, Comunitati) számlálólapot használták ben tlakások, diákotthonok, öregházak stb. esetében, vagyis ahol legalább 6 hónapja élnek az ott lakók.
A PH (Persoane, Hoteluri) számlálólapot használták szállodák, kórházak, motelek esetében, vagyis ahol csak ideiglenes jelenlevôk tartózkodtak. Ezek nem számítanak bele az állandó lakosságba, hiszen ôket állandó lakhelyükön írták össze. Az ideiglenesen jelenlevôk összesítése csak ellenôrzésre szolgál (országos viszonylatban: a PL számlálólapokon összeírt, más romániai helységekbe ideiglenesen eltávozottak szá ma egyenlô kellene hogy legyen az ugyanonnan ideiglenesen ideérkezettek számával).
2 Minden számlálóbiztos köteles volt három táblázatot készíteni, ahol a körzetében összeírt állandó lakosság számát egyrészt nemzetisége szerint, másrészt anyanyelv szerint és harmadrészt vallás szerint tüntette fel (lásd összefoglaló - recapitulatia). A három táblázat összesítése alapján állították össze az ideiglenes eredményeket (melyeket áprilisban közöltek). A számlálólapok feldolgozásának eredménye tekinthetô majd véglegesnek. Ez hozzávetôleg 2-3 év múlva fog megjelenni.
3 A dobrudzsai Ovidiu járás 14 falvában találtak magyarokat (Baia, Basarabi 1, Casian 3, Dorobantu 3, Ferdinand I 1...) Sokan már nem is beszéltek magyarul, például Dorobantuban a három közül csak egy volt magyar anyanyelvû.
4 RMSZ, 1992. január 23.
5 A hivatkozott rész: "Más okokból tehát, de végsô soron most is ugyanazzal a feladvánnyal kerülünk szembe, mint annak idején: a népszámlálás meghökkentô eredményét értelmezve egy többismeretlenes egyenlet meghatározatlan mennyiségeinek minél érvényesebb behelyettesítése a cél."
6 Az egyetemisták nagy része albérletben lakik. A titkárság egyik fiatal munkatársa mondta: én is albérletben laktam, elfogadva a következô felszólítást: "Fizetsz 100 márkát, és nem szólsz senkinek!"
7 Hivatkozott rész: "A következôkben ezeket a változókat, azaz a romániai magyarság népességcsökkenését kiváltó okokat (természetes fogyás, kivándorlás, asszimiláció), valamint azok egymáshoz viszonyított arányát próbálom felderíteni."
8 Nyugdíjba vonulásom évében írtam egy tanulmányt a Szatmár megyei ingázásról. A Központi Statisztikai Hivatal (román rövidítése: DCS) ezt minden igazgatóságnak elküldte követendô példaként.
9 Tízezrek dolgoznak külföldön. Tévhit az, hogy aki külföldre megy, többé nem tér haza. A Szatmári Friss Újság 2002. október 30. számában jelent meg "a vôlegény külföldön dolgozik, de hazajön, és felveszi a népviseletet" c. cikk ezt bizonyítja.
10 Hivatkozott mondat: "Ehhez alapvetôen a bukaresti statisztikai szolgálat közleményei szolgáltatják a forrásokat."
11 Vö. Boros Ernô: Kálmándi Kálmán. Szatmári Friss Újság, 2000. december 17.
12 Románul az élettársi viszonyt concubinajnak, az élettársat concubinnak nevezik. Az elegáns, de csak a kérdôívben használt "uniune consensuala" szó szerint "megegyezéses együttélés" és "partner" sok félreértést okozott.
13 Hivatkozott mondat: "A két érték (a hivatalos és a tényleges vándorlási veszteség) különbsége 692 ezer."
14 Hivatkozott rész: "Elsô pillantásra kézenfekvônek tûnik a közel 700 ezres országos statisztikai veszteséget - aminek túlnyomó részét vélhetôen az összeírásból (illetôleg annak összesítésébôl) kimaradt külföldön tartózkodók teszik ki - ugyanabban az arányban megosztani, mint amennyi a hivatalos kivándorlási adatokból a magyar nemzetiségûekre esik."
15 Lásd PL jelzésû számlálólap, 3. kérdés, 3. kód és 4. kérdés, 3. és 4. kódok.
16 Hivatkozott rész: "Becslésemet illetôen hangsúlyozom, hogy csupán nagyságrendet érzékeltetô, a romániai magyarság népességi veszteségének összetevôi közti arányokat kijelölô, spekulatív adatról van szó. E széles tartományban mozgó, bizonytalan értéket a népszámlálás számbavételi hiánya határozza meg, amit az egyszerûség kedvéért migrációs veszteségnek tekintek (jóllehet, a felmérésbôl egyéb okokból is kimaradhattak emberek)."
17 Hivatkozott rész: "A természetes fogyás és a vándorlási hiány nagyrészt kiadja a tényleges fogyás összegét, az így számítható viszonylag szerény asszimilációs veszteség tehát csak alárendelt szerepet játszik a magyar nemzetiségûek számbeli fogyatkozásában."
18 Javaslatom a következô volt: a megfigyelôk kiválasztanak 3-4 ismert családot. A titkárságon elkérik a körzet nemzetiség szerinti összesítôjét. Ha abban találnak 6-8 magyart, rendben van, viszont ha egyetlen magyar sincs, akkor kérik az eset kivizsgálását és a szükséges kiigazítást.
19 Populatia legala - törvényes lakosság: azok a román és külföldi állampolgárok, akiknek Románia területén van az állandó lakhelyük, függetlenül attól, hogy jelenleg hol tartózkodnak (külföldön dolgoznak, vagy más városban tanulnak).
|