A társadalomkutató számára létezô egyik legnagyobb buktató a médiából jövô fogalmak kritika nélküli átvétele és alkalmazása kutatásai során. Ez talán fokozottan érvényes amennyiben az RMDSZ-t érintô kutatásokról van szó, hiszen a kutató is a társadalomban él, és nehéz elvonatkoztatni a közéletben zajló diskurzus módjától. Majdnem minden romániai magyarságot vizsgáló szerzô legalább egyszer beleütközött, illetve kifejtette véleményét az RMDSZ párt vagy nem párt voltáról, vagy a "mérsékeltek/radikálisok" szembenállásról. Néha anélkül, hogy ezeken a fogalmakon túllépett volna. Hogyan kísérelhetjük meg ezen buktatók elkerülését?¹ Egyik módja lehet a források és módszerek pontos megnevezése, azért, hogy bárki, aki újra kezdené a kutatást, ellenôrizni tudja gondolatmenetünket. Jelen cikkemben ezt szem elôtt tartva vizsgálom meg, változott-e az RMDSZ romániai magyarságról, céljairól, saját maga létérôl alkotott képe az elmúlt tizenkét év során.²

Tudjuk, hogy "a politika a szimbolikus hatékonyság par exellence helye, tevékenység, amely jeleken keresztül gyakorlódik, amelyek képesek társadalmi »dolgokat«³ és csoportokat teremteni".⁴ És pontosan ez az a téma, amely iránt hosszú távon érdeklôdünk: hogyan látják a magyar kisebbségeket képviselô szervezetek/pártok az általuk képviselt emberek "társadalmi világát", hogyan konstruálják a csoport határait.

Ennek vizsgálatához három különbözô forráscsoportot lehet megkülönböztetni. Az elsôt az RMDSZ hivatalos dokumentumai, a programok, illetve a különbözô testületek döntései képezik. A másodikba a Szövetség⁵ különbözô képviselôinek nyilatkozatai tartoznak. A harmadikba pedig az RMDSZ tisztségviselôivel végzett interjúk kerülhetnek. Tekintetbe véve egy cikk méreteit, jelen esetben csak az elmúlt tizenkét év programjainak összehasonlítása alapján vizsgálom meg az RMDSZ-nek a romániai magyarságról, céljairól, saját maga létérôl alkotott képét.

A programokra, mint forrásokra Bourdieu több, a politikai mezôre vonatkozó megállapítását alkalmazhatjuk. A programok a "társadalmi világ"⁶ reprezentációi, " a társadalmi világ percepciójára és kifejezésére szolgáló eszközök"⁷. Ilyenként forrásaink kétszeresen determináltak, egyrészt az RMDSZ és választói közötti kapcsolat által, másrészt pedig az RMDSZ és potenciális versenytársai közötti viszony által⁸.

A cikk központi kérdése: változtak-e, és ha igen, hogyan az elmúlt évtized során az RMDSZ-programok? Hipotézisem szerint a Szövetség regionális érdekei fokozatosan jelentek meg.

Ami az elemzés forrásait, a programokat illeti, tudni kell, hogy kezdettôl fogva az RMDSZ-nek két típusú programja van. Egyrészt a parlamenti választási programok (1990, 1992, 1996, 2000). Másrészt pedig a kongresszusok alkalmával elfogadott programok.⁹ A két fajta programnak mások a céljai, bár a célközönsége alapvetôen ugyanaz. Egy cikkben lehetetlenség összehasonlítani minden programot és minden témát. Ezért dolgozatom elsô részében a programok struktúráját, majd második részében néhány kiválasztott téma segítségével magukat a programokat hasonlítom össze.

Legelôször, tisztáznunk kell, hogy " a programok struktúrája" alatt azt a sorrendet értjük, ahogyan a fejezetek egymás után következnek. Feltevôdik az a kérdés, hogyan segít a programok struktúrájának összehasonlítása eredeti kérdésünk megválaszolásában. Ebben a kontextusban feltételezhetô, hogy a programok struktúrája az RMDSZ politikai "agendáját" mutatja. Ez magában foglalja azt a feltételezést, hogy a Szövetség, szempontjából nem mindegy, milyen témák kerülnek külön fejezetbe, illetve, hogy milyen sorrendben következnek ezek a témák egymás után. Ennek következményeként a programok struktúrájának elemzése témánk szempontjából fontos. Azt is feltételezhetjük, hogy minden, az RMDSZ céljaiban történô változás idôvel tükrözôdik annak politikai "agendájában", a programok struktúrájában. Másodszor, tudnunk kell, hogy a két típusú programjaink megjelenési ideje nem esik egybe, kivéve 1990-t, amikor egyaránt van kongresszusi és választási programunk is. Ezen kívül, választási programunk van (amint azt már láttuk) 1992-ben, 1996-ban és 2000-ben, míg kongresszusi programunk 1991-ben, 1993-ban, 1995-ben, 1997-ben és 1999-ben. Mivel két különbözô típusú programunk van, amelyeknek a megjelenési ideje nem azonos, az alábbiakban a kongresszusi programok struktúrájának összehasonlítását végezzük el, a választási programok struktúrájára vonatkozóan csak egy néhány megjegyzést teszünk.

Amint a fenti táblázatból láthatjuk a fejezetek sorrendjében a legnagyobb változás 1991-ben történt, amikor is az 1990-es programhoz képest minden téma megváltoztatta a programban elfoglalt helyét, valamint egy újabb fejezet is megjelent: Egyházak. A második kongresszusi program után a struktúra csak akkor módosul, ha egy új téma kerül a programba, és akkor is oly módon, hogy a témák egy hellyel lennebb csúsznak. Az elsô, nagyváradi kongresszuson elfogadott program témáihoz képest az elkövetkezô öt kongresszus öt új témát hozott, miközben, az 1991-es és 1993-as program struktúrája megegyezô. Az új témák a következôk voltak: egyházak; települési önkormányzatok; európai integráció; sajtó tömegtájékoztatás; az RMDSZ regionális érdekei.

Érdekes megfigyelnünk, hogy miután az 1995-ös kongresszusi programban megjelentek a települési önkormányzatok, az 1996-os választási programban is helyet kapnak. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy az RMDSZ regionális érdekei fejezet az 1999-es kongresszusi programban jelenik meg, a 2000-es parlamenti választási program azontúl, hogy már címében (borítóján) utal az RMDSZ regionális érdekeire¹¹, külön fejezetben foglalkozik a regionális fejlesztéssel és az önkormányzatokkal.

A kongresszusi programok struktúrájának elemzése alapján négy megállapítás körvonalazódik. Elôször is az 1990-es kongresszusi programon kívül a többiek nagyon hasonló struktúrával rendelkeznek. A fentebb leírt feltételezéseket¹² figyelembe véve második megállapításunk az lehet, hogy 1991 után a kongresszusi programok struktúrája stabilizálódott, a prioritások egyértelmûek lettek. Ami az új fejezetek megjelenését illeti, érdekes megfigyelni, hogy amikor 1995-ben megjelennek a települési önkormányzatok, mint külön fejezet, az alapelvek részben megjelenik az autonómia is. Harmadsorban, amint egy új téma jelent meg a kongresszusi programban, azt integrálták a következô választási programba is. Negyedszer, úgy tûnik, a 2000-es választási program fordulópontot jelenthet annyiban, amennyiben elôször jelenik meg hangsúlyozottan Erdély, valamint a regionális fejlesztés kérdése.

Tekintetbe véve a programok számát és terjedelmét, szükségesnek láttam kiválasztani néhány témát, és megvizsgálni, hogy ezeken belül történtek-e változások az elmúlt tizenkét év során. Három kérdéskört választottam ki: mi az RMDSZ; a Szövetség elképzelése szerint milyen kapcsolat van a romániai magyarság és a magyar nemzet, valamint a román nép között; melyek az RMDSZ céljai. Ezen kérdéseket a kongresszusi programok összehasonlítása segítségével vizsgálom.

A kongresszusi programok mindegyike az RMDSZ meghatározásával kezdôdik. A legrövidebb meghatározást az 1990-es programban találjuk, amely szerint "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság közképviseleti és érdekvédelmi szervezete, amely összefogja a társadalmi önszervezôdés különbözô formáit". Az ezután következô kongresszusok programjai ugyanezeket az öndefiníciós elemeket tartalmazzák, de a diskurzus változik. Az érthetôség kedvéért idézem azt a megfogalmazást, amelyet az 1991-es programban találhatunk meg, és ehhez képest vizsgáljuk a változásokat. A program az alapelvek fejezeten belül ezt írja elsô pontjában "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különbözô autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek kisebbségvédelmi koalíciója, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyar kisebbség közképviseletét, összefogja és ösztönzi a társadalmi önszervezôdés különbözô formáit. Politikai és világnézeti szempontból platformszabadságot biztosít a különbözô pártoknak és más tagszervezeteknek, de egyértelmûen elhatárolja magát minden olyan megnyilvánulástól, amely sértené, kétségbe vonná vagy veszélyeztetné Románia szuverenitását és területi épségét. A kisebbségvédelmi koalíció elvi alapját az egyetemes emberi jogok, illetve a kisebbségi jogok biztosításáért való küzdelem, a jogállam és a civil társadalom szorgalmazása, a különbözô - nemzeti vagy politikai - totalitarista ideológiák és szélsôséges (nacionalista, soviniszta) nézetek elutasítása képezi. Ezen az alapon társulnak az RMDSZ-ben a célrendszerét elfogadó politikai, gazdasági, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, ifjúsági és más szervezetek."

Az 1993-as program ehhez képest a következô változtatásokat hozta. A brassói program "érdekvédelmi közösségrôl" beszél és nem kisebbségvédelmi koalícióról. A Szövetség "egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszervezôdés különbözô formáit, míg 1991-ben összefogta és ösztönözte. Továbbá az RMDSZ a romániai magyarság közképviseletét biztosítja, nem a romániai magyar kisebbség közképviseletét. Addig, amíg 1991-ben a " kisebbségvédelmi koalíció elvi alapját az egyetemes emberi jogok, illetve a kisebbségi jogok biztosításáért való küzdelem" képezte, Brassóban már "a közösségi nemzeti kisebbségi jogokról" ír a program. Ezeken túl pedig "elismeri a demokratikus pártok, platformok szabad szervezôdését", valamint meghatározza, mi számít platformnak.

Az 1995-ös és 1993-as program kevéssé különbözik egymástól, kivételt képez néhány fogalom. Egyrészt 1995-ben "kollektív nemzeti kisebbségi jogok" szerepelnek a programban a 1993-as "közösségi nemzeti kisebbségi jogok" helyett. Másrészt pedig az 1995-ös program társult és kollektív tagokról beszélt, míg az 1993-as csak társult tagokról.

Az 1997-es kongresszuson elfogadott program bevezet egy új értéket az érdekvédelem elvi alapjai közé, mégpedig a "európai keresztény értékrendet". Egy másik módosítást is találunk, megjelennek a területi szervezetek, platformok és pártok is, mint olyanok, "amelyek részt vesznek a saját területükhöz tartozó döntések kidolgozásában és meghozatalában".

Az 1999-es kongresszusi program vonatkozó része megegyezik az 1997-sel.

Megállapíthatjuk, hogy nincsenek alapvetô változások az RMDSZ öndefiníciójában, mindazonáltal a diskurzusban megfigyelhetô változások jelentôségének/jelentéktelenségének eldöntése további vizsgálatokat igényel.

A legelsô kongresszusi program, az 1990-es, már tartalmazza azokat az elemeket, amelyek a Szövetség szerint jellemzik a romániai magyarságot: "államilag Romániához tartozik; etnikailag, történelmileg és hagyományai révén a magyar nemzet szerves része".

A továbbiakban, mint az elôzô alfejezet esetén is, az 1991-es programhoz képest vizsgáljuk a változásokat. A II. kongresszus programja szerint "A romániai magyarság - beleértve a csángó-magyarokat is - állami kereteit tekintve Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát mint közösséget államalkotói tényezônek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a többségi nép - nemzet - egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint az összmagyarság szerves része, ugyanakkor régi, történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez is, elsôsorban a románokhoz és németekhez, akikkel évszázadokon át együtt élt. Romániai mivoltát vállalva nemzeti identitását továbbra is meg akarja ôrizni; ezt nem programjaként, hanem tudomásul veendô adottságaként kell tekinteni: az etnikai kisebbségeknek abba a típusába tartozik, amely nem akar sem elvándorolni, sem a többségi nemzetbe beolvadni. Szülôföldjét hazájának vallja, amelynek gazdasági és kulturális fejlôdéséhez maga is tetemesen hozzájárult".

Az 1993-as program tartalmaz néhány változást. A brassói program "többségi nép" kifejezés helyett "román nemzetet" használ, "összmagyarság" helyett "magyar nemzetet", szülôföldjét pedig otthonának vallja és nem hazájának mint 1991-ben. A meghatározás kiegészül egy mondattal, amely szerint "kizárólag csak számbelileg tekinti magát kisebbségnek".

Ami az 1995, illetve az 1997-es programokat illeti, azok a tárgyalt témában megegyeznek az 1993-sal. Csak a csíkszeredai kongresszus eszközöl nagyobb változtatásokat az öndefinícióban. Tulajdonképpen a definíciót kiegészítik két újabb bekezdéssel, amely szerint: "Az RMDSZ a szülôföldhöz való jogot alapvetô egyéni és közösségi jognak tekinti, és azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a magyar nemzeti közösséget saját szülôföldjén megtartják, erôsítik és gyarapítják. Történelmi öröksége, kultúrája és hagyományai révén a romániai magyarság Erdélyhez mint történelmi régióhoz kötôdik; ezért az erdélyiség nemzeti identitásának szerves része. A régió többi nemzeti közösségével együtt Erdélynek mint egyenrangú és egyenértékû, de egymást hagyományosan kiegészítô kultúrák földjének a megôrzésében érdekelt. E cél érdekében meghatározónak tartja az erdélyi népek együttélésének intézményi hagyományait."

A fentiek alapján két megállapítás tehetô. Egyrészt megfigyelhetô Erdély/erdélyiség fokozatos kihangsúlyozása. Másrészt pedig a diskurzus-változáson kívül nem változik jelentôs mértékben az, hogy milyen elemekkel határozhatjuk meg a romániai magyarok és magyar nemzet, illetve román nemzet közötti viszonyt.

Tekintetbe véve, hogy az elsô kongresszusi program kivételével, a célok felsorolása több oldalt tesz ki, nem idézem ôket. Fontosnak tartom ugyanakkor megállapítani, hogy a cél-katalógus struktúrája hasonló a különbözô programok esetében: az elsô rész foglalja magában a célokat a "román társadalom általános demokratizálása és korszerûsítése terén"; a második "a romániai magyarság identitásának megôrzésével kapcsolatos érdekek védelme, a kisebbségi kérdés méltányos rendezése terén" fontosnak tekintett célokat sorolja fel; a harmadik "a különbözô nemzetiségû román állampolgárok közötti harmonikus együttélési formák kialakítása terén" elérendô célokat veszi számba; a negyedik pedig "Az anyanemzettel, a világ bárhol élô magyarságával való kapcsolatok ápolását" illetô célokat.

Ami a cél-katalógus elsô fejezetét illeti, a témák nagyrészt hasonlóak a különbözô programokban. Olyan célokat találunk, mint például: "az alapvetô emberi jogok és szabadságjogok, valamint mindenféle kisebbség kollektív jogainak alkotmányos garanciája és tényleges tiszteletben tartása; a parlamentáris, demokratikus jogállam megteremtése és folyamatos fejlesztése; a gazdasági szerkezet korszerûsítése; stb.".

Ha a programok cél-katalógusának második fejezeteit hasonlítjuk össze, észrevehetjük, hogy 1995-ben történt egy nagyobb változás. Az 1995-ös program így vezeti be ezt a fejezetet: "A romániai magyarság identitásának megôrzésével kapcsolatos érdekek védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek", ezt követôen pedig meghatározza, mit ért az autonómia fogalma alatt.

Ami a cél-katalógus harmadik részét illeti, az 1991-es, 1993-as, 1995-ös, valamint 1999-es programok hasonlóak. Néhány mondatot újrafogalmaztak és 1995-ben bevezettek egy újabb célt: "felvállaljuk közösségi jogsérelmeink orvoslását, nevezetesen az 1989. decemberi események, illetve az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után igazságtalanul meghurcoltak, valamint politikai számûzetésbe kényszeríttettek jogi és erkölcsi rehabilitálása végett indított küzdelmet."

A cél-katalógus negyedik része hasonló mind az öt (1991, 1993, 1995, 1999) program esetében. A három felsorolt cél a következô: "az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása; az intézmények, szervezetek, egyesületek közötti kapcsolatok fejlesztése, a szakembercsere rendszeresítése; az információk szabad áramlása az országhatárokon át."

A cikk elején azt a kérdést tettem fel, változott-e az RMDSZ romániai magyarságról, céljairól, saját maga létérôl alkotott képe az elmúlt tizenkét év során. Láttuk, milyen források szükségesek ennek a kérdésnek a vizsgálatához, láttuk, hogyan szûkítettem le forrásaimat a kongresszusi programokra, illetve vizsgálatomat a programok struktúráira és a három kérdéskör vizsgálatára.¹⁴ Láttuk, hogy a változások leginkább diskurzusváltozások, de új témák is megjelentek az évek folyamán. Ahhoz, hogy ne csak megállapítások szintjén kezeljük ezeket, a diskurzus-változásokat integrálni kell a jelenlegi keretbe: a választási programok elemzésén túl, a cikk elején jelzett forrásokat; kimerítôbb tartalmi elemzést. Ahhoz, hogy igazán értékelni lehessen a struktúrákban és diskurzusban bekövetkezett változást, figyelembe kell venni többek között: a romániai általános kontextust; kik írták a program-részleteket, és milyen pozíciót foglaltak el az RMDSZ formális/informális struktúrájában; minek fogták fel az alkotók a programot; hogyan állt össze a struktúra; stb.