I. CÍM

1. SZAKASZ

(1) Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzeti állam.

(2) A román államnak köztársasági kormányzati formája van.

(3) Románia demokratikus és társadalmi jogállam, amelyben az emberi méltóság, az állampolgári jogok és szabadságjogok, az emberi személyiség szabad fejlôdése, a igazságosság és a politikai pluralizmus a legfelsôbb értékeket képviseli és garantálva van.

2. SZAKASZ

(1) A nemzeti szuverenitás a román nép sajátja, amely azt a reprezentatív szervein és népszavazásokon keresztül gyakorolja.

(2) Saját nevében egyetlen csoport és egyetlen személy sem gyakorolhatja a szuverenitást.

3. SZAKASZ

A terület

(1) Románia területe elidegeníthetetlen.

(2) Az ország határait az alaptörvény szentesíti a nemzetközi jog elveinek és a többi általánosan elfogadott szabályainak elfogadásával.

(3) A terület közigazgatási szempontból községek, városok és megyék szerint van megszervezve. A törvény feltételei között egyes városokat municípiumokká nyilvánítanak.

(4) A román állam területére idegen népességek nem telepíthetôk át és nem kolonizálhatók.

4. SZAKASZ

(1) Az állam alapja a román nép egysége.

5. SZAKASZ

Az állampolgárság

(2) A román állampolgárság nem vonható vissza azoktól, akik a születésüknél fogva szerezték meg.

6. SZAKASZ

A jog az identitáshoz

(1) Az állam elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megôrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez.

7. SZAKASZ

A külföldön élô románok

Az állam támogatja a kapcsolatok erôsítését az ország határain kívül élô románokkal és az állampolgárságuk szerinti álam törvényhozását betartva cselekvôen fellép etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megtartásáért, fejlesztéséért és kifejezéséért.

8. SZAKASZ

A pluralizmus és a politikai pártok

(1) A pluralizmus a román társadalomban az alkotmányos demokrácia feltételét és garanciáját képezi.

(2) A politikai pártok a törvény feltételei között alakulnak meg és tevékenykednek. A politikai pártok hozzájárulnak az állampolgárok politikai akaratának meghatározásához és kinyilvánításához, tiszteletben tartva a nemzeti szuverenitást, a területi integritást, a jogrendet és a demokrácia elveit.

9. SZAKASZ

A szakszervezetek

A szakszervezetek alapszabályaik szerint alakulnak meg és tevékenykednek, a törvény feltételei között. A szakszervezetek hozzájárulnak az alkalmazottak jogainak megvédéséhez és szakmai, gazdasági és szociális érdekeik érvényesítéséhez.

10. SZAKASZ

Nemzetközi kapcsolatok

Románia békés kapcsolatokat tart fenn és fejleszt ki az összes állammal, ezek keretében pedig jószomszédi kapcsolatokat, a nemzetközi jog elveinek és az általánosan elfogadott többi szabályának az alapján.

11. SZAKASZ

A nemzetközi jog és a hazai jog

(1) A román állam kötelezi magát, hogy következetesen és jóhiszemûen teljesíti az általa részes félként aláírt szerzôdésekbôl reá háruló kötelezettségeket.

12. SZAKASZ

Nemzeti jelképek

(1) Románia zászlaja háromszínû; a színek elhelyezése függôleges, a zászlórúdtól kiindulva a következô sorrendben: kék, sárga, piros.

(2) Románia nemzeti napja December 1-je.

(4) Az ország címerét és az állam pecsétjét alaptörvényekkel állapítják meg.

13. SZAKASZ

A hivatalos nyelv

Romániában a román nyelv a hivatalos nyelv.

14. SZAKASZ

A fôváros

Románia fôvárosa Bukarest municípium.

15. SZAKASZ

A jogok egyetemessége

16. SZAKASZ

A jogegyenlôség

(1) Az állampolgárok kiváltságok és megkülönböztetések nélkül egyenlôk a törvény és a közigazgatások elôtt.

(2) Senki sem állhat a törvény fölött.

(3) A polgári vagy katonai köztisztségeket vagy méltóságokat csakis a román állampolgársággal és az országban lakhellyel rendelkezô személyek tölthetik be.

17. SZAKASZ

A román állampolgárok külföldön

A román állampolgárok külföldön a román állam oltalmát élvezik és teljesíteniük kell kötelezettségeiket, az országból való távollétükkel összeegyeztethetetlenek kivételével.

18. SZAKASZ

Az idegen állampolgárok és a hontalanok

(1) A Romániában lakó idegen állampolgárok és hontalanok az Alkotmány és más törvények által a személyek és a vagyonok tekintetében garantált általános oltalmat élvezik.

(2) A menedékjogot a törvény feltételei között adják meg és vonják vissza, betartva a Románia által részes félként aláírt nemzetközi szerzôdéseket és megállapodásokat.

19. SZAKASZ

A kiadatás és a kiutasítás

(1) A román állampolgár nem adható ki vagy nem utasítható ki Romániából.

(2) Az idegen állampolgárok és a hontalanok csakis valamely nemzetközi megállapodás alapján vagy a kölcsönösség feltételei között adhatók ki.

(3) A kiutasítást vagy a kiadatást az igazságszolgáltatás határozza el.

20. SZAKASZ

Az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi szerzôdések

(1) Az állampolgárok jogaira és szabadságjogaira vonatkozó alkotmányos rendelkezések az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Románia által részes félként aláírt paktumokkal és más szerzôdésekkel összefüggésben értelmezendôk és alkalmazandók.

21. SZAKASZ

Az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés

(1) Bármely személy az igazságszolgáltatáshoz fordulhat jogainak, szabadságjogainak vagy törvényes érdekeinek a megvédéséért.

(2) E jog gyakorlását egyetlen törvény sem korlátozhatja.

II. FEJEZET

22. SZAKASZ

A jog az élethez és a fizikai és pszichikai integritáshoz

(1) A jog az élethez, valamint a jog a személy fizikai és pszichikai integritásához garantálva van.

(2) Senkit sem lehet fizikai kínzásnak vagy bármiféle embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy kezelésnek alávetni.

(3) Tilos a halálbüntetés.

23. SZAKASZ

Az egyéni szabadság

(1) Az egyéni szabadság és a személy biztonsága sérthetetlen.

(2) Valamely személy megmotozása, fogva tartása vagy letartóztatása csakis a törvény által elôírt esetekben és eljárással megengedett.

(3) A fogva tartás nem lehet 24 órát maghaladó.

(4) A letartóztatás a magisztrátus által kibocsátott parancs alapján legfeljebb 30 napos idôtartamra eszközölhetô. A letartóztatott a letartóztatási parancs törvényessége tekintetében panasszal fordulhat a bírához, aki köteles indokolt határozattal dönteni. A letartóztatás meghosszabbítását csakis a bírói hatóság hagyja jóvá.

(5) A fogvatartottnak vagy a letartóztatottnak az általa ismert nyelven azonnal a tudomására kell hozni a fogvatartás vagy a letartóztatás okait, vádat pedig a legrövidebb határidôn belül; a vád csakis a választott vagy a hivatalból kinevezett ügyvéd jelenlétében hozandó tudomásra.

(9) Bármely büntetés csakis a törvény feltételei között és alapján róható ki és alkalmazható.

24. SZAKASZ

A jog a védelemhez

(1) A jog a védelemhez garantált.

(2) A per egész folyamán a felek választott vagy hivatalból kinevezett ügyvéd segédletére jogosultak.

25. SZAKASZ

A mozgásszabadság

(1) A belföldi és a külföldi mozgásszabadság garantált. E jog gyakorlásának a feltételeit a törvény állapítja meg.

(2) Minden állampolgárnak biztosította joga, hogy lakhelyét vagy székhelyét az ország bármely helységében szabadon válassza meg, kivándoroljon, valamint visszatérjen az országba.

26. SZAKASZ

Az intim, a családi és a magánélet

(1) A közhatóságok tiszteletben tartják és oltalmazzák az intim, a családi és a magánéletet.

(2) A természetes személy jogosult önmagával rendelkezni, ha nem sérti meg mások jogait és szabadságjogait, a közrendet vagy a közerkölcsöt.

27. SZAKASZ

A lakás sérthetetlensége

(1) A lakás és a székhely sérthetetlen. Senki sem hatolhat be valamely személy lakására vagy székhelyére és nem tartózkodhat ott ennek engedélye nélkül.

(2) Az (1) bekezdés elôírásaitól törvényes úton el lehet térni a következô helyzetekben:

a) valamely letartóztatási parancs vagy bírósági határozat végrehajtásáért;

c) a nemzetbiztonság vagy a közrend megvédésért;

(4) Tilos házkutatást tartani éjszaka idején, a tettenéréses bûncselekmény kivételével.

28. SZAKASZ

A közlések titkossága

A levelek, a táviratok, más postai küldemények, telefonbeszélgetések és a többi közlési eszköz titkossága sérthetetlen.

29. SZAKASZ

A lelkiismereti szabadság

(1) A gondolatok, a vélemények, akárcsak a vallásos hitek szabadsága semmilyen formában sem korlátozható. Senki sem kényszeríthetô valamely vélemény elfogadására vagy a meggyôzôdésével ellenkezô vallásos hithez való csatlakozásra.

(2) A lelkiismereti szabadság garantált; ezt a tolerancia és kölcsönös tisztelet szellemében kell kinyilvánítani.

(4) A vallásfelekezetek közötti kapcsolatokban tilos a vallási gyûlöletkeltés bármely formáját, eszközét, aktusát vagy cselekményét igénybe venni.

(5) A vallásfelekezetek önállóak az állammal szemben és ennek a támogatását élvezik, ideértve a vallásos lelkigondozás megkönnyítését a hadseregben, a kórházakban, a börtönökben, a menhelyeken és az árvaházakban.

30. SZAKASZ

A kifejezés szabadsága

(1) A gondolatok, a vélemények vagy a hitvallások és bármiféle alkotások élô szóval, írással, képekkel, hangokkal vagy más tömegkommunikációs eszközökkel való kifejezésének a szabadsága sérthetetlen.

(2) Tilos bármilyen cenzúra alkalmazása.

(3) A sajtószabadsághoz hozzátartozik a sajtókiadványok szabad alapítása.

(4) Egyetlen kiadványt sem lehet betiltani.

(5) A törvény a tömegkommunikációs eszközöket finanszírozási forrásuk feltárására kötelezheti.

(6) A kifejezés szabadsága nem sértheti meg a személy méltóságát, becsületét, magánéletét és jogát saját arculatának hû tükrözéséhez.

(8) A köztudomásra hozott tájékoztatásért vagy alkotásért a polgárjogi felelôsség a kiadót vagy az alkotót, a szerzôt, a mûvészi rendezvény szervezôjét, a sokszorosító eszköz, a rádió- vagy a televízióállomás tulajdonosát terheli, a törvény feltételei között. A sajtóvétkeket törvény útján kell megállapítani.

31. SZAKASZ

A jog a tájékozódáshoz

(1) A személy jogát a bármely közérdekû tájékoztatáshoz való hozzáféréshez korlátozni nem lehet.

(3) A tájékoztatáshoz való jog nem sértheti a fiatalok védelmét célzó intézkedéseket vagy a nemzetbiztonságot.

(4) A közületi és a privát tömegtájékoztatási eszközök kötelesek biztosítani a közvélemény korrekt tájékoztatását.

32. SZAKASZ

A jog a tanuláshoz

(2) Az oktatás minden fokon román nyelven folyik. A törvény feltételei között az oktatás valamely világnyelven is lebonyolítható.

(3) Garantált a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek joga anyanyelvük tanulásához és a jog ahhoz, hogy ezen a nyelven oktathassák ôket; e jogok gyakorlásának a módozatait törvénnyel állapítják meg.

(5) Az oktatási intézmények, ideértve a magánintézményeket is, a törvény feltételei között hozandók létre és bonyolítják le tevékenységüket.

(6) Az egyetemi autonómia garantált.

(7) Az állam biztosítja a vallásos oktatás szabadságát, minden egyes vallásfelekezet sajátos követelményei szerint. Az állami iskolákban a vallásos oktatást a törvény útján szervezik meg és garantálják.

33. SZAKASZ

Jog az egészség oltalmazásához

(1) A jog az egészség oltalmazásához garantált.

(2) Az állam köteles intézkedéseket foganatosítani a higiénia és az egészség biztosítására.

34. SZAKASZ

A szavazati jog

(1) Az állampolgárok a választások napjáig, ezt is beleértve, betöltött 18 éves életkoruktól rendelkeznek szavazati joggal.

(2) Nem rendelkeznek szavazati joggal a szellemi fogyatékosok vagy a tilalom alatt álló elmebetegek, valamint a végleges bírósági határozattal a választási jogaik elvesztésére ítélt személyek.

35. SZAKASZ

A jog a megválasztáshoz

(1) Joguk van a megválasztásra azoknak a szavazatjogosult állampolgároknak, akik eleget tesznek a 16. szakasz (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, ha nem tiltották el ôket a politikai pártokba való egyesüléstôl a 37. szakasz (3) bekezdése szerint.

36. SZAKASZ

A gyülekezési szabadság

37. SZAKASZ

Az egyesülési jog

(1) Az állampolgárok szabadon egyesülhetnek politikai pártokba, szakszervezetekbe és más egyesülési formákba.

(2) Nem alkotmányosak azok a pártok vagy szervezetek, amelyek a céljaiknál vagy a tevékenységüknél fogva síkra szállnak a politikai pluralizmus, a jogállam elvei vagy Románia szuverenitása, integritása, illetve függetlensége ellen.

(3) Nem lehetnek a politikai pártok tagjai az Alkotmánybíróság tagjai, a nép ügyvédjei, a magisztrátusok, a hadsereg aktív tagjai, a rendôrök s a közhivataloknak az alaptörvénnyel megállapított más kategóriái.

38. SZAKASZ

A munka és a munka szociális oltalmazása

(1) A munkához való jog nem korlátozható. A szakma, valamint a munkahely szabadon választható meg.

39. SZAKASZ

A kényszermunka tilalma

(1) Tilos a kényszermunkát alkalmazni.

(2) Nem képez kényszermunkát:

b) valamely elítélt személy által a fogvatartás vagy a feltételes szabadlábra helyezés idején normális körülmények között kifejtett munka;

c) a természeti csapások vagy más veszélyes helyzetek által megkövetelt, valamint a törvény által megállapított szokványos polgári kötelezettségekhez tartozó szolgáltatások.

40. SZAKASZ

A sztrájkjog

(1) Az alkalmazottaknak a szakmai, gazdasági és szociális érdekeik megvédéséért joguk van sztrájkhoz folyamodni.

(2) E jog gyakorlásának feltételeit és korlátait, valamint a társadalom számára lényeges szolgáltatások biztosításához szükséges garanciákat a törvény állapítja meg.

41. SZAKASZ

A magántulajdon oltalma

(1) A tulajdonhoz való jog, valamint az állammal szembeni követelések kielégítése garantált. E jogok tartalmát és korlátait a törvény állapítja meg.

(2) A magántulajdont, a tulajdonosoktól függetlenül, egyenlôen oltalmazza a törvény. Az idegen állampolgárok és a hontalanok a földterületek fölött nem szerezhetnek tulajdonjogot.

(3) Senkinek a tulajdona sem sajátítható ki, hacsak nem a törvény szerint megállapított valamely közhasznú ügy esetében, igazságos és elôzetes kártérítéssel.

(4) A közhatóság bármely ingatlantulajdon altalaját felhasználhatja közérdekû munkálatokra, azzal a kötelezettséggel, hogy a tulajdonosnak megtérítse a talajban, az ültetvényekben vagy az építményekben okozott, valamint a hatóságoknak felróható egyéb károkat.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett kártérítéseket a tulajdonossal közös megegyezéssel vagy, véleménykülönbség esetén, az igazságszolgáltatás útján kell megállapítani.

(6) A tulajdonjog kötelez a környezetvédelemmel és a jószomszédság biztosításával kapcsolatos, valamint más feladatok teljesítésére, amelyek a törvény vagy a szokás szerint a tulajdonosra hárulnak.

(7) A törvényes úton szerzett vagyont nem lehet elkobozni. A megszerzés törvényes jellege feltételezett.

(8) A valamely bûncselekmény vagy kihágás elkövetésére szánt vagy használt, akárcsak az ezek elkövetésébôl eredô javak csakis a törvény feltételei között kobozhatók el.

42. SZAKASZ

Az örökösödési jog

Az örökösödési jog garantált.

43. SZAKASZ

Az életszínvonal

(1) Az állam köteles az állampolgárok számára természetüknél fogva méltányos életszínvonalat biztosító gazdasági fejlesztési és szociális oltalmazási intézkedéseket hozni.

(2) Az állampolgárok a nyugdíjra, fizetett szülési szabadságra, az állami egészségügy által nyújtott orvosi ellátásra, munkanélküliségi segélyre és a törvény által elôírt más formájú szociális gondozásra jogosultak.

44. SZAKASZ

A család

(1) A család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon, a házastársak egyenlôségén s a szülôk azon jogán és kötelezettségén alapul, hogy biztosítsák a gyermekek eltartását, nevelését és oktatását.

(2) A házasság megkötésének, felbontásának és semmisségének a feltételeit a törvény útján kell megállapítani. Az egyházi házasságkötés csakis a polgári házasságkötés után celebrálható.

(3) A házasságon kívül született gyermekek a házasságból eredôkkel egyenlôk a törvény elôtt.

45. SZAKASZ

A gyermekek és az ifjak oltalmazása

(1) A gyermekek és az ifjak jogaik érvényesítésében különleges oltalmazási és segédleti rendszernek örvendenek.

(2) Az állam a gyermekek számára állami családi pótlékot nyújt és segélyeket a beteg vagy a hátrányos helyzetben levô gyermekek gondozására. A gyermekek és az ifjak szociális oltalmazásának egyéb formáit törvénnyel kell megállapítani.

(3) Tilos a fiatalkorúak kizsákmányolása, olyan tevékenységekben való foglalkoztatása, amelyek rájuk egészségi, erkölcsi szempontból károsak lehetnének vagy veszélyeztethetnék az életüket, illetve a normális fejlôdésüket.

(4) A 15 éves életkoron aluli fiatalkorúak fizetéses alkalmazottakként nem foglalkoztathatók.

(5) A közhatóságok kötelesek hozzájárulni az ifjaknak az ország politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és sportéletében való szabad részvételéhez szükséges feltételek megteremtéséhez.

46. SZAKASZ

A hátrányos helyzetben levô személyek oltalmazása

A hátrányos helyzetben levô személyek különleges oltalmazást élveznek. Az állam biztosítja a hátrányos helyzetben levôkkel kapcsolatos országos megelôzési, kezelési, alkalmazkodóképesség-helyreállítási, oktatási, kiképzési és a társadalomba való beilleszkedési politika alkalmazását, tiszteletben tartva a szülôkre és a gyámokra háruló jogokat és kötelességeket.

47. SZAKASZ

A folyamodási jog

(1) Az állampolgároknak jogukban áll, hogy csakis az aláírók nevében megfogalmazott beadványokkal a közhatóságokhoz folyamodjanak.

(2) A törvényesen megalakított szervezetek jogosultak arra, hogy folyamodványokat nyújtsanak be, kizárólag az általuk képviselt közösségek nevében.

(3) A folyamodási jog gyakorlása illetékmentes.

(4) A közhatóságok a folyamodványokra a törvény szerint megállapított határidôkben és feltételek között válaszolni kötelesek.

48. SZAKASZ

A valamely közhatóság által sértett személy joga

(1) A valamely jogában a közhatóság által adminisztratív aktussal vagy a kérelme törvényes határidôre való megoldásának elmulasztásával sértett személy jogosult az igényelt jog elismerésének, az aktus semmissé nyilvánításának elnyerésére és a neki okozott kár megtérítésére.

(2) E jog gyakorlásának feltételeit és korlátait alaptörvénnyel kell megállapítani.

(3) Az állam a törvény szerint vagyonjogilag felel a büntetôperekben elkövetett igazságszolgáltatási tévedésekkel okozott károkért.

49. SZAKASZ

Egyes jogok vagy szabadságjogok gyakorlásának korlátozása

(1) Egyes jogok vagy szabadságjogok gyakorlása csakis a törvénnyel korlátozható s csakis ha ezt, az eseteknek megfelelôen, megköveteli a nemzetbiztonságnak, a közrendnek, -egészségnek vagy -erkölcsnek, az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak a megvédése; a bûnügyi eljárás lebonyolítása; valamely természeti csapás vagy valamely rendkívül súlyos katasztrófa következményeinek megelôzése.

(2) A korlátozásnak arányosnak kell lennie a korlátozást kiváltó helyzettel, és nem érintheti a jogok vagy a szabadságjogok fennállását.

III. FEJEZET

50. SZAKASZ

Az ország iránti hûség

(1) Az ország iránti hûség szent jellegû.

51. SZAKASZ

Az Alkotmány és a törvények betartása

52. SZAKASZ

A honvédelem

(1) Románia megvédése az állampolgárok joga és kötelessége.

(3) Az állampolgárok a 35. életévükig sorolhatóak be kiképzésre a tényleges katonai szolgálat keretében.

53. SZAKASZ

Pénzügyi hozzájárulások

(1) Az állampolgárok kötelesek adókkal és illetékekkel hozzájárulni a közköltségek fedezéséhez.

(2) A törvényes adóztatási rendszernek biztosítania kell a pénzügyi terhek igazságos elosztását.

(3) Tilos bármely más szolgáltatás igénylése, kivéve a törvény által rendkívüli helyzetekben megállapítottakat.

54. SZAKASZ

A jogok és a szabadságjogok gyakorlása

A román állampolgároknak, az idegen állampolgároknak és a hontalanoknak az alkotmányos jogaikat és szabadságjogaikat jóhiszemûen, mások jogainak és szabadságjogainak megsértése nélkül kell gyakorolni.

55. SZAKASZ

Kinevezés és szerep

(1) A nép ügyvédjét az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak a megvédése céljából a Szenátus nevezi ki, 4 éves idôtartamra. A nép ügyvédje intézményének a szervezését és mûködését alaptörvénnyel kell megállapítani.

(2) A nép ügyvédje nem tölthet be semmilyen más köz- vagy magántisztséget.

56. SZAKASZ

A feladatkör gyakorlása

(1) A Nép ügyvédje hivatalból vagy a jogaikban és a szabadságjogaikban megsértett személyek kérésére gyakorolja feladatkörét, a törvény által megállapított keretek között.

(2) A közhatóságok kötelesek a nép ügyvédje számára biztosítani a feladatköre gyakorlásához szükséges támogatást.

57. SZAKASZ

Jelentéstétel a parlament elôtt

A nép ügyvédje jelentéseket terjeszt a parlament két háza elé évente vagy ezek kérésre. A jelentések a törvénykezésre vagy más természetû intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazhatnak az állampolgári jogok és szabadságjogok megvédése céljából.

1. Cikkely

58. SZAKASZ

A szerep és az összetétel

(2) A parlament a Képviselôházból és a Szenátusból áll.

59. SZAKASZ

A házak megválasztása

(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok azon szervezetei, amelyek a választásokon nem kapják meg a parlamenti képviseletükhöz szükséges szavazatszámot, egy-egy képviselôi helyre jogosultak, a választási törvény feltételei között. A valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egyetlen szervezet képviselheti.

60. SZAKASZ

A mandátum idôtartama

(1) A Képviselôházat és a Szenátust 4 éves idôtartamú, háború vagy katasztrófa esetén alaptörvénnyel meghosszabbítható mandátumra választják meg.

(3) Az újonnan megválasztott parlamentnek, Románia elnöke összehívására, a választásoktól számított legfeljebb 20 napon belül össze kell ülnie.

(4) A házak mandátumát az új parlament törvényes összeüléséig meghosszabbíthatják. Ebben az idôszakban nem lehet felülvizsgálni az Alkotmányt és nem lehet elfogadni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni alaptörvényeket.

61. SZAKASZ

A belsô szervezés

(4) Mindegyik ház állandó bizottságokat hoz létre magának és vizsgálóbizottságokat vagy más különleges bizottságokat alakíthat. A házak közös bizottságokat hozhatnak létre.

(5) Az állandó bürók és a parlamenti bizottságok az egyes házak politikai összetétele szerint hozandók létre.

62. SZAKASZ

Együttes ülések

(1) A Képviselôház és a Szenátus külön üléseken és együttes üléseken fejti ki munkálatait. Az együttes ülésen a munkálataikat a képviselôk és a szenátorok többségének a szavazatával elfogadott szabályzat szerint bonyolítják le.

a) Románia elnöke üzenetének a meghallgatása;

b) az állami költségvetésnek és állami társadalombiztosítási költségvetésnek a jóváhagyása;

c) az általános vagy részleges mozgósítás kihirdetése;

d) a hadiállapot kihirdetése;

e) a katonai ellenségeskedések felfüggesztése vagy beszüntetése;

h) más olyan feladatok ellátása, amelyeknek az Alkotmány vagy a szabályzat szerint együttes ülésen kell eleget tenni.

63. SZAKASZ

Ülésszakok

(1) A Képviselôház és a Szenátus évente két rendes ülésszakra ül össze. Az elsô ülésszak február hónapban kezdôdik, és nem tarthat tovább június hónap végénél. A második ülésszak szeptember hónapban kezdôdik, és nem tarthat tovább december hónap végénél.

(3) A házakat az elnökeik hívják össze.

64. SZAKASZ

A jogi aktusok és a törvényes kvórum

65. SZAKASZ

Az ülések nyilvános jellege

(1) A két ház ülései nyilvánosak.

(2) A házak elhatározhatják, hogy egyes ülések titkosak legyenek.

2. Cikkely

66. SZAKASZ

A képviseleti mandátum

(2) Bármely imperatív jellegû mandátum semmis.

67. SZAKASZ

A képviselôk és a szenátorok mandátuma

(1) A képviselôk és a szenátorok az illetô házak törvényes összeülésének idôpontjától gyakorolják mandátumaikat, ezek igazolásának a feltételével.

(2) A képviselôi vagy a szenátori minôség megszûnik az újonnan megválasztott házak összeülésének törvényes idôpontjában vagy lemondás, a választási jogok elvesztése, összeférhetetlenség vagy elhalálozás esetén.

68. SZAKASZ

Összeférhetetlenségek

(1) Senki sem lehet egy idôben képviselô és szenátor.

69. SZAKASZ

A parlamenti mentelmi jog

70. SZAKASZ

A vélemények függetlensége

71. SZAKASZ

A juttatás és a többi járandóságok

A képviselôk és a szenátorok havi juttatásban részesülnek. A juttatások összegét és a többi járandóságot törvénnyel kell megállapítani.

3. Cikkely

72. SZAKASZ

(1) A parlament alkotmányos törvényeket, alaptörvényeket és köztörvényeket fogad el.

(2) Az alkotmányos törvények tárgya az Alkotmány felülvizsgálása.

(3) Alaptörvénnyel szabályozandó:

a) a választási rendszer;

b) a politikai pártok szervezése és mûködése;

c) népszavazás szervezése és lebonyolítása;

f) a bûncselekmények, a büntetések és végrehajtásuk rendszere;

g) az amnesztia vagy közkegyelem gyakorlása;

j) a közigazgatási bíróság;

k) a tulajdon és az öröklés általános jogrendszere;

l) a munkaviszonyok, a szakszervezetek és a szociális oltalmazás általános rendszere;

m) az oktatás általános megszervezése;

n) a vallásfelekezetek általános rendszere;

o) a helyi közigazgatás, a területi szervezés, valamint a helyi autonómia általános rendszere;

p) a kizárólagos gazdasági övezet megállapítási módja;

r) a többi olyan terület, amelynek tekintetében az Alkotmány alaptörvények elfogadását írja elô.

73. SZAKASZ

A törvényhozási kezdeményezés

(2) Az állampolgári törvényhozási kezdeményezés tárgyát nem képezhetik az adóügyi, a nemzetközi jellegû kérdések, az amnesztia és a közkegyelem.

(3) A kormány a törvénytervezetnek a házak egyikébe való eljuttatásával gyakorolja törvényhozási jogát.

(4) A törvényhozási kezdeményezés jogát gyakorló képviselôk, szenátorok és állampolgárok csakis a törvénytervezetek esetében kért formában terjeszthetnek elô törvényhozási javaslatokat.

74. SZAKASZ

A törvények és a határozatok elfogadása

(1) Az alaptörvényeket és a házak szabályzataira vonatkozó határozatokat mindegyik ház tagjainak a szavazattöbbségével fogadják el.

(2) A köztörvényeket és a határozatokat mindegyik ház jelen levô tagjainak a szavazattöbbségével fogadják el.

75. SZAKASZ

A törvénytervezetek és a törvényhozási javaslatok elküldése egyik házból a másikba

Az egyik ház által elfogadott törvénytervezeteket vagy törvényhozási javaslatokat meg kell küldeni a parlament másik házának. Ha ez utóbbi elutasítja a törvénytervezetet vagy a törvényhozási javaslatot, ezeket újabb megvitatásra vissza kell küldeni az ôket elfogadó háznak. Az újabb elutasítás végleges.

76. SZAKASZ

A közvetítés

(1) Ha az egyik ház a másik ház által jóváhagyottól eltérô formában fogad el valamely törvénytervezetet vagy törvényhozási javaslatot, a házak elnökeinek közvetítési eljárást kell kezdeményezniük egy paritásos bizottság révén.

77. SZAKASZ

A törvény kihirdetése

(1) A törvényt kihirdetés végett meg kell küldeni Románia elnökének. A törvényt az átvételétôl számított legfeljebb 20 napos határidôn belül ki kell hirdetni.

(3) Ha az elnök a törvény újbóli megvizsgálását kérte vagy kérétk a törvény alkotmányosságának a megvizsgálását, a törvényt az újbóli megvizsgálás után elfogadott törvény átvételétôl vagy az Alkotmánybíróságnak a törvény alkotmányosságát igazoló döntése átvételétôl számított legfeljebb 10 napon belül ki kell hirdetni.

78. SZAKASZ

A törvény hatályba lépése

79. SZAKASZ

A Törvényhozási Tanács

(1) A Törvényhozási Tanács a parlament tanácsadó szakszerve, amely az egész törvényhozás rendszeresítése, egységesítése és egybehangolása céljából véleményezi a szabályozó rendelkezések tervezeteit. A tanács vezeti Románia törvényhozásának hivatalos nyilvántartását.

(2) A Törvényhozási Tanács létesítését, szervezését és mûködését alaptörvénnyel kell megállapítani.

80. SZAKASZ

Az elnök szerepe

(1) Románia elnöke képviseli a román államot és szavatolja az ország nemzeti függetlenségét, egységét és területi integritását.

(2) Románia elnöke felügyel az Alkotmány betartására és a közhatóságok jó mûködésére. Ebbôl a célból az elnök közvetítési funkciót gyakorol az állam hatalmai között, valamint az állam és a társadalom között.

81. SZAKASZ

Az elnök megválasztása

(1) Románia elnökét általános, egyenlô, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg.

(2) Megválasztottnak azt a jelöltet nyilvánítják, amelyik a választás elsô fordulóján megkapta a választói jegyzékekben szereplô választók többségének a szavazatát.

(3) Abban az esetben, ha a jelöltek egyike sem érte el ezt a többséget, az elsô fordulón kapott szavazatok számrendje szerint megállapított elsô két jelölt között megszervezik a választás második fordulóját. Megválasztottnak azt a jelöltet nyilvánítják, aki a legtöbb szavazatot kapta.

82. SZAKASZ

A mandátum igazolása és az eskütétel

(1) A Románia elnöke tisztség betöltéséért tartott választások eredményét az Alkotmánybíróság igazolja.

"Esküszöm, hogy minden erômet és hozzáértésemet a román nép szellemi és anyagi haladásának áldozom, betartom az Alkotmányt és az ország törvényeit, megvédem a demokráciát, az állampolgárok alapvetô jogait és szabadságjogait, Románia szuverenitását, függetlenségét egységét és területi integritását, Isten engem úgy segéljen!"

83. SZAKASZ

A mandátum idôtartama

(1) Románia elnökének mandátuma 4 évre szól és azt az eskütétel idôpontjától kezdve gyakorolja.

(2) Románia elnöke az újonnan választott elnök eskütételéig gyakorolja mandátumát.

(3) Románia elnökének mandátuma háború vagy katasztrófa esetén alaptörvénnyel meghosszabbítható.

84. SZAKASZ

Összeférhetetlenségek és immunitások

(1) Mandátumának idôtartama alatt Románia elnöke nem lehet valamely pártnak a tagja és nem tölthet be semmilyen más köz- vagy magántisztséget.

85. SZAKASZ

A kormány kinevezése

(1) Románia elnöke jelöltet jelöl ki a miniszterelnöki tisztségre, s a parlament bizalmi szavazata alapján kinevezi a kormányt.

(2) Az elnök, kormányátalakítás vagy a tisztség megüresedése esetén, a miniszterelnök javaslatára visszahívja és kinevezi a kormány egyes tagjait.

86. SZAKASZ

Tanácskozás a Kormánnyal

Románia elnöke tanácskozhat a kormánnyal a sürgôs és rendkívüli fontosságú kérdések tekintetében.

87. SZAKASZ

Részvétel a kormány ülésein

(1) Románia elnöke részt vehet a kormánynak azokon az ülésein, amelyeken országos érdekû kérdéseket vitatnak meg a külpolitikával, a honvédelemmel, a közrend biztosításával kapcsolatban és, a miniszterelnök kérésére.

(2) A részvételével megtartott kormányüléseken Románia Elnöke elnököl.

88. SZAKASZ

Üzenetek

89. SZAKASZ

A parlament feloszlatása

(1) A két ház elnökeivel és a parlamenti csoportok vezetôivel tartott tanácskozása után Románia elnöke feloszlathatja a parlamentet, ha ez az elsô felkéréstôl számított 60 napos határidôn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, de csakis azután, miután az legalább két bizalmi szavazati kérelmet elutasított.

(2) Egy év folyamán a parlament egyetlen alkalommal oszlatható fel.

90. SZAKASZ

A népszavazás

Románia elnöke, a parlamenttel való tanácskozás után, azzal a kéréssel fordulhat a néphez, hogy egyes országos érdekû kérdések tekintetében népszavazáson fejezze ki akaratát.

91. SZAKASZ

Feladatok a külpolitika terén

(2) Az elnök, a kormány javaslatára, megbízza és visszahívja Románia diplomáciai képviselôit és jóváhagyja a diplomáciai kirendeltségek létesítését, megszüntetését vagy rangjuk megváltoztatását.

(3) Más államok diplomáciai képviselôi Románia elnöke mellett akkreditáltak.

92. SZAKASZ

Feladatok a honvédelem terén

(2) Az elnök, a parlament elôzetes jóváhagyásával, kihirdetheti a fegyveres erôk részleges vagy általános mozgósítását. Csakis kivételes esetekben az elnök döntését utólagosan kell elfogadásra a parlament elé terjeszteni, a döntés meghozatalától számított legfeljebb 5 napon belül.

(3) Az ország elleni fegyveres agresszió esetén Románia elnöke intézkedéseket foganatosít az agresszió visszaverésére, és ezeket, üzenet útján, késedelem nélkül a parlament tudomására hozza. Ha a parlament nem tart ülésszakot, a parlamentet jog szerint összehívják az agresszió kirobbanásától számított 24 órán belül.

93. SZAKASZ

Kivételes intézkedések

94. SZAKASZ

Más feladatok

b) marsalli, tábornoki és tengernagyi rangot adományoz;

c) kinevezéseket tesz köztisztségekbe, a törvény által elôírt feltételek között;

d) gyakorolja az egyéni kegyelmet.

95. SZAKASZ

A tisztségbôl való felfüggesztés

(1) Az Alkotmány elôírásait megsértô súlyos cselekmények elkövetése esetén Románia elnökét tisztségének gyakorlásából felfüggesztheti a Képviselôház és a Szenátus, együttes ülésen, a képviselôk és szenátorok többségének a szavazatával, az Alkotmánybíróság megkérdezése után. Az elnök a neki felrótt cselekményekkel kapcsolatban magyarázatokat adhat a parlamentnek.

(3) A felfüggesztési javaslat jóváhagyása esetén az elnök menesztése céljából legfeljebb 30 napon belül népszavazást kell tartani.

96. SZAKASZ

A tisztség megüresedése

(1) Románia elnökének tisztsége megüresedik lemondásnak, a tisztségbôl való leváltásnak, a feladatgyakorlásban való végleges akadályoztatásnak vagy elhalálozásnak az esetén.

97. SZAKASZ

(2) A 88-90. Szakaszokban említett feladatkör az elnöki tisztség ideiglenes ellátása idején nem gyakorolható.

98. SZAKASZ

Az ideiglenes elnök felelôssége

Ha a Románia elnöke tisztségét ideiglenesen betöltô személy az Alkotmány elôírásait sértô súlyos cselekményeket követ el, alkalmazandók a 95. és 97. szakaszok.

99. SZAKASZ

Az elnök aktusai

(1) Románia elnöke, feladatköre gyakorlása során, dekrétumokat bocsát ki, amelyeket közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében. A közzététel elmulasztása a dekrétum semmisségével jár.

(2) A Románia Elnöke által a 91. szakasz (1) és (2) bekezdésében, a 92. szakasz (2) és (3) bekezdésében, a 93. szakasz (1) bekezdésében és a 94. szakasz a), b) és d) pontjaiban foglalt feladatai gyakorlására kibocsátott dekrétumokat a miniszterelnök ellenjegyzi.

100. SZAKASZ

A juttatás és egyéb járandóságok

Románia elnökének juttatását és egyéb járandóságait törvénnyel kell megállapítani.

101. SZAKASZ

Szerep és összetétel

(1) A kormány, a parlament által elfogadott kormányzási programja szerint, biztosítja az ország bel- és külpolitikájának a megvalósítását és ellátja a közigazgatás általános vezetését.

(2) A kormány feladatkörének a gyakorlása során együttmûködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.

102. SZAKASZ

A beiktatás

(1) Románia elnöke kijelöl egy jelöltet a miniszterelnöki tisztségre, miután tanácskozott a parlamentben abszolút többséggel rendelkezô párt, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen többség, a parlamentben képviselt pártokkal.

(2) A miniszterelnöki tisztségre jelölt személynek a kijelölésétôl számított 10 napos határidôn belül a kormány programja és tagjai teljes jegyzéke tekintetében kérnie kell a parlament bizalmi szavazatát.

(3) A kormánynak a programját és tagjainak jegyzékét a Képviselôház és a Szenátus együttes ülésen vitatja meg. A parlament a képviselôk és a szenátorok többségének a szavazatával nyújt bizalmat a kormánynak.

103. SZAKASZ

A hûségeskü

(1) A miniszterelnöknek, a minisztereknek és a többi kormánytagnak Románia elnöke elôtt egyénileg le kell tenniük a 82. szakaszban foglalt esküt.

(2) A kormány egészében és minden egyes tagja külön-külön az eskütétel idôpontjával kezdve gyakorolja mandátumát.

104. SZAKASZ

Összeférhetetlenségek

(1) A kormánytagi tisztség összeférhetetlen más közhatósági tisztség gyakorlásával, a képviselôi vagy a szenátori tisztség kivételével. Úgyszintén összeegyeztethetetlen valamely fizetett szakmai képviseleti tisztség gyakorlásával a kereskedelmi célú szervezetek keretében.

(2) Egyéb összeférhetetlenségeket alaptörvénnyel kell megállapítani.

105. SZAKASZ

A kormánytagi tisztség megszûnése

A kormánytagi tisztség a lemondás, a visszahívás, a választói jogok elvesztése, az összeférhetetlenségi állapot, az elhalálozás következtében vagy a törvény által elôírt más esetekben szûnik meg.

106. SZAKASZ

A miniszterelnök

(1) A miniszterelnök, a reá háruló feladatkör betartásával, vezeti a kormányt és egybehangolja a kormány tagjainak a tevékenységét. A miniszterelnök ugyanakkor elsôbbséggel megvitatandó jelentéseket és nyilatkozatokat terjeszt a kormány politikájáról a Képviselôház és a szenátus elé.

(2) Ha a miniszterelnök a 105. szakaszban említett helyzetek egyikében van, vagy akadályoztatott feladatkörének a gyakorlásában, Románia elnökének egy másik kormánytagot kell kijelölnie ideiglenes miniszterelnöknek, hogy az új kormány megalakításáig ellássa a miniszterelnök feladatkörét. Ha a miniszterelnök újra felveszi tevékenységét a kormány keretében, a feladatköre gyakorlásában való akadályoztatás idôszakára bevezetett interrimátus megszûnik.

107. SZAKASZ

A kormány aktusai

(1) A kormány határozatokat és rendeleteket fogad el.

(2) A határozatokat a törvények végrehajtására bocsátják ki.

(4) A kormány által elfogadott határozatokat és rendeleteket alá kell írnia a miniszterelnöknek és ellenjegyezniük kell az alkalmazásba tételükre kötelezett minisztereknek, és azokat közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében. A közzététel elmulasztása a határozat vagy a rendelet semmisségével jár. A katonai jellegû határozatokat csak az érdekelt intézményekkel közlik.

108. SZAKASZ

A kormánytagok felelôssége

(1) A kormány egész tevékenységéért csak a parlament elôtt tartozik politikai felelôsséggel. Minden kormánytag politikai szempontból a többi taggal egyetemlegesen felel a kormány tevékenységéért és aktusaiért.

109. SZAKASZ

A mandátum megszûnése

(1) A kormány az általános parlamenti választások igazolásának az idôpontjáig gyakorolja mandátumát.

(2) A kormányt menesztik a számára nyújtott bizalom parlament általi megvonásának idôpontjától, vagy ha a miniszterelnök a 105. szakaszban foglalt helyzetek egyikében van, vagy a feladatkörének gyakorlásában 45 napnál hosszabb idôszakon át akadályoztatott.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben alkalmazandók 102. szakasz elôírásai.

110. SZAKASZ

A parlament tájékoztatása

(1) A kormánynak és a közigazgatás többi szerve, a tevékenységük felett gyakorolt parlamenti ellenôrzés keretében, kötelesek rendelkezésre bocsátani a Képviselôház, a Szenátus vagy a parlamenti bizottságok által elnökeiken keresztül kért tájékoztatásokat és dokumentumokat. Abban az esetben, ha valamely törvényhozási kezdeményezés az állami költségvetés vagy az állami társadalombiztosítási költségvetés elôirányzatainak a módosításával jár, a tájékoztatás kérése kötelezô.

111. SZAKASZ

Kérdések és interpellációk

(1) A kormány és minden egyes tagja külön-külön köteles válaszolni a képviselôk vagy a szenátorok kérdéseire vagy interpellációira.

112. SZAKASZ

A bizalmatlansági indítvány

(2) A bizalmatlansági indítványt az összes képviselôk és szenátorok legalább egynegyede kezdeményezheti és azt benyújtásának idôpontjában közölni kell a kormánnyal.

(3) A bizalmatlansági indítványt a két ház együttes ülésén való benyújtásának idôpontjától számított 3 nap eltelte után kell megvitatni.

(4) A bizalmatlansági indítványt elutasítása esetén az indítványt aláíró képviselôk és szenátorok ugyanazon az ülésszakon többé már nem kezdeményezhetnek egy újabb bizalmatlansági indítványt, kivéve azt az esetet, amelyben a kormány felelôsséget vállal a 113. szakasz szerint.

113. SZAKASZ

A kormány felelôsségvállalása

(1) A kormány a Képviselôház és a Szenátus elôtt, ezek együttes ülésén, felelôsséget vállalhat magára egy program, egy általános politikai nyilatkozat vagy egy törvénytervezet tekintetében.

(2) A kormányt menesztik, ha a programnak, az általános politikai nyilatkozatnak vagy a törvénytervezetnek az elôterjesztésétôl számított 3 napos határidôn belül bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene és azt megszavazzák a 112. szakasz feltételei között.

(4) Amennyiben Románia elnöke a (3) bekezdés szerint elfogadott törvény újbóli megvizsgálását kéri, a törvényt a két ház együttes ülésén kell megvitatni.

114. SZAKASZ

A törvényhozási felhatalmazás

(1) A parlament külön törvényt fogadhat el, amellyel felhatalmazza a kormányt rendeletek kibocsátására az alaptörvények tárgyát nem képezô területeken.

(3) Ha a felhatalmazási törvény ezt kéri, a rendeleteket jóváhagyás végett a parlament elé kell terjeszteni, a törvényhozási eljárás szerint, a felhatalmazási határidô lejártáig. A határidô betartásának elmulasztása a rendelet hatályának megszûnésével jár.

1. Cikkely

115. SZAKASZ

Felépítése

(1) Minisztériumok csak a kormány alárendeltségében szervezendôk.

116. SZAKASZ

Létesítés

(2) A kormány és a minisztériumok, a Számvevôszék véleményezésével, alárendeltségükben szakszervezeteket létesíthetnek, de csak akkor, ha a törvény számukra ezt az illetékességet elismeri.

117. SZAKASZ

A fegyveres erôk

(1) A hadsereg kizárólag a népakaratnak van alárendelve az állam szuverenitásának, függetlenségének és egységének, az ország területi integritásának és az alkotmányos demokráciának a garantálása céljából.

(2) Az országos védelmi rendszer szerkezetét, a hadsereg szervezését, a lakosság, a gazdaság és a terület védelemre való felkészítését, valamint a katonai káderek státusát alaptörvénnyel kell megállapítani.

(5) Idegen csapatok csakis a törvény által megállapított feltételek között léphetnek be Románia területére vagy vonulhatnak át az ország területén.

118. SZAKASZ

A Legfelsôbb Honvédelmi Tanács

A Legfelsôbb Honvédelmi Tanács egységesen megszervezi és egybehangolja az ország védelmével és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tevékenységeket.

2. Cikkely

119. SZAKASZ

Alapelvek

A területi közigazgatási egységekbeli közigazgatás a helyi autonómiának és a közszolgáltatások decentralizálásának az elvén alapul.

120. SZAKASZ

Községi és városi hatóságok

(1) A törvény feltételei között választott helyi tanácsok és a választott polgármesterek képezik a községek és a városok helyi autonómiáját megvalósító közigazgatási hatóságokat.

(2) A helyi tanácsok és a polgármesterek a törvény feltételei között, autonóm közigazgatási hatóságokként mûködnek, megoldva a községek és a városok közügyeit.

(3) Az (1) bekezdésben említett hatóságok létrehozhatók a municípium területi-közigazgatási alegységeiben is.

121. SZAKASZ

A megyei tanács

(1) A megyei tanács a községi és városi tanácsok tevékenységét a megyei érdekû közszolgáltatások ellátása érdekében egybehangoló közigazgatási hatóság.

122. SZAKASZ

A prefektus

(1) A kormány egy-egy prefektust nevez ki minden egyes megyébe és Bukarest municípiumba.

(3) A prefektus feladatkörét a törvény szerint kell megállapítani.

1. Cikkely

123. SZAKASZ

Az igazságszolgáltatás megvalósítása

(1) Az igazságot a törvény nevében szolgáltatják.

(2) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve.

124. SZAKASZ

A bírák státusa

125. SZAKASZ

A bírói hatóságok

(2) Tilos rendkívüli bíróságokat létrehozni.

(3) Az ítélkezési illetékességet és eljárást a törvény állapítja meg.

126. SZAKASZ

A tárgyalások nyílt jellege

127. SZAKASZ

A hivatalos nyelv az igazságszolgáltatásban

(1) Az igazságszolgáltatási eljárást román nyelven bonyolítják le.

128. SZAKASZ

A jogorvoslati utak használata

A bírósági határozat ellen az érdekelt felek és a Közügyek Minisztériuma felhasználhatják a jogorvoslási utakat, a törvény feltételei között.

129. SZAKASZ

A bíróságok rendôrsége

A bírói hatóságok a szolgálatukba állított rendôrséggel rendelkeznek.

2. Cikkely

130. SZAKASZ

A Közügyek Minisztériumának a szerepe

(1) Az igazságszolgáltatási tevékenységben a Közügyek Minisztériuma képviseli a társadalom általános érdekeit és védelmezi a jogrendet, valamint az állampolgárok jogait és szabadságjogait.

(2) A Közügyek Minisztériuma feladatkörét ügyészségekbe tömörült ügyészeken keresztül gyakorolja, a törvénynek megfelelôen.

131. SZAKASZ

Az ügyészek státusa

(2) Az ügyészi tisztség összeegyeztethetetlen bármely más köz- vagy magántisztséggel, a felsôoktatási didaktikai tisztségek kivételével.

3. Cikkely

132. SZAKASZ

Összetétel

133. SZAKASZ

Feladatkör

(1) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa javaslatokat tesz Románia elnökének a bírák és az ügyészek kinevezésére, a gyakornokok kivételével, a törvény feltételei között. Ebben az esetben a munkálatokon, szavazatjog nélkül, az igazságügyi miniszter elnököl.

(2) A Magisztratúra Legfelsôbb Tanácsa betölti a bírák fegyelmi tanácsának a szerepét. Ebben az esetben a munkálatokon a Legfelsôbb Igazságügyi Bíróság elnöke elnököl.

134. SZAKASZ

A gazdaság

(1) Románia gazdasága piacgazdaság.

(2) Az államnak biztosítania kell:

b) a nemzeti érdekek védelmezését a gazdasági, a pénzügyi és a valutáris tevékenységben;

c) a nemzeti tudományos kutatás ösztönzését;

e)a környezet helyreállítását és védelmét, valamint az ökológiai egyensúly fenntartását;

135. SZAKASZ

A tulajdon

(1) Az állam oltalmazza a tulajdont.

(2) A tulajdon lehet közületi vagy magántulajdon.

(3) A közületi tulajdon az államé vagy a területi közigazgatási egységeké.

(5) A közületi tulajdonhoz tartozó javak elidegeníthetetlenek. A törvény feltételei között az önállóan gazdálkodó egységek vagy közintézmények adminisztrálásába adhatók vagy koncesszionálhatók, illetve bérbe adhatók.

(6) A magántulajdon, a törvény feltételei között, sérthetetlen.

136. SZAKASZ

A pénzügyi rendszer

(1) Az állam, a területi-közigazgatási egységek és a közintézmények pénzügyi erôforrásainak létrehozását, kezelését, felhasználását és ellenôrzését törvénnyel szabályozzák.

(2) A nemzeti pénznem a lej, ennek osztópénze a bani.

137. SZAKASZ

Az országos közköltségvetés

(1) Az országos közköltségvetés felöleli az állami költségvetést, az állami társadalombiztosítási költségvetést és a községek, a városok és a megyék költségvetéseit.

(2) A kormánynak évente ki kell dolgoznia az állami költségvetés és az állami társadalombiztosítási költségvetés tervezetét, amelyeket külön-külön jóváhagyás végett a parlament elé kell terjesztenie.

(3) Ha az állami költségvetésrôl szóló törvényt és az állami társadalombiztosítási költségvetésrôl szóló törvényt nem fogadták el legalább 3 nappal a költségvetési év lejárta elôtt, az új költségvetések elfogadásáig továbbra is az elôzô évi állami költségvetés és állami társadalombiztosítási költségvetés alkalmazandó.

(4) A helyi költségvetéseket a törvény feltételei között kell kidolgozni, jóváhagyni és végrehajtani.

(5) Egyetlen költségvetési kiadás sem hagyható jóvá a finanszírozási forrás megállapítása nélkül.

138. SZAKASZ

Adók, illetékek

(1) Az adókat, az illetékeket és az állami költségvetés és az állami társadalombiztosítási költségvetés bármely más jövedelemét csakis a törvény útján állapíthatják meg.

(2) A helyi adókat és illetékeket a helyi vagy megyei tanácsok állapíthatják meg a törvény keretei és feltételei között.

139. SZAKASZ

A Számvevôszék

(1) A Számvevôszék ellenôrzést gyakorol az állam és a közületi szektor pénzügyi erôforrásainak létrehozási, kezelési és felhasználási módja fölött. A Számvevôszék jogszolgáltatási feladatkört is gyakorol, a törvény feltételei között.

140. SZAKASZ

Összetétel

(4) Az Alkotmánybíróság bíráinak egyharmadát három évenként felújítják, a bíróság alaptörvényében elôírt feltételek között.

141. SZAKASZ

A kinevezés feltételei

142. SZAKASZ

Összeférhetetlenségek

143. SZAKASZ

A függetlenség és az elmozdíthatatlanság

144. SZAKASZ

Feladatkör

a) vélemény nyilvánít a törvények alkotmányosságáról, ezek kihirdetése elôtt. Románia elnökének, a két parlamenti ház valamelyike elnökének, a kormánynak, a Legfelsôbb Igazságügyi Bíróságnak, legalább 50 képviselônek vagy legalább 25 szenátornak a megkeresésére, valamint hivatalból is az Alkotmány felülvizsgálását célzó kezdeményezések tekintetében;

b) vélemény nyilvánít a parlamenti szabályzatok alkotmányosságáról a két parlamenti ház valamelyike elnökének, egy parlamenti csoportnak vagy legkevesebb 50 képviselônek, illetve 25 szenátornak a megkeresésére;

d) felügyel a Románia elnökének a megválasztásával kapcsolatos eljárás betartására és igazolja a szavazás eredményét;

f) tanácsadó jelleggel véleményezi a Románia elnökének a tisztségébôl való felfüggesztésére irányuló javaslatot;

g) felügyel a népszavazás megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos eljárás betartására, és igazolja e szavazás eredményeit;

h) ellenôrzi a törvényhozási kezdeményezésnek az állampolgárok általi gyakorlásával kapcsolatos feltételek teljesítését;

i) határoz azon ellenvetések tekintetében, amelyek tárgya valamely politikai párt alkotmányos volta.

145. SZAKASZ

Az Alkotmánybíróság döntései

(1) A 144. szakasz a) és b) pontjai szerint megállapított alkotmányellenesség eseteiben a törvényt vagy a szabályzatot visszaküldik újbóli megvizsgálásra. Ha a törvényt mindegyik ház tagjainak legalább kétharmados szavazattöbbségével változatlan formában elfogadták, az alkotmányellenességnek a kifogásolása hatálytalan és a kihirdetése kötelezôvé válik.

146. SZAKASZ

A felülvizsgálás kezdeményezése

(2) Az Alkotmány felülvizsgálását kezdeményezô állampolgároknak az ország megyéi legalább felébôl kell származniuk s e megyék mindegyikében vagy Bukarest municípiumban legalább 20000 aláírást kell gyûjteni e kezdeményezés támogatására.

147. SZAKASZ

A felülvizsgálási eljárás

(3) A felülvizsgálás végleges a felülvizsgálási tervezet vagy javaslat elfogadásától számított legfeljebb 30 napon belül megszervezett népszavazással való jóváhagyása után.

148. SZAKASZ

A felülvizsgálás korlátai

(1) Nem képezhetik felülvizsgálás tárgyát a jelen Alkotmánynak a román állam nemzeti, független, egységes és oszthatatlan jellegére, a köztársasági kormányformára, a terület integritására, az igazságszolgáltatás függetlenségére, a politikai pluralizmusra és a hivatalos nyelvre vonatkozó rendelkezései.

(2) Úgyszintén semmiféle felülvizsgálás nem hajtható végre, ha az eredménye az állampolgárok alapvetô jogainak és szabadságjogainak vagy ezek garanciáinak a megszüntetése.

149. SZAKASZ

Hatálybalépés

150. SZAKASZ

A törvények közötti idôbeli ütközés

(1) A törvények és az összes többi szabályozó rendelkezések hatályban maradnak, amennyiben nem ellenkeznek a jelen Alkotmánnyal.

151. SZAKASZ

A fennálló intézmények

(1) A köztársaságnak a jelen Alkotmány hatályba lépésekor meglevô intézményei mûködésben maradnak az új intézmények létrehozásáig.

152. SZAKASZ

A jövôbeli intézmények

(1) Az Alkotmány hatályba lépésének az idôpontjától számított 6 hónapos határidôn belül létre kell hozni az Alkotmánybíróságot és a Számvevôszéket.

(2) Az elsô Alkotmánybíróság bíráit 3, 6, illetve 9 éves idôszakra nevezik ki. Románia Elnöke, a Képviselôház és a Szenátus egy-egy bírát jelöl ki mindegyik idôszakra.

Románia Alkotmányát az Alkotmányozó Gyûlés 1991. november 21-i ülésén név szerinti szavazással, 414 szavazattal és 95 ellenszavazattal fogadták el.

Az Alkotmányozó Gyûlés Bizottsága ellenôrizte és megszámlálta a Románia Alkotmányának tervezetével kapcsolatban a képviselôk és a szenátorok által név szerinti szólításra leadott szavazatokat, és megállapította a következôket:

1. Az Alkotmányozó Gyûlés összetételébe tartozó összesen 510 képviselô és szenátor közül a név szerinti szólításra 476 parlamenti tag válaszolt, akik közül:

• 371 képviselô

• 105 szenátor

Király Károly szenátor nem válaszolt a név szerinti szólításra és levelezés útján sem adta le szavazatát és ily módon az Alkotmányozó Gyûlésnek a Románia Alkotmánya elfogadásával kapcsolatos egyes intézkedésekrôl szóló 1991. november 13-i 3. számú határozata 2. szakaszában foglalt rendelkezések hatálya alá esik.

3. Az Alkotmány elfogadására szavazó 414 képviselô és szenátor az Alkotmányozó Gyûlés összes tagjainak több mint kétharmadát képviseli.

A jelen jegyzôkönyvet, Király Károly úr kivételével, az Alkotmányozó Gyûlés Bizottságának minden tagja aláírta.