megerôsítve, hogy az emberi jogok és az alapvetô szabadságjogok, a demokrácia, a jogállamiság és a humanizmus elveinek tiszteletben tartása és érvényesítése a szabadság, a igazságosság és a béke alapját képezi;

elismerve, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon Szerzôdô Fél társadalmának és államának integráns részét képezik, amelynek területén élnek, s egyben hozzájárulnak annak élete gazdagításához, valamint az országaik közötti bizalom, barátság és együttmûködés elmélyítéséhez, s kijelentve, hogy felelôsséget éreznek azért, hogy védelemben részesítsék és elômozdítsák a területükön élô kisebbségek nemzeti vagy etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitása megôrzését és elmélyítését;

(1) A Szerzôdô Felek a nemzetközi jog alapelveivel és normáival összhangban megerôsítik, hogy tiszteletben tartják közös államhatáruk sérthetetlenségét és egymás területi integritását. Megerôsítik, hogy egymással szemben területi követelésük nincs és ilyet a jövôben sem támasztanak.

(2) A Szerzôdô Felek kijelentik, hogy kölcsönös kapcsolataikban tartózkodnak a másik Fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erôszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstôl, vagy más, az Egyesült Nemzetek Alapokmányába vagy a nemzetközi jogba ütközô egyéb cselekedetektôl vagy az ilyen akciók támogatásától, és harmadik fél számára sem teszik lehetôvé, hogy területüket a másik Fél elleni hasonló cselekmények elkövetésére felhasználja. A közöttük felmerülô vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel oldják meg.

(1) Ha a Szerzôdô Felek egyikének véleménye szerint egy, a nemzetközi kapcsolatokban kialakult helyzet veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot vagy saját biztonsága érdekeit, úgy ez a Fél konzultációt kérhet a másik Féltôl, hogy megvizsgálják, mit tehetnének a feszültség enyhítése vagy felszámolása érdekében, összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt, valamint az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet keretében alkalmazott elvekkel.

(3) A Szerzôdô Felek különbözô szinteken rendszeres konzultációt folytatnak kétoldalú kapcsolataik további fejlesztése és elmélyítése, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó álláspontjaik kölcsönös megismerése érdekében. Ennek keretében évente legalább egyszer sor kerül a miniszterelnökök találkozójára, és a külügyminiszterek is évente legalább egy alkalommal áttekintik e szerzôdés végrehajtását.

A Szerzôdô Felek megerôsítik, hogy az Európai Unióba, az Észak-atlanti Szerzôdés Szervezetébe és Nyugat-Európai Unióba való integrálódásukkal, továbbá az Európa Tanáccsal és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezettel kapcsolatos érdekeik és törekvéseik azonosak, s kifejezésre juttatják azon elhatározásukat, hogy ez irányban támogatást nyújtsanak egymásnak.

A Szerzôdô felek támogatják az együttmûködést a tudomány és a technika területén. Elôsegítik az alap- és az alkalmazott kutatás területén folytatandó hatékony együttmûködéshez szükséges feltételek kialakítását, különös tekintettel a korszerû technikára és technológiára, s támogatják a két ország tudósai, a tudományos és kutatóintézetek dolgozói közvetlen kapcsolatait és közös kezdeményezéseit.

(3) A Szerzôdô Felek a környezet védelmének fokozását célzó konkrét intézkedések elfogadása céljából kormányszintû különmegállapodást kötnek, amely rendelkezni fog a baleseti kockázatok csökkentésével, a bekövetkezett balesetek korai jelzése rendszerével, valamint az ezek következményeinek felszámolásával kapcsolatos együttmûködésrôl.

(1) A Szerzôdô Felek a legkorszerûbb technológia felhasználásával bôvítik együttmûködésüket a légi, a vasúti, a közúti, a belvízi, a tengeri, a csôvezetékes, valamint a kombinált fuvarozás, továbbá a postai és távközlési szolgáltatások infrastruktúrája fejlesztésében.

(1) A Szerzôdô Felek fejlesztik az együttmûködést a kultúra, a tudomány és az oktatás területén.

(2) A Szerzôdô Felek az intézmények, szervezetek, egyesületek, szövetségek, települések, önkormányzatok, az állampolgárok kezdeményezésébôl alapított csoportok, illetve maguknak az egyéneknek a kölcsönös igényeken és érdeklôdésen alapuló együttmûködését tekintik az országaik közötti kulturális, tudományos és oktatási együttmûködés alapvetô formájának. A megfelelô megállapodások és programok alapján támogatják az állami, társadalmi és magánintézmények, szervezetek, egyesületek és természetes személyek kölcsönös megismerést és közeledést szolgáló kezdeményezéseit.

(5) A Szerzôdô Felek megfelelô megállapodások alapján elismerik a másik Szerzôdô Fél belsô jogszabályainak megfelelôen kiállított iskolai végzettséget és szakképesítést tanúsító, valamint a tudományos fokozatok elérését igazoló okmányokat.

(6) A Szerzôdô Felek támogatják a másik állam nyelvének oktatását az iskolákban és a nem oktatási intézményekben egyaránt. E célból kölcsönösen segítséget nyújtanak a tanárok nyelvi felkészítésében és továbbképzésében.

A Szerzôdô Felek erôsítik az országaik eltérô etnikai, vallási, kulturális és nyelvi eredetû állampolgárai közötti tolerancia és megértés légkörét. A Szerzôdô Felek, összhangban nemzetközi jogi kötelezettségeikkel, saját területükön minden személynek fajra, bôrszínre, nemre, nyelvre, vallás, politikai vagy más meggyôzôdésre, továbbá nemzetiségre vagy társadalmi eredetre való tekintet nélkül azonos és hatékony jogvédelmet fognak biztosítani.

(1) A Szerzôdô Felek megerôsítik, hogy a nemzeti kisebbségek védelme és az azokhoz tartozó személyek jogainak és szabadságjogainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi, és mint ilyen, a nemzetközi együttmûködés keretébe tartozik, ebben az értelemben tehát nem az államok kizárólagos belügye és a nemzetközi közösség legitim figyelmének tárgyát is képezi. A Szerzôdô Felek elismerik, hogy az ezen a területen folytatott együttmûködésük hozzájárul az országaik közötti jószomszédi kapcsolatok, a kölcsönös megértés, a barátság és bizalom erôsítéséhez és egyúttal a nemzetközi biztonság, a stabilitás és az európai integráció megszilárdításához.

(a) A nemzeti kisebbséghez való tartozás minden személy egyéni, szabad választásának ügye, s ebbôl a választásból számára semmiféle hátrány nem származhat.

(b) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van a törvény elôtti egyenlôséghez és a törvény általi egyenlô védelemhez. Ebben a vonatkozásban minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló diszkrimináció tilos.

(d) Megerôsítve saját integrációs politikájuk céljait, a Szerzôdô Felek tartózkodni fognak a kisebbségekhez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekménnyel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. A Szerzôdô Felek tartózkodnak olyan intézkedésektôl, amelyek megváltoztatnák a népesség számarányát a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken, és amelyek korlátozzák ezen személyek jogait és szabadságjogait, amivel a nemzeti kisebbségek kárára volnának.

(e) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy a megfelelô törvényes keretekben identitásuk ápolása, fejlesztése és átadása céljából saját szervezeteket, egyesületeket, ideértve a politikai pártokat, valamint oktatási, kulturális és vallási intézményeket hozzanak létre és mûködtessenek. Ehhez a két kormány a maga részérôl biztosítja a törvényi feltételeket.

(f) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van hatékonyan résztvenni országos és, ahol helyénvaló, regionális szinten azon döntésekben, amelyek azt a kisebbséget érintik, amelyhez tartoznak, vagy azt a régiót, ahol élnek, a belsô jogrendszerbe nem ütközô módon.

(g) A Magyar Köztársaságban élô szlovák kisebbségekhez és a Szlovák Köztársaságban élô magyar kisebbségekhez tartozó személyeknek, egyénileg vagy csoportjuk tagjaival közösen, joguk van szóban és írásban, a magán- és közéletben szabadon használni anyanyelvüket. Joguk van továbbá a belsô jogrenddel és a két Szerzôdô Fél által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel megegyezôen használni anyanyelvüket a hivatalokkal való kapcsolatokban, beleértve a közigazgatást, és a bírósági eljárásokban, anyanyelven feltüntetni azon települések neveit, amelyekben élnek, az utcák és egyéb közterületek neveit, helyrajzi adatokat, feliratokat és közterületi információkat, bejegyezni és használni kereszt- és vezetékneveiket ezen a nyelven, az állami nevelési-oktatási rendszer keretén belül adekvát lehetôségre anyanyelvük oktatására és anyanyelvükön történô oktatásra - a hivatalos nyelv oktatásának vagy az azon való oktatásnak a sérelme nélkül -, ugyanígy joguk van a nyilvános tömegtájékoztatási eszközökhöz való diszkriminációmentes hozzájutásra és saját tömegtájékoztatási eszközökre. A Szerzôdô Felek az általuk vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban megtesznek minden szükséges jogi, adminisztratív és egyéb intézkedést a felsorolt jogok érvényesítése érdekében, amennyiben már ilyen szabályozás nincs a jogrendjükben.

(h) A jelen bekezdés (c) pontjával összhangban megteremtik a szükséges feltételeket, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek megôrizhessék tárgyi és építészeti emlékeiket, emlékhelyeiket, amelyek kulturális örökségüket: történelmüket és hagyományaikat hordozzák.

(3) A Szerzôdô Felek egyetértenek abban, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekre ugyanazok az állampolgárságukból fakadó jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint az adott állam más polgáraira.

(a) kijelentik, hogy a területükön élô nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kötelezettségeinek szabályozása terén az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelmérôl elfogadott és a Szerzôdô Felek által 1995. február 1-én aláírt Keretegyezményt alkalmazzák - amennyiben belsô jogrendjük már nem rögzít a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira nézve a Keretegyezményben foglaltaknál kedvezôbb szabályozást - attól a dátumtól kezdve, amikor a jelen szerzôdést és a fent említett Keretegyezményt a Szerzôdô Felek országaikban megerôsítették;

- Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29-én kelt dokumentuma;

- Az Egyesült Nemzetek Közgyûlése 47/135 számú, a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata;

(6) A Szerzôdô Felek kölcsönös együttmûködésükben elôsegítik egymás számára, hogy figyelemmel kísérhessék e cikk tartalmának megvalósítását. Ezért mérlegelik annak módját, hogy kölcsönös együttmûködésük keretében hogyan cseréljenek a jelen Egyezmény 5. cikkének 1. bekezdése alapján, valamint a kölcsönös megértés és bizalom szellemében információkat és tapasztalatokat a jelen cikk alkalmazásának kérdéseiben. E célból az általuk szükségesnek tartott összetételû tagozatokból álló, ajánlási joggal felruházott kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre. A Szerzôdô Felek a nemzetközi kisebbségek védelme terén vállalt kötelezettségeik teljesítésének ellenôrzésénél az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet azon szabályai szerint járnak el, amelyek mindkét Szerzôdô Fél számára kötelezôek.

(1) A Szerzôdô Felek támogatják a sokoldalú együttmûködést az egészségügy, az egészségügyi higiénia és a gyógyszerkutatás területén, mindenekelôtt a civilizációs és fertôzô betegségek megelôzéséért és leküzdéséért folytatott küzdelemben.

A Szerzôdô Felek támogatják a politikai és társadalmi szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a vallási és egyéb szervezetek, valamint az ifjúsági, a sport- és az egyéb szövetségek közötti kapcsolatok kiszélesítését.

(1) A Szerzôdô Felek a jelen szerzôdés értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltérésük esetén a szerzôdés 5. cikkében foglalt rendelkezések szerint konzultálni fognak egymással.

(1) A jelen szerzôdést 10 éves idôszakra kötik. Amennyiben egyik Szerzôdô Fél sem mondja fel írásban legalább egy évvel az adott érvényességi idô letelte elôtt, a szerzôdés érvényessége mindig meghosszabbodik a következô 5 éves idôszakra.

Kelt Párizsban, 1995. március 19-én két példányban, mindegyik magyar és szlovák nyelven, mindkét nyelvû szöveg azonos érvénnyel bír.

Vladimir Meciar
A Szlovák Köztársaság
nevében

a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 86. cikkelyének e.) bekezdése szerint a Szerzôdéssel a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttmûködésrôl annak a ratifikációja elôtt.

hogy teljes mértékben azonosul a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 4017/95-POLB számú 1995. március 19-i Szóbeli jegyzékének tartalmával, amelyet diplomáciai úton juttattak el a magyar félhez; megerôsíti, hogy a Szlovák Köztársaság sohasem fogadott el és a Szerzôdésben sem rögzített semmiféle olyan megfogalmazást, amely a kisebbségek kollektív jogai elvének és azon jogoknak az elismerésére épül, amely megengedné bármiféle autonóm struktúra vagy különleges statútum létrehozását etnikai alapon.

a Szlovák Köztársaság kormányát és a Szlovák Köztársaság minden szervét, hogy összhangban a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjével és az annak megsértésébôl fakadó következményekért viselt jogi felelôsségük tudatában következetesen biztosítsák e határozat B. pontja szerint kizárólagosan az egyéni emberi és állampolgári jogok szellemében a Szerzôdés megfelelô rendelkezéseinek értelmezését és érvényesülését.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Nyilatkozata az 1995. március 19-i Szerzôdésrôl a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttmûködésrôl.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az 1995. március 19-i Szerzôdést a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttmûködésrôl az országaink és nemzeteink közötti történelmi megbékélés fontos aktusának tekinti. A Szerzôdés megteremti az elôfeltételeket a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez a közös érdeklôdésre számot tartó összes területen, és jelentôs hozzájárulást jelent ahhoz, hogy stratégiai céljukat - az európai s euroatlanti gazdasági s biztonsági struktúrákba történô integrációt a közép-európai térség stabilitásának megerôsítése révén is - megvalósítsák.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa megállapítja, hogy a Szerzôdés rögzíti a közös államhatárok sérthetetlenségét s megváltoztathatatlanságát, és kizárja annak lehetôségét, hogy a jövôben bárminemû területi igénnyel lépjenek fel egymással szemben. A Szerzôdés egyidejûleg a belsô jogrenddel és az elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel összhangban megszabja a törvényes kereteket a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak érvényesítésére a nyelvhasználat, a kultúra, a vallás területén, hangsúlyt helyezve azon ország iránti lojalitásukra, amelynek állampolgárai.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa meg van gyôzôdve arról, hogy a Szerzôdés aláírása és ratifikálása a két ország nemzetközi jogi és politikai kötelezettségeinek megvalósítására irányuló kölcsönös együttmûködési készségét demonstrálja. A két ország a Szerzôdés aláírására irányuló törekvéseinek támogatása az elôkészítés szakaszában - mindenekelôtt az EU-tagállamok, az USA és más országok képviselôi részérôl - ösztönzôen hatott, s megerôsítette, hogy azok érdekeltek a magyar-szlovák kapcsolatoknak a nemzetközi jog általánosan elismert elveivel és normáival összhangban történô fejlesztésében.

A Szlovák Köztársaság teljes mértékben tiszteletben tartja és betartja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kötelességeinek általánosan elfogadott normáit, amelyek az egyéni állampolgári jogokra épülnek és az általános emberi jogok elválaszthatatlan részét képezik. Ebben a szellemben az alapszerzôdés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között szintén a kisebbséghez tartozó személyek egyéni emberi jogainak elveire épült, mert bármiféle más megközelítés törvényszerûen vezetne az ország többi állampolgára emberi és állampolgári jogainak megsértéséhez.

A Szlovák Köztársaság a közelmúltban szerzett tapasztalatai alapján és az európai stabilitás megszilárdítása érdekében - a nemzetközi közösséghez hasonlóan - egyértelmûen elutasítja a kisebbségek kollektív jogainak koncepcióját és bárminemû kísérletet az etnikai alapú autonóm szervezetek vagy különleges statútumok létrehozására, amelyek nyíltan ellentétesek az alapszerzôdéssel. A történelmi tapasztalatok elegendô tanulsággal szolgálnak számunkra, hogy a kollektív jogok érvényesítésére irányuló törekvések súlyos következményekkel járó konfliktusokhoz vezettek, és továbbra is Európa destabilizációjának potenciális forrását képezik.

A Szlovák Köztársaság rendkívül fontosnak tartja a Szerzôdés azon rendelkezéseinek tiszteletben tartását, amelyekben mindkét szerzôdô fél kötelezettséget vállal arra, hogy nem folytat és nem támogat olyan tevékenységet, amely ellentétes lenne a nemzetközi jog alapelveivel s különösképpen a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság szuverén egyenlôségével, területi egységével s politikai függetlenségével. Ugyanígy értékeli a két fél azonos nézetét a Szerzôdés 15. cikke 3. bekezdése vonatkozásában, amely kimondja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket állampolgárságukból adódóan ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az adott ország többi állampolgárát. Ezzel megteremtôdnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek részére a teljes értékû és egyenjogú tevékenységük feltételei azon ország keretében, amelynek állampolgárai, beleértve az ország alkotmányának és más jogi elôírásainak tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeiket is.

A Szlovák Köztársaság elvárja, hogy a Magyar Köztársaság megteszi a szükséges lépéseket a Magyar Köztársaságban élô szlovák kisebbség asszimilációs folyamatának megállítására, s e kisebbség revitalizálására a Szerzôdés és a vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében. A Szlovák Köztársaság teljesíti és teljesíteni fogja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogállására vonatkozó összes nemzetközi kötelezettségét és azon meggyôzôdését fejezi ki, hogy hasonlóképpen jár el a szerzôdô partnere is.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa ismételten hangsúlyozza, hogy a Szlovák Köztársaság és minden polgára rendkívüli mértékben érdekelt a jószomszédi viszony és a baráti együttmûködés fejlesztésében a Magyar Köztársasággal, és meggyôzôdését fejezi ki, hogy a Szerzôdés tartalmának következetes teljesítése megteremti az ahhoz elengedhetetlenül szükséges összes feltételt, és hozzájárul a stabilitás és együttmûködés megszilárdításához a közép-európai térségben.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa felhívja a Szlovák Köztársaság kormányát, hogy a Nyilatkozat szövegét hozza az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet, az Európa Tanács, az Európa Unió, a NATO és ezen szervezetek országainak tudomására.