A Vasile-kormány Programja
1998–2000-re*
Részletek
A kormány célkitűzései
4. Az Európai Unióhoz való csatlakozás elôkészítéséhez
szükséges gazdasági-társadalmi átalakulások terén kialakult lemaradás
behozatala.
7. A társadalmi, etnikumközi és felekezetek közötti párbeszéd
újrafelvétele központi és helyi szinten, a civil társadalom
strukturálódásának, valamint a közügyek intézésében és ellenôrzésében való
állampolgári és közösségi részvétel támogatása.
II. fejezet
A gazdaság szerkezetének átalakítása
4. Agrárpolitika és falufejlesztés
A holtpontról való kimozdítás feltételeinek biztosítása érdekében a
Kormány céljai a következôk:
– a földtulajdonok (szántó, legelô és erdôsített terület)
visszaszolgáltatásának folytatása a törvényes keret kiterjesztésével, a
169/1997-es Törvény kapcsán elfogadott Protokollum rendelkezéseinek
megfelelôen, amelyet minden koalíciós partner aláírt, egyidejűleg a
parasztgazdaságok helyzetének megszilárdítását célzó intézkedések
elfogadásával
IV. fejezet
Emberi jogok, egyházak, kisebbségek
3. Egyházak
– az egyházak kibontakozását biztosító törvényes keret
létrehozása;
– az egyházak egykori tulajdonát képezô ingó és ingatlan vagyonok
felmérésérôl szóló törvény elkészítése és elfogadtatása, azok jogi
helyzetének rendezése céljából;
– megfelelô szabályozási keret kialakítása a felekezeti oktatásra
vonatkozó törvényes rendelkezések módosítása és tökéletesítése révén, a
tábori papság, a katonaságon, kórházakon, büntetés-végrehajtó intézeteken,
öregek otthonán, árvaházakon belüli társadalmi-vallásos tevékenységek
érdekében, az egyházi vagyon konzerválása céljából;
– az egyházi alkalmazottak állami költségvetés révén támogatott
javadalmazási rendszerének tökéletesítése;
– az egyházi ingatlanok újjáépítésének és restaurálásának gyakorlati
támogatása;
– a törvényes keretek véglegesítése a nemzetközi normákhoz való
felzárkózás céljából.
4. Nemzeti kisebbségek
A nemzeti kisebbségek védelmének sajátos elvei
– a nemzeti kisebbségek védelme fennmaradásuk biztosítása
érdekében, minden olyan közhatósági intézményi cselekvés megakadályozása,
amely az etnikai struktúrák megváltoztatására irányulna ott, ahol e
kisebbségek élnek;
– megfelelô törvényes keret létrehozása, amely biztosítja a nemzeti
kisebbségekhez tartozó személyek etnikai, kulturális, nyelvi és vallásos
identitásának a kifejezését, megôrzését és fejlesztését;
– azon interkulturális kezdeményezések támogatása, amelyek az
etnikumközi együttműködést szolgálják.
Intézményi és törvényhozási intézkedések
– a Nemzeti Programban szereplô és az Európai Unióhoz való
csatlakozás feltételeinek teljesítésére vonatkozó sajátos cselekvési terv
folytatása, beleértve a törvényes keretek tökéletesítését is;
– tárcaközi munkacsoport létrehozása a romák problémáinak kezelésére;
– egy, a nemzeti kisebbségek kérdésének tanulmányozására létrehozandó,
költségvetési finanszírozással működô, pluridiszciplináris kutatóintézetre
vonatkozó jogszabály elôterjesztése;
– a nemzeti kisebbségek védelmérôl szóló törvény elfogadása;
– a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának elfogadása a fent
említett és a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló sajátos elveknek
megfelelôen;
– a Nemzeti Kisebbségek Védelmérôl szóló Keretegyezmény elôírásainak
érvényesítése a belsô jogban a többnyelvű helységnévtáblákra, illetve az
anyanyelv helyi hatóságok elôtti használatára vonatkozóan, ahogy ez a
22/1997-es sürgôsségi kormányrendeletben szerepel, valamint az erre
vonatkozó alkalmazási normák kidolgozása;
– a romák szociális integrációját szolgáló országos stratégia
kidolgozása;
– a nemzeti kisebbségek szervezeteinek támogatása programokhoz és
projektekhez rendelt anyagi források révén.
V. fejezet
Humán erôforrások
1. Oktatásügy
Az 1998–2000-es idôszakban tovább folytatódik az oktatás rendszerének
reformja, szerkezeti átalakítása és korszerűsítése, kulturális és emberi,
valamint erkölcsi és tudományos értékek alapján.
1.1. Az oktatáspolitika célkitűzései
Az oktatási reform stratégiája:
– a kisebbségek nyelvén folyó közoktatásban fennálló korlátozások
felszámolása, az állami monopólium megszüntetése az oktatási kínálat
finanszírozásában és szervezésében, az alternatív, közösségi és felekezeti
oktatás támogatása.
1.2. Az oktatás átalakításának és modernizálásának
fôbb irányvonalai
– a szakmai és műszaki oktatás átszervezése a munkaerôpiac
követelményeihez történô igazítás érdekében – beleértve ebbe a nemzeti
kisebbségek nyelvén történô oktatást is –, a beiskolázási keretszámok
csökkentése – líceumi szinttôl kezdôdôen – a csökkenô keresletű szakmák
vonatkozásában;
– a tanulmányok elismerésére vonatkozó rendelkezések egyszerűsítése, a
külföldön szerzett oklevelek, címek honosítása és az e célból kötendô
kétoldalú egyezmények sürgetése.
1.3. Intézkedések a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó
oktatás terén
– a 36/1997 számú sürgôsségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény,
valamint a vonatkozó alkalmazási elôírások elfogadásának támogatása,
beleértve a megfelelô intézményes keret létrehozását, megszüntetvén
ezáltal a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás korlátozását, a
koalíciós partnerek által aláírt jegyzôkönyvnek és megegyezéseknek
megfelelôen,
– az állami felsôfokú oktatás intézményes kereteinek bôvítése
multikulturális egyetemek, valamint – az igényeknek megfelelôen – önálló,
a nemzeti kisebbségek nyelvén működô intézmények révén,
– a hivatalosan elismert felekezetek által létrehozott, világi oktatási
rendszernek a közhatóságok által nyújtott anyagi támogatására vonatkozó
normák kidolgozása és elfogadása.
3. A kultúra
Folytatódik, elsôbbséget élvezve, az intézményrendszer átalakítása, a
struktúrák és a döntéshozatal decentralizációja a szubszidiaritás elve
alapján.
E területen a prioritások a következôk:
– a kultúra közelítése a helyi közösségekhez,
– a verseny feltételeinek kialakítása olyan tervek alapján, amelyek
szelekciót eredményeznek, támogatják és finanszírozzák a kultúrát,
függetlenné téve azt a politikától,
– magánkezdeményezések ösztönzése a történelmi-kulturális örökség
védelmében.
A strukturális és működésbeli decentralizáció a következôképpen valósul
meg:
– a helyi szintű intézmények fölötti autoritás gyakorlása helyi szinten
történik,
– a kulturális intézmények döntéshozatali autonómiájának növelése az
adott hatáskörökön belül, a politikai beavatkozás teljes kizárása,
– a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi hatóságokkal
kialakítandó partnerség révén.
A kormány törvényhozási stratégiája ezen a területen az alábbi
törvények elôterjesztésére vonatkozik:
– az ingó kulturális örökség védelmérôl szóló törvény,
– a történelmi műemlékek védelmérôl szóló törvény,
– a közkönyvtárak törvénye,
– a múzeumok és közgyűjtemények törvénye,
– az elôadó-művészetek intézményeinek törvénye,
– az Országos Audiovizuális Tanács törvényének módosítása,
– a Rádió és Televízió-törvény módosítása,
– az Országos Irattár törvényének módosítása.
VII. fejezet
Igazságszolgáltatás és állampolgári biztonság
1. Igazságszolgáltatás
1.1. Az igazságügyi reform folytatása
A reform folytatása érdekében a következô sürgôsségi intézkedésekre
kerül sor:
– az állam által 1945. március 6. után átvett ingatlanok természetbeni
visszaszolgáltatását biztosító törvényes keret megteremtése, vagy ahol ez
nem lehetséges, az igazságos kártalanítás, az Európa Tanács Parlamenti
Közgyűlése által elfogadott 1123/1997. április 24-i Határozatának
megfelelôen, valós garanciákkal a bérlôk védelmében; azon jogi lehetôségek
azonosítása, amelyek a jogi személyektôl átvett javak jogállását rendezik.
Fordította: Albert László
————————————
* Forrás: Monitorul Oficial al României nr. 152/1998.04.16.
|