Zsigmond CsillaA Petôfi–Schiller Egyetem
megjelenítése
|
Napilap | Hír | Tudósítás | Vélemény, kommentár | Publicisztika | Hivatalos közlemények, felhívások, levelek | Összesen |
Adevãrul | 47 | 50 | 42 | 3 | 4 | 146 |
Ziua | 32 | 35 | 37 | 2 | 6 | 112 |
Evenimentul Zilei | 32 | 37 | 36 | – | 2 | 107 |
Curierul National | 35 | 46 | 36 | 3 | 4 | 114 |
Összesen | 146 | 168 | 141 | 8 | 16 | 479 |
Egy teljesebb kép kialakítása érdekében kövessük nyomon az események különbözô vagy hasonló bemutatását a négy vizsgált orgánumban. Az elsô hevesebb sajtóvisszhangot az RMDSZ szeptember 5-i ultimátuma váltotta ki, amikor kijelentette, hogy amennyiben szeptember 30-ig nem oldódik meg a minden szintû anyanyelvi oktatás kérdése, az RMDSZ visszavonul a kormányzásból és kilép a koalícióból. Ezt a határozatot a vizsgált orgánumok egyöntetûen RMDSZ-zsarolásként értelmezik, természetesnek tekintve a képviselôház Tanügyi Bizottságának szeptember 2-án megvitatott és megszavazott 36-os kormányrendelet 123-as cikkelyét, amelynek értelmében kisebbségi elôadási nyelvû csoportok és szakok indíthatók multikulturális egyetemek keretében, azzal a megszorítással, hogy a szakszöveg elsajátítása román nyelven történjen. A cikkely emellett kisebbségi magánegyetemek létrehozását engedélyezi. Nemcsak hogy természetesnek találja, hanem például az Adevãrul szeptember 25-i számában a koalíciós pártvezetôk magyar egyetemet illetô megegyezését kommentálva ezt nem kompromisszumos megoldásként értékeli, hanem kijelenti, hogy e megegyezés "...nemcsak engedékeny, hanem egyenesen bátorítja a magyar egyetem létrehozását, szemétdombra dobva a multikulturalitás elvét". Ugyanakkor, hogy legitimizálja elutasító magatartását, mind a négy médium interjút közöl Leni Fischerrel, az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének elnöknôjével, a hosszas interjúból címként kiemelve: "Ha a románok nem akarnak magyar egyetemet, senki sem kötelezheti ôket", e cím nem tükrözvén híven Fischer asszony véleményét.
Az RMDSZ által megszabott határidô lejártához közeledve, az utolsó szeptemberi számok az RMDSZ kormányból való kilépését tárgyalják azzal a különbséggel, hogy míg a Ziua és Evenimentul Zilei "Az RMDSZ veszi az egyetemét és kivonul", illetve "Holnap lejár a határidô" címmel ír az esetleges kilépésrôl, a másik két orgánum radikálisabb címszavakat használ. Így például az Adevãrul szeptember 30-i számának elsô oldalán olvasható nagybetûs címe: "A magyar vezetôk pofátlansága minden határt túllép: az RMDSZ Marga tanügyminiszter leváltását kéri, hogy esetleg a kormányban maradjon."
Gyakori hír-, illetve tudósítás-összeállítás számol be aprólékosan a Tanügyi Bizottság munkálatairól, általában megelégedéssel nyugtázva, hogy Asztalos Ferenc bizottsági alelnök minden fáradozása és érvelése ellenére Angel Stanciu (PNL) elnök nem hajlandó visszatérni a 123-as cikkely újraszavazására.
Habár a szeptemberi számokban is nagyfokú mediatizálásnak örvendett a magyar egyetem kérdése, ez igazán október elején és folyamán csúcsosodik ki. Az október 1-i számokban a magyar egyetemrôl mint megvalósíthatatlan "távoli álomképrôl" és az RMDSZ kilépésérôl szóló cikkek mellett szélsôségesebb vélemények is elhangzanak. Például a Ziuában "A Román Nemzeti Egység Pártjának elege van a magyarokból" címmel közölt felhívása Tabãrã pártelnöknek, aki elérkezettnek látja az idôt, hogy végre nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSZ-t, "...persona non gratának a magyar eredetû Eva Maria Barkit és a magyar kormány minden képviselôjét", és ugyanakkor kéri "minden olyan egyén Romániából való kiûzetését, aki Románia területi integritását veszélyezteti és föderalizálását támogatja". Ugyanilyen negatív hangvételû az Adevãrulban elsô oldalon közölt publicisztika: "A kormányból kilépve az RMDSZ Európából lép ki", melynek fókuszpontjában a román tanügy szegregálódásának veszélye áll.
A szeptember 30-án este elhangzott kormánynyilatkozat – melyben Radu Vasile kormányfô ismertette az aznap megszavazott magyar–német multikulturális egyetem létrehozását célzó Kormányhatározatot – tovább fokozta a magyar egyetem sajtóvisszhangját. Ennek köszönhetôen az október 2-i számok politikai oldalának fôszereplôi a Petôfi–Schiller Egyetem és az RMDSZ. Az Evenimentul Zilei "A nagy kompromisszum" címszava alatt számol be a Petôi–Schiller Kormányhatározat születésének körülményeirôl, az RMDSZ operatív tanácsának azon határozatáról, mely az október 3-ra összehívott SZKT-ra bízta a kormányban maradás eldöntését, majd a Petôfi–Schiller Egyetem ötlete által kiváltott véleményeket ismerteti. Hasonló fontosságot tulajdonít neki a Curierul National is, "Az RMDSZ saját levében fôzi meg a koalíciót" gyûjtôcím alatt fogalmazva meg az események rövid kronológiáját. Felteszi a nem egészen költôinek szánt kérdést is: "kinek használ egy magyar–német egyetem román részvétel nélkül?" "...miért ennyire fontos ez a magyar vezetôknek"; megválaszolva ezt: "egy lehetséges válasz az Alkotmányban keresendô, melyben kimondatik, hogy Románia »nemzetállam« (1.1. cikkely) ... az pedig egyértelmû, hogy az RMDSZ nem tartja tiszteletben a jelenlegi Alkotmányt". A többi cím is önmagáért beszél: "A Tanügyminisztérium csodálkozik, hogy hol veszett el a »román« a magyar–német mellôl", avagy "a magyar–német egyetem ötletét a politikusok visszautasítják". És valóban, a vizsgált négy sajtóorgánumban október–november folyamán megszólaltatott politikusok, közéleti személyiségek többsége elutasítóan nyilatkozott az esetleges Petôfi–Schiller multikulturális egyetemrôl, de ez a "többség" minden médiumnál más-más arányt jelent.
2. táblázat. A Petôfi–Schiller Egyetemrôl
szóló támogató/elítélô
vélemények százalékaránya a vizsgált
napisajtóban
Sajtóorgánum | Pro | Kontra | Semleges |
Adevãrul | 18% | 74% | 8% |
Curierul National | 19% | 75% | 6% |
Evenimentul Zilei | 23% | 56% | 21% |
Ziua | 31% | 62% | 7% |
A Curierul National kivételével a vizsgált médiumok fontosnak tartják a Petôfi–Schiller Kormányrendelet teljes szövegének leközlését. Újabb különbségként könyvelhetô el a pejoratív, illetve kevésbé pejoratív címadás, amely elôre jelzi a Kormányrendelet szövegét. Míg az Evenimentul Zilei így említi: "A döntés, amely pillanatnyilag megnyugtatta az RMDSZ-t", az Adevãrul szerint "Az a dokumentum, ami igazolja, hogy az RMDSZ egy óra alatt megkapta azt, amit két év alatt nem sikerült."
Habár a négy sajtóorgánumban elhangzott vélemények megoszlása különbséget mutat, általános tendenciaként állapítható meg egy többségében egyoldalú bemutatásmód. Azok a napilapok, melyek szemléletmódjukban általában különbözô álláspontokat képviselnek, most egyöntetûen pálcát törnek a magyar, illetve magyar–német egyetem fölött. Hiszen a véleménynyilvánítók között kis arányú a magyar kisebbség politikai és közéleti személyiségeinek szerepeltetése és annál gyakoribb a románok tiltakozásait jelzô cikk.
3. táblázat. Megszólaltatott magyar személyiségek
Sajtóorgánum | RMDSZ- képviselôk |
Magyar közéleti személyiségek | Magyarországi politikusok |
Adevãrul | 5 | 1 | 2 |
Curierul National | 6 | 3 | 3 |
Evenimentul Zilei | 4 | – | 2 |
Ziua | 2 | – | 3 |
A "másik oldal" képviselôi ezzel szemben nagyobb számban nyilatkozhattak.
4. táblázat. Megszólaltatott román
személyiségek
(akik ellenzik a Petôfi–Schillert)
Sajtóorgánum | Politikai pártképviselôk |
Román akadémiai és közéleti
személyiségek |
Tanügyminisz- térium képviselôi |
|
|
|
|||
Adevãrul | 1 | 12 | 7 | 4 |
Curierul National | 2 | 13 | 12 | 1 |
Evenimentul Zilei | 4 | 14 | 16 | 3 |
Ziua | 3 | 12 | 10 | 2 |
Támogató vagy semleges véleményû román személyiségeket az Adevãrul 3, a Curierul National 1, a Ziua 4 és az Evenimentul Zilei 5 esetben idéz, az utóbbi két napisajtó pedig az RMDSZ SZKT ülésérôl beszámolva megemlíti Smaranda Enache és Gabriel Andreescu RMDSZ-hez intézett levelét, melyben támogatásukat fejezik ki egy magyar–német egyetem létesítése iránt, és vázolják az RMDSZ kormányban maradásának elônyeit.
Szintén közös vonásként értékelhetô a nagy számban közölt "tömeges tiltakozás", amikor a román társadalom különbözô rétegei ítélik el egy magyar–német multikulturális egyetem lehetôségét. Az Adevãrul 14, a Ziua 12, az Evenimentul Zilei 9 és a Curierul National 17 ilyen jellegû "tömeges ítéletet" ismertet.
5. táblázat. Kik a tiltakozók?
Tömeges tiltakozók | Adevãrul | Curierul National | Evenimentul Zilei | Ziua | Összesen |
A kolozsvári egyetemi tanárok |
2 | 2 | 2 | 3 | 9 |
A kolozsvári PNTCD tagjai |
1 | – | 1 | 1 | 3 |
A PUNR tagjai | 1 | 1 | 1 | 1 | 4 |
A PDSR tagjai | 1 | 1 | 1 | 1 | 4 |
A PNL tagjai | 1 | 1 | 1 | 1 | 4 |
A Vatra Româneascã egyesület |
– | 2 | – | – | 2 |
A temesvári akadémikusok |
1 | – | – | 1 | 2 |
A Rektorok Országos Tanácsa |
1 | 2 | – | 1 | 4 |
A roma kisebbség | 1 | 1 | 2 | – | 4 |
A kolozsvári lakosság többsége |
1 | – | 1 | – | 1 |
A bukaresti, kolozsvári, temesvári és iasi-i jogi karok dékánjai |
1 | 2 | 1 | 1 | 5 |
A Tanügyminisztérium | 1 | 2 | 1 | – | 4 |
A Tanügyi Bizottság | 1 | 1 | 1 | – | 3 |
Politológusok | – | – | – | 1 | 1 |
A román egyetemisták | 1 | 2 | 1 | 1 | 5 |
Összesen | 14 | 17 | 13 | 12 | 56 |
Természetesen nem derül ki minden esetben, hogy a tömeges tiltakozók valójában hányan is vannak, hiszen egyetlen médium sem pontosít, hogy például a román egyetemisták országos egyesületérôl vagy csak bizonyos egyetemek diákjairól van-e szó, sôt ennél általánosabb megfogalmazással is találkozhatunk, lásd a Ziua október 2-i számában olvasható nagybetûs címet: "Erdély nem akar Petôfi–Schiller Egyetemet".
Ugyanakkor az RMDSZ-en belüli nézeteltérések
ismertetésére is hangsúlyt fektetnek, tájékoztatva
a közvéleményt az RMDSZ-radikálisok tiltakozó
véleményérôl, pontosítva, hogy ez a szárny
természetesen nem a román tanügy szegregálódása
miatti félelembôl ellenzi a Petôfi–Schiller Egyetem
ötletét, hanem az 1959-ben beszüntetett kolozsvári
Bolyai Egyetem újraindítása érdekében.
A Curierul National kivételével mindhárom napisajtó fontosnak látja ismertetni a német kisebbség érdekvédelmi szervezetének véleményét is egy esetleges magyar–német multikulturális egyetemet illetôen. Így az Adevãrul már október 2-i számában rövid cikkben tudósít arról, hogy a Német Demokrata Fórum alelnöke, Peter Porr szerint "A németeknek nem kell egyetem". Szinte ugyanilyen cím alatt jelenik meg egy nappal késôbb a Ziuában is a hír, mely szerint "A németeknek nem kell Petôfi–Schiller", azzal a különbséggel, hogy az Evenimentul Zileijel egyetemben – az Adevãrultól eltérôen – azt is leközli, hogy "Markó tudja, hogy a németeknek is kell egyetem" (Evenimentul Zilei), ismertetve, hogy az RMDSZ konzultált az ügyben az NDF elnökével, Paul Philippivel, aki támogatja a multikulturális egyetem ötletét. Az Adevãrul tehát nem tartja fontosnak közölni e "kiegészítést", tudósításában egyértelmûen azt a nézetet terjesztve, hogy valójában a multikulturális "jelige" "olcsó kifogás", a német rész csupán a látszat kedvéért szerepel egy valójában magyar állami egyetem tervében.
Az október 17-i számokat vizsgálva ismételten megállapítható a sok mindenben hasonló bemutatásmód. Nemegyszer az események ugyanazon mozzanatait emelik ki, ugyanazokat a politikusokat, személyiségeket szólaltatják meg, sôt elôfordulhat, hogy a véleménynyilvánító ugyanazon mondatát emelik ki címként. Ezért az sem meglepô, hogy az október 17-i számok politikai oldalán terjedelmükben is szinte megegyezô tudósítást olvashatunk Göncz Árpád magyar államfô Petôfi–Schiller Egyetemet érintô tolmácsolt véleményérôl, melyet a kolozsvári egyetemisták által szervezett "Magyar–román kapcsolatok 2020-ban" témájú konferencián olvastak fel. Ez esetben azonban kisebb-nagyobb címadásbeli különbségek figyelhetôk meg. Az Evenimentul Zilei "Göncz Árpád magyar államfô hálás a Vasile-kormánynak a Petôfi–Schiller Egyetemért" cím alatt közli a magyar államfô multikulturális egyetemet, valamint az RMDSZ kormányban maradását köszöntô véleményét, majd "Iliescut idegesítette Göncz nyilatkozata" alcímmel a PDSR-elnök felháborodásáról is beszámol: "...már megint tanácsokat osztogatnak, amikor Magyarországon elemi oktatás sincs kisebbségi nyelven, az egyetlen alkalmazott politika az asszimiláció lévén", s éppen ezért Iliescu szerint "elôször saját országukban kell azt gyakorlatba ültessék, amit itt a magyar kisebbségek kérnek". Ugyanerrôl az eseményrôl az Adevãrul "Göncz megköszöni Vasilénak a Petôfi–Schillert" cím alatt közli a magyar államfô nyilatkozatát, amelybôl az is kiderül, hogy Göncz Árpád továbbra is reméli egy önálló magyar egyetem létrehoztának megvalósítását; ezt követôen hangot adva Iliescu felháborodásának is. A Ziua "A volt román elnök és a PDSR kéri Göncz magyar államfôt, hogy hagyjon fel az asszimilációs politikával" címmel, míg a Curierul National "Göncz felüllicitál: a magyar államfô most kimondottan magyar állami egyetemet akar Kolozsváron" címmel számol be ugyanarról az eseményrôl.
Objektivitásra törekedve – a Curierul National kivételével – az október 21-i számok beszámolnak a Tanügyminisztérium és a Kisebbségügyi Hivatal – pontosabban ennek képviselôje, Tokay György – közti konfliktusról. De a bemutatásmódjukban újabb különbségek észlelhetôk, az Evenimentul Zilei lévén a legmérsékeltebb. Ez a sajtóorgánum "Tokay György félreinformálással vádolja a sajtót" címmel számol be Tokay kritikájáról, aki szerint a médiumok torzítva, ellenséges légkörben mutatták be a Petôfi–Schiller Egyetem létrehozásának körülményeit, nem hangsúlyozva, hogy ez a Tanügyminisztérium hatáskörébe tartozik, hiszen "azon intézmény, amely bármelyik egyetem létrehozásában érdekelt, az állam". A továbbiakban Tokay összegzését is közli: "Úgy gondoljuk, hogy Románia számára elég nehéz helyzetben a román társadalom megtévesztése, a közvélemény izgatása és manipulálása a politikai légkör és az ország képének megrontásához vezethet." A Ziua magatartása már eltérést mutat, hiszen Tokay nyilatkozata után másik hírt is közöl: "Marga új szövetségeseket nyert: a rektorok ellenzik a Petôfi–Schillert". Ugyanígy az Adevãrul is kitér a Tanügyminisztérium válaszára "A Tanügyminisztérium pontra teszi Tokayt" címû beszámolójában. A Curierul National az egyetlen vizsgált médium, amely október 21-i számában – mellôzve a Kisebbségügyi Hivatal nyilatkozatát – csak azt tartja fontosnak nagybetûs, piros nyomtatásban közölni: "A Rektorok Országos Tanácsa is alkotmányellenesnek és illegálisnak ítéli a Petôfi–Schillert."
A következô számokból sem hiányoznak a magyar egyetem kérdését érintô cikkek a Tôkés László püspök által Érmihályfalván összehívott Fórum bemutatása kapcsán. Például az Adevãrul október 24-i száma arról tudósít, hogy "Tôkésnek az érmihályfalvi fórumán a kolozsvári RMDSZ kéri a Bolyai Egyetem újraindítását", majd egy nappal késôbbi számában ugyanez a napilap úgy értékeli az érmihályfalvi felszólalókat, hogy "a revizionisták kérték Románia föderalizálását, elfogadva, hogy Románia nemzetállam, de Erdély nélkül".
Az ezt követô periódusban mind a négy sajtóorgánum közli a három politikai párt – PUNR, PDSR és PNL – a román tanügy szegregálódása elleni újabb tiltakozását, mely ez alkalommal bírósági eljárást von maga után, hiszen a felsorolt pártok beperelték a kormányt a Petôfi–Schiller Kormányhatározat alkotmányellenes voltára hivatkozva. Szintén nagy mediatizálásnak örvendett a Petôfi–Schiller Egyetem Kiértékelô Bizottságának tevékenysége, különösképpen a bizottság öt tagjának lemondása, ismételten felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy a román akadémiai élet elítéli a Petôfi–Schiller multikulturális egyetem ötletét.
Miután a közvélemény értesülhetett az "itthoni" véleményekrôl, a magyar felsôoktatás jelenlegi helyzetérôl – mivel a vizsgált napisajtók kivétel nélkül beszámoltak a Babes–Bolyai Tudományegyetemen folyó "több mint kielégítô" magyar oktatásról, általában nem közölve az adatok származási forrását, amelyek nemegyszer részigazságokat tartalmaznak, egyetlenegyszer sem térve ki például arra, hogy a BBTE hány karán, illetve a romániai egyetemek hány szakán nincs magyar oktatás –, nemzetközi viszonylatban is szerepet játszó magyar politikus véleményét is fontosnak látják leközölni. Így olvasható az Evenimentul Zilei november 12-i számában "Az Európa Tanács magyar képviselôje, Bársony András sót hint az RMDSZ sebére, kijelentve: »nem létfontosságú a kisebbségeknek, hogy önálló egyetemük legyen«". Az Adevãrulban és Curierul Nationalban: "Bársony András szerint nem elengedhetetlen az önálló magyar egyetem", a Ziuában pedig, hogy "Az Európa Tanács Politikai Bizottságának elnöke szerint a magyar–német egyetem még várhat". A tudósításokat végigolvasva azonban, egy – a címek által egyáltalán nem sugallt teljesebb képet alkothatunk, megtudva, hogy Bársony András szerint azért a minden szintû anyanyelvi oktatás biztosítása a demokrácia elengedhetetlen feltétele, még akkor is, ha esetleg a pillanatnyi politikai konjunktúra nem megfelelô egy önálló kisebbségi felsôoktatási intézmény megalapítására, mivel ez a »magyar ügy« kapóra jött a román nacionalista pártoknak önmaguk népszerûsítésében. Valamint arra is rámutat, hogy "ezeknek a félreértéseknek súlyos következményei vannak Románia euroatlanti felzárkózására nézve". Látható tehát, hogy ez esetben sem felel meg a kiemelt, nagybetûs cím az alatta közöltekkel.
Természetesen mind a négy sajtóorgánum figyelemmel kísérte a Petôfi–Schiller Kormányhatározat "parlamenti útját" is, beszámolva a Tanügyi Bizottság munkálatairól, illetve vitáiról, a magyar–német egyetem iránti tiltakozásukat kifejezô ellenzéki sztrájkról, valamint az ezt megelôzô – a tanügyi bizottság módosítását célzó – 36-os Kormányrendelet képviselôházi megvitatásáról és az itt kialakult hatalmas cirkuszról.
Az Evenimentul Zilei így számol be az eseményrôl: "A Petôfi–Schiller Egyetem egy túl távoli álom: az RMDSZ el volt szigetelve a parlamentben", az Adevãrul tudósítása szerint "Az ellenzék hiányában a koalíciós többség elvetette a magyar egyetem kérdését", a Ziua bemutatásában "A Petôfi–Schiller Egyetemet megölte a képviselôház", míg a Curierul National ugyanerrôl az eseményrôl "Az eremdéeszes nyíllal a bordái között a többségi koalíció megadja magát" címmel így számol be a szavazásról: "a fô egyetemi központok tanárainak és egyetemistáinak heves tiltakozásai ellenére, az ellenzék minden ellenállása dacára az RMDSZ álmai megvalósításainak küszöbén áll. Állami Magyar Egyetem."
Mi is történt valójában a képviselôházban? A koalíciós többség a sztrájkoló ellenzék hiányában leszavazta a Tanügyi Bizottság jelentésének 123-as cikkelyét, amely ebben a formában korlátozta az anyanyelvû felsôoktatást és nem engedélyezte önálló kisebbségi állami felsôoktatási intézmény létrehozását. A szavazás eredményeként egy Egyeztetô Bizottság fog dönteni a tanügyi törvény módosítását célzó végsô szövegrôl, összevetve a szenátusban elfogadott megfogalmazást a képviselôházi formával. Ami miatt a négy orgánumból három úgy találta, hogy a Petôfi–Schiller Egyetem "halálraítélt", az a képviselôház által megszavazott multikulturalitás definíció. "E törvény értelmében felsôfokú multikulturális intézményen olyan intézményt értünk, ahol az elôadási nyelv a román és esetleg nemzetközi forgalmú nyelv mellett kisebbségi nyelv is lehet." A továbbiakban tehát az Egyeztetô Bizottság hatáskörébe tartozik eldönteni, hogy a tanügyi törvény módosításának végsô szövegében benne lesz vagy nem a multikulturalitás fenti definíciója, hogy a kisebbségi felsôoktatás kimerül a már létezô multikulturális jellegû intézményeken belül indított csoportokban és szakokban vagy karok is indíthatók és ugyanakkor megteremti vagy nem kisebbségi állami felsôoktatási intézmény létrehozásának jogi kereteit.
Az Egyeztetô Bizottság feladatkörét ismerve, érthetôvé válik az "összetétele" körül kialakult vita szintén nagyfokú mediatizálása, melynek tétje a hatalom–ellenzék 5–2 arányának 4–3-ra való csökkentése – végül is sikerrel. De mire elcsitult volna a magyar egyetem körüli vita visszhangja, a december 11-i számok újabb robbanást jelentettek, közölve, hogy "a bukaresti bíróság döntött: a multikulturális egyetem létrehozása érdekében megfogalmazott kormányhatározat illegális és alkotmányellenes" (Curierul National december 11.). A bírósági döntés felkavarta az amúgy sem nyugodt kedélyeket, a sajtó és a közvélemény várva a kormány hivatalos válaszát. A megsûrûsödô magyar–német egyetemrôl szóló cikkek többségében természetesen mind a négy orgánum a döntést helyeslô politikusok véleményét közli – az ezt kifogásoló ritka kivételek az RMDSZ vezetôségébe tartozva. Megnyugvást csupán a december 18-i számok hoznak, miután a médiumok arról tudósítanak, hogy "a kormány fellebbez a Petôfi–Schiller Kormányrendelet ítéletében" (Adevãrul, december 18.).
A januárban megjelenô számokból egyértelmûen megállapítható, hogy ezek már csak "utórezgései" a magyar, magyar–német egyetem körül kialakult sajtóvisszhangnak, hiszen az Adevãrul 6, a Curierul National 3, a Ziua 2 és az Evenimentul Zilei csupán egy cikkben foglalkozik ezzel a témával.
Az elsô január 6-án az Adevãrul hasábjain jelent meg "Zsarolás a román parlamentben: hagyd a magyar egyetemet, hagyjuk a '99-es érettségit" címmel, amely ironikus hangvételben számol be arról, hogy a szenátus leállította a 36/97-es Kormányrendelet egyeztetését, arra hivatkozva, hogy a képviselôház olyan cikkelyeket is megszavazott, amelyek a szenátusi jelentésben nem szerepeltek, így a szenátus is meg kell vitassa ezeket. Válaszul a képviselôház leállíthatja az érettségit célzó Kormányhatározat egyeztetését, ami a Tanügyminisztérium anyagi veszteségeit is maga után vonná. A cikkíró ezt az eljárást szabályellenesnek ítéli, megfogalmazva a magyarázatot, mely szerint "...a szenátus Tanügyi Bizottsága által törvénnyé válási folyamatában leállítva, a 36/97 Kormányrendelet eredeti szövegében érvényes, amely lehetôvé teszi kisebbségi felsôoktatási intézmények létrehozását. Ezzel a törvényes kerettel a kormány rátér a híres Petôfi–Schiller Kormányhatározat gyakorlatba ültetésére (amit a bukaresti bíróság alkotmányellenesnek ítélt). Az RMDSZ így megkapja régen várt ajándékát. Miután a kormányhatározatban elôírt összes határidô lejárt (fogadjunk!), az Egyeztetô Bizottság is újrakezdi tevékenységét, ez lévén az egyetlen, ami módosíthatná a pillanatnyilag érvényes törvényes keretet. Ez a stratégia: olcsó, egyszerû. Nem számít, hogy maga a szenátus vezetôsége átlép a szabályokon, a jóérzés határain és az elementáris logika szabályain. Mikor érdekeik úgy követelik, a parlamenterek bebizonyítják, hogy a fekete fehér és fordítva".
A következô cikk az Evenimentul Zilei és Adevãrul január 13-i számában megjelenô, hivatalosan nem alátámasztott hír, mely szerint "A Református Teológián belül a magyarok jogi kart akarnak a Babes–Bolyai Tudományegyetemen" (Evenimentul Zilei) – e terv nem szerepel a BBTE 2003-ig kidolgozott fejlesztési programjában.
A továbbiakban megjelenô rövid hírek, tudósítások általában semleges hangvételben számolnak be a magyar kormány támogatásáról, ami a Petôfi–Schiller Egyetemet illeti, vagy ha ez nem valósul meg, akár egy – a román kormány által jóváhagyott – magyar magánegyetem anyagi támogatásáról.
Következtetésként megállapítható tehát, hogy politikai irányultságuktól szinte függetlenül a sajtóorgánumok általában részrehajló, többnyire negatív bemutatásmódot alkalmaztak. A különbségek nem a bemutatott események vagy a megszólaltatott politikusok kiválasztásában, hanem ugyanazon esemény vagy vélemény árnyaltabb tálalásában jelentkeztek.