magyar kisebbség
összes lapszám»

A Román Népköztársaság
Nagy Nemzetgyûlésének Elnöksége

A Román Népköztársaság Alkotmánya 44. szakaszának 2. pontja és 45. szakasza alapján,

Látva a Minisztertanács 1948-as 959. számú határozatát,

a következô rendeletet adja ki:

125. számú Rendelet
a román állampolgárságról*

I. fejezet
Általános rendelkezések

1. szakasz

Bármely személy, korra, nemre, nemzetiségre, fajra, vallásra vagy mûveltségi szintre való tekintet nélkül román állampolgárságot szerez vagy megszûnik a román állampolgársága jelen törvény feltételei mellett.

A román állampolgárságból folyó jogokat és kötelezettségeket ugyancsak egyenlôn gyakorolják mindazok, akik ezzel rendelkeznek, nemre, nemzetiségre, fajra, vallásra vagy mûveltségi szintre való tekintet nélkül.

2. szakasz

Egyetlen román állampolgár, kiskorú sem, szerezheti meg egy más állam állampolgárságát és nem is részesülhet egy ilyen állampolgárságban, csak az Igazságügyi Minisztérium engedélyezésével.

II. fejezet
A román állampolgárság megszerzése vagy megszûnése

3. szakasz

A román állampolgárság megszerezhetô:

1. teljes jog szerint,

2. honosítással.

4. szakasz

A román állampolgárság megszûnik:

1. más állam állampolgárságának megszerzésével,

2. büntetô jogcímû visszavonással.

1. rész

A román állampolgárság teljes jogú megszerzése

5. szakasz

A teljes jogú román állampolgárság filiációval vagy a születési hely folytán szerezhetô meg, a 9. szakasznak megfelelôen.

6. szakasz

Filiáció folytán román állampolgárok azok a törvényes vagy törvénytelen gyermekek, még ha más állam területén születtek is, akiknek a szüleik román állampolgárok, vagy román állampolgárságot szereznek.

7. szakasz

Ugyancsak filiáció révén román állampolgárok azok a törvényes vagy törvénytelen gyermekek, akiknek csak az egyik szülôje román állampolgár, vagy román állampolgárságot szerez, mielôtt ôk nagykorúvá válnak.

Abban az esetben, ha csak az egyik szülô román állampolgár, a gyermekek mégis külföldi állampolgárságot szerezhetnek, ha a külföldi szülô állampolgársági törvénye szerint követné ennek az állampolgárságát, vagy ha egy idegen országban történô születés révén állampolgárságot szerezne annak az országnak a törvényei szerint és, mindkét esetben, csak ha a nagykorúvá válást követô egy hónapon belül kinyilvánítják azon szándékukat, hogy megszerezzék a külföldi állampolgárságot az Igazságügyi Minisztériumnál tett nyilatkozatban.

8. szakasz

Az örökbefogadás nincs hatással az állampolgárságra.

9. szakasz

Román állampolgárok a Román Népköztársaság területén született ismeretlen szülôk gyermekei.

A Román Népköztársaság területén talált gyermekeket, ellenbizonyítékig, az országban születetteknek nyilvánítják.

2. rész

A román állampolgárság honosítás révén történô megszerzése

10. szakasz

A román állampolgárság honosítás révén történô megszerzése lehet:

1. próbaidôs,

2. próbaidô nélküli.

A honosítás kérelemre és csak egyénileg történik.

11. szakasz

Az idegen állampolgár kérheti a honosítását, ha öt évig folyamatosan az országban lakott, ha kinyilatkozza, hogy lemond az idegen állampolgárságról, ha jó magaviseletû volt, és ha nem volt antidemokratikus magatartása vagy a Román Népköztársaság érdekeivel ellentétes magatartása.

A hontalanok mentesek az elôzô bekezdésben elôírt nyilatkozattételtôl.

Az 1. bekezdésben elôírt határidô egy évre csökken, ha az idegen állampolgár a következô feltételek egyikét teljesíti:

1. ha az országban született,

2. ha a Román Hadseregben teljesített katonai szolgálatot,

3. ha fontos szolgálatot tett a Román Népköztársaságnak,

4. ha az Alkotmány 35. szakaszának megfelelôen menedékjogot élvez a Román Népköztársaságban.

Minden esetben az Igazságügyi Minisztérium lecsökkentheti vagy eltörölheti az egyéves határidôt.

12. szakasz

Ha a honosítást kérvényezô már volt román állampolgár, az illetô mentesül a próbaidô feltételétôl.

13. szakasz

Román állampolgárral házasságot kötött személyek honosításának egyetlen feltétele az idegen állampolgárságról való lemondás.

Egy román állampolgárságú személy házassága egy idegen állampolgárságú személlyel nem vonja maga után a román állampolgárság elvesztését.

14. szakasz

A honosított házastársa román állampolgárságot szerez a honosításra vonatkozó rendelkezés közlésétôl számított hat hónapon belül, választhatja a régi állampolgárságot is az Igazságügyi Minisztériumnál tett nyilatkozat révén.

15. szakasz

A honosítás hatálya a hûségeskü letételének napján kezdôdik.

3. rész

A román állampolgárság megszûnése
más állam állampolgárságának megszerzése révén

16. szakasz

A román állampolgár, aki más állam állampolgárságát a jelen törvény 2. és 7. szakasza 2. bekezdésének feltételei mellett szerzi meg, törvény szerint elveszti a román állampolgárságát a 29. szakaszban elôírt értesítés vagy nyilatkozat napjával kezdôdôen.

4. rész

Az állampolgárság büntetô jogcímû visszavonással történô megszüntetése

17. szakasz

Román állampolgársága visszavonható azoknak, akik:

1. A Román Állam engedélyezése nélkül egy más állam bármilyen szolgálatába álltak.

2. Külföldön lakva, nem térnek vissza két hónapon belül az országba való visszahívásuk után.

3. Külföldön lakva, megszegik azon kötelezettségüket, mely szerint az országnak hûséggel tartoznak, vagy a Román Népköztársaság érdekei ellen szövetkeznek, vagy kárt okoznak a Román Állam hírnevének és tekintélyének.

4. Illegálisan vagy csalárd módon hagyják el az országot, vagy nem térnek vissza a román hatóságok által kiállított utazási okmányok érvényességi idejének lejárta után.

5. Csalás révén honosították ôket.

5. rész

A román állampolgárság visszavonásának következményei

18. szakasz

Az Állam tulajdonába kerül azok vagyona, akiktôl visszavonták a román állampolgárságot.

Úgy tekintik, a vétkeshez tartoztak azok a javak is, melyeket az illetô 1944. augusztus 23-tól az állampolgárság visszavonásának napjáig elidegenített.

Amennyiben ezeket a javakat negyedfokig bezárólag rokonok, vagy sógorok, vagy üzlettársak, vagy technikai, adminisztrációs vagy jogi tanácsadók vagy más megbízottak idegenítették el, az elidegenítési okiratok törvény szerint semmisek.

Amennyiben az elidegenítés más személyek által történt, az okirat nem semmis, ha a megszerzô be tudja bizonyítani jóhiszemûségét.

19. szakasz

A román állampolgárságot minden esetben visszavonják, a büntetô törvények által elôírt büntetésektôl függetlenül, olyan törvénysértésekért, melyek az állampolgárság visszavonását elôidézték.

20. szakasz

Azok, akinek visszavonták a román állampolgárságát, nem szerezhetik vissza ezt az állampolgárságot semmilyen úton.

III. fejezet
Az állampolgárság igazolása

21. szakasz

Az állampolgárságot igazolják:

1. Ha az állampolgárság megszerzése filiáció vagy születési hely szerint történik, az érdekelt lakó- vagy születési helye szerint illetékes polgármesteri hivatal állampolgársági bizonyítványt állít ki.

A polgármesteri hivatalok állampolgársági bizonyítványokat fognak kibocsátani:

a) azok számára, akik filiáció révén kapták meg az állampolgárságukat, mindkét vagy csak az egyik szülô állampolgársági bizonyítványa alapján;

b) azok számára, akik állampolgárságukat születési helyük után kapták meg, mivel az ország területén találtak rájuk, vagy ismeretlen szülôktôl származnak.

2. Az állampolgárság honosítás révén történô megszerzésénél, ennek a megszerzését megállapító okirattal.

3. A nemzetiségi vagy az állampolgársági nyilvántartási könyvekbe való felvételkor, az által a hatóság által kibocsátott bizonyítvánnyal, melynek megôrzésében az illetô nyilvántartási könyvek találhatók.

22. szakasz

A román állampolgárság megszûnésének igazolása a 16. szakaszban elôírt esetekben az Igazságügyi Minisztérium által történhet.

A román állampolgárság visszavonásának igazolása az állampolgárság visszavonását kihirdetô Nagy Nemzetgyûlés Elnökségének rendelete alapján történik.

23. szakasz

Az Igazságügyi Minisztérium ôrzi azon személyek nyilvántartását:

1. akik, a 11. szakasznak megfelelôen szerezték meg a román állampolgárságot.

2. Kiknek megszûnt vagy visszavonták az állampolgárságát.

Az Igazságügyi Minisztérium hivatalból megküldi a Belügyminisztériumnak és közigazgatási egységeknek ezeknek a nyilvántartási könyveknek a másolatát, valamint a közbejött változásokra vonatkozó utasításokat.

IV. fejezet
Eljárási utasítások
1. rész

A honosítás

24. szakasz

A honosítási kérvényt az Igazságügyi Minisztériumnak kell címezni. Mellékelni kell a 11., 12. vagy 13. szakaszokban elôírt feltételeket igazoló okiratokat.

25. szakasz

Az Igazságügyi Minisztérium rendelkezhet, hogy információt gyûjtsenek a kérelmezôrôl.

Ugyancsak kérheti a bûnügyi tanácsadó bizottságok véleményét.

26. szakasz

A honosítás megszerzése a Nagy Nemzetgyûlés Elnökségének rendelete alapján történik, a Minisztertanács határozata alapján, az Igazságügyi Minisztérium javaslatára.

27. szakasz

A honosítás elvesztésének szankciója folytán a kérelmezô köteles az Igazságügyi Minisztérium felhívásától számított 60 napon belül az igazságügyi miniszter vagy a lakóhely szerinti illetékes népbíróság bírója elôtt letenni a következôképpen megfogalmazott hûségesküt:

"Esküszöm, hogy hûséges leszek a néphez és megvédem a Román Népköztársaságot a belsô és külsô ellenségtôl. Esküszöm, hogy tiszteletben tartom a Román Népköztársaság törvényeit."

Az igazságügyi miniszter jól megalapozott okok esetén meghosszabbíthatja ezt a határidôt.

Az Igazságügyi Minisztérium a honosított számára honosítási bizonyítványt bocsát ki.

2. rész

Más állam állampolgárságának megszerzésére vonatkozó engedély elnyerése

28. szakasz

Más állam állampolgárságának megszerzésére vonatkozó kérvényeket az Igazságügyi Minisztériumhoz kell benyújtani, feltüntetve ugyanakkor, melyik az az állampolgárság, melyet a kérvényezô meg akar szerezni.

A 25. szakasz rendelkezései alkalmazandók.

29. szakasz

A román állampolgár, aki más állam állampolgárságát szerzi meg, a 2. szakasz feltételei mellett, a megszerzéstôl számított három hónapon belül az Igazságügyi Minisztériummal kell ezt közölje, benyújtva az igazoló okiratokat is; ellenkezô esetben az engedélyezés elveszti hatályát.

3. rész

A román állampolgárság visszavonása

30. szakasz

A román állampolgárság visszavonása a Nagy Nemzetgyûlés Elnökségének rendelete alapján történik, a Minisztertanács határozata alapján, az Igazságügyi Minisztérium javaslatára.

V. fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések

31. szakasz

Román állampolgárság, tiszteletbeli állampolgár jogcímén, a kormány javaslatára a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyûlésének Elnöksége által adományozható.

32. szakasz

Amennyiben az állampolgárság megszerzéséhez, megôrzéséhez vagy megszûnéséhez jelen törvény nyilatkozat kötelezettségét írja elô, ezt hiteles formában kell tenni.

33. szakasz

A folyamatban levô honosítási és elismerési kérelmek jelen törvény honosítási rendelkezéseinek vannak alárendelve.

34. szakasz

Román állampolgárok és azok is maradnak mindazok, akik megszerezték és megôrizték ezt az állampolgárságot elôzô törvényes rendelkezéseknek megfelelôen.

35. szakasz

Hatályon kívül helyezik a román állampolgárság megszerzésére és megszûnésére vonatkozó 1939. január 19-i törvényt, az 1948. január 20-i 6. számú törvény által módosított 1940. december 9-i törvényt, valamint minden, jelen törvénnyel ellentétes rendelkezést.

Kelt 1948. július 6-án

C. I. Parhon

Marin Florea Ionescu

Avram Bunaciu

Igazságügyi miniszter

1229. szám

Fordította Walter Klára

---------------------------

* Monitorul Oficial, CXVI. évfolym, 154. szám, 1948. július 7. 1229 szám -- 125. sz. Rendelet a román állampolgárságról