magyar kisebbség
e betű: 7 szerző
Egry Gábor történész — 1975. Az ELTE Történettudományok Doktori Iskola Új- és Jelenkori Magyar Történelem Doktori Programjának hallgatója. Doktori disszertációjának címe: Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és a szász nemzeti mozgalom kapcsolata a 19. században (1935—1914). A Politikatörténeti Intézet tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe a nemzetiségi kérdés a 19—20. században. Egry Gábor Ausztromarxizmus, nemzeti kérdés, autonómia Egry Gábor Múltértelmezés, szembenézés, kommunizmus, magyarság. Megjegyzések a Tismăneanu-bizottság jelentésének magyar vonatkozású fejezetéhez Egry Gábor Esélyek, veszélyek, pártok - átalakuló politikai szerkezet Romániában az EP választások után? Egry Gábor Múltértelmezés, szembenézés, kommunizmus, magyarság. Megjegyzések a Tismăneanu-bizottság jelentésének magyar vonatkozású fejezetéhez Egry Gábor Válaszok híján Egry Gábor Lélektelen testek? Nőtörténet a végekről Egry Gábor történész, kutatásvezet — — 1975. 1999 —ben végzett az ELTE BTK történelem szakán. Ezt követ —en az ELTE Történettudományok Doktori Iskola Új — és Jelenkori Magyar Történelem Doktori Programjában vesz részt. Doktori disszertációját 2006 —ban védte Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és a szász nemzeti mozgalom kapcsolata a 19. században (1835— 1914) címmel. A Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa. Kutatási területei: 19. századi bank — és társadalomtörténet; nemzeti kisebbségek története a dualizmus kori Magyarországon; magyar kisebbségek 1919— 1944, Erdélyi Párt, identitáspolitika; baloldal és a nemzeti kérdés, ausztromarxista koncepciók a nemzeti kérdésr —l; kisebbségpolitika; az európai intergáció, a globalizáció és a nemzet. Önálló kötete: Az erdélyiség ?színeváltozása? (2008). Egry Gábor Ausztromarxizmus, nemzeti kérdés, autonómia Egry Gábor Múltértelmezés, szembenézés, kommunizmus, magyarság. Megjegyzések a Tismăneanu-bizottság jelentésének magyar vonatkozású fejezetéhez Egry Gábor Esélyek, veszélyek, pártok - átalakuló politikai szerkezet Romániában az EP választások után? Egry Gábor Múltértelmezés, szembenézés, kommunizmus, magyarság. Megjegyzések a Tismăneanu-bizottság jelentésének magyar vonatkozású fejezetéhez Egry Gábor Válaszok híján Egry Gábor Lélektelen testek? Nőtörténet a végekről Egyed Ákos történész, tudományos kutató - 1929, Bodos. 1952-ben végzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. 1951-1952 között ugyanitt gyakornok, majd 1952-től a kolozsvári Történelmi Intézet főkutatója. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem meghívott előadója 1990-ben, 1992-ben és 1994-ben. Több történelmi kötet szerzője. 1968-ban doktorált, 1990-től az MTA külső tagja. A Magyar Történészek Világszövetségének tagja. Egyed Ákos A román történetírás az 1848-as magyar forradalomról és a magyar-román nemzetiségi kérdésről Egyed Ákos Gróf Mikó Imre és a nemzetiségi kérdés Egyed Albert szociológus, kisebbségi szakértő — 1945, Szombathely. 1970-ben végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem szociológia-közművelődés szakán. 1987 óta foglalkozik kisebbségi kérdésekkel, 1990—2001 között különféle kormányzati beosztásokban dolgozik (MeH, MKM, OM). Jelenleg a Magyar Művelődési Intézet Nemzetiségi Főosztályának vezetője. Berényi Dénes — Egyed Albert — Kulcsár Szabó Enikő A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban Egyed Péter filozófus, költő - 1954, Kolozsvár. 1978-ban végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filozófia-Történelem Karán. 1980-1990 között szerkesztő a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókjánál. 1990-től a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filozófiatörténet-Logika Tanszékén adjunktus. A Korunk, A Hét és a Kellék szerkesztőbizottságának tagja. A filozófiatudományok doktora. Egyed Péter Az autonómia, az egyetem és a család kérdése az RMDSZ-programokban Elekes Botond tanár — Marosvásárhely, 1962. 1985-ben végzett a BBTE Fizika Karának fizika szakán. Ezt követően magántanárként dolgozott szülővárosában, majd 1989 őszén áttelepedett Magyarországra, ahol 1996-ig folytatta tanári tevékenységét. 1993—1995 között elvégezte az ELTE ÁJK Posztgraduális Továbbképző Intézetének keretén belül működő politológia szakot. 1997—1998 között a Magyarok Világszövetségének erdélyi referenseként dolgozott, majd 2002 szeptemberéig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának főosztályvezetője. 1999—2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma delegáltjaként az Illyés Közalapítvány kurátora, ugyanebben az időszakban a Magyar Ifjúsági Konferencia állandó meghívottjaként több ízben tartott előadást a támogatási stratégiákkal kapcsolatosan. 2000—2002 között a Márton Áron Szakkollégium Agora Iroda Programtanácsának tagjaként a kulturális tárca képviseletét látta el. Folyamatosan részt vett a határon túli magyar közösségek számára meghirdetett pályázati felhívásokra beérkezett támogatási kérelmek elbírálásban. 2002 októberétől főtanácsosként a határon túli magyar hivatásos színházi intézmények szakmai referense a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályán. 2001. augusztus 20-án a nemzeti kulturális örökség minisztere „köztisztviselőként végzett kiemelkedő munkáját” Miniszteri elismerés díjjal jutalmazta. Elekes Botond Rész az egészben — Gondolatok a határon túli magyar közösségek támogatásáról Entz Géza művészettörténész — Kolozsvár, 1949. Tanulmányait 1973-ban végezte az ELTE BTK történelem—művészettörténet szakán, ahol 1977-ben doktori fokozatot is szerez. 1973—1990 között az MTA Művészettörténet Kutatócsoportjának a munkatársa, 1986—1990 között a Régészeti és Művészettörténeti Társulat művészettörténeti szakosztályának titkára. 1990-től 1992-ig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, feladata a határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati munka megszervezése és összehangolása. 1992—1994 között címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. 1991-ben a miniszterelnök megbízásából megszervezi a Teleki László Alapítványt (TLA), és elindítja a TLA Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz telepített térinformációs rendszer (Etnográf) kiépítésének munkálatait. 1995-ig a TLA kuratóriumának társelnöke, 1995-től a TLA Közép-Európa Intézet külső munkatársa. 1992-től a határon túli magyar civil szférát támogató Pro Professione alapítvány elnöke. 1998-1999 között az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke. 2000—2002 között az NKÖM Kulturális Intézetek Igazgatóságának főigazgatója. Kutatási területét a középkori Magyarország építészettörténete és művészeti topográfiája képezi. Keating, Michael: a politikatudományok professzora — 1950. 1971-ben a University of Oxford végzőse, majd 1975-ben PHD fokozatot szerez a Glasgow College of Technology-n. Ezt követően a Glasgow-i University of Strathclyde adjunktusa, majd 1988—1999 között a kanadai University of Western Ontario egyetemen a politikatudományok professzora. 1999-től a skóciai University of Aberdeen egyetemen a skót politika professzora. Több kötete és tanulmánya jelent meg összehasonlító európai politika, regionális politika és nacionalizmus tárgykörében. A Regional and Federal Studies c. folyóirat társszerkesztője. Entz Géza Magyarország határon túli magyarsággal kapcsolatos támogatáspolitikája 1990 után