magyar kisebbség
k betű: 43 szerző
Kádár Magor Kádár Magor Az érem másik oldala: a státustörvény az erdélyi román köztudatban és a román nyelvű írott sajtóban Kántor Zoltán szociológus, politológus — 1968, Temesvár. Diplomáját a Temesvári Tudományegyetem szociológia szakán szerezte 1995-ben. Tanulmányait 1995—96-ban a CEU Politikatudományi, majd 1997—98-ban a CEU Nacionalizmus Tanulmányok szakán folytatta. Phd-jét az ELTE ÁJTK Politikatudományi szakán írja. Jelenleg a Teleki László Intézet kutatója, valamint a Regio folyóirat szerkesztője. Az ELTE Politikatudományi szak, ELTE Szociológia szak, Pázmány Péter Tudományegyetem Szociológia szak, és a Babeş—Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi szak megbízott oktatója. A Státustörvény: dokumentumok, tanulmányok, publicisztika és a Nacionalizmuselméletek c. kötetek szerkesztője. Publikációi Magyarországon, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában, Ausztriában jelentek meg. Kántor Zoltán Gondolatok egy aktuálpolitikai kérdés kapcsán Kántor Zoltán Integráció, stabilitás és konfliktus Kántor Zoltán A státustörvény: nemzetpolitika vagy a kisebbségvédelem új megközelítése? Kántor Zoltán Az RMDSZ és a romániai magyar társadalom: alternatívák vagy kényszerpályák? Kántor Zoltán Az állam és az alkotmány Kántor Zoltán — Majtényi Balázs Autonómia-modellek Erdélyben — Jövőkép és stratégia Kántor Zoltán Autonómia, önkormányzatiság és kisebbségi magyar közösségépítés Kántor Zoltán A konszociáció Erdélyben. Folyamatok és modellek Kardos Gábor jogász, állam- és jogtudományi doktor - 1956. 1980-ban doktorált az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1985 óta ugyanott, a Nemzetközi Jogi Tanszéken egyetemi adjunktus. Dr. Kardos Gábor Egyéni vagy kollektív kisebbségi jogok? Kardos Gábor Nyelvi jogok, európai megoldások? Kása Zoltán informatikus, egyetemi tanár — 1948, Szilágyborzás. 1971ben végzett a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem számítógép-sza-kán. Azóta tanít a BBTE matematikai és informatikai karán. 1985-ben doktorált, 1998-tól egyetemi tanár. Szakterülete a kombinatorika. Elméleti és gyakorlati informatikai tárgyakat oktat. Több szak-, illetve ismeretterjesztő könyv szerzője és társszerzője. 2000—2004 között az egyetem magyar oktatásért felelős rektorhelyettese. Péntek János — Kása Zoltán — Néda Árpád — Sárkány-Kis Endre Tervezet a BBTE két önálló, magyar oktatási nyelvű karának létrehozására Kaszás Veronika nemzetközi kapcsolatok szakértő – 1982, Székesfehérvár. 2006–ban a Budapesti Corvinus Egyetemen szerez Nemzetközi Tanulmányok mesterképzésen diplomát, majd a franciaországi Nantes–i Egyetem Európai tanulmányok képzését végzi el. A Fribourgi Egyetemen a svájci bevándorláspolitikát kutatja. 2007–től a Magyar Külügyminisztérium európai bilaterális kapcsolatokkal foglalkozó referense. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Új– és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének doktorandusz hallgatója. Kaszás Veronika Diplomáciai megoldáskeresés az 1987–89 között Magyarországra érkező erdélyi menekültek helyzetének rendezésére Katona Ádám tanár, irodalom- és művelődéstörténész - 1935, Dicsőszentmárton. Székelyudvarhelyen érettségizett 1954-ben. Orvosi tanulmányokat folytatott, majd 1968-ban a Babes-Bolyai Egyetemen magyar szakos tanári oklevelet szerzett. A kolozsvári Igazság szerkesztője, majd a Székelyudvarhelyi Múzeum munkatársa. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ platform vezetője. Katona Ádám Tézisek a magyar-román alapszerződés ügyében Keating, Michael Keating, Michael Nemzetek államok nélkül: a nacionalizmus elhelyezése az új Kende Ferenc Kende Ferenc Magyar szellem - kisebbségi szellem Kerekes Gábor vállalkozó, gazdaságpolitikus — 1958, Marosvásárhely. Tanulmányait 1982-ben a Kolozsvári Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, majd 1990-ben a Wuppertali Műszaki Akadémia Számítógépes folyamatvezérlés szakán végezte. 1992—93-ban az angliai Open Business School menedzsment és marketing, 2002-ben pedig a a bécsi Joint Wiena Institut nemzetközi működő tőke tanfolyamának végzős hallgatója. 1993-ban az első romániai nyomdaipari csoportosulás létrehozója. 1998 és 2000 között a Román Fejlesztési ügynökség, illetve a Román Nemzeti Régiófejlesztési ügynökség alelnöke. 2001 és 2003 között az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Önkormányzatokért felelős Főosztályának, majd 2003-tól a Gazdasági Főosztályának vezetője. Az Euréka Vállalkozó Szövetség alapító tagja. Kerekes Gábor Észrevételek Birtalan Ákos a Magyar Kisebbség 1999/2-3-as számában megjelent tanulmánya kapcsán Kerekes Gábor Beszéljük meg! Kommentárok Kolumbán Gábor „A Székelyföld fejlődési esélyei a román területfejlesztési politika keretei közt” című vitaindítójához Kerekes Gábor Vidékfejlesztés és falupolitika Kerekes Jenő jogász-közgazdász - 1919, Kolozsvár. 1942-ben jogtudományi, majd államtudományi doktori címet szerzett a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. 1942-1943-ban magyar állami ösztöndíjjal a római királyi egyetem jogtudományi karán közigazgatási és szövetkezeti posztgraduális tanulmányokat végzett. Egyetemi hallgatóként az egyetemi hallgatók kolozsvári Méhkas Diákszövetkezetének vezetőségi tagja volt, majd 1944-46 között a Szövetkezet ügyvezető igazgatója. 1943 és 1946 között az igazságszolgáltatásban dolgozott előbb törvényszéki joggyakornokként, majd ítélőtáblai tanácsjegyző és járásbíró. 1947 és 1948 között a Magyar Népi Szövetség bukaresti jogvédő irodájának vezetője, valamint a Kaláka (Hangya) és a Szövetség Szövetkezeti Központok bukaresti képviselője. 1949-től 1984-ig a kolozsvári Bolyai, majd BBTE Jog- és Közgazdaság-tudományi Karának tanára. Jelenleg előadó a BBTE Közgazdaság-tudományi Karának master tagozatán. Megalakulása óta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke. Kereskényi Sándor tanár, lapszerkesztő - 1951, Szatmárnémeti. Egyetemi tanulmányait 1975-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz szakán végezte. 15 évig a Szatmár megyei Túrterebesen tanított, majd 1991-1995 között a Korunk c. havilap filozófiai-politológiai rovatának vezetője volt. Jelenleg az Erdélyi Napló c. hetilap főmunkatársa. Kereskényi Sándor A közéleti hivatástól a politikai szociológiáig Kéri Nagy Zsolt közgazdász — 1968, Pécs. 1991-ben közgazdasági képesítést szerez a berlini Humboldt Universität gazdaságtudományi karának pénzügyi gazdaságtan tanszékén. 2001-től a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem PHD-hallgatója. Kutatási témája: „A magyar biztonságpolitika új típusú, nem katonai jellegű kihívásai és az azokra adandó válaszok”. 1998—2000 között a Miniszterelnöki Hivatal fejezeti felügyeleti főosztályának vezetője, ezt követően 2002-ig ugyanott személyügyi és funkcionális főigazgató, majd a Humánpolitikai Helyettes Államtitkárság Igazgatási és Intézmény-felügyeleti Főosztályának vezetője. Jelenleg a MeH Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Fejezeti Beszerzési Főosztályának vezetője. 2000—2003 között a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem gazdálkodástudományi tanszékén óraadó. 2000-től: Magyar Atlanti Tanács tagja. Kéri Nagy Zsolt A magyar nemzetpolitika szerepe a térség stabilitása tükrében Keszler Erika 2011–ben végzett az EMTE Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szakán. Keszler Erika Romániai magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben az Epképviselők felszólalásainak tükrében Kincses Előd jogász — 1941, Marosvásárhely. Jogász oklevelét a Bukaresti Tudományegyetemen szerezte 1964-ben. Az 1990-es márciusi eseményeket követő letartóztatások időszakában Magyarországon keres menedéket. 1990—1991-ben Bécsben ösztöndíjas, 1991—1992 között az MVSZ főtitkára. 1993-től Budapesten ügyvéd, majd 1996-tól Marosvásárhelyen is. Írásai és interjúi hazai magyar és román, illetve magyarországi és osztrák lapokban jelennek meg. Kincses Előd A kisebbségek jogállásáról szóló román kerettörvény-tervezet előzményei és buktatói Kinda István néprajzkutató; muzeológus — 1981. A Debreceni Egyetem doktorandusza. Jelenleg a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum munkatársa. A lokális csángó társadalmak ellenőrző intézményeit, a tradicionális mesterségeket (szénégetés, téglavetés); egyház (pap) és közösség konfliktusát a moldvai csángó és erdélyi magyar falvakban, valamint a szocializmusból a posztszocializmusba való társadalmi és gazdasági struktúra átmeneteit, illetve a rendszerváltozás összetett hatásait kutatja mikroszinten. Kinda István — Peti Lehel „csak tartsuk a zsákot, mikor osszák” — Társas gazdálkodási formák és stratégiáik két Kis-Küküllő menti településen Kiss Ágnes politológus — 1979, Zilah. 2002-ben végzett a kolozsvári „Gheorghe Dima” Zeneakadémia Előadói Karának klasszikus gitár szakán, illetve 2005-ben a BBTE Közigazgatási és Politikatudományok Karának, Politikatudományok szakán. Jelenleg a BBTE Politikatudományi Karának magiszteri programjában vesz részt. Kiss Ágnes Románia határon túli románságpolitikája az 1990—2004 között hatályos jogszabályok tükrében Kiss Ágnes Informális gyakorlatok a romániai kommunista cenzúrarendszerben Kiss Ágnes – Toró Tibor A romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációja egy középerdélyi kisvárosban Kiss Ágnes – Toró Tibor "De én itt nőttem fel és cigány vagyok." A romák társadalmi helyzete és munkaerő-piaci lehetőségei egy partiumi nagyvárosban Kiss Dénes szociológus, egyetemi oktató — 1970, Mezőfele. 1996-ban diplomázott a BBTE kémia—fizika tanárképző szakán, majd 2000-ben végzett a BBTE szociológia szakán. 2001-től az ELTE Szociológia tanszékének, 2002-től pedig a BBTE Szociológia és Szociális Munka Tanszékének doktorandusza. 1998-től a Max Weber Szociológiai Szakkollégium tagja; 1999-től a magyarországi Balázs Ferenc Intézet állandó munkatársa; 2004- től a Max Weber Szociológiai Szakkollégium programkoordinátora. Jelenleg egyetemi tanársegéd a BBTE Szociológia és Szociális Munka Tanszékén. A WEB — Szociológiai folyóirat, illetve az Erdélyi Társadalom szerkesztője. Tanulmányai hazai és magyarországi folyóiratokban, illetve tanulmánykötetekben jelentek meg. Kiss Dénes Civil szféra és politikum Kiss Dénes A határon túli magyarság egészségügyi helyzete és a státustörvény egészségügyi kedvezményeivel szembeni viszonyulása Kiss Dénes Erdélyi falvak a 21. században Kiss Dénes A 21. századi mezőgazdaság és élelmiszer-gyártó szektor szereplői Jan van der Ploeg munkáiban Kiss Tamás szociológus, demográfus – 1977, Marosvásárhely. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja. Fő kutatási területei: etnodemográfia, illetve az etnicitás és a társadalmi struktúra viszonya. Az Erdélyi Társadalom szociológiai szakfolyóirat szerkesztője. Kiss Tamás A népességfogyás "kontextusa" - válasz Varga E. Árpád vitaindító tanulmányára - Kiss Tamás A szocialista típusú modernizáció és hetednapot ünneplő adventista vállalkozók Kiss Tamás Népszámlálás 2011: folyamatok és (köz)politikai irányok Kiss Tamás; Barna Gergő; Székely István Gergő A társadalomépítéstől a klientúra-építésig. Az RMDSZ és a magyar választók közötti kapcsolódás átalakulása Kiss Tamás Nemzetdiskurzusok hálójában. Az állampolgárság-politika, mint a magyar nemzetre vonatkozó klasszifikációs küzdelem epizódja és eszköze Kiss Tamás Marginalizáció, etnikai párhuzamosság és aszimmetrikus akkomodáció. Az erdélyi magyar közösséget érintő társadalmi és politikai folyamatok Kiss Tamás Bevezető a roma lapszámhoz Kiss Tamás Az etnikai kasztrendszer működése és bomlása egy székelyföldi nagyközségben Peti Lehel – Kiss Tamás A romák munkaerő-piaci helyzete egy Kis-Küküllő menti településen Kiss Zita egyetemi hallgató — 1983, Nagybánya. Tanulmányait 2002-ben kezdte a BBTE Szociológia és Szociális Munkás-képző Karának szociológia szakán. 2003-tól a Max Weber szakkollégium hallgatója. Egyéni kutatásaiban az alfalusi fiatalok jövőképét és életstratégiáit, a falusi kulturális szervezeteket és a hóstátiak közösségének életmintáit vizsgálta. 2004-ben, a VII. Tudományos Diákköri Konferencián dicsérettel díjazták a jelen lapszámban megjelent dolgozatát. Kutatási területei: vallásszociológia, ifjúságszociológia, kisebbségkutatás, politikai szociológia, társadalmi kapcsolatok és kommunikáció, közösségkutatások. Kiss Zita Egyesületi élet falun Klárik László Attila geológus-geofizikus, egyetemi tanár — 1968, Sepsiszentgyörgy. 1993-ban végzett a Bukaresti Egyetem geológia és geofizika szakán. 1995-ben a Párizsi Pierre et Marie Curie Egyetemen, majd a rákövetkező évben a Saint-Étienne-i Jean Monte Egyetemen képezi magát. 1996-tól a Bukaresti Egyetem doktorandusa. 1993—2000 között a Bukaresti Egyetemen tanít, 2000-től a Kovászna Megyei Tanács regionális fejlesztésért és európai integrációért felelős osztályának a vezetője. Több tudományos közösség tagja. Tanulmányai hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Demeter János — Klárik László Attila Quo vadis Terra Siculorum? Gondolatok a székelyföldi jövőképről Kokes János újságíró, szerkesztő - 1952, Felsőkirályi, Szlovákia. A Bukaresti Egyetem Filozófia Karán szerzett diplomát 1977-ben, majd a Cseh Távirati Iroda (CTK) szerkesztője. A CTK állandó külföldi tudósítójaként dolgozott Moszkvában (1980), Bukarestben (1981-1984, 1988-1992), Budapesten (1992-1994). 1995-től a Magyar Távirati Irodát tudósítja Prágából, s állandó munkatársa a Pozsonyban megjelenő Új Szó és Vasárnap című lapoknak. 1999 januárjától a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége által évente ötször megjelenő Prágai Tükör című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. Rendszeresen foglalkozik a közép-kelet-európai nemzeti-nemzetiségi kapcsolatok múltjával és jelenével. Kokes János Európai integráció, Schengen és a határon túli magyarság Kokoly Zsolt jogász — 1980. 2004-ben végzett a kolozsvári BBTE Jogtudományi Karán. Kutatási területét a gazdasági jog képezi. Kokoly Zsolt A közbirtokkal kapcsolatos vitatott kérdések Kolumbán Gábor fizikus, politikus, tanár — 1959, Székelyudvarhely. 1984-ben végzett a Bukaresti Tudományegyetem fizika szakán. 1992-től a Hargita Megyei Tanács költségvetési és fejlesztési kérdésekkel megbízott alelnöke, 1996—2000 között a Hargita Megyei Tanács elnöke. 2000-től a Pécsi Tudományegyetemen működő Regionális Politika és Gazdaságtan doktori iskola hallgatója. Jelenleg az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának oktatója. Publikációi jelentek meg a nemlineáris rendszerek elmélete, a regionális tudomány, kisebbségi kérdések és önkormányzatok témakörben. Kolumbán Gábor A román regionalizmus paradoxona Kolumbán Gábor A Székelyföld fejlődési esélyei a román területfejlesztési politika keretei közt Koncz Attila irodalomtörténész, újságíró, politikai elemző – 1975, Miskolc. Egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, 1998–ban diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos bölcsészként. 2000–ben középiskolai tanári oklevelet, majd 2001–ben PhD abszolutóriumot szerzett. 2001 óta folyamatosan a Duna Televízió Híradójának szerkesztő–riportere, majd felelős szerkesztője. Dolgozott a Magyar Katolikus Rádióban és az Inforádióban. 2004 és 2006 között rendszeresen publikált politikai elemzéseket a kolozsvári Szabadság című napilapban. 2007–től az Érdi Városi Televízió főszerkesztő–helyettese, majd ügyvezető igazgatója 2009 tavaszáig. 2007–ben látott napvilágot Miért Sarkozy? című kötete, amely a magyar származású francia köztársasági elnök választási kampányának egyetlen eredeti feldolgozása a hazai szakirodalomban. Koncz Attila Tüneti kezelés helyett. A romániai magyar politikai elemzés nyilvánosságát biztosító médiaközeg megerősítésének szükségessége és lehetséges eszközei Kónya Hanna szociológus — 1983, Nagyenyed. 2005-ben végzett a Babeş—Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munkásképző Karának szociológia szakán. Jelenleg ugyanezen kar Közpolitika, valamint a BBTE Európai Tanulmányok Karának Komplex Kultúra Kutatás magiszteri programja keretén belül tanul. Kutatási területei: vizuális antropológia és hálózatelemzés, kvalitatív kutatási módszerek, elitkutatás. Kónya Hanna Egy Fehér megyei falu elitjének kapcsolathálózati elemzése Kónya-Hamar Sándor szerkesztő, politikus - 1948, Székelykocsárd (Fehér megye). Tanulmányait 1980-ban a BBTE Bölcsészkarán végezte. 1970 és 1989 között gépipari tervező, 1990-92 között a Korunk szerkesztője. 1992-től az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, a képviselőház Állandó Bizottságának titkára. Versei, esszéi és tanulmányai folyóiratokban és antológia-kötetekben jelentek meg. Korhecz Tamás tudományos kutató - 1967, Szabadka. 1992-ben végzett az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán, 1995-ben a Közép-Európai Egyetem jogi tanszékén összehasonlító alkotmányjogból kandidátusi fokozatot szerez, majd 1997-ben a CEU doktorandusképzésében vesz részt. Szakterülete a nemzeti kisebbségek önrendelkezésének témaköre. Vendégtanárként előad a CEU nacionalizmus tanszékén. A kisebbségvédelem és a kisebbségi jogok témakörében számos írása jelent meg magyar, szerb és angol nyelven. Riporterként a délszláv válság témakörében több televíziónak is dolgozott. Alapító elnöke a vajdasági Jogegyenlőség emberi jogi NGO-nak, elnöke a Vajdasági Magyar Ösztöndíjtanácsnak, valamint a VMSZ alkotmányjogi szaktanácsadója. Korhecz Tamás A nemzetiségi konfliktusok esélyei a Vajdaságban Korhecz Tamás A kettős állampolgárságról vajdasági szemmel Kós Károly Kós Károly Kiáltó szó Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Máramaros magyarságához Kósa András László szociológus – 1977, Marosvásárhely. 1999-ben a kolozsvári BBTE szociológia szakán végzett. A Közéletre Nevelésért Alapítvány kutatója. A Pro Minoritate főszerkesztője. Kósa András László A Maros megyei ifjúság politikai szocializációja. A Maros megyei ifjúsági közélet alternatívái Kósa András László Új biztonságpolitika az Európai Unióban. Meghatározó lesz-e a Nyugat-európai Unió? Kósa András László A romániai magyar civil szféra természetrajzához Kósa András László A politikai pluralizmus felettébb szükséges voltáról, avagy van-e alternatíva Kovács Alajos Dr. Kovács Alajos A nemzetiségi statisztika problémája Kovács Éva Bárdi Nándor - Kovács Éva - Misovicz Tibor Politikai attitűdök, nemzeti önképek az erdélyi magyarság körében (1997) Kovács György Kovács György Gyalogszerrel a Székelyföldön Kovács Mária Az olvasás és az írás a kritikus gondolkodás fejlesztésére Egyesület titkára Kovács Mária Multikulturális oktatás-politikák a román oktatási rendszerben és ezen politikák alkalmazásának néhány szempontja Kovács Miklós történész - 1967, Szürte (Kárpátalja). 1991-ben szerzett diplomát az ungvári egyetem történelem szakán. Jelenleg az ELTE-ÁJK politológia PhD képzésén vesz részt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség egyik alapítója, 1990-től elnökségi tagja. Ugyanabban az évben az Ungvári Járási Tanács képviselőjévé választották, ahol a magyar képviselők frakcióvezetője. 1991-től a KMKSZ ungvári járási szervezetének elnökeként tevékenykedett 1996 tavaszáig, amikor a Kárpátaljai Kulturális Szövetség elnökévé választották. Kovács Péter nemzetközi jogász — 1959, Szeged. 1983-ban végzett a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán. 1983 őszétől a miskolci egyetemen kutató és oktató, 1990 és 1994 között a párizsi magyar nagykövetség diplomatája. Jelenleg tanszékvezető a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Nemzetközi Jogi Tanszékén, és tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2005-ben a magyar Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választja. Kovács Péter A kisebbségi jogok nemzetközi garanciái Kovács Péter Egyéni és kollektív kisebbségi jogok az alkotmányos fejlődésben - pozitivista szempontból ... Kovács Péter Hozzászólás a Magyar Kisebbség autonómia-vitájához Kovács Péter A kisebbségvédelem nemzetközi jogi koordinátái a 90-es években Kovács Péter Schengen és a határon túli magyarság Kovács Péter A rodopi mufti esete a nemzetközi joggal: Kisebbségi autonómiabarát ítélet az Emberi Jogok Európai Bíróságán: magányos fecske vagy új tendencia? Kovács Péter Kisebbségvédelem az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatában Kozma Tamás nevelésszociológus - 1939, Budapest. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Evangélikus Teológiai Akadémián (1961), a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben (1962), illetve a Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán (1967) végzi. 1973 óta a neveléstudományok kandidátusa, 1986 óta a neveléstudományok doktora. Szakterülete a nevelésszociológia és az oktatásszervezés. 1989 és 1996 között több nyugati egyetem (USA, Litvánia) vendégprofesszora, jelenleg a Debreceni KLTE Tanára, a Budapesti Oktatáskutató Intézet főigazgatója. Kozma Tamás Magánegyetem Krammer Jenő Krammer Jenő A kisebbségi ember lelkivilága Krenner Miklós Krenner Miklós A magyarság vezéreihez Kukorelli István alkotmányjogász - 1952, Tét. 1970-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1971-1976 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatott tanulmányokat. 1976-ban summa cum laude minősítéssel avatták doktorrá. 1976-tól az ELTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékén dolgozik. 1991-től a tanszék vezetője. Dr. Kukorelli István Románia alkotmányáról Kulcsár Szabó Ernőné (Várnay Enikő) 1951. Budapest. 1973-ban végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, angol—orosz szakon. Középiskolai tanárként és fordítóként dolgozott, 1993-tól a Művelődési és Közoktatási (később Oktatási) Minisztérium munkatársaként foglalkozik a határon túli magyarok oktatási és kutatási támogatásával kapcsolatos kérdésekkel. Berényi Dénes — Egyed Albert — Kulcsár Szabó Enikő A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban Kurdi Krisztina történész - 1969, Dombóvár. 1993-ban végzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-olasz szakán. 1996-tól részt vesz az ELTE Egyetemes Közép- és Koraújkori Történelem Tanszékének doktori programjában. Az 1996-ban létrejött Palimpszeszt Kulturális Alapítvány alapítója és kurátora, amely alapítvány célja a fiatal kutatók, doktorandusok publikálási lehetőségének biztosítása az interneten keresztül. Jelenleg az ELTE Közép- és Koraújkori Történelem szakán Ph. D. hallgatóként megbízott előadó, és részt vesz az Európai Kisebbségkutató Közalapítvány munkájában, ahol eddig a dél-tiroli autonómia és a kisebbségi felsőoktatással foglalkozott. Kurdi Krisztina - Ring Éva Kisebbségi felsőoktatási modellek az Európai Unióban és az Erdélyi Magyar Magánegyetem Küpper, Herbert jogász, a Cologne Egyetem keretén belül működő Kelet-Európai Jog Intézetének tudományos munkatársa. Fő kutatási területét a magyarországi, valamint a Közép- és Délkelet-európai országok jogrendszere képezi, összehasonlító közjoggal és kisebbségi jogokkal foglalkozik. Számos tanulmány szerzője. Georg Brunner — Herbert Küpper Európai autonómia-megoldások: A kisebbségi önkormányzatok autonómia-modelljeinek tipológiája Kötő József színháztörténész - 1939, Kolozsvár. 1961-ben végez a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom szakán. Középiskolai tanár, majd 1965-85 között a kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkára, 1985-1990: igazgatója. 1984 óta az irodalomtudományok doktora, 1992-től a kolozsvári tudományegyetemen színháztörténetet tanít. A Hét szerkesztője; 1991-1995: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főjegyzője, majd 1995-től ügyvezető elnöke. 1993-tól az RMDSZ kulturális és egyházügyi alelnöke, majd 1997-től oktatási alelnöke is.