magyar kisebbség
m betű: 23 szerző
Madaras Szidónia magiszteri hallgató – 1989, Gyergyószentmiklós. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet által meghirdetett mesteri programon tanul. Madaras Szidónia Etnicitás – hármas perspektívában Magyari Nándor PhD, szociológus. A BBTE oktatója. Magyari Nándor Kis rommagyar politikai szimulákrum Magyari Nándor László Pártrendszer-váltás előtt. Reflexió Bakk Miklós–Székely István-Gergő, Egy regionalista vegyes párt esélyeiről Erdélyben című vitaindító írására Majtényi Balázs jogász-történész — 1974, Budapest. Tanulmányait az ELTE ÁJK-án (1999) és az ELTE BTK történelem szakán (2000) végezte. Az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója és a BKAE Államigazgatási Karának adjunktusa. Több tanulmány, egyetemi jegyzet és tanulmánykötet szerzője, illetve szerkesztője. Majtényi Balázs A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény vitás jogi kérdései Kántor Zoltán — Majtényi Balázs Autonómia-modellek Erdélyben — Jövőkép és stratégia Mák Ferenc művelődéstörténész - 1956, Óbecse. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett oklevelet 1979-ben. Főbb kutatási területe a művelődéstörténet, főleg ennek kisebbségi vonatkozásai. Megjelent tanulmánykötetei A magam iskolája (Újvidék 1990), Fényességek titkai (Szabadka 1990). A kilencvenes években több tanulmánya jelent meg, melyekben a délvidéki magyarság 20. századi történetével foglalkozik. Jelenleg a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa. Mák Ferenc Magyarok Horvátországban Mák Ferenc Az új nemzeti politika és a Határon Túli Magyarok Hivatala (1989-1999) Makkai Béla történész — 1985-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem-pedagógia szakon. 1985-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1988-tól 1997-ig a Hungarika Információ c. kiadvány/adatbázis egyik szerkesztője. Ezzel egy időben speciálkollégiumot vezetett a Kárpát-medence XX. századi interetnikus viszonyairól az ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumában. Kandidátusi értekezését 1994-ben védte meg A „Slavoniai actio” és a horvátországi magyarság (1904—1920) címmel. 1998-tól a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója. Jelenleg, mint az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjasa, az ó-romániai magyar szórványról szóló monográfián dolgozik. Több kötet szerzője és szerkesztője, tanulmányai magyarországi és külföldi folyóiratokban és tanulmánykötetekben jelentek meg. Makkai Béla Egy kisebbségi hetilap — a Bucureşti Híradó (1876-1882) Makkai Béla A magyar–román szomszédságkép alakulása Ó-Romániában a 19–20. század fordulóján Markó Attila jogász - 1968, Brassó. Jogi tanulmányait 1996-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 1996-ig Markó Bélának, az RMDSZ elnökének emberjogi szakreferense. 1997 márciusától a Románia Kormánya Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatala Törvényelőkészítő Főosztályának vezetője. Lapunk szerkesztőbizottságának tagja. Markó Attila Kisebbségi törvény - értelmezési prizmában Marko, Joseph jogász — 1955. Angol nyelv és jogi tanulmányokat folytatott a Grazi Egyetemen, majd 1978—1979-ben részt vett a Müncheni Egyetem politikatudományi, szociológiai és nemzetközi jogi posztgraduális képzésein. 1994-ben habilitált, tanulmányának címe: „Államelmélet, osztrák és összehasonlító alkotmányjog, illetve politikatudomány” („Theory of State, Austrian and Comparative Constitutional Law, and Political Science”). A Grazi Egyetem Jogi Fakultásának keretén belül működő Osztrák, Európai és Összehasonlító Jogi Intézet társult oktatója, az „Európai Integráció és Regionalizmus” magiszteri program tudományos igazgatója. 1998-tól a Bolzanói Európai Akadémián működő „Regionális autonómiák és nemzeti kisebbségek” kutatócsoport társelnöke. Joseph Marko Egyenlőség és különbözőség: Az etnikai csoportok közötti viszonyok politikai és jogi aspektusai Márton Árpád politikus, jogász, színművész – 1955, Magyarlápos. 1979-ben végzett a Színművészeti Intézet színész szakán. Jogi tanulmányait 2002-ben fejezte be. 1979–1989 között a sepsiszentgyörgyi színház színésze. 1990-től folyamatosan az RMDSZ parlamenti frakciójának tagja. A kultúra, művészet, tömegkommunikációs eszközök bizottság tagja. Márton Árpád Néhány gondolat egy lehetséges nemzeti kisebbségi és (vagy) autonómia törvényről Márton Árpád A választás, összefogás vagy elszúrás szabadsága? Márton Árpád Alkotmánymódosítás – magyar szemmel nézve Márton Árpád 21 év története, következményei és tanulsága Márton Árpád Egy regionalista vegyes pártot létrehozni Erdélyben lehetséges, de vajon jó-e ez a magyarságnak? Márton János politológus — 1980, Gyergyószentmiklós. 2003-ban végzett a kolozsvári BBTE Politika- és Közigazgatástudományok Karának Politikatudományok szakán. 2003-ban részt vett a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián, illetve II. helyezést ért el szakdolgozatának rövidített változatával a VI. Erdélyi Magyar Tudományos Diákköri Konferencia Politológia szekciójában. A 2004—2005-ös tanévben a BBTE Politikatudományok Karán Politikai képviselet és a kormányzás minősége az etnikailag megosztott társadalmakban című magiszteri program hallgatója volt. Magiszteri dolgozatát az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt között a 2000—2004 időszakban megkötött országos és megyei együttműködési megállapodások elemzéséből írja. Tanulmányaiban az RMDSZ politikai célkitűzéseinek és közpolitikai sikerességének vizsgálatával foglalkozik. Márton János Székelyföld területi autonómiája — Koncepciók és esélyek Márton János A romániai magyar társadalom sajátos kérdései az RMDSZ 1996—2002 közötti programjaiban és politikájában (II.) Márton János A romániai magyar társadalom sajátos kérdései az RMDSZ 1996—2002 közötti programjaiban és politikájában (I.) Márton János — Orbán Balázs Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetről Papp Z. Attila — Márton János Peremoktatásról varázstalanítva. A Csángó Oktatási Program értékelésének tapasztalatai Mátis Jenő mérnök-közgazdász - 1964, Brassó. 1989-ben végez a brassói Műszaki Egyetem Mechanika Karának Elektrotechnika tagozatán. 1992-ben a Budapest Közgazdaság-tudományi Egyetem Posztgraduális Karán külgazdasági szakirányú abszolutóriumot, 1997-ben mérnök-közgazdász szakoklevelet szerez. 1993-ban végez a budapesti Századvég Politikai Iskolában. A MISZSZ vezetőségi tagja, a Reform Tömörülés alapítója, 1999-től alelnöke. 1992-től az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, a költségvetési, pénz- és bankügyi állandó szakbizottság tagja, 1994-1995 között a képviselőházi frakció titkára. Mátis Jenő Az önálló gazdasági alrendszer megvalósításának lehetőségei Méder Zsolt villamosmérnök - 1956, Kolozsvár. Mérnöki diplomáját 1981-ben a Temesvári Műszaki Egyetemen szerezte. 1990-ben az RMDSZ Bihar megyei szervezetének titkára, majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főtitkára. 1992-től a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola főtitkári teendőit látta el, 1996-tól ugyanitt adminisztratív igazgató. Jelenleg másoddiplomázik a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Európai Tanulmányok képzésén. Méder Zsolt Az erdélyi magyar egyetem ügye - román szemszögből Mester Béla filozófiatörténész, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének főmunkatársa — 1962, Sátoraljaújhely. Magyar nyelv és irodalom szakos tanári, valamint könyvtárosi diplomáját 1985-ben, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerezte, majd 1989-ben elvégezte az ELTE filozófia szakát. 1996-ben védte meg egyetemi doktori (doctor universitatis) értekezését filozófiatörténetből (ELTE BTK), majd doktori (PhD) címet szerzett irodalomtudományból (BBTE BTK, 2003) és politikafilozófiából is (ELTE BTK, 2005). 1988 óta publikál rendszeresen a kora újkori politikafilozófiával, valamint a 19—20. századi magyar filozófiatörténettel, eszmetörténettel és irodalomtörténettel kapcsolatos témákban. Mester Béla Többség, kisebbség, filozófia Mester Béla Mi(ke)t értünk ma az "egyetem" szón? Mester Béla Kisebbségi identitás a hálózottság korában Mester Béla Nyelv és politikai közösség a reformkorban, Szontagh Gusztáv gondolkodásának tükrében Michael Mann Michael Mann Megállította-e a globalizáció a nemzetállam emelkedését? Miklós Zoltán etnográfus — 1980, Dicsőszentmárton. 2004-ben végzett a Babeş—Bolyai Tudományegyetem néprajz—magyar szakán, ezt követően tanulmányait ugyanezen szakon meghirdetett magiszeteri programmal egészítette ki (2004—2005). 2005-től a BBTE néprajz szakának doktorandusz hallgatója. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tudományos kutatója. 2004-ben I. helyezést ért el a VII. ETDK néprajz szekciójában. Kutatási területei: lokális közösségek társadalmi, gazdasági átalakulása, vagyonkezelési stratégiák és a tárgyi környezethez való viszony. Miklós Zoltán Félúton: a tradicionális gazdálkodás és kapitalista piacorientáltság között Mikó Imre Mikó Imre Erdélyi politika Mirnics Károly szociológus - 1937, Szabadka. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészeti Karának Történelem Tanszékén 1959-ben szerzett oklevelet, majd 1964-ben a Belgrádi Politikatudományi Egyetemen doktorált. Kutatási területei: urbanizáció, valamint a kisebbségi társadalmak szociológiai vizsgálata, amellyel kapcsolatban több tanulmánya és két könyve jelent meg. A Jugoszláviai Magyarságkutató Tudományos Társaság alelnöke. Jelenleg a Teleki László Alapítvány külső munkatársa. Mirnics Károly A vajdasági magyarok politikai önszerveződése és a magyar pártok egymás közötti harca a VMDK megalakulásától 1996-ig Mirnics Károly Várható hanyatlás a vajdasági magyar tannyelvű általános iskolai hálózatban Mirnics Károly Magyarország külpolitikája Jugoszlávia (Szerbia) felé és a vajdasági magyarság Mirnics Károly A magyar kisebbség ellenzéki magatartása, mint az alakuló civil társadalom tényezője Jugoszláviában Mirnics Károly A balkáni Janus-arc Miskolczy Ambrus történész – 1947, Marosvásárhely. 1997 óta a történettudomány doktora. Az ELTE BTK Román Filológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a soknemzetiségű együttélés a Dunatájon, a nemzeti mitológiák és a magyar demokratikus politikai kultúra kibontakozása. Több kötet, forráskiadvány szerzője, illetve szerkesztője. A Magyar–Román Történész Vegyesbizottság alelnöke. Kitüntetései: Ránki–díj, Charles Simonyi kutatói ösztöndíj, Akadémiai Nívódíj. Miskolczy Ambrus A „hungarus-tudat” a polgári-nemzeti átalakulás sodrában Miskolczy Ambrus A Vasgárda: a munkatáborokon át az "új" pártig Miskolczy Ambrus A nemzeti-legionárius állam megalakítása és megpróbáltatása Miskolczy Ambrus „„A rosszak útján”” (1.) Miskolczy Ambrus: „A rosszak útján”(2.) Miskolczy Ambrus A parasztfelkelésektől az unio trium nationum felé Miskolczy Ambrus Öreg Mircsa, az országgyarapító és fiai Miskolczy Ambrus A Hunyadi-per a történettudományban és a szépirodalomban Misovicz Tibor 1962, Szolnok. 1986-ban közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, ipar-szociológia szakán. 1991—1992-ben posztgraduális képzésen vesz részt a University of Edinburgh MSc Resource Management szakán. 1986— 1993 között a gödöllői Agrártudományi Egyetem, majd 1993—1998 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára. 1998—2002 között a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke. Bárdi Nándor - Kovács Éva - Misovicz Tibor Politikai attitűdök, nemzeti önképek az erdélyi magyarság körében (1997) Misovicz Tibor MAGYAR.TAMPOL@GOV.HU — Megjegyzések a határon túli magyarok támogatásáról folyó vitához Misovicz Tibor Tényleg, hová is ...? Megjegyzések Papp Z. Attila Quo vadis Sapientia? című cikke kapcsán Moşteanu Olimpia a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közigazgatás– és Politikatudományok Karán magiszteri hallgató Mohácsek Magdolna jogtanácsos, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár Mohácsek Magdolna A nemzeti kisebbségek szervezeteinek kiutalt finanszírozás elemzése Moisă Florin a Roma Közösségek Forrásközpontjának ügyvezető elnöke Molnár Gusztáv filozófus, politológus - 1948, Szalárd (Bihar megye). A kolozsvári BBTE történelem-filozófia szakán szerez diplomát 1971-ben. 1987-ig a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője. Kezdeményezője a Limes Körnek, ezért a Securitate zaklatásainak van kitéve, 1989-ben távozni kényszerül Magyarországra. A rendszerváltás után a Teleki László Alapítvány Dunatáj Intézetének, majd az ebből alakuló Közép-európai Intézet geopolitikai kutatócsoportjának vezetője. Több esszé- és tanulmánykötete jelent meg, rendszeresen közöl magyar és külföldi társadalomtudományi folyóiratokban. Az utóbbi időben érdeklődése a geopolitika, regionalizmus, föderalizmus, devolúcióelméletek felé irányul, ilyen témájú hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres előadója. Molnár Gusztáv Az erdélyi kérdés Molnár Gusztáv Még egyszer az erdélyi kérdésről Molnár Gusztáv A konszociációs demokrácia esélyei Erdélyben Müller Hermann Dr. Müller Hermann Erdély lehetséges jövője