magyar kisebbség
t betű: 28 szerző
Tabajdi Csaba kisebbségpolitikus - 1952, Kiskunfélegyháza. 1974-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett közgazda, nemzetközi szakértői diplomát. 1984-ben szerezte meg a filozófiai tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. 1990-1994 között országgyűlési képviselő. 1991 őszétől az MSZP közép- és kelet-európai tagozatának elnöke. 1992-ben Márton Áron emlékéremmel tüntették ki. 1994 júliusától 1998-ig a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára. Jelenleg országgyűlési képviselő, tagja az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi bizottságának, valamint a Külügyi bizottságnak. Tabajdi Csaba A nemzetközi kisebbségvédelem időszerű kérdései 1994. végén Dr. Tabajdi Csaba A részelemeiben muködő modelltől a teljes köru muködésig - és tovább Tabajdi Csaba A kedvezménytörvény1 1989-ben kezdődött a kisebbségi rendszerváltozás folyamatában Takács F. László Integrálódás vagy kiszorulás a peremre? (1996/1) Takács F. László Integrálódás vagy kiszorulás a peremre? Takács Ferenc tanár, kisebbségi szakértő - 1941, Nagyvárad. Egyetemi tanulmányait 1970-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-román szakán végezte. A magyar-román kapcsolatok szakértője. Folyóiratunk 1996/1-2. számában Takács F. László néven közölt tanulmányt. Takács Ferenc Románia Erdély-politikája 1989 után Takács Ferenc Mérsékelt magyar optimizmus a XX. század végén Takács Ferenc László Alkotmányosdi Takács Ferenc László 1956 — a rendszerváltás egyik paradoxona Romániában Takács Ferenc László tanár, köztisztviselő, kisebbségi szakértő - 1941, Nagyvárad. Egyetemi tanulmányait 1970-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-román szakán végezte. A magyar-román kapcsolatok szakértője. Jelenleg a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa. Tanulmányai és cikkei leginkább az Erdélyi Magyarság, a Magyar Kisebbség, a Pro Minoritate és a Magyar Szemle című folyóiratokban jelentek meg. Takács Ferenc László Alkotmányosdi Takács Ferenc László 1956 — a rendszerváltás egyik paradoxona Romániában Takács Imre alkotmányjogász - 1926, Nagykutas (Zala megye). 1952-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1952 őszétől az ELTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékén tanít. 1966-tól professzor. Lapunk szerkesztőbizottságának tagja. Dr. Takács Imre Gondolatok Románia alkotmányáról Tamás Pál Tamás Pál Szimbólumok és érdekek az új autonómia-vitában Tamás Sándor jogász, parlamenti képviselő - 1966, Zágon. Jogi tanulmányait 1995-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 1996-ig Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének közéleti tanácsosa. 1996 novemberétől az RMDSZ Kovászna megyei országgyűlési képviselője, a képviselőház jogi bizottságának tagja. Lapunk főszerkesztője. Tamás Sándor Elemek a kisebbségi törvény puzzle-táblájához Tamás Sándor Pro és contra a kettős állampolgárságról Tamás Sándor A tulajdonviszonyok rendezése - az ezredvégi Románia egyik próbaköve Antal Árpád — Tamás Sándor A kettős állampolgárság következményei és hatásai a külhoni magyar nemzetközösségek helyzetére és megítélésére Tánczos Vilmos néprajzkutató – 1959, Csíkszentkirály. Egyetemi diplomáját a kolozsvári BBTE-n, magyar–orosz szakon szerezte (1983). Doktori disszertációját 1999-ben védte meg a BBTE Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén, Moldvai csángó archaikus népi imádságok. Archetipikus szimbolizáció és élettér címmel. Jelenleg a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéken docens. Kurátora és elnökhelyettese az erdélyi magyar magánegyetemi hálózatot létrehozó és működtető Sapientia Alapítványnak (2000–2003), a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektorhelyettese (2001–2003), a Sapientia Alapítvány Tudományos Tanácsának elnöke (2000–2004) és ebben a minőségében igazgatója a Sapientia Alapítvány – Kutatási Programok Intézetének, felelős kiadója a Scientia Kiadó tudományos sorozatának (Sapientia Könyvek) és más kiadványainak. Szakmai eredményei elismeréséül a Székely Kör Díjjal (1997), a Székelyföld-díjjal (1998), a Julianus Alapítvány Díjjal (1998) tüntették ki. A Nyiss kaput, angyal! Moldvai csángó népi imádságok. Archetipikus szimbolizáció és élettér című munkájáért megkapta a kolozsvári BBTE Tudományos Kutatások Tanácsa díját (2002), a Magyar Néprajzi Társaság a Pro Ethnographia Minoritatum emlékérmet adományozta számára (2007), a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma a Csángó Kultúráért Díjjal tüntette ki (2007). Kutatási területei: archaikus népi imádságok; a moldvai csángók népi vallásossága: szövegek és rítusok; folklór szimbólumok; a csíksomlyói búcsú vallási néprajza; népi vallásossság. Önálló kötetei: A csíksomlyói kegyhely története (Sepsiszentgyörgy, 1990); Gyöngyökkel gyökereztél. Gyimesi és moldvai archaikus imádságok (Csíkszereda, 1995); Keletnek megnyílt kapuja. Néprajzi esszék (Kv. 1996.); Hungarians in Moldavia (Bp., 1998.); Csapdosó angyal. Moldvai archaikus imádságok és életterük (Csíkszereda, 1999); Aufgetan ist das Tor des Ostens (Volkskundliche Essays und Aufsätze, uo. 1999); Eleven ostya, szép virág. A moldvai csángó népi imák képei (uo. 2000); Nyiss kaput, angyal! Moldvai csángó népi imádságok. Archetipikus szimbolizáció és élettér (Bp. 2001); Folklórszimbólumok (Kv. 2006. =Néprajzi egyetemi jegyzetek); Szimbolikus formák a folklórban. (Bp., 2007.); Elejtett szavak. Egy csíki székely ember nyelve és világképe (Csíkszereda, 2008.) Tibád Zoltán szerkesztő — 1964, Kolozsvár. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Báthory István Líceumban (1983), egyetemi tanulmányait a BBTE Fizika Karának fizika szakán végezte (1991). 1989-ben a kolozsvári MADISZ alapító, majd elnökségi tagja. 1992-től az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság — EMT — Firka című természettudományi lapjának szerkesztője, 1998-tól az EMT irodavezetője, majd főtitkára. Jelenleg az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának titkára. Tibád Zoltán Gondolatok a Bárdi-tanulmány kapcsán Tismaneanu, Vladimir politológus - 1951, Brassó. Egyetemi tanulmányait a Bukaresti Tudományegyetem Filozófia Karának szociológia tanszékén végezte, majd ugyanitt doktorált. 1981-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Jelenleg a Maryland Tudományegyetemen az állam- és politikatudományok docense, a Szabad Európa és az Amerika Hangja rádiók munkatársa. Az East European Reporter tiszteletbeli szerkesztője. Vladimir Tismaneanu - Dorin Tudoran A Bukarest-szindróma Tőkés László református lelkipásztor, püspök — 1952, Kolozsvár. Tanulmányait a Protestáns Teológiai Intézetben végezte. 1975-ben Brassóban, majd 1977-től Désen segédlelkész. 1984-ben politikai okokból eltávolítják a lelkészi karból. 1986-tól 1989-ig temesvári segédlelkész, majd rendes lelkész. 1990-től a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke. 1993-tól 2003-ig az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. 1996-tól a Magyar Református Világszövetség elnökének választják. 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tevékénységéért több díjjal tüntették ki: 1989-ben megkapta a Berzsenyi-díjat és a Bethlen Gábor-díjat, 1990-ben a Debreceni Teológiai Akadémia, 1991-ben a Regent University és a Hope College díszdoktorává avatták, 1996-ban Magyar örökség kitüntetést kapott, valamint megkapta a katalóniai CIEMEN Központ kisebbségi díját. 1999-ben Hűség-díjjal tüntetik ki. Tonk Márton filozófus — 1973, Marosvásárhely. Tanulmányait a Babeş— Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végezte 1996 —ban. 2001 —ben szerezte meg doktori oklevelét. Jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és M «vészeti Karának dékánja, az Európa Tanulmányok Tanszék vezet —je. 1997 —t —l a kolozsvári pro Philosophia Alapítvány igazgatója. Bakacsi Gyula - Dávid László - Hauer Melinda - Szilágyi Pál - Tonk Márton Per aspera ad astra - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem első öt éve Demeter M. Attila - Tonk Márton Az európai szintű kisebbségvédelem stratégiái és normái Tonk Sándor történész, egyetemi tanár - 1947, Kolozsvár. Tanulmányait 1969-ben végezte a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem szakán. 1969-től 1972-ig könyvtáros a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai könyvtárban, majd 1992-ig tudományos kutató a Román Akadémia marosvásárhelyi Tudományos Intézetében. 1992-től adjunktus, docens, majd egyetemi tanár a BBTE Történelem-Filozófia Karán. 1998-tól a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora. A történelemtudományok doktora (Bp. 1995). Kutatási területe az erdélyi magyarság középkori történelme. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke. A Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Tonk Sándor Romániai magyar magánegyetem Toró T. Tibor fizikus, tudományos kutató — 1957, Temesvár. A temesvári Bartók Béla Líceumban érettségizett 1976-ban. 1982-ben kutatófizikusi diplomát szerzett a Temesvári Tudományegyetemen. 2000-ig a Temesvári Közegészségügyi Intézet Sugárvédelmi Osztályának munkatársa. 1993-tól a 2003-as megszűnéséig a Reform Tömörülés RMDSZ platform elnöke, majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke. 2000-től az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője. Lapunk szerkesztője. Toró T. Tibor "Eredeti demokrácia vagy ""liberalizált"" diktatúra. A politikai rendszer néhány sajátossága a posztkommunista Romániában" Toró T. Tibor Szövetségi belső választások: egyszerű tisztújítás vagy az "erdélyi magyar parlamentarizmus" rehabilitációjának kísérlete Toró T. Tibor Az RMDSZ kormánykoalíciós szerepvállalása: zsákutca vagy kiút egy hatékonyabb politikai érdekképviselet felé? Toró T. Tibor Alkotmányozás és közösségi felelősség Toró T. Tibor A Székelyföld autonómia statútuma tervezetének módosulása a Parlamenthez való benyújtása előtt Toró T. Tibor – Toró Tibor Romániai magyar tanulságok és jövőképek. Vitaindító a Magyar Összefogás esélyeiről Toró Tibor szociológus – 1981, Temesvár. 2005-ben végzett a Temesvári Nyugati Egyetem Szociológia szakán. Jelenleg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Karának doktori programjában vesz részt. A Sapientia–EMTE Természettudományi és Művészeti Karának keretén belül működő Európai tanulmányok tanszéken tanársegéd. Toró Tibor Erdélyi törésvonalak — a romániai magyar politika megjelenítése a magyarországi sajtóban Toró Tibor Lehet-e (romániai magyar) politikai elemzés Toró T. Tibor – Toró Tibor Romániai magyar tanulságok és jövőképek. Vitaindító a Magyar Összefogás esélyeiről Toró Tibor A határon túli magyar közösségek a könnyített honosítás bevezetése után. Toró Tibor Egy helyben topogva? Kisebbségi nyelvi jogok alakulása Romániában 2008 és 2015 között Toró Tibor Multikulturális egyetem? A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) esete Kiss Ágnes – Toró Tibor A romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációja egy középerdélyi kisvárosban Kiss Ágnes – Toró Tibor "De én itt nőttem fel és cigány vagyok." A romák társadalmi helyzete és munkaerő-piaci lehetőségei egy partiumi nagyvárosban Tóth István történész - 1951, Bártfa. Kisebbségi szakértő. Jelenleg a Teleki László Alapítvány munkatársa és a Pro Minoritate főszerkesztője. Tóth István Kinn vagy benn? Tóth József Zoltán Dr. Tóth József Zoltán A magyarok alkotmányos jogállásáról és a Szlovákia közigazgatási területi átszervezéséről szóló dokumentumok elemzése Tóth Judit jogász - 1962, Budapest. Tanulmányait az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán végezte 1986-ban. A Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Alkotmányjogi tanszék docense és az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa. 1993-ban kandidátusi fokozatot szerez. Tóth Judit A diaszpóra jogállása a Magyar Köztársaság jogrendjében Tóth Judit Sem nemzetpolitika, sem kisebbségvédelem Tóth Judit Alkotmányos hit - politikai illúziók nélkül Tóth Judit Autonómia: az államhatalom demokratikus lebontása Tóth Judit A képzelt közösségtől a virtuális állampolgárságig Tóth Károly Antal esszéíró, tanár - 1942, Szatmárnémeti. 1965-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem biológia karán, majd 1991-1992-ben környezetvédelmet tanul a Göteborgi Egyetemen. 1973-1983 között - tanári tevékenysége mellett - egyik szervezője a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör tevékenységének. Szerzője a nagyváradi Ellenpontok című szamizdat folyóiratnak (1982), és részt vesz annak szerkesztésében is. 1984-től Magyarországon, Svédországban, Kanadában, majd újra Svédországban él, és különböző munkaterületeken dolgozik. Írásait a legkülönbözőbb lapok közölték. Hova-tovább? című kötete 1994-ben jelent meg a Stockholmi Magyar Ökumenikus Önképzőkör és a szombathelyi Savaria University Press közös gondozásában. Sajtó alá rendezte az Ellenpontok folyóirat anyagát (Ellenpontok. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000). Tóth Károly Antal "A nemzet halott!" Tóth Mihály Jogász, az Ukrán Tudományos Akadémia Állam– és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója, UMDSZ. E–mail: tothmihaly@meta.ua Tóth Mihály Kisebbségvédelmi jogalkotás és jogérvényesítés Ukrajnában. Egy új nemzetállam kisebbségpolitikájának tapasztalatai Gajdos István — Zubánics László — Tóth Mihály Válasz a Magyar Kisebbség folyóirat által kezdeményezett vitára Tóth Pál Péter filozófus, szociológus - 1942, Jászárokszállás. 1965-ben végzett a debreceni KLTE Történelem-Földrajz, Népművelés szakán. 1971-ben bölcsészdoktorrá avatták filozófiából. 1979-ben a szociológia tudományok kandidátusa lett. 1978-1986 között az ELTE Szociológiai Tanszékének tudományos munkatársa, majd docense. 1986-1992 között a Magyarságkutató Csoport, majd a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársa. 1992-től a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. 1999-től a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottságának elnöke. Több Magyarországon és külföldön megjelent kötet szerkesztője, számos tanulmány szerzője. Dr. Tóth Pál Péter Szórványban... Hozzászólás Vetési László vitaindító írásához Tóth Sándor filozófus - 1919, Berettyóújfalu. Középiskoláit Temesváron végezte. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen filozófia szakot végzett, majd 1985-ig - nyugdíjazásáig - ugyanitt filozófiatörténetet tanított. A filozófiai tudományok kandidátusa. Dr. Tóth Sándor A francia típusú polgári alkotmányok retrográd alapjairól Tóth Sándor Néhány román paradoxonról Tóth Zoltán József jogász, politológus - Várpalota. Jogi tanulmányait 1992-ben, a politológia szakot 1994-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte. Jelenleg a Határon Túli Magyarok Hivatala Jogi Koordinációs és Igazgatási Főosztályának munkatársa. A Kapu c. folyóirat szerkesztője. Tóth-Bartos András történész — 1981, Kézdivásárhely. Tanulmányait a BBTE Történelem—Filozófia Karának Történelem szakán végezte 2000— 2004 között, majd ugyanitt magiszteri fokozatot is szerzett 2005-ben. 2004-től a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum munkatársa, 2005-től a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum tanára. Kutatási területe: Észak-Erdély reintegrációja és a magyar állam modernizációs politikája a második bécsi döntés után. Tóth-Bartos András Észak-Erdély reintegrációjának kérdése a második bécsi döntés után Tóth-Bartos András Források az erdélyi magyar szórványpolitika második bécsi döntés utáni kérdésköréhez Tudoran, Dorin író. A Ceausescu-rendszer alatt az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Az Agora című román nyelvű politikai és kulturális tematikájú, negyedévenként megjelenő folyóirat szerkesztője. Az East European Reporter tiszteletbeli szerkesztője. Vladimir Tismaneanu - Dorin Tudoran A Bukarest-szindróma Turack, Daniel C. jogászprofesszor, a Capital Tudományegyetem (Columbus, Ohio) jogi karának előadótanára. Az Amerikai Ügyvédi Egyesület - Közép- és Kelet-Európai Törvénykezdeményezés csoportja által felkért szakértő. Törzsök Erika gazdaságszociológus — 1942, Kassa. A hetvenes években empirikus kutató szociológusként a szegények és a cigányok helyzetét tanulmányozta. Emberjogi aktivista, aminek következtében összetűzésbe kerül a hatóságokkal. A Szövetkezeti Kutatóintézetben, majd a Magyar Közvéleménykutató Intézetben dolgozik. 1990-ben Kardos Gáborral a SZDSZ kisebbségitörvény-tervezetének kidolgozója, majd 1991 és 1994 között kisebbségpolitikai titkára. 1994-től 1998-ig a HTMH elnökhelyettese, illetve elnöke. 1998 óta az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány elnöke. Törzsök Erika Kisebbségek és stabilitás Jakab Attila — Törzsök Erika A NATO után az EU-ba — Románia euro-atlanti integrációja Török Zoltán közgazdász és számítástechnikai szakember - 1957, Gyergyószentmiklós. Tanulmányait 1981-ben a kolozsvári BBTÉ-n végezte. Jelenleg magánvállalkozó. 1996-tól a gyergyószentmiklósi Városi Tanács képviselője. Török Zoltán Nekünk befűtenek?