Magyar kisebbség

magyar kisebbség
v betû: 23 szerzõ Valentin Constantin a temesvári Nyugati Tudományegyetem Jogi Karán nemzetközi közjog és az emberi jogok nemzetközi védelme tárgyakat adja elő, a BBTE társult oktatója, valamint a Montpellier I és az Újvidéki Egyetem meghívott tanára. Több kötet szerzője és szerkesztője.
Valentin Constantin Románia alkotmánya a joguralom (rule of law) nézőpontjából
Vallasek Magdolna Márta jogász — 1977, Kolozsvár. 2001-ben végzett a BBTE Jogi Karán, majd ugyanitt magiszteri fokozatot szerzett államigazgatási jogból. 2003-tól a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karának doktorandusa, valamint a BBTE óraadó tanára.
Vallasek Magdolna Márta A 118/1990 számú törvényerejû rendelet értelmezése és alkalmazása közti eltérések néhány erdélyi megyében, különös tekintettel Kolozs megyére
Vallasek Magdolna Márta Az 1918. évi egyesülést követõ jogegyesítési folyamat kérdése Romániában
Várady Tibor jogászprofesszor - 1939, Zrenjanin. Tanulmányait a Belgrádi Egyetem Jogi Karán, majd a Harvardon végezte. 1963 és 1992 között ügyvédként dolgozik, közben vendégprofesszor a Floridai, az Atlantai Emory, a Kaliforniai, majd a Cornell egyetemeken. 1992 júliusa és 1993 márciusa között Jugoszlávia igazságügyminisztere. 1993 júliusától a budapesti Közép-Európai Egyetem Jogi Karának igazgatója. A Szerb Tudományos Akadémia levelezõ, valamint több nemzetközi szakmai testület választott tagja. A vajdasági Létünk címû politikatudományi folyóirat fõszerkesztõje.
Várady Tibor A kollektív jogok kérdésérõl
Varga Andrea szabadúszó filmrendezõ - 1969, Csongrád. Jelenleg a bukaresti Filmmûvészeti Fõiskola hallgatója.
Varga Andrea - Vincze Gábor Kállai Gyula nemhivatalos látogatása Bukarestben 1959 nyarán
Varga Attila jogász — 1963, Szatmárnémeti. Jogi tanulmányait 1986-ban a kolozsvári BBTE Jogi Karán végezte. 1990-ig jogtanácsosként dolgozott, 1990—tõl folyamatosan az RMDSZ parlamenti frakciójának tagja, jelenleg a képviselõházi frakció helyettes vezetõje. Doktorandusz alkotmányjogból, a BBTE adjunktusaként alkotmányjogot tanít a Közigazgatási és Politikatudományi Karon.
Varga Attila Nemzeti kisebbségek az emberi jogok és a belsõ önrendelkezés között
Varga Attila A kisebbségi törvények helye és szerepe a nemzetiségi kérdés rendezésében
Varga Attila Néhány észrevétel a kettõs állampolgárság vitájához
Varga Attila Állam és egyház viszonyrendszerének elemzése
Varga Attila A román Alkotmány módosításának idõszerûsége (elvi szempontok, javaslatok, észrevételek)
Varga Attila Autonómia — mint politikai beszédtéma, mint társadalmi igény, mint közjogi állapot
Varga Attila Vallás, társadalom és állam viszonya a 21. század elején — háttér-vázlat egy lehetséges jogi szabályozás margójára
Varga Attila Közösségi célok, törvényhozási eszközök és politikai tétek kisebbségi törvénytervezet kapcsán
Varga Attila “Kisebbségi jogok rendszere és a kulturális autonómia a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetben
Varga Attila Egy elfeledett és félretett Jelentés
Varga E. Árpád könyvtáros - 1952, Budapest. 1985 óta foglalkozik a hivatalos nemzetiségi statisztikák történetével, az etnodemográfiai viszonyok változásával és a magyarság népesedésének néhány kérdésével a jelenkori Erdély területén.
Varga E. Árpád Erdély magyar népessége 1870-1995 között
Varga E. Árpád A romániai magyarság népességcsökkenésének okairól
Varga György külügyi szakértõ - 1959, Oroszlány. Egyetemi tanulmányait a budapesti Nemzetvédelmi Egyetemen végezte, melynek 1998-tól doktorandusa, politikaelmélet - a nemzetközi viszonyok elmélete témakörben. Szakterülete a szovjet utódállamok problémaköre. 1992 és 1996 között diplomáciai szolgálatot teljesített Kijevben, 1997-1998-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának területi (ukrajnai magyarság) fõosztályvezetõje. 1998-tól a Külügyminisztérium Stratégiai Tervezési Fõosztályának munkatársa.
Varga György Az orosz nyelv Ukrajnában
Varga–Kuna Bálint Történész, az ELTE Atelier Francia–Magyar Társadalomtudományi Központjának PhD hallgatója. E–mail: balintvarga@gmail.com
Vass Csaba szociológus, filozófus, 1948 - Kisvárda. Filozófiai tanulmányait 1978-ban, a szociológiát 1981-ben végezte az ELTE-n. A filozófiai és szociológiai tudományok kandidátusa. 1984-tõl a Bibó István Társadalomtudományi Mûhely vezetõje. Az identitásválasztás szabadságának kérdéskörével a Hazafias Népfront társadalompolitikai osztályvezetõjeként 1983-tól hivatásszerûen foglalkozott. A Duna TV kutatási igazgatója, valamint a TV Média Szakértõk Társaságának elnöke. Publikációi szakfolyóiratokban Magyarországon és külföldön, könyve Magyarországon jelent meg.
Vass Csaba Az egyéni- és közösségi identitáshoz való jogról és az identitásválasztás egyéni és közösségi szabadságjogáról
Vass Csaba Identitásválasztás és xenológia. A magyarországi Román Kisebbségi Önkormányzat választási kudarcának tanulságai
Végel László író - 1941, Szenttamás. A vajdasági magyar irodalom és közélet vezetõ egyénisége. Az Új sympozionnak és a Magyar Szó Kilátó címû mellékletének volt szerkesztõje. 1980 óta az Újvidéki Televízió dramaturgja. Belgrádi és Zágrábi lapok munkatársa.
Végel László Modernitás és kisebbség
Venczel József
Venczel József Metamorphosys Transylvaniae
Venczel József Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom
Veres Valér
Veres Valér A romániai magyarok 2002. évi lélekszámáról
Veress Emõd jogász — 1978, Székelyudvarhely. 1998—2002 között a Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem kolozsvári Jogi Karának a hallgatója. 2002-ben államvizsgázott a Bukaresti Tudományegyetemen. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának a doktorandusa (2002-tõl). Társult oktató a Babeº—Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán, Közgazdaságtudományi Karán és a Politikai és Közigazgatási Tudományok Karon. A Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny szerkesztõbizottságának tagja. Szakterülete: alkotmányjog, közigazgatási jog, gazdasági közjog. Jelenleg az RMDSZ Önkormányzati Fõosztályának ügyvezetõ alelnöke.
Veress Károly filozófus - 1953, Szováta. Tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végezte 1976-ban. 1992-ig középiskolai tanár, majd a BBTE adjunktusa, a szemiotika, ismeretelmélet és vallásfilozófia elõadó tanára. Több tanulmánykötet szerzõje.
Vetési László lelkipásztor, vallástanár - 1953, Székelyudvarhely. 1976-ban végez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1976-1983 között Bürkösön, majd a kolozsvári Pata utcai gyülekezetben teljesít lelkipásztori szolgálatot. 1983-1990 között az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának kiadói szerkesztõje. 1991-tõl vallástanár a kolozsvári Református Kollégiumban és az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi elõadója. Több tanulmánykötet szerzõje. 1990-tõl a Korunk szerkesztõtanácsának tagja. 1990-1992 között a Felebarát c. szórványlap szerkesztõje. 1996-tól szerkeszti az Üzenet Levél c. szórvány lapmellékletét. Jenei Tamással együtt a Czedler Márton és Földes Károly Szórványdíj alapítója. Munkatársaival a romániai szórványmagyarság statisztikai felmérésének, a mûvelõdés- és oktatástervezésnek, a nyelvi, etikai és vallási rehabilitációs program stratégiai tervének a kidolgozója. A Diaszpóra Alapítvány elnöke. 2009-től a Kárpát Medencei Magyar Képviselők Fórumának keretén belül működő Szórvány Munkacsoport elnöke. Tevékenységéért a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány 2009-ben neki ítéli a Kemény Zsigmond díjat.
Vetési László Szórványstratégia - nemzetstratégia
Vetési László Jegyzetek az átmeneti identitású nyelvi peremközösségek regisztrációs kérdéseihez
Vincze Gábor tudományos kutató - 1962, Békés. 1991-ben végzett a szegedi JATE történelem szakán. Jelenleg a JATE Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyûjteményének szakreferense, a romániai magyar kisebbség 1945-1953 közötti periódusának kutatója. Lapunk külsõ munkatársa.
Vincze Gábor A kisebbségpolitikus Márton Áron
Vincze Gábor Román belpolitika - magyar szemmel
Vincze Gábor Gazdaságpolitika vagy kisebbségpolitika
Vincze Gábor Javaslatok, tervek, dokumentumok az erdélyi kérdés rendezésére (1945-1946)
Vincze Gábor A romániai magyar kisebbség oktatásügye 1944-1948 között
Vincze Gábor A romániai magyar kisebbség oktatásügye 1944 és 1989 között. II. rész: 1948-1965.
Vincze Gábor A Groza-kormányt támogató Magyar Népi Szövetség
Varga Andrea - Vincze Gábor Kállai Gyula nemhivatalos látogatása Bukarestben 1959 nyarán
Vincze Gábor Állampolgárság és kisebbségpolitika Romániában a II. világháborút követõ években
Vincze Gábor A Magyar Népi Szövetség válsága
Vincze Gábor Magyar vagyon román kézen. A második világháború utáni magyar-román vagyonjogi vita, különös tekintettel a romániai magyar vállalatok, pénzintézetek kérdésére.
Vincze Gábor A romániai magyar kisebbség oktatásügye 1944 és 1989 között
Vincze Gábor Lãncrãnjantól Lãncrãnjanig - Fejezet a magyar-román kapcsolatok nyolcvanas évekbeli történetébõl
Vincze Gábor Mellékletek Vincze Gábor: Lãncrãnjantól Lãncrãnjanig - Fejezet a magyar-román kapcsolatok nyolcvanas évekbeli történetébõl c. tanulmányához
Vincze László doktorandus — 1972, Zalaegerszeg. 2005 —t —l a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Újságíróként dolgozik. Kutatási területei: kisebbségi média, nyelvpolitika kétnyelv « környezetben, a kisebbségi nyelv az egészségügyi intézményekben.
Vincze László Kisebbségi felsõoktatás és identitás
Vincze László A médiahasználat és a nyelvi identitás kapcsolata egy kétnyelvû európai régióban. Egy dél-tiroli középiskolások körében végzett empirikus kutatás eredményei
Vincze Mária
Vincze Mária Sötétben tapogatózunk?
Virág György-Lajos mérnök, a Maros Megyei Tanács elnöke — 1944, Kolozsvár. 1968-ban végzett a temesvári Mûegyetemen erõsáramú villamosmérnöki szakán. Ezt követõen különbözõ marosvásárhelyi vállalatoknál dolgozott. Az 1990. január 3-án megalakult Maros Megyei Nemzeti Megmentési Front Bürójának tagjaként a gazdasági problémák követése volt a feladata. Errõl a tisztségérõl 1990. március 21-én mondott le. 1990. március 23-án a Kormánybizottság kinevezte Maros megye alelnökévé. 1990. április 24-én megválasztották a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének a kisebbségi ügyekért felelõs tiszteletbeli alelnökévé. 1992-ben az RMDSZ jelöltjeként megválasztják a Maros Megyei Önkormányzat tanácsosának, majd a Maros Megyei Tanács alelnökének. Az 1996-os helyhatósági választásokat követõen újra a Maros Megyei Tanács alelnöke lesz, majd a 2000-es helyhatósági választások után a Maros Megyei Tanács elnöke. 1995—2001 között a Szövetségi Képviselõk Tanácsa Állandó Bizottságának titkára. Politikai szerepvállalásától kezdõdõen folyamatosan tagja az Országos Önkormányzati Tanácsnak, 1994-tõl a Maros Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és az RMDSZ Maros Megyei Operatív Tanácsának tagjaként részt vállal a megyei szervezet döntéshozatalában.
Virág György Székelyföld
Vita Sándor
Vita Sándor Tallózás az 1930. évi román népszámlálás köteteiben
Vizi Balázs jogász — 1974, Kaposvár. Jogász diplomáját 1999-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. 1999—2003 a Leuveni Katolikus Egyetemen (KUL) ösztöndíjas, 2001-tõl a KUL Európai Politikai Intézetében PhD hallgató. 2002-tõl az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. Kutatási területe az európai integráció és a nemzetközi jogi kisebbségvédelem. Több tanulmánya jelent meg az Európai Unió és a kisebbségek viszonyáról.
Vizi Balázs Autonómia és európai integráció — Gondolatok az erdélyi magyar autonómia esélyeirõl
Vizi Balázs A nemzetpolitika feltételrendszere az uniós tagság körülményei között
Vofkori László tanár, földrajzi szakíró - 1944, Brassó. 1966-ban végzett a kolozsvári BBTE Biológia-Földrajz Karán, a földrajz-biológia szakon. 1970-tõl a bukaresti Tudományegyetem földrajz szakának doktorandusa. 1979-tõl a földrajztudományok doktora. 1972-tõl a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzõ földrajz szakos tanára. 1999-tõl a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája címzetes fõiskolai tanára. Tanulmányai a hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg.
Vofkori László Hozzászólás az Erdélyi Magyar Magánegyetem ügyéhez
Vogel Sándor történész - 1940, Apáca (Brassó megye) . 1963-ban végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán. Brassóban történelemtanár, majd 1989-tõl az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztõségének, 1991-tõl pedig a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Kutatási területe a román-magyar kapcsolatok és a kisebbségi kérdés. Georg Kraus: Erdélyi krónika 1606-1665 kritikai kiadásának gondozója.
Vogel Sándor Az euroatlanti integráció és a román Közép-Európa-felfogás